Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-17 / 13. szám

2 oda . »KOMÁROMI LAPOK« 19ö2. február 17. szűkre. A miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány min­dent meg fog tenni, ami erejétől telik. Elismerte, hogy mindenekelőtt a mun­kanélküliségnek kell elejét venni. Amennyiben a pénzbeli segítség fi­gyelembe jöhet, természetbeni gondos­kodás vagy segélyakciók alakjában, arra figyelmeztet, hogy ez az állam pénzügyi helyzetével kapcsolatban van. amivel a kormány a közeli napokban foglalkozni fog. A delegáció tagjai a miniszterelnök elé terjesztették még azt a követelésüket is, hogy korlátoz­zák az állami üzemekből való mun­káselbocsátásokat és szorgalmazzák az állami üzemek megrendeléseit. A gazdasági miniszterek tanács­kozása. A kormány gazdasági miniszterei­nek bizottsága ülést tartott, amelyen a Magyarországgal folytatott kereske­delmi tárgyalások mostani állásáról tanácskoztak. A gazdasági miniszterek e hét elején tartott ülésükön az állam­­háztartás egyensúlyának fentartása tárgyában tanácskoztak és pedig egy­részt az 1932. évi költségvetésben be­vezetendő takarékossági rendszabá­lyokról, másrészt az állampénztár új bevételi forrásairól folytattak tárgya­lást. A szombati ülésen kifejezésre jutott az a nézet, hogy már a közel­jövőben aláírják a kereskedelmi szer­ződést, amely legkésőbb két hónap alatt már életbe is lépne. Az állami alkalmazottak fizetésének csökkentése. A különböző lapokban olyan hírek jelentek meg az elmúlt napokban, hogy a kormánynak az a terve, hogy az állami alkalmazottak fizetését le­építse. Ebben az ügyben a szakszer­vezeti központtal egyesült tisztviselők részéről küldöttség járt Udrzal mi­niszterelnöknél, aki a delegációnak azt válaszolta, hogy a kormány eddig nem készített olyan javaslatot, amely a fi­zetések csökkentésére vonatkoznék és jelenleg ilyen javaslat nincs is előké­születben. A helyzet — úgymond a miniszterelnök — azonban igen nehéz és az állampénztár igényei egyre nö­vekednek. Senki sem nyújthat garan­ciát árra nézve, hogy milyen rend­szabályok lesznek még szükségesek, de a hírek felesleges módon okoznak nyugtalanságot, mert azoknak semmi alapjuk sincs. 'A deputáció Trapl pénzügyminiszternél is eljárt, aki visz­­szautasította az újságok azon hírét, hogy április 1-én további fizetési re­dukció következnék be. A helyzet nem kívánja az állami alkalmazottak fize­tésének revízióját, de természetesen fel kell tételezni, hogy a kormány és a parlament mindent el fog követni, ami az államháztartás egyensúlyának biztosítására szükséges. A cseh sajtó rémlátdsái A Slovenská Politika c. pozsonyi lap szembeszáll a prágai cseh sajtó ama riasztó híreivel, amelyek az utób­bi időben rendszeresen megjelentek a magyarok állítólagos fegyverkezéséről és bosszúlerveiről. »Szem előtt kell tar­tani a magyarok mozgolódását Írja a lap, — de fölösleges, sőt káros, ha örökké csak a magyar készülődést csépelik a nyilvánosság előtt. Ez csak idegesítő hatást gyakorol a közönségre és aláássa a biztonság érzését. Egye­nesen siralmas, hogy egyes cseh la­pok nap-nap után nem tudnak mást feltálalni olvasóik elé, mint hajme­resztő cikkeket a magyar veszede­lemről. Ily módon végül is unalomba fül a magyar kérdés. Ma Közé]) Euró­pában lehetetlen bárki ellen fegyve­resen fellépni. A magyarok sem bo­londok, hogy fejjel rohanjanak a fal­nak. A cseh lapok, hogy örökösen falra festik az ördögöt, csak a magya­rok malmára hajtják a vizet, mert az egészségtelen rettegést idéz elő Cseh­­szlováldában.« Szüllő Géza: Szívesen belépek a kormányba, ha a ma­­gyár nemzeti kisebbség kulturális jogai, gazdasági követelései és állampolgári egyenjogúsága megvalósul. Pártjaink benyújtják az adómoratórlumról szóló törvényjavaslatot és a katonai öngyilkosságok megvizsgálására parlamenti bizottság ki­küldését kívánják. — Az orsz. keresztényszocialista párt hatalmas választási nagygyűlése Szüllő Géza, Fedor Miklós nemzetgyűlési és Alapy Gyula dr. tartományi képviselők részvételével. Saját tudósítónktól. A február 21-én megtartandó komá­romi községi választás előtt az orszá­gos keresztényszocialista párt tartotta meg elsőnek nagygyűlését. Komárom­ban egész kis fiókparlament gyűlt össze törvényhozókból, akik a külön­böző pártok érdekében beszéltek a vasárnap megtartott négy választási gyűlésen. A Vigadó nagyterme zsúfo­lásig megtelt érdeklődőkkel, amikor az országos keresztényszocialista párt gyűlését Dosztál Jakab pártelnök meg­nyitotta. Szüllő Géza országos elnök üdvözlése. Az elnöki megnyitó keretében az elnök meleg szavakkal emlékezik meg arról, hogy a párt illusztris elnöke a napokban töltötte be hatvanadik élet­évét. Ebből az alkalomból a párt jó­­kivánatait tolmácsolja, valamint át­nyújtja annak levélbeli üdvözletét is. Szüllő Géza dr. szellemes szavakkal válaszolt és a közönség lelkes ovációk­kal fogadta válaszát. Szüfíó Géza beszéde. Metternich mindenható állam­kancellár 50 éves születése napján nagy és sok ünneplésnek állott közép­pontjában, de akármilyen nagy dip­lomata volt is, nem titkolta, hogy nem örül neki, mert az ötvenéves kor, már nagy kor, mondotta, viszont egy katedrális életében ötven esztendő el­enyésző kis epizód. A férfi nem olyan, mint a bor, amely mennél idősebi), erősebb, de viszont a férfiak minél öregebbek, annál ellenállóbbak lesz­nek, főleg a politikában. — Választások előtt seregszemléket szoktunk tartani a pártok felett. Bi­zonyára nagy hiba, hogy Komáromban 13 párt verseng a választáson, mert ez meggyöngíti az egyes komoly kilá­tással bíró pártokat is. A köztársaság elnöke a demokrá­ciát a vitatkozás szabadságának ne­vezi. Igaz, hogy ami a lelkűnkben él, arról szívesen vitatkozunk. Ezeket az alkalmakat nekünk, nemzeti kisebb­ségnek fel kell használnunk, helyze­tünknek hangsúlyozása, megismerte­tése érdekében. Ma az a világjelenség, hogy a hazugság a legnagyobb orgiáit üli. Genf ben összejöttek a világ nemzetei, hogy tanácskozzanak a leszerelésről, a nemzetközi bizalmatlanságot megszün­tessék és véglegesen megalkossák a békét. Egymás mellett ül a kínai és japán delegáció, ezalatt pedig a nagy kínai kikötőváros felett repülők ke­ringenek és bombákat dobnak le a védtelen lakosságra. Békét csinálnak azok, akiknek minden vágya az, hogy egymást megfojtsák és elpusztítsák. Ez a hazugságoknak, a hipokrizisek­­nek a szelleme, amelyből hiányzik a keresztény megértés és a békének ko­moly akarata. (Lelkes éljenzés.) — Az állam alapja a nép, ez a de­mokrácia tantétele. Tehát nem a nem­zeti államnak ideáját kellene keresni, hanem a nemzetiségi államét. A ma­gyarság mindenkor államfentartóelem volt, de boldogság csak úgy teremhet, ha a népnek minden faja egyenlő jo­gokban részesedik. (Nagy tetszés.) Ezek után több példát hoz fel, hogy a kormány közgazdasági politikája, mely a szomszédokkal nem kereste a megegyezést, katasztrófa politika volt. A kivitel a múlt évben három milliárd­­dal csökkent. A munkanélküliség ezzel arányban emelkedett. Csökken a fo­gyasztás a belföldön is, a külföld pe­dig elzárkózik. Ilyen körülmények kö­zött Benes ellenzése dacára az agrár­párt kierőszakolta a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés felmon­dását, amiből a cseh ipar kapacitásá­nak nagy százaléka veszett el, mert Komárom, — február 16. a vámháború kétélű fegyver. Hogy er­ről a világ figyelmét eltereljék, a vám­unió gondolatát vetik fel, de a keres­kedelmi szerződés tárgyalásai most sem fejeződtek még be. Küzdeni fogok a jövőben is úgy idebenn, mint a külföldön magyar fa­jom megvédel mezése érdekében. (Nagy éljenzés.) A községi életben nem közömbös az, hogy melyik párt tartja kezében a hatalmat. A magyar­ságnak kötelessége, hogy körülbás­tyázza az itteni őslakosok erejét. En­nek az erőnek fokozása érdekében a magyar nemzeti párttal együtt ja­vasolni fogjuk és törvényjavaslatot nyújtunk be az adómoratórium tár­gyában, hogy ezzel intézményesen véd­­hessük meg az adózók érdekeit, a föld­mívest, az iparost és a kereskedőt. A parlament már három hóna]) óta nem munkaképes, nem készülnek új törvények, ami talán jobb is a kö­zönségre nézve (derültség). így nem volt alkalmunk szóvátenni a katonai öngyilkosságok eseteit, melyek felül­vizsgálatára parlamenti vizsgálat ki­küldetését követeljük. A keresztényszocialista párt ne­vében tiltakozni fogunk az ellen a me­rénylet ellen, ami a polgári házasság kötelező kimondásával a társadalom alapja, a család ellen készül. Vannak a kormány7 soraiban so­kan, akik minden baj okául Szüllő Géza személyét tekintik, akik lépten •nyomon hangoztatják, hogy ha nem lenne ilyen politikája, úgy a magyar­ság sorsa is jobbra fordulhatna. Ha tudnám, hogy7 a kormány a magyar nemzeti kisebbség gazdasági és kultu­rális követeléseit teljesíti, ha politikai jogainkat, melyeket nemzetközi szer­ződések védenek, maradéktalanul meg­kapnék — azonnal belépnék a kor­mány pártjába. Komárom elsősorban magyar vá­ros és az itt élő magyarságnak kell ezt fentartani. A keresztényszocialisták en­nek érdekében az első vonalban har­collak mindig, ezt teszik a jövőben is. A közönséget kérem, hogy ebben a tö­rekvésünkben támogasson. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Fedor Miklós képviselő nagy hatás mellett vázolja fel Szlovenszkó helyzetét. Bendkivül hatásosan fejti ki Szlovenszkónak nagy hátrányait a történelmi országokkal szemben. A múlt évi zárószámadás 880 mil­liónyi hiánnyal végződik, de ezt nem fedezi a francia kölcsön sem. Uj adó­típusok felett gondolkozik a pénzügy­­miniszter, pedig a régi típusokat sem bírjuk már fizetni. Ki csodálkozik ily7en viszonyok közt, hogy terjed a kommunizmus? (Szocdem közbekiál­tásokra) : Hagyjon a kommunistáknak bé­két, azok ha kommunisták is, de jó magyrar emberek! (Tetszés.) Nagy7 tehertétel a komáromi válasz­táson a 13 párt. Ezek közt vannak olyanok is, amelyekre semmi szükség sincsen. Ilyen a nagy garral megszer­vezett iparospárl is, amely7 Kassán annak idején megalakult. Az ilyen megalakulásnak rendesen az az előz­ménye, hogy egy-egy konclesőnek adó­­leirást adnak és az tereli be a többi jóhiszemű embert. (Felkiáltások. Elég szégyen és gyalázat!) Kassán azonban az iparospárti Ígé­retek után nem következtek el a tet­tek, ellenben az iparosság olyan le­romlott viszonyok közé jutott, hogy nyolcvan százalékuk nem tarthat mun­kást és sokan az adók terhe alatt iparjogukat adták vissza. Az iparos­párt pedig ilyenkor nincs sehol. Fedor Miklós képviselő beszédében kitért az államhivatalnokok 13-ik havi fizetésére, melyet a kishivatalnokoknál megcsonkítottak, de a nagy fizetésüek­­nél még nagyobb jutalmakkal pótol­tak Fontos közérdek, hogy a város kép­viseletében a keresztényszocialista párt minél nagyobb számban kapjon he­lyet, erre hívja fel a választó polgá­rokat. (Lelkes tapsok és éljenzés.) Alapy Gyula dr. tart. képviselő a városi gazdálkodás­nak nyolc évi mérlegét állította fel a hallgatóság előtt. Ez a mérleg 14 millió passzívummal zárul. A város helyzete Komáromban legrosszabb a szlovenszkói városok között. Ezt bi­zonyítja a házbirtokra súlyosodó köz­terhekkel, amelyek meghaladják az ezer százalékot. Ebből maga a város 720 százalékot fölöz le. Mindenütt kü­­lönl>séget tettek a városok a ház- és a többi állami adóalap közt, csak Ko­máromban nem. Az országos pótadó­ban 45 százalékot engedett le az orsz. képviselőtestület. Majd foglalkozik a szociáldemokrata párt szerepével, mely három röpira­­tot is adott ki. Az egyikben a párt ve­zérét, a városbirót dicsőíti, a második­ban a kommunistákat gyalázza, erre azok felelnek meg talán ebben az órá­ban, a harmadikban a keresztényszo­cialista pártot rágalmazza meg »Sok igazi keresztény«, akik ellen, hogy módjukban álljon azt bizonyítani, megindítják a sajtópert. (Felkiáltások: Ismerjük ezeket a keresztényeket! Nem keresztények azok!) Kénytelen megtenni bírálatait azok­ra a körülményekre, amelyekért a mai rezsim felelőssége el nem vitat­ható. Ezek után több részletét ismer­teti a városi igazgatásnak, amelyekért valakinek felelnie kell. Ezek tények és letagadni nem lehet. Alapy beszéde közben egy öt-hattagú szociáldemo­krata csoport a városbirót éljenzi, melyre a szónok kijelenti, hogy itt nem személy ellen megy a harc, ha­nem a rendszer ellen, amely a várost elmeríti az adósságok tengerébe. Ha a felhozott tények a városbiró szemé­lyével függnek össze, ezt nincs mód­jában szétválasztani. A keresztényszocialista párt nem akar mást, mint rendet, tiszta kezel a közvagyonban, becsületes mun­kát és egyenlőségei mindenki részére és ne azt, hogy a szociáldemokrata pártigalzolvány legyen az egyedüli boldogulás útja. Követeli pártja ne­vében a közmunkáknál a keresztény munkásságnak alkalmazását, a szállí­tásoknál a kisiparos osztály támoga­tását és a privilegizált egyének mellő­zését. Ezenkívül erkölcsöt és tisztessé­get követel a községi élet minden vo­nalán. A választók, akik egy hét múlva lépnek az urnák elé, erre fognak vá­laszt adni. Semmi oka sincsen azt hinni, hogy ez a válasz ne legyen kedvező a keresztényszocialista pártra nézve. (Nagy tetszés és éljenzés.) Dosztál Jakab pártelnök néhány lel­kes szóval a nagyszerűen sikerült párt­gyűlést berekesztette. A gyűlést egy hat-hét tagból álló szociáldemokrata csoport szerette vol­na megzavarni, de Fedor Miklós kép­viselő zajos derültséget keltő mondat­tal intézte el őket és Alapy Gyula dr. tartományi képviselő beszédét sem si­került megzavarniok, aki a rezsim ki­siklásait tette szó tárgy á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom