Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-30 / 91. szám

Otvenkettedik évfolyam.

91. Nzs&m,

Csütörtök, 1931, jqlins 30.

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. — Külföldön 15Ó Kő Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA űr Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. im FÍÖLŐP ZSIGMOND.

Negyvenötmillió kár egy járásban

Komárom, — július 29

Az alsócsallóközi kis járás, me lyet komáromi járásnak neveznek végrehajtotta községenként azt a kárbecslést, mely a rossz termés és az elemi károk folytán érte gazdálkodó lakosait. Ez az összeg nem véglegesen fejezi ki a károkat, de mindenesetre csak több lehet Most már az a kérdés merül fel, hogy ennek a bevételeknek elmaradása esetén tulajdonképen mi is lesz ezzel a lakossággal.

A gazda a mai termés mellett nem képes megfizetni sem állami, sem községi terheit, mert a termés háztartására és talán a vető magra, a jövő évi termés élőké szitésére, munkásainak fizetésére elegendő Adó, tartozások kamata, ruházkodás ebben az esztendőben már nem futja A munkás pedig, aki az aratásból tiz-tizenöt mázsa gabona helyett keresett két vagy három mázsát, a legszomorubb kilátásokkal tekint a jövőbe, mert nem terem egy szem burgonyája sem, a legfőbb téli táplálék és a gabona egy-két hét alatt elfogy.

A probléma tehát nem olyan könnyű. Most következik azután az állam szerepe. Azonban Prágában még, úgy látszik, nem tud ják, hogy mi is történt Szlovenszkó déli részén, még nem mondta meg nekik talán senki, hogy itt katasztrófa történt és ha az állam segítsége gyorsan meg nem érkezik, tragédiák következmek be. Hogy Szlovenszkó elemi káraira nyolcmilliót juttatnak, ez igen szép dolog, nemkülönben az is, hogy a szlovenszkói sürgős mezőgazdasági hitelekre harminc milliót szánnak, ami talán fedezné két járásnak a hitelszükségletét. Prága azonban csak azt veszi számításba, ami terem, arra azután ráépiti a toronymagasságu jövedelmi adókat, meg a forgalmi adót, amit ugyebár nem nyolc és harminc millió összegben szednek be rajtunk !

Az állam esztendők óta minden évben adóemelésekkel kísérletezett és azok egyrésze befolyt, talán drákói módon folyt be és alantas hatóságai igen sok esetben az adózó tönkretételével államellenes tevékenységet is fejtettek ki Mert a dolgozó és adózó réteg tartja fenn az államot. Ezek az államalkotók tekintet nélkül fajukra, vagy nemzetiségükre. Az, hogy a cseh, vagy a szlovák az államalkotó és a magyar nem az, egyszerűen esztelen beszéd és kortesfrázis. Az állam hatóságainak bírálata a demokrácia első és elengedhetetlen feltétele, különösen ha ez a tevékenység a közérdekkel ellenkezik

Tizenhárom esztendő alatt az adószolgáltatás hétszeresre emelkedett, vájjon meghétszeröződött-e a gazda és egyáltalában az adózó bevétele is? Bizonyára nem Az elviselhetetlen adóterhek az okai annak, hogy azok egyáltalán, vagy csak igen csekély részben folynak be. A kormány meggondolatlanul cselekedett, amikor másfélmilliárdot vett fel külföldi tartozásának kiegyenlítésére Erre a másfélmilliárdra most lenne szükség, amikor veszedelemben van az állam lakosságának magyar kisebbséghez taztozó része Nyolc és harmincmilliókból vájjon mi juthat ennek a lakosságnak. Talán néhány morzsa, amelyet kabát és talán politikai pártolás szerint fognak kiosztani, amit a legélénkebb figyelemmel fogunk kisérni.

Negyvenötmillió kárban, amely csak ebben a kis komáromi járásban állott elő, nincsenek benne az iparosok és kereskedők kárai. Az iparos nem fog dolgozni, ha nem lesz megrendelője és a kereskedő sétálni fog a pult mellett, ha nem lesz vevője. Ez is kár, amely számokban kifejezve súlyosan emelné a negyvenötmiuic* És ezt nem lehet egy szempontból vizsgálni, hanem a károkat, amelyek a lakosságot érik, mindenkor az összlakosság nézőpontjából kell megbecsülni. Ennél a becslésnél azonban a negyvenötmillió korona még igen sok millióval emelkedik.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, július 29

Hodzsa Milán dr. nyilatkozata az agrár demokráciáról

Az agrárpárti ifjúság Kassán kongresszust tartott, amelyen résztvett Hodzsa Milán dr. képviselő, volt miniszter is, aki beszédében az agrárdemokrácia ideológiájáról többek között azt mondotta, hogy az agrárdemokrácia nem lehet el ipari és kereskedelmi kapcsolat nélkül. Az agrárdemokrácia megszűnt rendi mozgalom lenni, egyre jobban kultur- és szociális mozgalom, amely az általános társadalmi és kulturmozgalomnak kategóriájába tartozik. Ma a mezőgazdasági mozgalomnak nem sza^ bad csupán a gazdasági érdekeket védelmeznie. Az agrár demokrácia lényege ma a gazdasági, szociális, erkölcsi és civilizációs program is az egész emberi társadalom keretén belül. És itt fölmerül a kérdés, ha az agrárdemokrácia nem rendi mozgalom, lehet-e egyetemes mozgalom, amelyet elfogadhat a munkásság és az intellektuális tábor egyaránt? Ilyen értelemben — mondotta Hodzsa dr. — az agrárdemokrácia nem lehet univerzális mozgalom, mint ahogy nem egyetemes mozgalom a szocializmus sem, noha ezt állítja magáról. Az igazság az, hogy a szocializmus egyetlen mezőgazdasági kérdést sem tudott megoldani, sem elméletben, sem gyakorlatban, pedig az emberiség nagyrésze mégis csak földművelő. Közép- Európában 70 százaléka a lakosságnak.

Vetőmagösszeirás

pártalakitással kapcsolatban

A délszlovenszkói magyar mezőgazdák katasztrófális helyzetét máris ki akarják használni kortescélokra. A közeli Érsekújvárt, amelynek vidékén szintén lesújtó eredménnyel végződött az idei aratás, ez eddig megingathatatlan magyar gazdák soraiban politikai agitátorok jelentek meg, akik a kétségbeejtő helyzetben levő gazdáknak vetőmagot ígérgetnek. Vetőmagösszeirás

céljából először a járási hivatalba invitálták őket, onnan pedig a közelben levő kocsmába, ahol azonban kisült,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.

Megjelenik hetenként háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

hogy egy uj pártot akarnak velük alakítani és az agitátorok hangsúlyozták, hogy csak azok fognak vetőmagot kapni, akik belépnek az uj pártba. Az igy megtévesztett kisgazdák tiltakoztak az

uj párt alakítása ellen, de a járási főnök is kijelentette, hogy az alakulatra szükség van, mert csak igy számíthatnak az ő jóindulatú támogatására. Az uj párt meg is alakult „magyar aktivista gazdapárt“ néven, de a vezetőségbe természetesen nem a magyar kisgazdák soraiból választották meg az elnököket, hanem a csehszlovák gazdák közül. A pártalakitásnak eme módja a jóérzésü kisgazdákban felháborodást keltett és ezért volt kénytelen az Érsekujvári Gazdakör az országos hivatalhoz és az országos mezőgazdasági tanácshoz fölterjesztett memorandumában a mezőgazdaság katasztrófális helyzetének feltárása mellett tiltakozását kifejezni az ellen, hogy a vetőmagkiosztást és egyéb segélyezéseket egyes pártok politikai agitációkra használják föl. Követeli a gazdakör, hogy minden gazdasági segélyezés, vetömagkiosztás és egyebek kizárólag a politikától mentes gazdasági szervezeteken keresztül történjenek.

A Komárom környéke

falvainak jaj kiáltása.

Ógyalla, Szentpéter, Hetény, Marcel háza, KnrtakeszI, Madar, Dunamocs, Dunaradvány, Izsa, Csallókozaranyos, Eke), Nemesócss,Tany, CsicSó, agy megy er, Eke cs, Lakszakállas, Geller, Gúta, Bogya, Megyercs és még számos község kétségbeejtő nyomora. — Szemben a szivetfacsaró panaszokkal. — Egy szomorú interjú.

— Saját tudósítónktól. —

Ismeretes, hogy a magyar nemzeti párt, hogy a rossz termés szülte kétségbeejtő helyzet statisztikáját a gyors segélynyújtás megszerzése céljából összeállíthassa, faluról-falura jár és ott a helyszínén, tehát nem mende-monda alapján, hanem személyes tapasztalatok alapján, összeállítja az elszomorító adatokat.

Koczor Gyula, a párt komáromi kerülete ügyvezető elnökének vezetésével a kiküldöttek most járták be a Komárom környékén kívül a gyallai és muzslai járást.

Amint hazaérkezett körútjáról, azonnal fölkereste lapunk egyik szerkesztője Koczor Gyulát és meginterjúvolta e kőrútjukon szerzett szomorú tapasztalatáról.

Kérdéseire Koczor Gyula a következőket mondotta:

— A rossz termés hetekkel ezelőtt előrevetette árnyékát. Nehogy azonban az „úgyis mindég panaszkodnak“ könnyű elintézésben legyen részünk, megvártuk, amig megindulnak a cséplőgépek, mert a hozamot illetőleg lehet tévedni, a lábonálló gabonánál, lehet tévedni a levágottnál, de a gép nem csal, ott megszűnik a becslés bizonytalansága, az kilóra megmondja az igazat. Ez az igazság pedig szomorúbb minden becslésnál, minden feltevésnél.

Neki indulunk, hogy sorra látogassuk a falvakat. Minden községbe nem mehetünk el, de hisz ez nem is szükséges, mert ha egy községet láttunk, annak szomszédja sem mutathat fel

Komárom, julius 29

jobbat. A községekben megkeressük pártunk vezetőit, jó ismerőseinket, megtudakoljuk, hogy mit hozott az év, bemegyünk egy-két cséplőgéphez s a helyszínén győződünk meg a gabona minőségről, a három részről ellenőrzött s feltétlen csak az igazságot visszatükröző cséplőkönyvekből pedig a holdanként hozamról. A gyallai járást Kalitza Sándor nyug. főjegyzővel, központi titkárunkkal járjuk végig. Felkeressük Ógyallát, Szentpétert, Hetényt, Kurtakeszit, Marcellházát, Madart, átcsapunk a párkányi járásba Dunamocsra, majd folytatjuk Dunaradványon és Izsán. Bátorkeszinél Hegedűs Balázs párkányi titkárunk csatlakozik s a Duna vonalával párhuzamosan kettesben meglátogatjuk Bucsot, Muzslát és Ebedet, Párkányt és Garamkövesdet, hogy azután az Ipoly mellett északnak fordulva Ipolyszalkán, Ipolykeszin, Ipolypásztón nézzük meg a siralmakat. Innen átvágunk a kövér Garammenti földekre, reménykedünk, hogy talán ott nem vár bennünket ugyanaz a szomorú kép. Zalaba, Garamdamásd, Zseliz sem mutat azonban a látottaknál jobbat. Több napig tartó utónkon minden reggel uj reménnyel indulunk, hogy mégsem lehet mindenhol igy, jobbat is találunk majd, de bizakodásunk hamar szertefoszlik s helyt ad a jövőért való aggodalomnak, kétségbeesésnek. Kiskálna, Nagykálna, Alsó- és Felsővárad, Szecse, Garamszentgyörgy, a két Sáró, Nagysalló a következő állomások. Mindenütt egy év kárbaveszett befek-