Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-25 / 89. szám
1 9í5 1. Julius 25. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. kiadását sürgetik, majd Csizmazia városbiró szólal fel a tanács javaslata mellett és azzal gyanúsítja meg a polgári pártokat, hogy politikából nem akarják elfogadni a tanács javaslatát, holott a munka megkezdésére már itt az idő. Az építési terv miniszteri jóváhagyását a dohánybeváltó ügyében kiküldött bizottság a jövő héten Prágában kisürgetheti, ez tehát nem lehet kifogás. Langschádl Gyula tekintettel arra, hogy az épitő anyagárakban a múlt év óta 20 százalékos csökkenés mutatkozik, uj pályázat kiírását javasolja, mert a város igy sokkal olcsóbban építheti föl a pavillont. Erre a javaslatra a kommunisták és a szociáldemokraták siketitő lármában törtek ki és a nagy zajban összevissza kiabáltak, Vidák, Csevár durva hangú támadásba kezdtek, valósággal letorkolták azokat, akik sértegető szavaikra válaszolni akartak. Végül is Geöbel Károly dr. felszólalása után szavazással döntöttek a kérdésben és 20 szó'/al 5 ellenében a munkákat 1.083.505 K 65 f árban kiadták Weisz János és társainak. A határozatot felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtani rendelte el a közgyűlés. Akomáromi járási hivatalbe" szüntette az Ipartársulat elöljáróságának működését is * Van-e autonómiája Komárom, — július 24. Az elmúlt napokban lapunkban már megemlékeztünk a komáromi járási hivatal azon végzéséről, mely a járási ipartársulat május 3-án tartott közgyűlésének az elnök, alelnök és választmány megválasztására vonatkozó határozatait megsemmisítette, sőt határozatával minden törvényes alap nélkül az elnöknek megválasztott ifj. Koczor Gyula iparjogát is megvonta. A járási hivatal azonban nem maradt ennél a végzésnél, hanem mintegy megerősítéséül a választás alatt tanúsított magatartásának és óhajainak, július 20-án kelt határozatában az ipartársulat elöljáróságának ténykedését is megszüntette és a szükséges teendők végzésével Biréák Károly hentes iparost bízta meg. A járási hivatal ezen határozatával, ráadásul még nemzetiségi és politikai szint is kevert az ügybe azáltal, hogy az egynéhány szlovák iparos kivételével szinmagyar komáromi járási ipartársulat ügyeinek intézésével egy szlovák embert bízott meg. A járási hivatal határozata szóval ki nem fejezhető megdöbbenést és felháborodást váltott ki mindenütt, mert ezzel mindenki igazolva látja a váaz ípartársulatnak? lasztás előtt a járási hivatal részérő* észlelt azon törekvést és az erről szóló híreket, hogy a járási hivatal minden áron szlovák iparost akar az ipartársulat elnöki székében látni. A járási hivatal ezen határozata nélkülöz minden törvényes alapot, mert ipartőrvény 212. §-a csak arra az esetre engedi meg a társulati vezetőség működésének felfüggesztését, ha „a pénztár kezelésében szabálytalanságok nyernének bebizonyítást, avagy a hivatalos eljárás során alapszabályellenes és ismételten kifogásolt tények vagy szabálytalanságok merülnének föl.“ A komáromi ipartársulatban a pénztár kezelésében semmiféle szabálytalanság nem történt, ilyennek megállapitására semmiféle eljárás nem folyt, tehát az ilyenek bizonyítást sem nyerhettek. Ugyancsak nem történt meg egyetlen egyszer sem, hogy az iparhatóság valamilyen tényt nem hogy ismételten, de akár egyszer is kifogásolt volna. Amint azonban a járási hivatal a közgyűlés határozatainak megsemmisítésével túltette magát a törvényeken, most ismételten is csak ugyanezt cselekedte. Ezek után fel lehet vetni a kérdést, hogy van-e az Ipartársulatnak önkormányzati joga vagy sem?... Milliós károkat okozott a múlt vasárnap este a Csallóköz alsó részén átvonult Saját tudósítónktól. jégeső és vihar Alsócsallóköz, — július 25. Vasárnap este tíz óra tájban ítéletidő vonult át az egész Csallóközön északnyugati irányban. Csak most bontakozik ki az a szörnyű kép, amikor már egy hét elmúlt és át lehet tekinteni azokat a rettenetes károkat, amelyeket a gazdáknak okozott. A vihar Nugatmagyarországról rohant át a Dunán és Csilizközben ért Csehszlovákia területére. Itt Medve és Kulcsod község határait verte el teljesen, fákat csavart ki tövestül és háztetőket bontott meg. Innen ment Csicsó, Kolozsnéma, Kotnáromfüss, Nagykeszi, Ekel, Csallóközaranyos, Nemesócsa, Hodzsafalva, Keszegfalva és Megyercs községek határain és azt a jégverés tönkrezúzta. Nem estek nagy jegek, de a jégverés igen hosszú ideig tartott és a földeken levő kereszteket szétszórta és kicsépelte, a kukorica vetésekben óriási károkat tett, azokról a csöveket lepaskolta és a burgonya ültetvények szárait a földbe sulykolta. Óriási kárt szenvedtek a szegény alsócsallóköziek, akik már az aratás alkalmával is kárvallottak lettek a hihetetlen rossz termés következtében és most a jégverés azt is tönkre verte, amit a termés hozott. A gazdanép elkeseredetten szemléli ezeket az eseményeket, amelyek olyan károk, hogy azokat évek alatt sem heverheti ki. Ennek a szörnyű elemi csapásnak a hatása alatt a járás képviselőtestületi tagjai rendkívüli közgyűlés öszszehívását kérték, amelynek foglalkoznia kell a lakosságnak ezer bajával. A falvakban máris nyár idején fellép az éhínség, mert a földmunkásoknak már elfogyott a kenyere. A komáromi járás képviselőtestületére vár a hivatás, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek munkát és keresetet biztosítanak a munkanélkülieknek, de sürgetik a közmunkákat is, amelyekben az országos hivatal szűkkeblűén viselkedik a déli magyar vidékekkel szemben. Fodor dr. közigazgatási főbiztos csütörtökre hívta össze a járás képviselőtestületét, amely iránt az egész járásban a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. tervez vállal épít HÄÄSZ&MÄDY A komáromi pénzügyi kirendeltség most szétküldött fizetési meghagyásaiban a jövedelemadót ugyanolyan összegben veti ki, mint 1929. évben Alsócsallóköz, — július 25. Az alsócsallóközi gazdákat, akik most veszik kézhez az 1930. évi jövedelem után kivetett fizetési meghagyásokat, a legnagyobb meglepetés éri a komáromi pénzügyi kirendeltség részéről, amely ugyanolyan összegű jövedelemadókat vet ki a gazdákra, mint 1929. évben, amikor még nem volt / gazdasági válság. A komáromi pénzügyi kirendeltség működése ellen már eddig is számos panasz merült fel és most ezt konkrét bizonyítékokkal a pénzügyi vezérigazgatóság elé viszik az egyes adóval minden jogcím nélkül megrótt egyének. Ez a pénzügyi kirendeltség most kézbesített fizetési meghagyásaiban az 1930. évi gazdasági jövedelmeket nem a 100 koronás búzaárak alapján állapította meg, hanem a régi 200 koronás árak alapján, ami természetesen a legnagyobb méltánytalanság. Ilyenkor aztán az a kifogás, hogy az illető kisgazda »nem vezet könyvet.« Megjegyzendő, hogy aki könyvet vezet és ennek alapján adatait el kell fogadni a jövedelemadó kivetése körül, szintén panaszkodik a »könyvnélkül való« kivetés ellen. De előfordult az olyan eset is, hogy, egy elemi kárral sújtott községnél az elemi kárt egyáltalában nem vették figyelembe. Ez a pénzügyi kirendeltség az egyes vallomástevőket uj bevallás készítésére hívta fel és amikor ezt megtenni vonakodtak, akkor a rendtörvényre hivatkoztak, amelynek semmi köze sincsen a jövedelemadó kivetéséhez. Hogy a jövedelemadót hogyan lehet és kell kivetni, arra példa az érsekújvári pénzügyi kirendeltségnek eljárása, amelynek képviselője minden falvat sorra jár és az elöljáróság hiteles tanúsítása alapján veszi fel az egyes kárvallottaknak mezőgazdasági kárait és az 1930. évi gabonaárakkal számol, nem pedig a tízéves árak alapján dolgozik. A kivetések ellen minden községben értekezletre gyűlnek össze a gazdák, ahol sérelmeiket feltárják és községről községre a pénzügyi vezérigazgatóság elé terjesztik orvoslás céljából. Az Alsócsallóközben sok helyen a vetőmag sem termett meg, most nagy elemi károk sújtották, egész tavaszon a belvizeket sínylették, ez az eljárás tehát a legnagyobb mértékben igazságtalan. Rip van Winkle álma ez és a valóságot, a jelent kellene ismernie az adókivetőknek, mert ez a legnagyobb támadás az adózók ellen. Tizenhat évi fogság után hazatért Oroszországból Holttányüvánitották egy örsujfalusi ember 1919-ben és 1931-ben előkerült Örsujfalu, július 23 Semmin sem csodálkozunk már és a leghihetetlenebbnek tűnő események fölött is másnap napirendre térünk. Az élet utjai csodálatosak és különös az emberi sors. Rég elfeledett emlékek lesznek újakká hirtelen és nagyjelentőségű események törpülnek néhány óra alatt semmivé. örsujfalunak is megvan a maga szenzációja, különös eseménye, melyet még hetekig fog tárgyalni a falu és a környéke. Mészáros Ferenc gazdálkodó ember volt örsujfalun 1914-ben. Fiatal házas, hat éve nősült. Gyermekük még nem volt. A háború kitörésekor berukkolt s elvitték az orosz harctérre. 1915- ben eltűnt. Sokáig nem hallottak hirt felőle. Az volt a hir, hogy meghalt. Hogy felesége nyugdíjhoz juthasson, holttányüvánitották Mészáros Ferencet s az özvegye havi hetven korona nyugdíjból tengődött, öreg édesapjával együtt. Mészáros Ferenc azonban nem halt meg. Élt. A sokszázezer magyar fogoly között ő is egy numerus volt, ide-oda vetette a sors. Többször próbált életjelt adni magáról, „özvegye“ kapott is tőle egyszer levelet, mert mindenáron haza akart jönni. „Özvegye“ ámításnak hitte ezt a levelet, de a helyi hatóságok utánanéztek Mészáros Ferenc ügyének s igazoló okmányokat ki'ddtek neki Moszkvába. Mészáros Ferenc Oroszországban „kulák“ lett, paraszt-birtokos, de nagyon vágyott haza. Rossz dolga volt. Múlt héten aztán hazatáviratozott Moszkvából, hogy érkezik s egy délután be is lépett a kis, zsupfödeles ház kapuján. Felesége alig ismert az oroszinges, nagycsizmás emberben az urára. Mikor ráismert, elájult. Mészáros Ferenc hadifogoly föltámadt halottaiból, hazajött magyarnak. A viszontlátás örömein átestek, de uj probléma merült föl a családban: a megélhetés súlyos gondja. Az özvegyi nyugdíj ezentúl nem jár, a hetven koronára pedig nagy szükség van. Mészáros Ferencnek kezébe adták a holttányilvánítási iratot, s most Mészáros Ferencet először a bürokrácia, annak rendje és módja szerint visszaveszi az élők birodalmába. Be kell bizonyítania, hogy él és írást kap róla. Mészáros Ferenc hat napja van itthon, de már pénteken a komáromi határban vállalt kapálást, s munkálja az édes anyaföldet, mert pénzt kell keresni és nem lehet az emlékekből örsujfalun megélni, lévén az a költők privilégiuma. Magyarul még meglehetősen jól beszél, ha keresi is a szavakat. Sok szenvedésen ment keresztül ez az emberpár. Kis, szalmafödeles, fehérre meszelt ház, ahol laknak. Szegény zsellérkunyhó. Mikor utoljára látták benne egymást: férj és feleség; még viruló fiatalok voltak, s Mészáros Ferenc rózsával a sapkája mellett vonult a 12-es bakákkal a muszkák ellen, hogy mire lehullanak az őszi levelek, itthon legyen megint, Tizenötször hulltak le az őszi levelek, mire egy fáradt, magyarba oltott muszka megérkezett a régi házba. Komáromban, amig hivatalos ügyét intézte, összeadtak neki a jószivű hivatali urak kilencven koronát. Mert még csak ruhája sincs Mészáros Ferencnek: orosz ingben, s ormótlan csizmában jár. Nagyon megszenvedett. Nem akadna néhány jószivü olvasója a Komáromi Lapoknak, akik pár koronával segítenék az újjáépült családot gondjaiban? Szívesen vállalkozunk a közvetítésre! Nádor-utcai korzó szenzációja Elbert divatáruház. Férfi fehérnemű, zsebkendő mélyen leszállított kirakati áron aug. 15 ig. Ha szép arcbőrt akar, használja a több mint 40 év óta általánosan kedvelt X>r*. F’reyg,síiHg,-féle szeplő' elleni crémet. Kapható: Stadt Apjstheke, B itíenbach a. E. Pwtfach 26—
