Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-12-12 / 149. szám
í931. december 12. »KOMAROMI LAPOKc 5. oldal. közgyűlés vezetését. Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó fölolvasta a pályázók névsorát. A segédorvosi állásokra nyolc pályázat érkezett be s miután ismertette Lipscher Mór dr. kórházi igazgatófőorvos véleményező javaslatát a jelölésekre nézve, előterjesztette saját javaslatát azzal, hogy Mahler Oszkár dr. mindaddig, mig a betegsegélyzőnél történt megválasztása jogerőre emelkedik, a három megválasztandó uj segédorvos mellett szintén a kórháznál marad. A közgyűlés felállással szavazott és az előadó javaslatát 25 szóval 10 ellen elfogadta, vagyis a közkórházi segédorvosi állásokra Halzl Oszkár dr. zselizi orvost, Waizner Endre dr. komáromi orvost és Grósz Károly dr. nyitrai orvost megválasztotta. A kórháznál rendszeresített uj irnoki állásra három jelölt közül Kaubek Emil komáromi lakost 26 szóval 9 ellenében megválasztotta a közgyűlés. * A Deák Ferenc ucca aszfaltozása folytán szükségessé vált kerületi bírósági fogház teleknek és a katonai kórházból kisajátításra kerülő teleknek ügyében akként határozott a közgyűlés, hogy elfogadta a tanács és pénzügyi bizottság javaslatait. A fogház telkéből kisajátított területet négyszögölenként 200 koronáért engedte át az állam, amit a közgyűlés tudomásul vett. A katonai kórház telek átengedésére nézve pedig úgy határozott a közgyűlés, hogy felír a nemzetvédelmi miniszterhez a terület vételárának 1932 junius 30-ig leendő kifizetésére nézve. Ugyanis a nemzetvédelmi minisztérium azt kivánja, hogy mielőtt a város átvenné a területet, annak vételárát fizesse ki. Mivel azonban a város nincs abban a helyzetben, hogy a 105.000 koronát most kifizesse, kénytelen fizetési halasztást kérni, amire — a városbirónak előzetesen szerzett tájékozódása szerint — biztos kilátása van a városnak. (Ezt ugyan a minisztérium írásban még nem adta ki, de reméljük a legjobbat!) * Özv. Szabó Józsefné, Rózsa Irén és Czirja Irma nyugdíját rendezte a közgyűlés, amennyiben elfogadta Sándor Ernő főszámvevő javaslatait. Hosszabb vitára adott alkalmat Geöbel Károly dr. nyug. városi tanácsnoknak rendkívüli drágasági pótlék igénylésére vonatkozó ügye, amelyet már egyszer elutasított a közgyűlés. A kérelmező megfelebbezte a határozatot és most az országos hivatal, mivel a drágasági pótlék adását kimondó 1921. évi törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozat az iratokhoz csatolva nem lett, azt kivánja a várostól, hogy hozzon uj határozatot. A kérdéses rendkívüli drágasági pótlék 50—200 százalék erejéig utaltatott ki az egyes tisztviselők vagyoni helyzetének figyelembevételével. Geöbel Károly dr. nyilatkozott, hogy hajlandó megelégedni az 50 százalékos drágasági segéllyel és Ghyczy János dr. tiszti főügyész azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy helyesnek tartaná, ha a város azt az egyezséget elfogadná, mert különben egy bizonytalan per esélyének tenné ki magát a város, amely esetleg még tetemes perköltséget zúdíthat a városra. Sándor főszámvevő jelentése szerint Geöbel dr.-nak 3 év és 9 hónapra volna igénye a drágasági segélyre, ami 17.70188 Kő-t tenne ki. A főszámvevő a tanácsnak az egyezség elfogadására vonatkozó javaslatát ajánlotta elfogadásra. Csevár Ferenc h. starosta a javaslat elutasítását kivánja, Kollánvi Miklós helyesebbnek tartja, ha a város elfogadja a Geöbel dr. által fölajánlott egyezséget. Steiner Gábor szintén ellene nyilatkozik a javaslatnak, majd Ghyczy főügyész bemutatja az eredeti közgyűlési határozatot, amely után szavazással dönt a közgyűlés a kérdésben. 22 szóval 7 ellenében elveti a közgyűlés a tanács javaslatát. Hosszabb vitát keltett a városi mozgószinház építésére vonatkozó pénzügyi bizottsági javaslat, amely az építési munka kiadását indítványozta. Az építkezésre több pályázat érkezett be, kettő az egész felépítésre vonatkozott, több iparos pedig a szakmunkákra pályázott. A pénzügyi bizottság arra az elvre hivatkozva, hogy az építkezésnél lehetőleg több kisebb vállalkozót és iparost is foglalkoztasson, módosította a tanács javaslatát és azt ajánlotta, hogy a föld-, kőműves- ácsmunkát Weisz János építésznek a lebontási munkát Tóth Ferenc építési vállalkozónak, a többi szakmunkát Dosztál Jakab lakatosmesternek, Németh Béla asztalosmesternek, Dosztál és Beck vízvezeték berendező cégnek, Polvár Jánosnak, Komáromi Viktornak, Kustyán Mártonnak, az Eubolit cégnek és Weisz Jánosnak adja ki a város. Langschádl Gyula ismét előadta már a napirendi felszólalásában ismertetett moziellenes javaslatát, amelyben a moziépités kérdésének napirendről való levételét kérte. Az egész város közönsége által jól ismert magánérdeket szolgáló indítvány ugyan nem számíthatott elfogadásra, de azért Csizmazia György városbiró szükségesnek tartotta, hogy a mozi ügyét újra ismertesse a közgyűlés előtt és felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a városi mozgószinház a legjövedelmezőbb beruházása lesz a városnak, amely a moziengedélyt csak abban az esetben kaphatja meg, ha ez év december 31-ig a fölépítésre való komoly elhatározását igazolja. A pénzügyi bizottság javaslatát ajánlotta elfogadásra. A kérdésben szavazással döntöttek. Langschádl indítványát 15 szóval 3 ellenében (15-en nem szavaztak) elvetette a közgyűlés, amely a pénzügyi bizottság javaslatát, vagyis az építés kiadását 26 szóval 1 ellenében határozattá emelte. Minthogy az idő nagyon előrehaladt, fél 9 óra után a városbiró a közgyűlést felfüggesztette azzal, hogy a következő közgyűlést írásban fogja összehívni. Szombati jegyzet Pozsonyból A Kern vendéglő előtt gyülekezik esténként az Üdv Hadsereg. Igen, ők a világon a legoptimistább emberek. És bátor emberek. Éhes, üresgyomru emberek beszélnek táplálékról, lelki táplálékról, üreszsebü, hideg szobákban vacogó embereknek a családi tűzhely melegségéről. Pedig megbecsülni való különcök ők, kik szeretnék, ha az emberek, boldogok lennének és nagyon jók. Ők a mának Don Quiote lovagjai, mert nem tudják, hogy amiért felveszik a keresztes harcot: az nincs, csak volt, vagy nem volt. * Lodzból, messzi Lengyelországból jött az a beesett szemű, imbolygó menésü asszony, akit orvostanhallgató barátom mutatott meg nekem minap az uccán. Eljött, mert egy sürgönyt kapott a klinikáról. A sürgöny rövid volt, de sokat mondott, borzasztót jelentett. „Fia meghalt.“ Az ötöd szemeszteres lengyel diák, a két és fél évig éhező húsz éves lengyel gyerek elfáradt, tüdejére ereszkedett a sok nélkülözés sara, sebe, beadta a derekát. Haza mindig azt irta: „jól vagyok anyám, karácsonyra otthon leszek“, — itt a klinikán Intett lázas fejével a fiatal kollégáknak, akik megértették, hogy búcsúzik tőlük. Ha van felettünk igazságot osztó Hatalmasság, — nem fogja békével tűrni az ilyen lengyel diákok halálát. A feketeruhás asszony ment a pozsonyi uccán és az járt agyában, hogy el sem búcsúzhatott fiától. Az asszony után szomorú lengyel diákok bandukoltak és szemeikben égett a kin, amit úgy hívnak: fájdalom, tehetetlenség. * A Páll Miklós ujságbódé kenyeret ad Páll Miklósnak, a magyar költőnek Tisztes kenyér, apró fillérekből tevődik össze tizkoronává és a magyar Írónak reggelit, ebédet, vacsorát ad. Ez az ujságbódé szimbólum, a magyar iró szimbóluma. Beszédesebb, mint a tengernyi újság, mely rá van aggatva. * Tiirk Berta vendégeskedik Pozsonyban. Egy darab régi Budapest, régi békeidő. Még én is emlékszem gyermekkorom nagy élményére, Türk Bertára. A Steinhardt mulatóra és a szép chansonokra, amiket Türk Berta énekelt. a Kondorslágerekre, a Hulló falevélre és a többi finom szentimetalitásra. Türk Berta nem öregedett meg, szemének csillogása a régi, alakja mindig karcsú — csak a hangja változott egy kicsit a beszédben. Kicsit mély lett, mint egy bánatos hangulat, kicsit megingatta a sok ezer cigaretta, a sok éjfélutáni vigalom. Az éveket Türk Berta kijátszotta, de a hangjával kijátszottak az évek. (—házy.) iiiiimiiii minin* mwwiiw ni in December 19-én kezdi a komáromi sziniszezont a Föídes-szintársulat. Érsekujvári színi idénye után Komáromban kezdi meg előadásait a Földes-szintársulat. Az előadásokat a Litovel-szálló színháztermében tartják meg, amely erre a célra külön átalakíttatta helységeit, rendbehozta a nézőteret, még páholyokat is szerelt föl. A megnyitó előadásnak külön érdekessége az, hogy helyi szerző darabját mutatják be elsőnek; dr. Szijj Ferenc: Jókai Mór „Elátkozott család“jából irt kitűnő színdarabot, melyet a társulat nagy lelkesedéssel tanul máris. A színdarabhoz bevezető beszédet dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő mond. A színházi titkár megkezdte a bérletek előjegyzésének munkáját s a bérletek szerzése szépen halad. Gútai asszonyok küldöttsége a járási hivatalban Pénteken délelőtt női küldöttség vonult föl a járási hivatalba. Gútai aszszonyok deputációját fogadta Fodor dr. közigazgatási biztos. Az asszonyokat Mező István kommunistapárti szenátor vezette s az asszonyok azzal a kéréssel jöttek, hogy munkát adjanak hivatalos helyről a férjeiknek. A közigazgatási biztos megnyugtató kijelentést tett, mely szerint a hatóság rajta van, hogy a gútaiak is munkához jussanak. Számos gútai lakos foglalkoztatva volt a csatorna szabályozásnál, ámde az Ármentesitő Társulat gúta—környéki munkálatait sem lehet addig folytatni, amig az államtól a kiutalt pénzösszeg meg nem érkezik. Elrendelték az állami alkalmazottak karácsonyi remunerációjának kifizetését. — dec. 11. A ma délután megtartott minisztertanács utasításokat adott ki az állami alkalmazottak karácsonyi remunerációjának kifizetésére. Eszerint nős és gyermekes alkalmazottak minimálisan 300, nős és gyermektelen alkalmazottak minimálisan 250 és nőtlen alkalmazottak minimálisan 200 koronát kapnak. A magyar képviselőház január közepén ül össze. Károlyi miniszterelnök a kormány három célkitűzéséről — dec 11. A magyar képviselőház nagy szótöbbséggel elfogadta a kormánynak a gazdasági helyzetre vonatkozó jelentését, valamint a 33-as bizottság jelentését is. Az egységes párt mai értekezletén Károlyi Gyula gróf miniszterelnök bejelentette, hogy valószínűleg január közepén összehívja a képviselőházat. Addig a bizottságok elkészítik azokat a törvényjavaslat-tervezeteket, amelyek letárgyalása után megkezdődhetik a költségvetési vita. A kormány programmja általában három célkitűzésben foglalható össze: 1. A gazdasági élet fejlődésének biztosítása. 2. A magyarországi hitelélet megjavítása. 3. A pengő vásárlóerejének fenntartása és az infláció elkerülése. Mindezek között a legfontosabb az államháztartás egyensúlyának megtartása. A miniszterelnök ezután felkérte az összes képviselőket és minisztereket, hogy mindenki a legerélyesebben cáfolja meg az állam inflációs politikájáról terjesztett híreket. Az inflációs politika hihetetlen tehertételeivel végveszélybe döntené az országot. Nyolcvankétezer ember vesztette el novemberben állását a köztársaságban. — dec. 11. A növekvő munkanélküliség az elmúlt hónapban kétségbeejtő statisztikát állított fel. Hivatalos jelentések szerint november hónapban 82,673 ember veszítette el állását leépítések és elbocsátások következtében. A Slovenská Politika
