Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-12-19 / 152. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes raaaf^.mnsoi-t tartalmazza. imnuiiM'tr niKsntmwamsuBBmaaaasatKm OtvenkeítPílik (‘vtoi'vavzi. 152. Mzam, POLITIKAI Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel, ügész évre 199 K.C, félévre S9 Ké, negyed­évre 25 Ké. - Külföldön 159 Kő E£rtt»fwfiin ára 1 borona. Fftletös Alapítóba TUBA JANOS. főszerkesztő: GAAL GYULA ót Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor*u. 29. «»«ielenik hetenként háromszori Főm un Ica társak: AK.APY GYULA d. ém FÜLÖP ZSIGtwOND, Al'ÚUvii) CSUlüi «.«jdvtzti 2i/<ÜjjilÍ/Stori. A pénz legendája. Komárom, december 18. Amíg íl közgazdaság ma legyen­gülve a defláció nyomásától gigá­szi harcát vívja egész Európában, szegénységei, munkanélküliséget, nyomorúságai zúdítva erre a kon­tinensre, addig a pénznek hallat­­lan bőségében úszó Franciaország világhatalmi álmokba ringatja ma­gát az odafutó aranypatakok bir­tokában. Csak ez az egyedüli ál­lam, amelyet még nem érinteti az európai, sőt világnyomorúságnak szomorú balsorsa. És ez elbízaka­­dottá is tette ezt az országot és államférfiad. A népszövetség egy­szerűen a játékszerévé vált, ame­lyet kedve szerint hangol, a lesze­relésben packázik az egész világgal és vakmerőén imperialista terveit nem is burkolja a biztonságról al­kotott elméiéinek tarthatatlanul os­toba formulájába, hanem azt hir­deti, hogy a hadseregre szüksége van, ami romlását idézi elő a töb­bi fegyveres haderővel rendelkező államnak is, amelyek tényleg csak­is védelemre vannak felszerelve és imperialista, támadó célú világpo­litikát nem űznek, mint Francia­­ország. A nagy krízis nem ári Francia­­ország pénzének, amely ma le­gyűrte vetélytársát, az angol fon­tot, most már a semleges államok pénzviszonyait támadja meg. A hosszú háború alatt és az azt kö­vető inflációk szörnyű Idejében hogyan álltak ezeknek a semleges államoknak a valutái irigyelve mindenkitől, mint a megközelít­hetted biztonságnak az érefalai védve államukat, annak szorgal­mas és törekvő népeit. Most már bajuk vannak a svéd korona és a hollandi forint körül is, mert sem­mi sem tar! örökké, minden csak látszólagos és relatív a világon. A semleges államok valutái sem az örök élet valóságában, hanem csak a látszatában virágoztak. Amíg egyes államok — ezeken a legyőzött államokat értjük első­sorban — hallatlan erőfeszítéseket vívnak a kenyérért, munkanélkii­­leik százezres hadseregeit kényte­lenek eltartani, mert nem tudnak nekik foglalkoztatást juttatni, ad­dig ezekben a semleges államok­ban viszonylag jólét uralkodott, a kapitalizmus európai sziklavára, Franciaország pedig jólétben és bőségben úszik és azon perlekedik Angliával, hogy védővámjait emel­te a francia selyem, illatszer, pi­pere és díszműárukkal szemben, amelyek nem feltétlenül szüksége­sek egy gazdag ország számára sem, ha annak milliónyi munka­­nélküli eltartásáról kell gondos­­ke* ttoia. Franciaország' áz uzsorás pénzéhségével reklamálja az elma­radozó millió fontukat, amelyek eddig költségvetésének biztos be­vételi tételeit alkották. Ezzel azonban még távolról sin­csen kikezdve világhatalmit, mert tudott dolog, hogy a német ipar a vazallusa neki, a frankok inilliárd­­jai Németországban kerestek el­helyezést, a gyűlölt ellenségnél, amelyet úgy is k* lehel győzni, ha annak magasabb kamatra adja a pénzt, mint másnak. A pénznek azonban megvan a maga törvény­­szerűsége és hasztalan alkotnak konvenciókat, ha ezeket a törvé­nyeké" nem veszik figyelembe. Eu­rópában válságba jutott a pénz és betegségi' lassan, de biztosan ter­jed tova. Megbetegedett tőle már az európai közgazdaság is, az ipar. a kereskedelem, a munkanélküli­ek milliói mind ennek a beteg­ségnek az áldozatai. A pénz nem tűri azt, hogy egy helyen halmoz­zák fel és a többi helyeken ínség maradjon a pénzhiány nyomában. A német vagyon nagy része kime­neküli az országból, amikor észre­vette, hogy bajok lesznek és a pénz, mint vagyon újabb áldoza­tokra lesz hivatott. Elmenekült a szomszédos Hollandiába és várta, hogy a veszedelem elmúljék feje felöl. Mosí Hollandiából is mene­kül és ez az ország is követni fog­ja Anglia példáját, feladja az arany­valutát, vagy feladni lesz kényte­len és áttér a nemzeti vagyon más formák közt alakuló valutaformá­jára. A pénz beteg, nyugtalanul keresi a helyét és nem találja. Ma innét menekül, holnap amonnét. Nagy bankok omolnak közben össze és millió emberi élet tartalékát és a munka és szorgalom eredményeit zúzza össze romjai alatt. A szociál­­forradalmárok tapsolnak örömük­ben, meri ebben a kapitalizmus romlásának a kezdetét sejtik. Mint­ha tudnának jobbat és megfele­lőbbe! nyújtani a lerombolandó társadalmi formák helyébe. És ter­mészetesen a forradalom utján kí­vánnák megvalósítani álmaikat, amely csak rombolni tud, alkotni nem. Elpusztítani értékeket és ja­vakat, kultúrákat és történelmet és megalkotni a diktatúra ismert borzalmait, azokat állandósítani és intézményekké emelni. Ez is meg­oldás, de ehhez sem elegendő a kapitalizmus pénze, hanem újabb és újabb pénzekre van szükség. A pénz azonban nem egy köny­­nyen hal meg, hanem védi is ma­gát. A pénznek a birtokában van a hatalom és a fegyver és minden erőszakos társadalmi átalakításnak útját állja a szuronyokkal és tan­kokkal, fenn a levegőben pedig a repülők ezreivel. A pénz harcolt a világháborúban is a hegemóniá­ért és azt elnyerték a társult és szövetkezett hatalmak, amelyek hallatlanul kegyetlen békeszerző­désekkel kívánták megoldani Eu­rópa helyzetét. Ezek a szerződé­sek nem sikerültek és végrehajtá­suk során kiderült, hogy intézke­dései tarthatatlanok, mert orszá­gokat és az emberek millióit dön­tik bele a nyomorba. A mai bajok kútforrásai ezek a rossz szerződé­sek, amelyek a nemzeteket egy­mástól elkülönítették és megbélye­gezték, hazug deklarációkat kény­szerítenek reájuk, hogy vállalják a háborús bűnösség beismerését, önmaguk inegbeestelenílését. Ez volt a francia kapitalizmusnak el­ső feltörése a világuralom felé, amely a legnagyobb erkölcstclen-Komárom, — december 18. Becsületiií)yi tanács a kouliciós pártok számára. A legutóbbi minisztertanács elhatá­rozta, hogy egy becsületügyi tanácsot létesít, amely nyolc parlamenten kivül álló kormánypárti egyénből állana. A kormánypártok által delegált nyolc­tagú tanács tárgyalás alá venné és elintézné a koalíciós pártok politikusai között fölmerülő ellentéteket, ameny­­nyiben azok egyes személyeket érinte­nek. A becsületügyi tanács egyúttal befolyást gyakorolna a sajtóra is és a kormánypártok különböző lapjai között előforduló vitás ügyeket kiegyenlítené és biztosítaná a kormányban képviselt pártok lojális együttműködését JU eljegyeztek a koalíciós pártok a lakóvédelmi provizóriumban. A lakóvédelmi törvény december 31-én lejár és ezért szükséges, hogy a parlament gondoskodjék annak meg­hosszabbításáról. A koalíció pártjai újra, mint már évek óta állandóan, — provizóriummal hosszabbítják meg a törvényt. A pártok a provizóriumot illetőleg a következőkben állapodtak meg: Nem tartoznak a lakóvédelem alá azok a személyek, akiknek 1932. január 1-én legalább 75.000 korona megadóztatott évi jövedelmük van. Nem esnek továbbá a lakóvédelem alá az öt szobánál nagyobb lakások, ha azokhoz mellékhelyiségek, mint például cselédszoba is vannak. A lakással egybekötött nagyüzemek nem tartoz­nak lakóvédelem alá, a lakással össze­kötött üzemhelyiségek azonban igen. Az állami hivatalok által bérelt helyi­ségekre nézve megállapított béreme­lést kiterjesztik olyan helyiségekre is, melyeket az állam által kezelt alapok bérelnek. Elejtették azonban azt a rendelkezést, mely szerint két szobás séggel kezdődött, mert hazug meg­állapítást kényszerítőit Európa több nemzetére. Ezek a nemzetek nem bírják elviselni a reájuk ne­hezedett gazdasági nyomást, pén­zük többször is semmivé vált csak azért, hogy a győztes nemzeteknek áldozatul dobhassák. Uj verejték uj pénzt hozott életre és ez az uj pénz is a halállal vívódik már. Quo vadis Európa? Rohansz a vesztedbe, a Pénzisten parancsá­ra, aki csak vazallusokat akar lát­ni az emberi kultúra évszázados munkájában kiművelt országok helyén, adófizetőket és rabszolgá­kat, meg intésre váró légiókat, ame­lyek a pénz parancsait várják. í!o­­v visz ez az út, ha nem a rom­lásba, a végveszélybe, amelyet el­kerülni nem lehet és meggyógyí­tani borzalmas következményeit a pénz sohasem lesz majd képes. lakással bíró ház megszerzője felmond­hat bérlőinek, ha a házat 1929-ig sze­rezte meg, Egyébként a lakóvédelmi törvényt 1932. junius 30-ig hosszabbít­ják meg és az erre vonatkozó javas­latot a képviselőház dec. 17-iki ülésén másodszori olvasásban is elfogadták. Törvényjavaslat az alkalmazot­tak jövedelmi adójára. A képviselőház ülésén kiosztottak egy törvényjavaslatot, amely az 1927. évi 76. sz. törvény 16. cikke első be­kezdésének módosítására vonatkozik. Az eredeti rendelkezés azt tartalmazza, hogy 1932, január 1 -tői a munkaadók az alkalmazottak után nem fizethetik a jövedelmi adót, igy tehát az ezen a cimen a munkaadó által az állam­­kincstárba befizetett összegek nem él­veznek adómentességet. A kormány most ezt a szakaszt olyképen módo­sítja, hogy csak két év múlva lép ér­vénybe. A mai rossz gazdasági viszo­nyok között a munkaadók valószínű­leg levonták volna ezt az adót az al­kalmazottak törzsfizetésébői, amit azon­ban a kormány nem akar megengedni és igy az eredeti törvényt olyan érte­lemben módosítja, hogy ez a rendel­kezés csak két év múlva lépjen ér­vénybe. Ezt a törvényjavaslatot 12 órás határidővel osztották ki a bizottságnak és a pénteken tartott képviselőházi ülésen tárgyalták le a lakástörvény­javaslattal együtt. Új takarékossági utasítást adott ki a kormány. A csehszlovák kormány utasítást adott ki a minisztériumok és más köz­ponti hivatalok részére, amelyben nyomatékosan fölhívja az illetékeseket a takarékosságra, hogy az 1931. évi költségvetés szerint rendelkezésükre álló tételeket ne. merítsék ki. A mi-POLiTiEÜJ SZEMLE B8SS5385S3

Next

/
Oldalképek
Tartalom