Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-16 / 85. szám
I »KOMÁROMI LAPOK« 1931. július 16, A Lidové Noviny hamis termésbecslése A csallóközi 7—8 mázsás teimések a holdban vannak — Saját tudósítónktól. — (Alsócsallóköz, 1931. julius). A napokban a brünni L i d o v é Noviny az átlagos termésbecsléseket közölte, és aki ezt olvasta, az meggyőződhetett arról, hogy a tudósító fantasztikus számokkal dolgozik. A tudósitó elismeri ugyan, hogy az aratás eredménye gyengébb a tavalyinál, de azért a búza és rozs átlagos termése kataszteri holdanként 7—8 métermázsa. Az árpából valamivel jobb termés várható: 12 métermázsa. Ez a hir teljesen nélkülözi a valóságot és csakis arra alkalmas, hogy félrevezesse a közvéleményt, de egyúttal felbátorítsa az adóprésnél ülőket, hogy a présen lehet egyet csavarni. A valóság ellenben egészen más. Egyik csallóközi faluban hivatalos kárbecslő bizottság járta végig a falunak határát, amely 6457 kataszteri holdat tesz ki és a következő eredményt találta: 50 »/, kár van 754 kát. holdon 60 „ » n 704 „ 70 „ n v 400 „ 80 „ T) fi 583 „ 100 „ » n 1521 „ Nem termő föld: mocsár, árok, stb. 500 „ „ um mir ti............. ........ összesen: 3471 kát. hold tehát több, mint az egész határnak fele. Hol terem akkor az átlagos 7—8 métermázsa ? Azonban ez nemcsak a kisgazdák földjein van igy, az idén az uradalmak és nagybirtokok sem kivételek: a hivatalos megállapítás szerint az egyik nagybirtokból 549 kát. holdból 202 kát. hold, a másik uradalomnak 830 kát. hold földjéből 234 hold földje üres. Ezen a földön répavetés volt és a tu lajdonos, hogy répáját megmentse és a föld üres ne maradjon, 27000 koronát adott ki vetőmagra és a hozzávaló ennél sokkal nagyobb értékű földmunkát. Hogy azonban egész világosan lássa a L. N. helytelen információját: az ennek a községnek határában lévő 1167 kát. hold, mély a telepesek mivelése alatt áll: 287 kát. hold teljesen üres. Az üresen maradt föld azonban azt jelenti, hogy a gazda azt kiszántotta és bevetette, harmadszor is felszántotta és bevetette és minden munkája és vetőmagja kárbaveszett. A cséplések megindultak és az uradalmakban ezek eredményei a következők: a rozs 3 60 q, a másik mintagazdaságban a búza a legjobb tábláról 4 q-t adott. És hol van ettől a kisgazda eredménye? A kisgazda földek, ahol nincsen mélyszántás, műtrágya, a termés alig adja vissza a vetőmagot. És hogy milyen kenyérmag termett, az siralom. Az árpa 12 mázsás termése a holdban van, ilyen az egész déli magyar sávon nincsen. Az árpavetést sok helyen csak április elején lehetett megkezdeni és julius 10-én az már keresztekben volt. Esőt május óta nem kapott a Csallóköz és igen jó lesz, ha az árpatermés 12 q helyett 2—3 q-t hoz. Most már azt is tudjuk, hogy nemcsak a Csallóközben van igy, hanem az egész Mátyusföldén. Katasztrófába fűlt az idei termés. Aki erről azt Írja, hogy gyenge közepes, az merészen kanyarodik el az igazságtól és kárt okoz a kárvallottaknak, most pedig kárvallott az egész csallóközi magyarság és Csehszlovákia gabona rezervoárja az idén üresen marad. Segítségre van szükség, mert igen sok faluban a nyáron már elfogy a kenyér. Dr.Lipscher Mór kórházi igazgató megjegyzései a kórház tüdöbeíeg-pavilionjának építésére vonatkozólag. sajnálatomra, a tanács tagjait álláspontom helyességéről meggyőzni nem tudtam. A városi tanácshoz intézett ezen felterjesztésen kivül azonban senki máshoz nem fordultam sem írásban. sem élőszóval, Audiatur et altera pars. A várni közkórház építésére vonatkozó eg)ik múlt heti számunkban megjelent cíkfcünkre Lipscher Mór dr. kórházi igazga ólól a következő cikket vettük, amelyet a fontos ügy teljes megvilágoiitasa cé iából közlünk. A Komáromi Lapoknak a kórház kibővítésére vonatkozó múlt heti cikkében a következő kitétel foglaltatik: „Az építést azonban megakadályozta a kórház igazgatójának Lipscher doktornak külön felterjesztése a járási hivatalhoz, illetve ezen át az egészségügyi minisztériumhoz.“ Ezen állítás, mely arra alkalmas, hogy engem ezen fontos és sürgős ügy kerékkötőjeként tüntessen fel a nagyközönség szemében, nem felel meg a valóságnak. A tényállás a következő: Midőn a kórház kibővítésének kérdése Csizmazia starosta kezdeményezésére mintegy V4 év előtt újból szőnyegre kerü.t (dr. Gaál Zsigmonü főorvossal egyetemben már 15 ev előtt is szorgalmaztuk a kórház kibővítését) egy terjedelmes beadványban ismertettem a kórház jelenlegi hiányait és a városi tanácsnak előterjesztést tettem a kórháznak miként való kibontakozására vonatkozólag. Csizmazia starcsia erre egy tisztán orvosokból álio értekezletet hivott össze, nogy az orvosok, mint erre legiileiékesebb szakértők véleményét a kórház kibővítésére vonatkozólag megtudja. Ezen értekezlet, amelyen a kórházon kivül álló orvosok, mint Mezey János dr, Göndör Ábris stb. részt vettek, a kórházban ezidőszerint uralkodó és főleg annak túlzsúfoltságából eredő állapotoknak ismertetése után egyhangúlag oly határozatot hozott, hogy minüenek előtt a kórház általános kibővítését tartja szükségesnek és csak másodsorban egy tüdőbeteg pavilion építését. j Az ezen értekezlet után összehívott kórházi bizottság, amelyben az orvosok már lényeges kisebbségben vannak, minden igyekezetem és érvelésem ellenére igaz, hogy csak egy szótöbbséggel, a tüdőbeteg pavilion építését helyezte előtérbe. A városi tanács is ily' módon döntött és Schleisz városi kama-;: rással az építési terveket sürgősen el is készíttette. r Erre az ügy fontosságának megfe-l lelöen újból egy hosszabb kimerítő" beadvánnyal fordultam a tanácshoz... Előterjesztésem két részből állott. Azf elsőben részletesen ismertetve a kórházban ezidőszerint uralkodó visszás állapotokat, arról iparkodtam a taná-, csőt meggyőzni, hogy a kórház bajain" egy tüdőbeteg pavilion létesítésével segíteni nem lehet, hanem csak a kórház általános kibővítésével: egy uj sebészeti pavilion felépítésével, vagy pedig a kórház jelenlegi főépületének ?• egy emelettel való kibővítésével. Azt utóbbi megoldási mód lényegesen ol-l csóbb volna mint az előbbi és technikai keresztülvitele sem ütköznék elháríthatatlan nehézségekbe. Ily módon nemcsak a kórház befogadó képességét lehetne 50—55 ággyal fokozni, hanem egy, a célnak jobban megfelelő uj mütőszoba is létesülhetne, a tüdőbetegeket, valamint fertőző bőrbajban szenvedőket is teljesen ellehetne külö-.* niteni a többiektől, az ápolószemélyzet ' megfelelő lakásokhoz, az oivosok pedig irodai helyiséghez juthatnának. Beadványomnak második részében a tüdőbeteg pavilion épitési terveinek sarkalatos hibáit világítottam meg és érveim alapján arról iparkodtam a tanácsot meggyőzni, hogy éppúgy, ahogy a vágóhíd tervezése egy speciálisan e téren tapasztalatokkal bíró cégre lett bízva, a tüdőbetegek szanatóriumszerü gyógyítására szolgáló pavilion tervezését is, egy, e téren már tapasztalatokkabiró építészre kellene bízni, mert kül lönben a célnak meg nem felelő épület fog létesülni. Előterjesztésem egy-egy példányát a tanács minden tagjának megküldöttem, hogy alkalma legyen az ügyet kellőképpen áttanulmányozni, de legnagyobb és mivel mindeddigi fáradozásom hiábavalónak bizonyult az ügy további menetelébe többé be nem folytam. Az állítás, hogy a járási hivatalon keresztül a közegészségügyi minisztériumhoz intézett felterjesztésemmel a tüdőbeteg pavilion felépítését késleltettem, minden alap nélkül való. A teljes igazság okából, még csak azt jegyzem meg, hogy mintegy 14 nappal ezelőtt, közvetlenül azután, hogy Csizmazia starosta Prágából hazaérkezett és a tüdőbeteg pavilion megépítésére vonalkozó engedélyt magával hozta, az országos hivatal átiratban kérdést intézett a városi hatósághoz, hogy mondjon véleményt arra vonatkozólag, hogy egy sebészi, vagy egy tüdőbeteg paviiionra van-e szüksége a kórháznak. A város az országos hivatal ezen átiratát véleményadás végett nekem küldte meg. Természetes, hogy véleményemet mely negyed évszázadot meghaladó kórházi szolgálatomban szerzett tapasztalataimon nyugszik, meg nem változtattam és azt fenti értelemben adtam meg. Komárom, 1931. július 15. Dr. Lipscher Iskoláink beszámolói. ív. A r. k. Simorelemi leányiskola Az öt osztállyal biró elemi iskolának az 1930—31. tanévben 270 rendes és í magántanulója volt. Vallás szerint 259 róm. kát,, 8 ref., 1 gör. kát. és 3 izraelita, nemzetiség szerint 268 magyar, 3 csehszlovák. Tanítónők: Tonhaiser M. Michaela intézeti főnöknő, Medve M. Petra igazgató, Rubletzky M. Anicéta, Tóth M. Adoráta, Lakos M. Lorenza nővérek. Az utóbbinak április 1-én történt távozása után Zsidek Margit mint helyettes tanítónő. Az óvodában Dókus M. Rafaela óvónővér. A hitoktatást szeptembertől nov. 1- ig Zatko Lajos hitoktató, novembertől ápr. 15-ig az osztály tanítónők, április 15-töl Németh Géza hitoktató tartotta. A másvallásu tanulók a saját lelkészük által tartott vallástani órákra jártak. A tanulók vallás-erkölcsös nevelése a tanítónők kiváló gondját képezte. A Szivgárda tagjai havonkint, a többi tanulók negyedévenkint járultak a szent gyónás és szentáldozáshoz. Vasár- és ünnepnapokon a 8 órakor tartott diákmisén voltak jelen, a melegebb hónapokban pedig fél 8 órakor naponkint hallgattak szt. misét s résztvettek minden egyházi körmeneten. A tanulók jelentékeny része tagja volt a Szivgárda vallási társulatnak s a Vöröskereszt-Sarjadék egyesületnek. A tanulók egészségi állapota kedvező s ennek következtében az iskolalátogatás is rendes volt. Csupán a télnek néhány zordabb napján fordult elő nagyobbmérvü iskolai mulasztás s 2— 3 súlyosabb betegségi eset. Az I. o. tanulói ujraoltattak s orvosilag megvizsgáltattak. A tanulók viselete s előmenetele általában véve jó volt. A szegénysorsu tanulók különféle segélyezésben részesültek. A tanév elején kiosztottak kb. 300 db. tankönyvet, továbbá Írószereket. A tél folyamán 20 gyermek járt étkezni a Gyermek-konyhára. Karácsonykor a Népjólét 25 tanulót, a Szt. Érzsébet- Egylet 40 tanulót, az intézet 12 tanulót és dr. Majer Imre apátplébános 7 tanulót részesített cipőadományban s ugyancsak az intézet által előadott gyermekszinielőadás jövedelméből s a Komáromi Asztaltársaság 100 Kő adományából 24 tanuló ruha s egyéb adományban részesült. Ezekenkivül több jómódú szülő jó állapotban levő ruhaneműt, kabátot, cipőt küldött be a szegény gyermekek részére. Az első sz. áldozáshoz járult 25 tanuló. Ezek s a többi komáromi iskolák első áidozói, számszerint mintegy 260-an, mind a zárdában részesültek gazdag reggeliben, melynek elkészítését a ko-3. o dal. máromi szülők áldozatkészsége tette lehetővé. Április 17-én Je2o Márton állami tanfelügyelő, junius 13-án Benye Ferenc egyh. tanf. s kér. esperes tartott hivatalos látogatást az intézet összes osztályaiban. Ez utóbbi elnöklete alatt tartattak meg junius 23-án a hittanvizsgák, melyeken jelen volt dr. Majer Imre apátplébános és dr. Alapy Gyula hitközségi elnök is. Az intézet tanítónői két nagyobb tanulmányi kirándulásra vezették növendékeiket. A IV.—V. o. tan. május 18— 20-án Selmecbányát, a 111. o. tanulók Trencsént és Trencsén-Teplic fürdőhelyet tekintették meg. Az iskola megünnepelte okt. 28-át, március 7-ét. Megtartotta a Vöröskeresz" Békeünnepélyt és Anyák napját. Rendezett 2 jótékonycélu gyermekszinielőadást és óvoda záróünnepséget. Az iskola a folyó tanévben 500 Ke értékű iskolai fölszereléssel gyarapodott. A tanévzáró ünnepélyes istentisztelet junius 27-én volt, mely után a bizonyítványok és jutalmak kiosztása következett. Az intézet szorgalmas tanulói részben pénz-, részben könyv- és egyéb jutalomban részesültek, összesen kb. 600 Kő értékben. A községi választásokat nem halasztják el. Az utolsó minisztertanács a nyári szünet előtt. A minisztertanács tegnap tartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt. Az 1932. évi költségvetést a minisztertanács elfogadta. Trapl pénzügyminiszternek csak éles harc után sikerült néhány tételnél törléseket keresztülvinni. Az állami ellenőrző bizottságról szóló törvényjavaslatot még a bizottságok elé fogják utalni. Végül elhatározták, hogy a községi választásokat a törvényes határidőre Írják ki. A minisztertanács legközelebbi ülése valószínűleg szeptember elején lesz. A mai minisztertanács a községi választások végleges határidejét még nem állapította meg. A választások előreláthatóan október vagy november hó valamelyik vasárnapján lesznek. Mezőgazdasági munkások sztrájkja Nemesócsán. — július 16. Nemesócsáról jelentik: A nyomasztó gazdasági helyzetnek egyik — eddig elszigetelt — megnyilvánulása Nemesócsán játszódik le a napokban. Néhai Kallós Zsigmond birtokán 66 mezőgazdasági munkás lépett sztrájkba. A munkából való kilépés oka az, hogy a munkások nincsenek megelégedve a felkínált bérrel. — Tekintve azonban, hogy Csallóközben ezidén szinte katasztrófálisan rossz a termés, nem hihető, hogy a munkások követelése teljesíthető lesz. A tárgyalások e napokban még folyamatban vannak. Stará Dala (Ógyalla) község tanácsa. 3084J1931. Hirdetmény. Stará Dala (Ógyalla) község tanácsa az 1883. évi XX. te. 3. §-a értelmében nyilvános szóbeli árverés utján 1931. évi augusztus hó 4 én délelőtt 10 órakor Stará Dala községházánál bélbe adja két vadászterületét 6 évre, vagyis 1938. január 31-ig terjedő időre. Az árverési feltételek a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Stará Dala. 1931. július 11-én. 4i5 Községi tanács.
