Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-16 / 85. szám
2. oichl »KOMÁROMI LAPOK« 1931. juliu3 16 A magyar falvak jajkiáltása Környékünkről három falu kétségbeejtő helyzetét mutatjuk be. — Lehetne ilyen szomorú képet százat és százat bemutatni. — Sürgős segítség nélkül teljes romlásba dől a falu népe. — A kisgazdának nem lesz vetőmagja. A mezőgazdasági munkás már most is éhezik. — Dr. Holota János nemzetgyűlési, Jaross Andor tartománygyűlési képviselő a falunapokon. — Saját tudósítónktól. — — julius 15. A Magyar Nemzeti Párt Jaross Andor tart. gyűlési képviselő javaslatára egyhangúlag kimondotta, hogy a már úgy is súlyos gazdasági krízist most betetézö igen rossz terméskilátát sok által előálló kétségbeejtő helyzemegismerésére miniszteri szakbizottság sürgős kiküldését kéri. Egyben felhívja a kormányelnök és az illetékes miniszterek figyelmét a segélynyújtás sürgősségére, amely a közterhek csökkentése, adófizetési moratórium, vetőmag és kenyérmag kiosztás, olcsó hitelnyújtás és munkaalkalom teremtéséből állana. Eme javaslatot a Magyar Nemzeti Párt elnöksége is magáévá tette és az illetékes miniszterekhez be is terjesztette. A Magyar Nemzeti Párt is elhatározta, hogy az eddig szokásban volt vetésdijazások helyett a rendkívül rossz termésre való tekintettel „falunapokat“ rendez. A falunapok célja: egyes községi pártszervezetek által gyűlések keretében apró részletezettségig megismertetni a bajokat,megállapítani a tényleges átlagos terméseredményt, megbeszélni a segélynyújtás lehetőségeit és az összegyűjtött anyagot a párt törvényhozói utján az illetékes kormánytényezők elé terjeszteni. Az elmúlt vasárnap környékünkön három községben tartatott ilyen falunap. Nagykér községben dr. Holota János nemzetgyűlési, Kürt községben Jaross Andor tartománygyülési képviselők, Zsitvabesenyőn Schneider Ede körzeti titkár közreműködésével lett megtartva a falunap. Nagykér község a Nyitra folyó mellett fekszik. Lakossága földművelőkből és földmunkásokból áll. A szabályozatlan Nyitra folyó határának több mint felét minden évben elönti, amenynyiben a folyó medre annyira be van iszapolódva, hogy kisebb áradás esetén is szétszalad a viz a termőföldeken. Ez évben kora tavasszal nemcsak a vizöntés, hanem a talajvíz is igen sok kárt csinált. Nagyon fontos lenne a Nyitra folyó szabályozásának sürgős megkezdése, minek következtében némi keresethez jutnának a földmunkások, akik a szomszédos uradalmak földjének feldarabolása miatt teljesen kereset nélkül maradtak. Kürt község az érsekujvári-párkányi fővonal mellett fekszik. Kissé dombos határában a szőllőtermelés ki van fejlődve. Azonban itt is, mint máshol a szőllőtermelés ráfizetéssel végződik. Akkor, amikor a nyomasztó közterhek miatt a szőlőtermelők boraikat kénytelenek voltak literenként 1.90 Kő-ért elkótyavetyélni,a fogyasztási adó 1.40 Kő literenként. Így a termelő, ha saját borát meg akarja inni, mivel az után is kénytelen fogyasztási adót fizetni, drágább bort iszik, mintha vásárolná azt, amennyiben a termelési költség 3—4 Kő közt mozog. Mint mindenütt, itt is igazságtalan dolognak tartják a termelők, hogy saját borukat adómentesen nem ihatják meg. Holott a bortermelő nagy fáradságának némi jutalmát abban látná, ha saját terméséből olcsón, tehát adó nélkül ihatna. E községben is igen nagy a munkanélküliség, mert a munkásságot a vasútnál és a postánál nem alkalmazzák úgy, mint valamikor. Az éhező munkanélküliek, a lehetetlenül rossz termés miatt megszorult kisgazdáknak sürgős segítségre volna szükségük. Szükséges volna kenyérmag, vetőmag, munkaalkalomról való gondoskodás, adókedvezmények és olcsó hitelnyújtás által a bajba jutott földművest és földmunkást megsegíteni. A kürti pártszervezet egyhangú határozattal kimondotta, hogy a községi képviselőtestület által egy szakbizottság kiküldését fogja kérni, amely a terméseredményeket lesz hivatva a csépléskor hivatalosan jegyzőkönyvbe foglalni. Ennek alapján lesznek beterjesztendők a segély iránti kérelmek, viszont az 1931. évi jövedelemadó vallomásoknál községi bizonyítvánnyal lesz igazolható a tényleges terméseredmény, miáltal az igazságtalan adóztatás elkerülhető lesz. Zsitvabesenyő község Érsekújvártól hét kilométerre fekszik és ezért piaca Érsekujvárott volna. Ámde a furcsa közigazgatási beosztás folytán az adóhivatala és járásbírósága a harminc kilométerre fekvő Verebélyen, pénzügyigazgatósági kirendeltsége és adókataszteri hivatala pedig a hatvan kilométer távolságban fekvő Aranyosmaróton van. Ez az állapot a bessenyőiek részére magában véve állandó kálváriajárást jelent, mert bírósági és adóügyekben ahelyett, hogy a hét kilométerre fekvő Érsekújvárba jöhetnének, kénytelenek tizenegy kilométert gyalo-Sajál tudósitónktól. A terméseredmény az eddigi próbacséplések alapján a földbérlőket teljesen a földre sújtja. A holdankénti 250 —300 kg-os évi bérösszeg sem termett meg ez idén. Miből fogja megfizetni a bérlő a földbért ? Miként fog vetőmaghoz jutni ? Miként fogja fedezni a kiadásait, a közterheket, a megélhetés költségeit ? Eme kérdésekre nem lehet más felelet: Ahol nincs, onnan elvenni sem lehet! Nem marad más megoldás, csökkenteni kell a földbéreket a termés csökkenése arányában és a bérbeadó földtulajdonosokat pedig ugyanolyan arányban kell kártalanítani állami kedvezményekkel. A Magyar Nemzeti Párt tardoskeddi szervezete kezdeményező lépésként a következő határozatot hozta: 1921-ben, amikor arra való hivatkozással, hogy a terményárak emelkedtek, a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium a földbéreket hivatalból, törvényesen felemelte a bérbeadók javára és bérlők kárára. .Ez évben, amikor a két évi gazdasági krízis után a bérlő anyagilag úgyis tönkre van téve, a katasztrófális terméseredmények következtében a bérlő helyzete kétségbeejtővé vált. Épen ezért feltétlen szükség van arra, hogy a földbéreket most törvényes erővel leszállítsák, mivel akkora termés sem várható, hogy magában véve a földbéreket fedezze. A komáromi járási ipartársulat folyó hó 12-én tartotta választmányi ülését, ifj. Koczor Gyula elnöklete alatt. Az ülés a folyó ügyek elintézésén kívül, golni a legközelebbi állomásra és onnan Zsitvafödémesen való átszállással utazni Verebélyre a mai felemelt vasúti tarifa mellett! De mivel a kataszteri adatok, ugyancsak a jövedelemadó adatai már Aranyosmaróton vannak, kénytelenek a besenyőiek hatvan kilométeres távolságra utazni. Eme utazgatásra pedig elég okot szolgáltat ama körülmény, hogy Verebélyről az adóhivatalból Marótra küldik az adófizetőket, onnan pedig vissza Verebélyre. Így kell a besenyőieknek rengeteg pénzt és időt elpocsékolniok. Besenyő községnek másik átka az, hogy a szabályozatlan Zsitva és Nyitra közelében fekszik és ezek a folyók évenként majdnem az egész határukat elöntik. A községben sok olyan munkás van, aki valamikor mint pályamunkás a vasútnál volt alkalmazva, de most hiába jelentkeznek, őket fel nem veszik. Ezek kétségbeejtő helyzetükre való tekintettel hajlandók az államvasuthoz a most érvényben levő munkabérek feléért elmenni munkába. A ráfizetéssel dolgozó államvasutnak az ilyen ajánlatot nem is szabadna figyelmen kívül hagynia! A M. N. Párt besenyői szervezete egyhangú határozattal kimondotta, hogy panaszait és a segélynyújtás lehetőségének ismertetéséttörvényhozói utján sürgősen az illetékes minisztériumhoz terjeszti.Kivánja a községnek közigazgatásilag Érsekújvárhoz való csatolását, amennyiben ott minden állami hivatal együtt van. Komárom, július 15 A földbérlők tisztában vannak azzal, hogy a földtulajdonosok is igen rossz helyzetbe kerülnek a bérösszegek leszállítása folytán. Ezért szükséges a földtulajdonosok kártalanítása adócsökkentés, adóelengedés, adófizetési moratórium és egyebek által. A földbérlök rendszerint szegény emberek, kik azért kénytelenek földet bérelni, mert vagy semmijük sincs, vagy pedig csekély vagyonuk nem tudja megélhetésük költségét fedezni. Épen ezért azoknak megsegitése nélkül a teljes gazdasági katasztrófájuk elkerülhetetlen. A bérlők segélykiáltása még most, kellő időben hangzik el, hogy az illetékes köröknek módjuk legyen a felsegités módozatait megvitatni és törvényes erőre emelni. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a felsegités komoly megvalósítása nélkül a gazdasági katasztrófa elkerülhetetlen. A Magyar Nemzeti Párt tardoskeddi szervezete határozatilag kimondja, hogy törvényhozóit felkéri, tegyék magukévá eme határozatot és memorandumban foglalva, sürgősen terjesszék az illetékes kormánykörök elé. Ugyancsak kimondja a pártszervezet, hogy hasonló mozgalom megindítására felhívja az összes érdekelt pártszervezeteket. Komárom, — julius 15 olyan kérdéseket is tárgyalt, melyek érdemesek arra, hogy azokkal bővebben foglalkozzunk, mert ezek arra mutatnak, hogy a komáromi járási iparosság az uj elnök vezetése alatt, a nehéz viszonyok dacára, keresi azokat az uj utakat, melyek akisiparosságnak is jövőt biztosítanak. A választmányi ülés három nagyon fontos kérdéssel foglalkozott. Ezek: az asztalos iparosok közös gépműhelye, a kisiparosok nyersanyag beszerző szövetkezetének alakítása és az elaggottiparosok otthonának létesítése. A választmányi ülést megelőzően, az asztalos iparosok szakosztálya tartott ülést, melyen ifj. Koczor Gyula a gépműhely létesítése végett felmerült kívánságok alapján foglalkozott a különféle berendezési lehetőségekkel és költségekkel, valamint az alakulás részére elnyerhető segélyekkel, de nyomatékosan felhívta az asztalos iparosok figyelmét arra, hogy ha a közös gépműhely a mai nehéz viszonyok folytán és mert több iparosnak kisebb vagy nagyobb számú gépei már vannak is, létre nem jönne, úgy feltétlenül vegyék igénybe gépvásárlásaiknál a rendelkezésre álló állami kedvezményeket melyek lehetővé teszik, hogy kevés tőkével, nagyon kedvező körülmények között szerezhetik be azokat. A választmányi ülés is hasonló értelemben foglalkozott a kérdéssel, örömmel látja és támogatja az ilyen irányú törekvéseket. Hosszabb megbeszélés tárgyát ké' pezte, az általános örömmel fogadott anyagbeszerző szövetkezet létesítésének terve. A kisiparosság legsúlyosabb kérdése, melytől szerény megélhetése is függ, épp az anyagbeszerzés, mely nagyon sokszor megfosztja a legcsekélyebb kereset lehetőségétől is. Egy ilyen szövetkezet létesítése áldásos árszabályozó hatással volna az egész vidékre és kiküszöbölhetők lennének az olyan viszásságok, hogy ugyanazon anyagot, ugyanazon városban sokszor 40 %» sőt magasabb árkülömbözettel is árusítják. A választmány köszönettel vette a kezdeményezést és megbízta az elnökséget, hogy a szövetkezet megalakítására vonatkozó teendőket végezze el. A saját hibájukon kívül elszegényedett és elagott iparosok otthonának létesítése ügyében az elnök előterjesztésére és kérelmére a választmány megbízta az elnökséget, hogy állapítsa meg a tekintetbe jöhetők számát, tegyen javaslatot a költségekre és azok fedezetére, valamint az elhelyezésre vonatkozólag. Alkalmunk volt az uj elnökkel beszélni, akinek akaratereje és munkabírása közismert s akinek nevéhez eddig is több szép alkotás fűződik s érdeklődtünk további tervei és a mostaniak megvalósítására vonatkozó véleménye felől. Szokása szerint, rövid felelettel intézte el a kérdéseket: „a gyakorlati élet azt tanítja, hogy meg kell elégedni, ha terveink negyedrészét is megvalósíthatjuk. Dolgozunk tehát ezeken és dolgozni fogunk még sok más terven is, hogy azoknak legalább egy részét valóra válthassuk. Egyes dolgoknak meg nem valósítható volta nem kedvetlenithet el, mert ezzel már előre számoltam. Az egyelőre életre nem hívható tervekért folytatott munka sem vész kárba, mert ez a jövőben való megvalósulás magvának az elhintése. Természetes, hogy valaminek a megvalósítása nem egy emberen múlik, de én hiszem, hogy a kisiparosság átérzi a tettek szükségességét.“ Hirdetéseket felveszünk. A rossz termés következményei A földhaszonbérek törvényes leszállítása A katasztrófális terméseredmény miatt a bérlők nem tudják megfizetni a bérösszegeket. Amijyen arányban csökkentik a földbért, olyan mértékben támogassa az állam a földtulajdonosokat. A komáromi kisiparosság uj utakon. Három fontos kérdés. — Az asztalos iparosok közös .gépműhelye. — A kisiparosok nyersanyag beszerző szövetkezete, — Az elaggott iparosok otthona. — Saját tudósítónktól. —
