Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-14 / 84. szám
2. óidul. »KOMÁROMI LAPOK« 1931. julius 14. Hosszas tanácskozás után elhatározta a német kormány, hogy korlátozza a devizák és az arany kivitelét. Visszautasítják a franciák politikai követeléseit. — július 13 Szombaton éjjel és vasárnap kora délelőttöt késő éjszakáig folytatott állandó tanácskozás után a német kormány kemény elszántsággal leküzdötte a birodalmat végleges katasztrófával fenyegető válságot. A nagyjelentőségű döntés meghozatala előtt kikérte a kormány a jóvátételi bizottság, a Birodalmi Bank, a vezető nagy bankok véleményét és a súlyos lépésre csak a német gazdasági élet valamennyi vezető faktorának beleegyezése után szánta el magát. Berlin és a német birodalom népe szombat délután óta a legfeszültebb izgalomban leste a tanácskozás eredményét és az aggódó lelkekre főként a birodalmi kormánynak az a határozata hatott fölemelően, hogy a német kormány a belső pénzügyi helyzet megszilárdításán túl arra is elhatározta magát, hogy a franciák politikai követeléseit, amelyeket nemcsak maguk a németek, hanem szerte a világban minden kulturnemzet a németségre megalázónak tartott, egyhangúan visszautasitj a, mint amelyek a németség politikai önérzetével s a németség világpolitikai súlyával össze tíem egyeztethetők. A német kormánynak a válság megoldásáról meghozott döntéséről vasárnap késő este a következő jelentés érkezett: — A nagybankok képviselői egymással és az egyes bankok üzletfeleivel szemben szolidaritást vállaltak arra vonatkozóan, hogy minden kötelezettségükben megfelelnek. A kormány még a mai nap folyamán kiadja a deviza korlátozására vonatkozó törvényes rendelkezést és ugyancsak törvényes utón akadályozza meg a tőke kiözönlését. A kormány végül kiáltványt ád ki, amelyben megokolja a tett intézkedések szükségességét. Ezek mellett a rendkívül nagy jelentőségű határozatok mellett azonban kétségtelenül a legnagyobb feltűnést fogja kelteni a német kormánynak az az egyöntetű elhatározása, hogy a Franciaország által szabott politikai feltételeket kereken visszautasítja, ami annyit jelent, hogy Luther dr.-nak, a birodalmi bank elnökének párizsi tárgyalásai ezzel az állásfoglalással illuzóriussá váltak. A német birodalmi kormány ezen intézkedései hétfőn reggel léptek életbe. Moszkvában élő külföldi diplomáciai képviseletek közvetlen megfigyelései is megerősítenek. Foglalkozik a hires pjatiletka eddigi eredményeivel, a föld kollektív művelésével, amelyet a parasztoktól erővel vettek el és azokat Szibéria őserdőrengetegeibe száműzték nyomorúságos élelmezést adva a dolgozóknak és a betegeket sorsukra bizva, akik ott éhen halnak. A bőséges gyermekáldás és a növekvő fogyasztás ellen úgy védekeznek hogy bizonyos társadalmi rétegek nem kaphatnak gyógyszert sem maguk, sem gyermekeik számára. Ez az az eldorádó, amelyről itt a hiszékeny tömegeknek a legfantasztikusabb híreket mesélik, holott az a való tény, hogy a munkásnak sehol a világon nincs olyan rossz dolga, mint a szovjet államkapitalizmusában, ahol a sztrájkolókat egyszerűen a fal mellé állítják és lelövik. Ezek után a festett délibábok után indulnak a tömegek, a hiszékeny és nyomorgó magyar munkástömegek. Szomorú dolog ez. A kormánynak a kötelessége ezeken a legsürgősebben segíteni közmunkákkal inkább, mint munkanélküli segélyekkel. Az országos keresztényszocialista párt is teljes erejével odaáll a nyomorgók és szenvedők mellé és azt megszüntetni igyekszik. (Lelkes éljenzés és taps.) Igen nagy hatást ért el beszédével Esterházy János (gróf) földbirtokos: Mi magyarok, akik a békeszerződések következtében sodródtunk ebbe az államkeretbe, amelyet demokratikusnak ígértek, megadjuk a pénz és a véradót egyformán az államnak. Ezért azt várnók, hogy a kormány egyformán mérjen a Morván innen és a Morván túl. Tekintse azt, hogy a legjobbnak mondott katonák édesanyjai, kis testvérei nélkülöznek és éheznek és segítsen rajtuk a maga korlátlanul nagy hatalmi eszközeivel. Majd a leszerelésről beszél, amelyet az egész világ sürget, amely a megbékülésnek egyedüli akadálya. Költség vetésünk nagy részét a hadikiadások emésztik fel és a Skoda Müvek 13 gyára készít hadiszereket, az egyik háromezer katonai repülőgépet gyártott. De ugyanakkor az utak annyira elhanyagoltak, hogy Tardoskedd mellett az autót négy ökörnek kell a sárból kivontatnia. A demokratikusnak hirdetett állam egyik minisztere az újsághírek szerint bennevan a leggazdagabb emberek sorában a harmadik helyen a maga 700 milliójával. (Felkiáltások: Küldjön belőle ide is százmilliót!) Ha a gazdasági élet megbénul, akkor már az adót semmiféle eszközzel nem lehet behajtani. Miből fizetik a tisztviselőket és miből tartják el a katonaságot. A kormány ellensége a köztársaságnak, mely ezt a borzasztó helyzetet megoldani és enyhíteni nem siet. (Nagy éljenzés.) Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a következő szónok, aki a kormányelnök minapi nyilatkozatával polemizál. A miniszterelnök a közéleti erkölcsök süllyedését a háborúval hozza oksági viszonyba. A legsúlyosabb tévedés, mert 13 év elég idő lett volna arra, hogy a háború kinövéseit megszüntessék. A közéleti erkölcs hiánya az ellenőrzés hiányában gyökerezik és abban a szellemben, amely a gyors meggazdagodást vallja életcéljának. A Stribrny eset szomorú példája az állam megkárosításának, de most itt nem állnak meg és más személyek ellen is vizsgálatot követelnek. Azt kérdi, hogy kik az államellenesek, azok-e, akik az adókat megfizetik, mig össze nem roskadnak és a legjobb katonákat adják, vagy azok, akik a pártokat tömik és meglopják, vagy meglopni engedik az államot! (Nagy tetszés.) A szónok felvázolja az európai helyzetet, reámutat Franciaország nagy önzésére és a Hoover terv elszabotálására, mig Németország közgazdasága ezer sebből vérzik. Hosszasan foglalkozik a földmunkások kétségbeesett helyzetével. Milliók éheznek már most nyáron is és mit hoz még a tél. Foglalkozik a nemeskossuti esettel, melyben az Ítélet a következő napon hangzik el. Megállapítja, hogy huszonhét csendőr nem százfőnyi, de százakra, ezrekre menő tömeget is el kell oszlatni tudjon minden fegyverhasználat nélkül. Az Országos Keresztényszocialista párt hatalmas sikerű népgyülése Tardoskedden — Saját tudósítónktól. — A gazdasági válság, melyet most katasztrófális terméseredmény súlyosít, Tardoskedden, ebben a nyolc ezer lakosú nagy magyar községben is a nyomor fenyegető árnyait kelti életre. Ezt a fenyegető helyzetet tárgyalta az a méreteiben is impozáns népgyülés, mely vasárnap zajlott le Tardoskedd községben és a választók százait vonzotta a szövetkezet térés udvarára. Ez alkalommal a hallgatóság soraiban számos kommunista is volt jelen, akik meggyőződést szerezhettek, hogy az országos keresztényszocialista párt minden tényezőjének ma legelső gondját képezi a saját hibáján kivül inségbejutott földmives munkásság segítése. Az impozáns gyűlés lefolyása a következő: Czibulka István helyi elnök meleg szavakkal köszönti a megjelent képviselőket és szónokokat, majd a tardoskeddi leányok és asszonyok nevében Zsilinszky írén kedves szavak kíséretében csokrot nyújtott íAjabloniczky dr. nemzetgyűlési képviselőnek. A gyűlés első szónoka az érsekujvári körzet népszerű elnöke, Turchdnyi Imre dr., aki bevezető szavait a gazdasági válságnak szenteli, amelynek egyik szülőoka a békeszerződések tökéletlenségében rejlik. Ezeknek a szerződéseknek a kisebbségek érdekeit szolgáló intézkedéseit sem tartják be és ha a legyőzöttek megmozdulnak, mint azt Németország és Ausztria tette, a győztes nemzetek, élükön Franciaországgal, azonnal megmarkolják a torkukat. Sokan ilyen körülmények közt belefásulnak a szomorú helyzetbe és apátiába merülnek; ezt azonban a magyar kisebbségnek tennie nem szabad. A mi mai helyzetünk kezd elviselhetlenné válni és ennek ellenére a külügyminiszter azt rózsásnak festi le a külföldön, ami ellen tiltakoznunk kell. Hogy a jog és igazság elvei milyen támadásoknak vannak kitéve, arra eseteket sorol fel: Sipos Antal kiutasítását, aki negyvenéve működik ezen a területen és Finta Ferencét, az érsekTardoskedden, — julius 13. újvári főgimnázium igazgatójáét, aki mire meghalt, kiutalványozták a nyugdiját. A kisebbségi munka eredményessége érdekében mindezeket regisztrálni kell és reámutatni arra, hogy a kisebbséget vezető fejeiktől akarják megfosztani. Magyar egyetem nincsen és fiaink kénytelenek nyelveket tanulni, hogy azt elvégezhessék a' legnagyobb nehézségek között. A gazdasági válság határai már szinte át sem tekinthetők, ebben kell a legnagyobb összefogás és egymás segítsége. El kell kerülnünk a vérontást, a csendőrszurony és golyó nem oldja meg a nyomornak és szenvedésnek azt az árvizét, mely elöntötte a magyar falvak szegény földmunkásait. Értelemmel és szívvel cselekedjünk a nehéz napokban. Álljunk őrt, mert sokan a válság és a nyomor teremtette helyzeteket akarják politikai céljaikra kihasználni és jelentkezni fognak ismét a báránybőrbe bujt farkasok, mert közeledik a választás, a községi választási manőver. A hatóságok mentalitása sem változott és ha az nyíltan nem is ellenséges, de a magyar kisebbség érdekei nem részesülnek ott védelemben. Például hozza fel a múlt évi Szent Imre ünnepséget, amelyre a zarándoklók részére maga az országos elnök, Országh József tagadta meg az útlevelet és az odautazókat megfélemlítették. Gazdasági válság van, de azért Magyarországgal szemben a vámháborut kezdték meg az önző pártok, hiába rothad el a fa, melynek biztos piaca volt Magyarország és hiába van munkanélküliség. A választókat összetartásra és kitartásra buzdítja. (Lelkes éljenzés.) Utána Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő ragadta meg a szót és szintén a gazdasági válsággal és az abból hasznothuzókkal foglalkozik nagyszerűen felépített beszédében. Kitér a kommunista párt szerepére, ezzel kapcsolatban és a szovjet működését világítja meg, amelyet nemcsak világhírű irók tapasztalataiból merit, de a Milliónyi ember áll munka nélkül, de közmunka alig van, a magyar vidéken pedig igazán semmi sincsen, holott itt vannak a kétségbeejtő állapotban levő utak, amelyekkel húsz év óta nem foglalkozott senki. A köztársaságnak nagy ellensége a kapitalizmus és a keresztényszocialista párt, mely kenyeret akar juttatni mindenkinek, ezt a kinövést támadja. A kapitalizmus az, ha a prágai nagybankok milliárdokat őriznek és a betétek után két százalékot fizetnek, mig itt a szegény kisember tizenötszázalékos uzsorakamatokat fizet. A kapitalizmus az is, ha a szociális biztositó felhalmozza ia milliárdokat és banküzletekkel foglalkozik szociális segítség helyett. Ezekből a heverő holt tőkékből emelni lehetne a munkás életszínvonalát. Kapitalizmus az is, amelyet a földreform pártos végrehajtása csinált: a maradékbirtok, amely kiszorította a földnek évszázados megmivelőit és betaszitotta a proletársorsba. Ezekkel nem törődik a szociális gondoskodás. Nagy károkat okoz az államnak a sovinizmus, amely az itt élő nemzetek közt való megértést akadályozza. Ennek illusztrálására előadja az országos földmivestanács választásának a körülményeit. A községi választásokkal kapcsolatban rámutat arra, hogy egyes községekben a magyarság számarányát mesterségesen szorítják le a húsz százalék alá. Erre kell megadni a feleletet abban, hogy magyar ember csak magyar pártra szavazzon és igy számlálja meg önmagát. Ne üljön fel senki a radikális, a politikamentes és más szépnevü pártoknak, amelyek a magyarság megtévesztését célozzák. Végül megemlékezik a Rerum novarum negyvenéves évfordulójáról, mely a keresztényszocializmusnak az alapvető tanításait öleli fel, magába foglalván a munkásszervezetek, a munkabérek jogos és igazságos szabályozása és a munkásvédelem fontos ügyeit. A keresztényszocialista párt a középen foglal helyet és a krisztusi szeretetet hirdeti mindenkivel szemben; a magyar kisebbség helyzete azonban olyan, hogy azon csak egyetlen módon lehetne segíteni: Szlovenszkó autonómiájával. Ezért kell küzdenünk és a küzdelemnek lankadni nem szabad annak megvalósításáig. (Hosszantartó éljenzés.) Nagy érdeklődéssel hallgatta a hatalmas közönség Balogh Péter földmunkás közvetlen és szivből jövő szavait, aki a földmunkások nehéz és most szinte reménytelen sorsát ecsetelte. Kárpáthy Béla dr. beszéde felvillanyozta a hallgatóságot pompás, az életből ellesett hasonlataival, melyek hellyel-közzel nagy derültségre hangolták a közönséget, amelyhez a zárszó jogán Aixinger László dr. országos főtitkár intézett lelkes és buzdító szavakat, kiemelve a tardoskeddi pártelnök hűséges és áldozatos munkáját. Czibulka helyi elnök köszönetét mondott a gyűlés szónokainak, akiket lelkesen ünnepelt a közönség. tervez vállal épít HAASZ&MÄDY LEGÚJABB „AUTO“ MODEL, szekrény és sport gyermekkocsit, gyermekszék és nyugágyat olcsó gyári árban szállít Elbert divatáruháza. — Biringer Vilma vizsgázott kozmetikus, rendelését Komárno, Nádor utca 36 sz. alatt megkezdte, a híres Lavecky és Barbara Gould módszere szerint. Arcmassage, emaillirozás, áekoltage,manicur. Rendel 9-12-ig és 2-6-ig. AUG. 15-IG rendkívüli nagy árleszállítás minden cikken Elberth olcsósági divatáruházában.
