Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-02-17 / 13. szám
1982. február 17. 3. oldal »KOMÁROMI LAPOK« Hadi tudósítás az udvardf hadszíntérré! Véres verekedés Udvardon. Szabályszerű ütközet fejlődött ki az Alvég és Felvég legényei között. Három súlyos és hat könnyebb sebesült a harc eredménye — A kisebb sérülést szenvedők, hogy a Saját tudósítónktól. Komárom, — február 16. Legtöbb magyar faluban nemcsak a szomszéd falu legényeire néznek haragos szemmel a falu legényei, hanem még a saját falujuk ifjúsága is rendesen kétfelé húz és a két csoport állandóan agvarkodik egymásra és nem egyszer támad veszekedés, civakodás, üzengetés és végül véres verekedés a két csoport között. Azok a csoportosulások nem egyszer korcsmák szerint történnek. Az egyik korcsmába szokott legények haragusznak a másik vendéglőbe járó legényekre. Ha aztán az egyik korcsma legénysége mulat, vagy báli, táncmulatságot rendez, akkor csupa virtusból, odamegy a másik csoport is, hogy megmutassa, hogy ki a legény a csárdába és elmondhassa, hogy megverek valakit, vagy engem valaki és hogy vagyok olyan legény, mint te. Sok faluban a két ellenséges labor a földrajzi fekvés alapján alakul ki és az álvégi legények agyarkodnak a felvégi legényekre. Udvard nagyközségben is a falu két vége, az Alvég és a Felvég legénysége néz egymásra far kasszemel. így természetesen, amint legtöbb faluban, Udvardon is az Alvég és a Felvég két részre osztotta a községet, mert a legényeknek a családai, hozzátartozói is érzelmi kapcsolatot tartottak fenn a legényekkel. Az udvardi kél ellenséges tábor Udvardon is majd minden alkalommal, de különösen táncmulatságok alkalmával farkasszemel néz egymással és ennek a háborúskodásnak már a múltban is sok áldozata volt. A baj most is onnét indult ki, hogy láncmulatságot rendeztek a faluban. A szövetkezeti vendéglőben ezúttal az Alvég tartott láncmulatságot. A hatóság ismerve a legények temperamentumát ugyanarra a napra nem engedélyezed másik táncmulatságot, mert akkor éjféltájban bizonyosan nagyol)!) ütközet fejlődött volna ki a két mulatságon résztvevő legények között. A hatóság elővigyázata azonban nem bizonyult elégségesnek, meri a felvégi legények sáppadt irigységgel néztek az a 1 végiek mulatsága elé, amely a jelek szerint nagyon jól sikerültnek Ígérkezett. Vacsora után szépen meg is indult a bálozók tömege a szövetkezeti korcsma felé. A felvégi legények azonban már megkezdték hadjáratukat az alvégiek bálja ellen. Kődobásokat zúdítottak a bálba igyekvő csoportokra, hogy a falu szépeit megrémítsék és a báltól visszatartsák. A felvégi legénység c hadi csele, helyesebben guerillaharca meg is hozta a kívánt gyümölcsöt, mert a bálba mindössze 8 -10 leány merészkedett csak elmenni. Amikor a fel végiek látták, hogy sikerült a bált tönkretenni, elhatározták, hogy a bálterembe is bemennek és ott egy kis parázs verekedést rendeznek. Meg is kísérelték a bemenetelt, de az alvégi legények nem engedlek be őket és kiszorították a felvégickct az udvarra és onnét az uccára. hr re erős fegyverropogás, sikoltozás, jajgatás rázta fel az éjszaka csendjét. Az uccára kiszorított felvégiek a kerítések és a házak mögül revolvereikkel valóságos sortüzet adtak le az alvégi legényekre. A megsebesültek jajgatására a lövöldözök megijedtek és elmenekültek. Az első lövésekre megijedt legények a korcsmába vonultak vissza, majd a sebesültek jajgatására kiszálíingóztak az udvarra, hogy a sebesülteken segítsenek. Közben megjelentek a csendőrök. Azonnal jegyzőkönyvet vettek fel a véres esetről, l'egindult a nyomozás annak kiderítésére, hogy kik voltak a fölbújtók ' a lövöldözők? további tárgyalásoktól megmeneküljenek, szépen hazalógtak és maguk mosták ki a sebeiket. Hatol ott a helyszínén kötöztek be és a saját lábukon Saját tudósítónktól — A magyar nemzeti párt komáromi szervezete február 14-én, vasárnap délután fél 4 órakor nagysikerű választási gyűlést tartott a küszöbön álló községi választások alkalmából. A Vigadó nagytermét teljesen megtöltötte az érdeklődő választóközönség, amely feszült figyelemmel hallgatta meg a párt szónokainak beszédeit, akik a város edd.gi elhibázott gazdasági politikáját és a város vezetése körül elkövetett hibákat világították meg frappáns szavakkal. A gyűlést Páti Nagy Sándor szervezeti elnök nyitotta meg és vezette s az első szónok ijj. Koczor Gyula kerületi pártelnök, járási ipartársulati elnök volt, aki bevezető szavaiban.jäh mutatott a küszöbön álló választások nagy horderejére és az adózó közönség érdekeinek szempontjából szükségesnek tartotta, hogy a községi választásokon az itt lakó magyar polgárság olyan férfiakat küldjön a városházára, akik egyedül a köz és a lakosság érdekeit tartják szem előtt. Mindenki meggyőződhetett — úgymond a szónok — arról, hogy a magyar nemzeti párt képviselőtestületi tagjai eddig is a legönzetlenebb munkát fejtették ki a város érdekében, mindenkor a legtisztább szándék vezette őket feladataik teljesítésében és úgy végezték kötelességüket, hogy abból a város adózó közönségének csak előnye volt. A mi pártunk tagjai legnagyobbrészt e sokat szenvedett város őslakosaiból állanak, akiket a szülővároshoz való elválaszthatatlan kapcsolat fűz és akik előtt mindenkor az a szent cél lebeg, hogy e város és lakossága boldog megelégedésben éljen. Nem lehet tehát közömbös a város közönségére nézve, hogy kiket küldjön be a képviselőtestületbe, amelynek tagjai csakis gerinces, tisztakezü és önzetlen emberek lehetnek. A magyar nemzeti párt 5-ös számú listáján olyan egyének vannak, akikben minden feltétel meg van ahhoz, hogy a város közönségének odaadó és becsületes képviselői legyenek, azért bátran ajánlja a választó közönség figyelmébe a párt listáját. A nagy tetszéssel és zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Ftilöp Zsigmond igazgató, a város képviselőtestülete pénzügyi bizottságának elnöke emelkedett szólásra és hosszabb beszédben foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek a képviselőtestületi választásokkal kapcsolatban a választók elé halmozódnak. Beszédében felhívta a választókat arra, hogy a február 21-én végbemenő választásra komoly elhatározással kell készülődniük s ki kell használniok azt a kedvező pszihológiai pillanatot, amikor a város vezetését ki kell venni az eddigi rezsim kezéből. El kell döntenie a város adózó közönségének, hogy továbbra is azok vezessék-e a várost, akik nem gondolva a lakosság teherbíró képességének határával, oly súlyos terheket zúdítottak az adózókra, hogy késő maradékaik is kényhaza tudtak menni. Három legény azonban súlyosan megsebesült és azok ott a helyszínén vérbefagyva feküdtek a korcsma udvarán. E három, súlyosan sebesült Galba Lajos 28 éves. Dékán Lajos 26 éves és Brandi József 21 éves udvardi legény, akiket a revolver golyók a lábukon sebesítettek meg olyan súlyosan, hogy azonnal az érsekujvári kórházba kellett őket szállítani. Az egyiknek, Dékánnak már sikerült a lábából kivenni a golyót, de a másik kettő még nem szabadult meg attól. E keltő, különösen Galba, még hetekig lesz kénytelen nyomni a kórházi ágyat. így számol be haditudósítónk az udvardi hadszíntérről. telenek lesznek az adósságokkal küzdeni, vagy pedig azok vegyék kezükbe a kormányzást, akik a terheket viselik és fizetik! Mert lehetetlennek tartja, hogy a város gazdálkodásában továbbra is azok az elvek érvényesüljenek, mint eddig. A világháború okozta romokat már eltakarította a város, tizenegy millióra rugó adósságot csinált, hogy ezt a munkát elvégezhesse. Elérkezett a pillanat, hogy megálljt kiáltsunk azok felé, akik eddig nem gondoltak arra, hogy az adók terheit viselő mezőgazda, iparos, kereskedő és háztulajdonos már a tönk szélén van s belőle többet kipréselni semmiféle adóprésnek nem lehet! Rámutatott a szónok beszédében azokra a hibákra, amelyet az eddigi rezsim azáltal követett el, hogy egyoldalú osztálypolitikával intézte az ügyeket, amely a párttagoknak és a szakszervezetekben tömörülteknek vált csak előnyére s alkalmat adott arra, hogy sokszor a családi-, rokoni- és az elvtársi érdekek nyerjenek az összpolgárság rovására kielégítést. Bűnös a rezsim abban, hogy nem számolt az adózók erejével, a beállható gazdasági változásokkal nem törődött és dacára annak, hogy az általános gazdasági krízis csak sulyosbitotta a polgárság helyzetét, még ma sem eszmél rá arra, hogy a takarékosság elvét érvényesítse. A folyó évi költségvetésben 220 százalékos pótadó kivetésére tesz a város javaslatot, ami 30 százalékos emelkedést jelent az adózókra. A költségvetés 13,250.000 koronára szökött fel, ebből 3 millió az újabb kölcsön s igy is több mint 2 millióra rúg a deficit, amit az említett 220%-os pótadóból remél a mostani vezetőség fedezni. Annak az uj képviselőtestületnek, amely a választáson bekerül, számolni kell ezzel a helyzettel és legelső kötelessége az keli hogy legyen, hogy kiküszöbölje azokat a hibákat, amelyek a múltban olyan nagy számban felmerültek s amelyek súlyos helyzetbe hozták az adózó lakosságot. Annak az irányelvnek kell érvényesülni, hogy a város háztartásában, közmüveméi és intézményeinél a legszigorúbb takarékosságot kell keresztülvinni még abban az esetben is, ha az egyesek magánérdekét érintené. Be kell szüntetni az adósságcsinálást és csak olyan beruházásokat kell végrehajtani, amelyekből a városnak effektiv haszna van s amelynek hozamából a törlesztés biztos fedezetet nyer Nehéz problémája a városnak is a muukanélküliség megoldása, amelyet legelsősorban is az államnak kellene elintézni. Ez a kérdés soha sem fog megoldást találni azokkal a segélyekkel, amelyeket a szakszervezetek által nyilvántartott munkanélkülieknek nyújtanak. Nemcsak olyan munkanélküliek vannak, akiket ezek a hivatalok nyilvántartanak, hanem legalább is mégegyszer annyian vannak azok a szerencsétlenek, akik nem tartoznak szerve-Nagy választóközönség előtt fejtette ki várospolitikájának irányelveit a magyar nemzeti párt. A párt komáromi szervezetének sikerült gyűlésén Füssy Kálmán szenátor, ifj. Koczor Gyula és Ffllöp Zsigmond hatásos beszédekben adtak helyzetképet a város eddigi elhibázott vezetéséről. Komárom, — február 16. zetbe s akik igy teljesen ki vannak szolgáltatva a nyomornak. Igazságtalan dolog, hogy csak a hivatalosan elismert munkanélküliek kapjanak segélyt, mert ez ellenkezik az egyenlő mérték elméletével. De nem a hatósági és társadalmi segélyezés gyógyítja meg ezt a rettenetes gazdasági bajt, hanem a kenyérszerzésnek munkaalkalom nyújtásával való előmozdítása, közmunkák kiírása s általában a munkanélküliek minél nagyobb számának foglalkoztatása. Ezzel számolni kell a város uj képviselőtestületének is. Az adózó közönség, de a város egész lakosságának érdeke azt kívánja, hogy az uj képviselőtestület önzetlenül és minden egyéni érdektől mentesen teljesítse kötelességét s minden mellékgondolat nélkül egyedül a város javát szolgálja. A magyar nemzeti párt 5-ös számú jelölő lisziáján található nevek viselői a város lakosságának becsületes képviselői lesznek, ajánlja azért a lisztét a választó közönség támogatásába. A hosszantartó éljenzéssel fogadott beszédet Füssy Kálmán szenátor beszéde követte, aki lendületes szónoklatában rámutatott a köztársaságban uralkodó úgynevezett szociális kormányzásra, amelynek előnyeit mindenki élvezheti, csak épen a magyarság nem. Szlovenszkó leépített gyáripara szomorú példája ennek s a magyar munkásság válságos helyzete ettől datálódik. A magyar munkásságnak csak a kivándorlás vagy a koldusbot lehetősége marad s a katasztrójális földreform végrehajtása jolytán földönfutóvá lett magyar mezőgazdasági munkások ezrei vannak kenyér nélkül. A közös nehéz sorsban azonban mégsem fog össze az itteni magyarság, hanem a széthúzás üszkét dobják a különböző pártok a most elkövetkező választásba is. A turáni átok dúl közöttünk, vagy nem azt mutatja-e az a tény is, hogy a jövő vasárnap megtartandó választáson tizenhárom párt mérkőzik egymással ? Amig ki nem küszöböljük a széthúzást, addig nem lehet megvívnunk harcunkat a közős ellenféllel s addig nem leszünk képesek jogainkat érvényesíteni. Összetartásra és megértésre kéri a különböző társadalmi osztályokat, amelyeknek tagjai valamennyien magyarok s akiknek éppen a mostani nehéz időkben kell megérezniök azt, hogy csakis az összefogás és közös munka utján juthatnak el boldogabb sorsra. Felzugó tapsok és hosszas éljenzéssel fogadták a népszerű szenátor lelkes beszédét. Végül mégegyszer ifj. Koczor Gyula szólalt tői, aki a teremben jelenlevő egynéhány kommunista okvetetlenkedő közbeszólásaira reflektált, visszautasítván azoknak magatartását. A választó közönség egyhangú helyesléssel és kitörő éljennel kisérte Koczor Gyula frappáns szavait, majd Páti Nagy Sándor elnök az ülést berekesztvén, a közönség teljes rendben oszlott szét. A választási gyűlésen uralkodott hangulat a legkedvezőbb választási esélyekre nyújt biztos kilátást a magyar nemzeti párt 5-ös számú lisztájának győzelmét illetően. Kommunista rendzavarók akarták megzavarni a szoc. demokrata párt kedd esti gyűléséi. A szociáldemokrata párt kedden este a Dózsa-féle Vigadó nagytermében választás előtti gyűlést tartott, melyen Csizmazia városbiró és két kiküldött beszélt. A gyűlés alatt nagyszámú kommunista szállingózott a terembe és közbekiáltásaikkal mindig megzavarták a szónokokat. A rendőrség a rendzavarokat elkülönítette, de ezek tovább folytatták a civódást és a gyűlés végeztével az Internacionálét kezdték énekelni és Szovjetoroszországot éltették. A főbb zavargókat 5 rendőr magával vitte, de a többi kommunisták ki akarták szabadítani ezekel és nem tágítottak a Vigadó kapujától. Erősebb rendőri készültségnek kelleti jönni, hogy a zavargó kommunistákat szétoszlassa. Tizenhatot, akik főképen suhancok voltak, azonnal bekísértek, igazoltattak, majd kettőt a rendőrségi fogházban ott is tartottak.
