Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-30 / 91. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOKt 1931. juiius 30. A magyar kölcsöntárgyalások kedvező fordulatot vettek. tetése és fáradsága fogad. Farnad, Nagyölved, Köbölkuton sem látunk semmi jót, sőt azt tapasztaljuk, hogy minél közelebb a Dunához, ha lehetséges, még rosszabbak az eredmények. Mindenütt kétségbeejtő rosszul fizet a gabona. A Dunamenti vonalon búzából, árpából, rozsból holdanként a legtöbb helyen 150 kiló sem termett, a zab teljesen elveszett, a répát az utolsó szemig kiette a bogár. Takarmány, sőt alomszalma is kevés s már jelentkeznek a nyomor vámszedői, akik a nagy baromfelhajtást felhasználva, mintegy Párkány járásbeli vásáron történt, borjúért 2.20— 3.40 K-t, szarvasmarháért 2.40—3.30 K-t fizetnek kilónként. A Garammentén, ha ezt jobbnak lehet mondani, „jobb“ a termés, itt 200 kg-os holdankénti átlagról lehet beszélni, de mi ez a Garam menti 10—12 mm-ás termések és a 400 kg-os földbérek mellett? Nap-nap után járjuk a falukat. Késő éjszaka kerülünk nyugvóra s reggel ismét utón vagyunk, Csallóközt Kalitza Sándor közp. titkárunkkal járjuk be. Egy beláthatatlan kihatású és következményű katasztrófa képe tárul mindenütt elénk. Alsó Csallóközben a búza, árpa és rozs átlagosan a 150 kg-t sem hozza meg holdanként. Zab, répa, semmi. Ami azonban egy kis reménnyel biztatott, a kukorica és a dohány is semmivé lett a legtöbb községben. Elvágta a jég. Olyan alapos munkát végzett, hogy alig lehet megismerni, ahol pár nappal előbb gyönyörű dohányültetvények voltak. Csallóközaranyos, Ekel, Nemesócsa, Tany, Csicsó, Kulcsod, Nagymegyer, Ekecs, Lakszakállas, Gellér, Guta az állomásaink. Ezen az utón még két községet akartunk meglátogatni, de az éjszakában utunk már csak a nehéz munka után pihenő falvakon vitt keresztül. Utunkon öreg, 70—80 éves emberekkel is beszélgettünk: Uram — mondották — megvénültem, de ilyen termést még nem értem. Sem apámtól, nagyapámtól ilyennek hírét nem hallottam. Nincs vetőmag, nincs kenyérre való a a gazdának sem, s az aratónak, aki más évben 8—12 mm. gabonával egész évrevalóját megkereste, most a legtöbb helyen 1 mm sem jut. Egy hónapra sincs megélhetése, nem hogy adósságot fizethetne, ami a boltosnál, no meg máshol is akad. Egy csallóközi földbirtokosnak már édesatyja is évről évre pontos följegyzéseket vezetett az időről, a vizek járásáról és a terméseredményekről, amit fia pontosan folytat. Ezek a feljegyzések több mint 70 évre nyúlnak vissza, de az ideihez hasonló termésre nem találunk benne példát. Volt egy év, amikor kétszer télen és tavasszal borította el árviz Csallóközt, de ennek az évnek termése is jobb volt az ideinél. A gazda most kétszer-háromszor is vetett s még a vetőmagot sem kapta vissza. Csallóközben rengeteg föld áll üresen s elég erre az egy Ekel község példáját felhozni, ahol 6670 kát. holdból 1994 üresen maradt, pedig kétszer is bevetették. Ilyen páratlanul álló rossz termés mellett elképzelhető, hogy mit jelentett Kulcsod, Csicsó, a két Gellér, Bogya, Tany, Nemesócsa, Ekel és Megyercs községeknek az a viharos jégeső, mely öreg fákat derékban tört ketté vagy tövestől csavart ki, 20 méteres pajtákat levegőbe emelt és 50-100 méterre dobott odébb s jégzuhatagával az utolsó reményeket is megsemmisítette. Egész Délszlovenszkón mindenki tanácstalanul áll e példátlan katasztrófával szemben, mely évekre tönkretette nemcsak a mezőgazdasági lakosságot, hanem vele együtt e nagy terület iparát és kereskedelmét is. A gazda őszszel tesz eleget fizetéseinek, ősszel fizeti egész évben vett szükségletét, a mezőgazdasági munkás is ősszel rendezi évközben a boltban csinált adósságait, hogy azután az újig megint hitelt kapjon. Az idén sem az egyik, sem a másik nem tud fizetni. A gazdának annyi sem termett — eltekintve a vetőmagnak alkalmatlan minőségtől —, amennyi vetésre és gazdaságának szükségletére elég lenne. A mezőgazdasági munkás egy hónapra elegendő kenyérmagot sem keresett meg. A bérlőnek annyi sem termett, amennyi a bért fedezné. Hivatalos helyeken mindig kétkedve fogadják az ilyen jelentéseket, nem akarják elhinni, hogy az adózók tényleg képtelenek minden fizetésre és e hírek mögött a túlzást, holmi uj furfangot keresnek, mellyel az adót akarják lenyomni, sőt ennek fizetésétől akarnak szabadulni. Hiába azonban minden kétkedés, a mezőgazdasági lakosságból ebben az évben adót kipréselni nem lehet. Küldjenek ki a pénzügyi hatóságok bizottságokat a falvakba s a községi elöljáróságok segítségével állapítsák meg a tényleges helyzetet. Rendeljék el a pénzügyi hatóságok a cséplési könyvek bemutatását, mely a gazda, géptulajdonos és aratóegyüttes ellenőrzése folytán a tényleges eredményeket mutatja és győződjenek meg a szinigazságról. Ilyen, évszázadokon keresztül is ritka katasztrófánál egyesek ereje sem önmagukon, sem egy kisebb körleten nem segíthet. Segítség itt csak az államnak gyors, erélyes, a katasztrófa méreteivel arányban álló nagyszabású beavatkozásában található. Ennek meg kell történni, ennek nem szabad késni, s annál inkább hathatós segítséget nyújthat az állam, mert szerencsére a mi vidékünket ért nagy szerencsétlenségben ilyen katasztrófális termés csak a dunamenti Alföldön és határos részein van s a köztársaság területének legnagyon részén jó közepes, sőt kimondottan jó termés van. A hathatós segítségnek feltétlenül fel kell ölelni a következő intézkedéseket: 1. Éghajlatunknak és talajviszonyainknak megfelelő vetőmag bocsájtandó díjtalanul rendelkezésre. A szükséglet sürgősen megállapítandó. 2. Az adóbehajtások egy évre szüneteltetendők. A halasztás kamatmentesen nyújtandó. 3. A községi, járási és országos szükségletekről ezen adók elmaradása folytán az állam gondoskodjék. Ezeknek legalább egy részét vállalja magára. 4. Az 1930. évi jövedelmi adó törlendő, hiszen az ilyen termés több év jövedelmét is elviszi és a termésnek a jövő évben kivetendő adóná, való figyelembevétele nem segitségl mert azt csak jövőre kellene fizetni. Fizetni pedig ez idén nincs miből. 5. Szükségkölcsön nyújtandó, hogy bank vagy egyéb tartozások miatt senki ne tétessék tönkre. 6. Egész Délszlovenszkón nagyméretű állami közmunkák inditandók meg (utak építése, folyamszabályozás, csatornázás, belvizlevezetés, öntöző berendezések stb.), melyek egész télen át folytatódnak, hogy a kereset nélkül maradt mezőgazdasági munkásság kenyérhez jusson. 7. A képviselőház és a szenátus a szükséges felhatalmazások nyújtására és az anyagiak biztosítására, az ügyeknek a legrövidebb idő alatt való előkészítése után, sürgősen egybehívandó. A felső Csallóköz és a Mátyusföld bejárása van még hátra. Már előre félünk, hogy ott is mit fogunk látni. Az idő rövid, sürgős hathatós intézkedéseket várunk. Eddig tart Koczor Gyula beszámolója a kétségbeejtő helyzetről, amely kell, hogy sürgős segítségre serkentse az irányadó köröket. tervezi! v á 11 a 1II é p i tíj HAASZ&MÁDYIÍ — július 29. Állandóan folytatják azokat a tárgyalásokat, amelyek a hét millió font magyar kölcsönre vonatkoznak. Legutóbbi jelentés szerint a franciák már kijelentették, hogy 40% erejéig hajlandók résztvenni a kölcsönben. A Morning Post bécsi levelezője Komárom, július 29 A katasztrófális termés súlyos hatással van egész gazdasági életünkre, de annak megrázkódtatásait a gazdasági élet legtöbb ágában csak egy-két hónap múlva fogjuk érezhetni. Az a társadalmi osztály, melyet a katasztrófa elsőnek és legjobban sújtott, azok a földbérlők. Felesleges jellemezni azt a helyzetet, amiben ez a társadalmi osztály jutott. Amikor a súlyos gazdasági válság, a leromlott gabonaárak amúgy is teljesen reménytelen helyzetbe sodorták a bérlőket, akkor jött egy olyan rossz termés, amely sok esetben még a bérleti kötelezettségnek felét sem hozta meg. Érsekújvárt, Udvardon, de Délszlovenszkó minden részében 150—300 kg-ig becsülhető csak a gabonaátlag, ugyanakkor, amikor az átlagbérek 200—400 kg-ig vannak. Az amúgy is súlyos helyzetbe került bérlők tehát tökéletesen képtelenek arra, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek. Ma még beláthatatlanok azok a következmények, amelyek a bérlőtársadalomra hárulnak. Fizetésképtelenség, csőd hoszszu sorozata fenyeget, ha az illetékes körök nagyon gyorsan és nagyon radikálisan nem intézkednek. A délszlovenszkói földbérlők — nemzetiségre és politikai hitvallásra való A példátlanul álló rossz termés folytán a földmivelő lakosság összeroppanásának elkerülésén, a termelés folytonosságának és a jövő évi termés biztosításán kívül, még egy nagy feladat vár megoldásra: a kenyértelenül maradt mezőgazdasági munkásságról való gondoskodás. Normális viszonyok között az ideinél aránytalanul több napszámos munka vétetett igénybe. A lerongyolódott gazdaságok azonban ebben az évben már kénytelenek voltak minden kiadást a legalacsonyabbra szorítani és mellőzték a napszám igénybevételét, lehetőleg maguk végezve el a munkát. Sok helyen a rokonok és ismerősök is összesegitettek. Ebben az évben a cukorrépa termelés is korlátoztatott, sok ezer holdra menő répát pedig a bogarak ettek ki s ezáltal egy-egy község több százezer koronáról sok esetben a milliót is meghaladó napszámtól esett el. Mindezeken felül az idén az arató a legtöbb helyen nem keresett többet 150 kg. gabonánál, másutt pedig ha kifizetné a marokszedőt, még jelenti, hogy a magyai kölcsöntárgyalások kedvező fordulatot vettek, a Banque cf Union Parisienne által vezetett francia csoport és a Rotschildház vezetése alatt álló angol csoport hajlandó átvenni a kölcsön legnagyobb részét. tekintet nélkül — jövő vasárnap, augusztus 2-án délelőtt fél 11 órakor, az érsekujvári Arany Oroszlán szálló nagytermében nyilvános népgyülést tartanak, amelyen előreláthatólag minden érdekelt meg fog jelenni, hogy a súlyos helyzetbe jutott földbérlők szervezettségükkel erőt mutassanak. Az előkészítő bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a nagygyűlésen megjelenjenek a kormány, az országos hivatal, a helyi közigazgatási hatóságok és a pénzügyi hatóságok képviselői, hogy személyesen legyen módjuk tudomást szerezni a panaszokról és módot találni az orvoslásra. Kívánatos volna, hogy a kormány ugyanolyan gyorsasággal és elhatározottsággal siessen a szakadék szélén álló gazdatársadalom segítségére, mint amilyen gyorsan hasonló helyzetben nagy bankok segítségére siettek. Ma már elkerülhetetlennek látszik a földbérek leszállítása, megfelelő fizetési halasztás engedélyezése, az adóhátralékokra moratórium megadása, vetőmagnak politikai pártállásra való tekintet nélküli kiosztása és olcsó kölcsönök nyújtása. Csakis igy remélhető, hogy a saját hibáján kívül végzetes helyzetbe jutott földbérlők a gazdasági élet számára megmenthetők legyenek. rá is fizetne munkájára, holott átlagos években 8—12 q gabonát, sőt többet is megkeresett, amivel egész évi lisztszükségletét fedezte és még egy malacot is hizlalhatott. A helyzet tehát ma az, hogy nyári kereset hiján a mezőgazdasági munkásság még egy hónapra sincs ellátva. Ilyen körülmények között a legnagyobb feladatok közé tartozik a szó szoros értelmében vett éhínség és következményeinek elhárítása. A várható nyomor oly méretű s az ellátatlanok száma oly nagy, hogy a feladatot apró segélyekkel, községi és járási intézkedésekkel vagy jótékonysági mozgalmakkal már anyagiak hiján sem lehet megoldani. A községek és járások azért sem képesek ilyen nagy feladat megoldására, mert az őket ért baj folytán ép nekik csökkent teherbírásuk s nem hogy több terhet vállalhatnának, de az eddigi fizetéseket sem tudják teljesíteni. Régi közgazdasági tétel, hogy nagy munkanélküliség és nyomor esetén az államnak kell, még nagy kölcsönök A komáromvidéki földbérlők kétségbeejtő helyzete Jövő vasárnap nemzetiségre és pártkülönbségre való tekintet nélkül Érsekújvár ott tartják nagygyűlésüket a tönk szélére jutó t földbirtokosok Csallóköz megsegítése Csallóköz árvizmentesitésének és belvizlevezetésének nagyarányú átalakítása. — 30 millió koronánál több közmunkáról van szó. — Sürgősen meg kell kezdeni a munkát, hogy a kenyértelenek munkát kapjanak.
