Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-16 / 85. szám

I »KOMÁROMI LAPOK« 1931. július 16, A Lidové Noviny hamis termésbecslése A csallóközi 7—8 mázsás teimések a holdban vannak — Saját tudósítónktól. — (Alsócsallóköz, 1931. julius). A na­pokban a brünni L i d o v é Noviny az átlagos termésbecsléseket közölte, és aki ezt olvasta, az meggyőződhetett ar­ról, hogy a tudósító fantasztikus szá­mokkal dolgozik. A tudósitó elismeri ugyan, hogy az aratás eredménye gyen­gébb a tavalyinál, de azért a búza és rozs átlagos termése kataszteri holdan­ként 7—8 métermázsa. Az árpából valamivel jobb termés várható: 12 métermázsa. Ez a hir teljesen nélkülözi a valósá­got és csakis arra alkalmas, hogy félrevezesse a közvéleményt, de egyúttal felbátorítsa az adóprésnél ülőket, hogy a présen lehet egyet csavarni. A való­ság ellenben egészen más. Egyik csal­lóközi faluban hivatalos kárbecslő bi­zottság járta végig a falunak határát, amely 6457 kataszteri holdat tesz ki és a következő eredményt találta: 50 »/, kár van 754 kát. holdon 60 „ » n 704 „ 70 „ n v 400 „ 80 „ T) fi 583 „ 100 „ » n 1521 „ Nem termő föld: mocsár, árok, stb. 500 „ „ um mir ti............. ........ összesen: 3471 kát. hold tehát több, mint az egész határnak fele. Hol terem akkor az átlagos 7—8 mé­termázsa ? Azonban ez nemcsak a kisgazdák földjein van igy, az idén az uradalmak és nagybirtokok sem kivételek: a hiva­talos megállapítás szerint az egyik nagybirtokból 549 kát. holdból 202 kát. hold, a másik uradalomnak 830 kát. hold földjéből 234 hold földje üres. Ezen a földön répavetés volt és a tu lajdonos, hogy répáját megmentse és a föld üres ne maradjon, 27000 koronát adott ki vetőmagra és a hozzávaló ennél sokkal nagyobb értékű földmunkát. Hogy azonban egész világosan lássa a L. N. helytelen információját: az ennek a községnek határában lévő 1167 kát. hold, mély a telepesek mivelése alatt áll: 287 kát. hold teljesen üres. Az üresen maradt föld azonban azt jelenti, hogy a gazda azt kiszántotta és beve­tette, harmadszor is felszántotta és be­vetette és minden munkája és vető­magja kárbaveszett. A cséplések megindultak és az ura­dalmakban ezek eredményei a követ­kezők: a rozs 3 60 q, a másik minta­gazdaságban a búza a legjobb tábláról 4 q-t adott. És hol van ettől a kisgazda eredménye? A kisgazda földek, ahol nincsen mélyszántás, műtrágya, a ter­més alig adja vissza a vetőmagot. És hogy milyen kenyérmag termett, az si­ralom. Az árpa 12 mázsás termése a holdban van, ilyen az egész déli ma­gyar sávon nincsen. Az árpavetést sok helyen csak április elején lehetett meg­kezdeni és julius 10-én az már keresz­tekben volt. Esőt május óta nem kapott a Csallóköz és igen jó lesz, ha az ár­patermés 12 q helyett 2—3 q-t hoz. Most már azt is tudjuk, hogy nem­csak a Csallóközben van igy, hanem az egész Mátyusföldén. Katasztrófába fűlt az idei termés. Aki erről azt Írja, hogy gyenge közepes, az merészen ka­nyarodik el az igazságtól és kárt okoz a kárvallottaknak, most pedig kárvallott az egész csallóközi magyarság és Csehszlovákia gabona rezervoárja az idén üresen marad. Segítségre van szükség, mert igen sok faluban a nyáron már elfogy a kenyér. Dr.Lipscher Mór kórházi igazgató megjegyzései a kórház tüdöbeíeg-pavilionjá­nak építésére vonatkozólag. sajnálatomra, a tanács tagjait álláspon­tom helyességéről meggyőzni nem tudtam. A városi tanácshoz intézett ezen felterjesztésen kivül azonban senki máshoz nem fordultam sem írás­ban. sem élőszóval, Audiatur et altera pars. A várni közkórház építésére vonatkozó eg)ik múlt heti szá­munkban megjelent cíkfcünkre Lipscher Mór dr. kórházi igaz­­ga ólól a következő cikket vettük, amelyet a fontos ügy teljes megvilágoiitasa cé iából közlünk. A Komáromi Lapoknak a kórház kibővítésére vonatkozó múlt heti cik­kében a következő kitétel foglaltatik: „Az építést azonban megakadályozta a kórház igazgatójának Lipscher dok­tornak külön felterjesztése a járási hi­vatalhoz, illetve ezen át az egészség­­ügyi minisztériumhoz.“ Ezen állítás, mely arra alkalmas, hogy engem ezen fontos és sürgős ügy kerékkötőjeként tüntessen fel a nagyközönség szemé­ben, nem felel meg a valóságnak. A tényállás a következő: Midőn a kórház kibővítésének kérdése Csizmazia starosta kezdeményezésére mintegy V4 év előtt újból szőnyegre kerü.t (dr. Gaál Zsigmonü főorvossal egyetemben már 15 ev előtt is szorgalmaztuk a kórház kibővítését) egy terjedelmes beadvány­ban ismertettem a kórház jelenlegi hiányait és a városi tanácsnak előter­jesztést tettem a kórháznak miként való kibontakozására vonatkozólag. Csizma­zia starcsia erre egy tisztán orvosok­ból álio értekezletet hivott össze, nogy az orvosok, mint erre legiileiékesebb szakértők véleményét a kórház kibőví­tésére vonatkozólag megtudja. Ezen értekezlet, amelyen a kórházon kivül álló orvosok, mint Mezey János dr, Göndör Ábris stb. részt vettek, a kórházban ezidőszerint uralkodó és főleg annak túlzsúfoltságából eredő állapotoknak ismertetése után egyhan­gúlag oly határozatot hozott, hogy minüenek előtt a kórház általános ki­bővítését tartja szükségesnek és csak másodsorban egy tüdőbeteg pavilion építését. j Az ezen értekezlet után összehívott kórházi bizottság, amelyben az orvosok már lényeges kisebbségben vannak, minden igyekezetem és érvelésem elle­nére igaz, hogy csak egy szótöbbség­gel, a tüdőbeteg pavilion építését he­lyezte előtérbe. A városi tanács is ily' módon döntött és Schleisz városi kama-;: rással az építési terveket sürgősen el is készíttette. r Erre az ügy fontosságának megfe-l lelöen újból egy hosszabb kimerítő" beadvánnyal fordultam a tanácshoz... Előterjesztésem két részből állott. Azf elsőben részletesen ismertetve a kór­házban ezidőszerint uralkodó visszás állapotokat, arról iparkodtam a taná-, csőt meggyőzni, hogy a kórház bajain" egy tüdőbeteg pavilion létesítésével segíteni nem lehet, hanem csak a kór­ház általános kibővítésével: egy uj sebészeti pavilion felépítésével, vagy pedig a kórház jelenlegi főépületének ?• egy emelettel való kibővítésével. Azt utóbbi megoldási mód lényegesen ol-l csóbb volna mint az előbbi és techni­kai keresztülvitele sem ütköznék el­háríthatatlan nehézségekbe. Ily módon nemcsak a kórház befogadó képessé­gét lehetne 50—55 ággyal fokozni, hanem egy, a célnak jobban megfelelő uj mütőszoba is létesülhetne, a tüdő­betegeket, valamint fertőző bőrbajban szenvedőket is teljesen ellehetne külö-.* niteni a többiektől, az ápolószemélyzet ' megfelelő lakásokhoz, az oivosok pe­dig irodai helyiséghez juthatnának. Beadványomnak második részében a tüdőbeteg pavilion épitési terveinek sarkalatos hibáit világítottam meg és érveim alapján arról iparkodtam a ta­nácsot meggyőzni, hogy éppúgy, ahogy a vágóhíd tervezése egy speciálisan e téren tapasztalatokkal bíró cégre lett bízva, a tüdőbetegek szanatóriumszerü gyógyítására szolgáló pavilion tervezé­sét is, egy, e téren már tapasztalatokka­­biró építészre kellene bízni, mert kül lönben a célnak meg nem felelő épület fog létesülni. Előterjesztésem egy-egy példányát a tanács minden tagjának megküldöttem, hogy alkalma legyen az ügyet kellő­képpen áttanulmányozni, de legnagyobb és mivel mindeddigi fáradozásom hi­ábavalónak bizonyult az ügy további menetelébe többé be nem folytam. Az állítás, hogy a járási hivatalon keresztül a közegészségügyi minisztériumhoz in­tézett felterjesztésemmel a tüdőbeteg pavilion felépítését késleltettem, minden alap nélkül való. A teljes igazság oká­ból, még csak azt jegyzem meg, hogy mintegy 14 nappal ezelőtt, közvetlenül azután, hogy Csizmazia starosta Prá­gából hazaérkezett és a tüdőbeteg pa­vilion megépítésére vonalkozó engedélyt magával hozta, az országos hivatal át­iratban kérdést intézett a városi ható­sághoz, hogy mondjon véleményt arra vonatkozólag, hogy egy sebészi, vagy egy tüdőbeteg paviiionra van-e szüksége a kórháznak. A város az országos hi­vatal ezen átiratát véleményadás végett nekem küldte meg. Természetes, hogy véleményemet mely negyed évszázadot meghaladó kórházi szolgálatomban szer­zett tapasztalataimon nyugszik, meg nem változtattam és azt fenti értelem­ben adtam meg. Komárom, 1931. július 15. Dr. Lipscher Iskoláink beszámolói. ív. A r. k. Simorelemi leányiskola Az öt osztállyal biró elemi iskolának az 1930—31. tanévben 270 rendes és í magántanulója volt. Vallás szerint 259 róm. kát,, 8 ref., 1 gör. kát. és 3 izraelita, nemzetiség szerint 268 ma­gyar, 3 csehszlovák. Tanítónők: Ton­­haiser M. Michaela intézeti főnöknő, Medve M. Petra igazgató, Rubletzky M. Anicéta, Tóth M. Adoráta, Lakos M. Lorenza nővérek. Az utóbbinak április 1-én történt távozása után Zsidek Margit mint helyettes tanítónő. Az óvodában Dókus M. Rafaela óvó­nővér. A hitoktatást szeptembertől nov. 1- ig Zatko Lajos hitoktató, november­től ápr. 15-ig az osztály tanítónők, április 15-töl Németh Géza hitoktató tartotta. A másvallásu tanulók a saját lelkészük által tartott vallástani órákra jártak. A tanulók vallás-erkölcsös nevelése a tanítónők kiváló gondját képezte. A Szivgárda tagjai havonkint, a többi ta­nulók negyedévenkint járultak a szent gyónás és szentáldozáshoz. Vasár- és ünnepnapokon a 8 órakor tartott diák­misén voltak jelen, a melegebb hóna­pokban pedig fél 8 órakor naponkint hallgattak szt. misét s résztvettek min­den egyházi körmeneten. A tanulók jelentékeny része tagja volt a Sziv­gárda vallási társulatnak s a Vörös­­kereszt-Sarjadék egyesületnek. A tanulók egészségi állapota ked­vező s ennek következtében az iskola­­látogatás is rendes volt. Csupán a télnek néhány zordabb napján fordult elő nagyobbmérvü iskolai mulasztás s 2— 3 súlyosabb betegségi eset. Az I. o. tanulói ujraoltattak s orvosilag meg­vizsgáltattak. A tanulók viselete s elő­menetele általában véve jó volt. A szegénysorsu tanulók különféle segélyezésben részesültek. A tanév elején kiosztottak kb. 300 db. tan­könyvet, továbbá Írószereket. A tél folyamán 20 gyermek járt étkezni a Gyermek-konyhára. Karácsonykor a Népjólét 25 tanulót, a Szt. Érzsébet- Egylet 40 tanulót, az intézet 12 tanulót és dr. Majer Imre apátplébános 7 tanulót részesített cipőadományban s ugyancsak az intézet által előadott gyermekszinielőadás jövedelméből s a Komáromi Asztaltársaság 100 Kő ado­mányából 24 tanuló ruha s egyéb adományban részesült. Ezekenkivül több jómódú szülő jó állapotban levő ruhaneműt, kabátot, cipőt küldött be a szegény gyermekek részére. Az első sz. áldozáshoz járult 25 tanuló. Ezek s a többi komáromi iskolák első áidozói, számszerint mintegy 260-an, mind a zárdában részesültek gazdag reggeliben, melynek elkészítését a ko-3. o dal. máromi szülők áldozatkészsége tette lehetővé. Április 17-én Je2o Márton állami tanfelügyelő, junius 13-án Benye Fe­renc egyh. tanf. s kér. esperes tartott hivatalos látogatást az intézet összes osztályaiban. Ez utóbbi elnöklete alatt tartattak meg junius 23-án a hittan­vizsgák, melyeken jelen volt dr. Majer Imre apátplébános és dr. Alapy Gyula hitközségi elnök is. Az intézet tanítónői két nagyobb ta­nulmányi kirándulásra vezették növen­dékeiket. A IV.—V. o. tan. május 18— 20-án Selmecbányát, a 111. o. tanulók Trencsént és Trencsén-Teplic fürdő­helyet tekintették meg. Az iskola megünnepelte okt. 28-át, március 7-ét. Megtartotta a Vöröske­­resz" Békeünnepélyt és Anyák nap­ját. Rendezett 2 jótékonycélu gyermek­­szinielőadást és óvoda záróünnepséget. Az iskola a folyó tanévben 500 Ke értékű iskolai fölszereléssel gyarapo­dott. A tanévzáró ünnepélyes istentisztelet junius 27-én volt, mely után a bizo­nyítványok és jutalmak kiosztása kö­vetkezett. Az intézet szorgalmas tanulói részben pénz-, részben könyv- és egyéb jutalomban részesültek, összesen kb. 600 Kő értékben. A községi választásokat nem halasztják el. Az utolsó minisztertanács a nyári szünet előtt. A minisztertanács tegnap tartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt. Az 1932. évi költségvetést a miniszterta­nács elfogadta. Trapl pénzügyminiszter­nek csak éles harc után sikerült né­hány tételnél törléseket keresztülvinni. Az állami ellenőrző bizottságról szóló törvényjavaslatot még a bizottságok elé fogják utalni. Végül elhatározták, hogy a községi választásokat a törvé­nyes határidőre Írják ki. A minisztertanács legközelebbi ülése valószínűleg szeptember elején lesz. A mai minisztertanács a községi vá­lasztások végleges határidejét még nem állapította meg. A választások előre­láthatóan október vagy november hó vala­melyik vasárnapján lesznek. Mezőgazdasági munkások sztrájkja Nemesócsán. — július 16. Nemesócsáról jelentik: A nyomasztó gazdasági helyzetnek egyik — eddig elszigetelt — megnyilvánulása Nemes­ócsán játszódik le a napokban. Néhai Kallós Zsigmond birtokán 66 mező­­gazdasági munkás lépett sztrájkba. A munkából való kilépés oka az, hogy a munkások nincsenek megelégedve a felkínált bérrel. — Tekintve azonban, hogy Csallóközben ezidén szinte ka­­tasztrófálisan rossz a termés, nem hi­hető, hogy a munkások követelése tel­jesíthető lesz. A tárgyalások e napok­ban még folyamatban vannak. Stará Dala (Ógyalla) község tanácsa. 3084J1931. Hirdetmény. Stará Dala (Ógyalla) község taná­csa az 1883. évi XX. te. 3. §-a értelmében nyilvános szóbeli árve­rés utján 1931. évi augusztus hó 4 én délelőtt 10 órakor Stará Dala községházánál bélbe adja két vadászterületét 6 évre, vagyis 1938. január 31-ig terjedő időre. Az árverési feltételek a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Stará Dala. 1931. július 11-én. 4i5 Községi tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom