Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-12-12 / 149. szám

6. oldal 1931. december 12. »KOMÁROMI LAHOR« szerint a gazdasági szakértők további rosszabbodást jósolnak — mind a termelők, mind a munkásság körében. Szakvélemény szerint Brüning szük­­ségrendelete következtében Német­országban a német termelés még job­ban fokozza a konkurrencia-képessé­­get, amely a csehszlovák ipar helyzetét a világpiacon erősen gyengíteni fogja. A német termelés olcsóbb lesz — fe­jezi be a Slovenská Politika — s ez nagyon rossz előjel a mi termékeink elhelyezésére és a munkanélküliségre. A középszlovenszkói szlovák színház vendég­­szereplése Komáromban. — december 12. A Középszlovenszkói szlovák szín­társulat nyolcnapos vendégjátékra jött Komáromba s a Litovel szálló színháztermében tarlja előadásait. Az együttes jó erőket hozolt, negy­­venlagú szereplőgárdája van s ope­retteket játszik, melyet tíz tagú jazz­­zenekara kísér. Csütörtökön a Vik­tóriát adlák, pénteken a Rose Marie volt műsoron Jó összjálék, ügyes szereplők, rendes kosztümök jel­lemezték az előadást. Szombaton a Bajadér, vasárnap a Cseh muzsikusok, hétfőn a Csúnya lány, kedden a Schmedes és Rosenthal, szerdán a Cs. K táborszernagy csütörtökön a Csavargó c. operettek mennek. Ezerkilencszázharmincegy december havában a következő plakátok csábít­ják a csallóközi népeket az állomáson, miközben Ekecsre, Gutára vagy He­­ténybe jegyet váltanak: Egy szép, szines tulipánokkal és németalföldi csatornákkal telerajzolt hollandiai plakát, amelyen ez a felirat rikolt: Printemps en Holland. Azaz: Tavasz Hollandiában Továbbá egy kis, de negédes francia fürdőhely reklámja, a Vogézekből. A Vogézeket először második gimnázium­ban tanultuk, később ismételten sze­rencsénk volt róla hallani bizonyos gázharcokkal kapcsolatban, most béké­sen hivja fel a figyelmet: „Avez-vous déja vu?“ Tudniillik, hogy tetszett-e már látni a Vogézekben ezt a kis fürdőhelyet. Láttad, ekecsi ember? Nos. A következő két plakát a nor­vég ski-sportot ajánlja figyelmedbe. A norvég vasút hiv, ha nincs jobb dol­god, menj Stavangerbe, vagy Oslóba. Várnak. Egy újabb plakát a sarokban a pá­rizsi világkiállításra hivja fel a Csiliz­­közbe szándékló állami végrehajtó fi­gyelmét. (Láttam egy ilyen jobbsorsra érdemes végrehajtót a múltkor a Csi­­lizköz egyik falujában, ugyancsak küz­dött a sárral s akkor valóban azt hit­tem, jobban szeretne most valahol a svéd tavak között csónakázni, mint a kulcsodi kutyákkal és gazdákkal küz­deni.) Végül egy plakát a honi nevezetes­ségekre mutat rá s ha jól emlékezem, a kitűnő kokorini várat mutogatja a köztársaság utazókedvű népének. Azt mondja a plakát: ne menj külföldre, költsd itthon a pénzt, látnivaló itt is akad. A kokorini várat magam is he­lyeslem. Az ott van fönt, Leitmeritz közelében s kitünően lehet fürdeni alatta. Miért irom ezt? Az érdekes szituá­ciónak miatta. Van abban valami per­verz öröm: elnézni a kukkót, amint egy pillanatra megáll kucsmásan, csiz­másán a hollandiai kép előtt s két pecsétköpés között felnéz a tulipánok­ra és sillabizálni próbálja a francia invitációt. Két süveges magyart láttam tanácskozni a vogézi fürdő és a nor­vég sídressz mellett, — egy egész vi­lág, nem! — egy egész naprendszer választja el ezt a csallóközi magyart, ezt a csapzottbajszu, foltos bekecsü, agyonválságozott magyart a hollandiai tulipánoktól, a Golden Arrow nevű expressztől, a Waggon Lits kényelmé­től, mely olykor éjféltájban végigrohan a komáromi hídon . . . Két világ: a bekecses kukkó világa és a norvég ski-hölgy világa találkoz­nak az állomáson a reklámügynökség jóvoltából, mely ide, a krízisben ten­gődő csallóközi végek kis állomására sem sajnált néhány litográfiái képet, ha egyébnek nem, hadd gyönyörköd­jünk benne s e gyönyörűség közben hadd pukkadjunk azon, hogy van va­lahol még hollandiai tulipán, svéd ten­gerszem és Canadian Pacific Railway .. Különös kontraszt ez. Mikor Mécs László a múltkor itt volt, hosszasan elbámulkoztunk rajta két vonat között. Komárom, 1931 — és Hollandiai Ta­vasz 1932. Hát van tavasz valahol s Hollandia nem csak egy elérhetetlen, megfoghatatlan álom? Köszönjük, Hol­landia, hogy hívogatsz tavaszodat meg­tekinteni s engedd remélnünk, hogy egy csizmátlan, de fapapucsos szél­malmi holland ember hasonló ferde pillantásokkal csodálkozik rá a kis állomás plakátjára, mely az ő faluja vasutjánál hívogatja a kék Dunához a pénzes amszterdami embert. A kukkó, tudom, pökött egy nagyot, míg végigmérte a hollandiai tavaszt s elment jegyet váltani Ekecsre. A tavasz plakátja meg csak fázik, didereg ott a falon s valaki rá fogja irni ceruzával, ha van még kedély benne: Printemps en Holland — Komárom­ban húsz koronáért adták a lovat...“ (thyvi) — Uj mérnök. Ifj. Csiba Imre föl­­dink, Csiba Imre dunamocsi ref. lelkész szépkészültségü fia a brünni német tudományegyetemen a vegyész­­mérnöki oklevelet kitűnő eredménnyel szerezte meg. — GYÁSZ. Megrendülve fogadjuk a lesújtó hirt, amely a köztiszteletben álló Luka és Bóday családok mélysé­ges gyászát jelenti. Mint részvéttel ér­tesülünk. Bódmj Zoltánná szül. Luka Ilonka, életének 31 -ik évében, hosszas és kínos szenvedés után december 8-án Budapesten elhunyt, pótolhatat­lan veszteséget hozva halála arra a boldog családi körre, amelynek áldott­­lelkű őrzőangyala volt. Életének leg­szebb idejében ragadta cl a halál szerelő férjének és kisfiainak köréből, akiknek boldogságát, életük napsuga­ras melegét rabolta el a könyörtelen végzet. A hűséges, nemeslelkű hitvest, az önfeláldozó édesanyát, a hálásszivű leányt, szerető jó testvért és rokont si­ratják lesújtott férje Bóday Zoltán, kis fiacskái Zoltán és Barna, szülei Luka Péter és neje, testvérei Luka László, Béla és Eszter, anyósa özv. Bóday Aladárné, sógorai és sógornője Bóday Árpád, Imre, Huba és Gizella családjaikkal együtt. A felejthetetlen emlékű kedves halott kihűlt hamvait Komáromba szállították és december 13-án, vasárnap, délután fél 4 órakor fogják a helybeli református teme­tőben a családi sírboltban örök nyu­galomra helyezni. A fiatalon elhunyt viruló szép asszony halálának híre városszerte fájdalmas részvétet kel­tett a gvászbaborult család nagyszámú tisztelői és jóismerősei körében. Le­gyen álma csendes, emléke áldott! A ZSIDÓ HITKÖZSÉG LELKÉSZ­­VÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSE. A komá­romi neológ izr. hitközség december 13-án, vasárnap délután 3 árakor, a Kultúrpalota nagytermében tartja fő­rabbi választó közgyűlését. A közgyű­lés megtart hatásához szükséges, hogy a hitközség választására jogosított tagjai legalább is kétharmad részben megjelenjenek, mert ellenkező eset­ben a közgyűlést csak két héttel ké­sőbb lehel megtartani. A választást előkészítőbizottság kéri a hitközség tagjait, hogy a választó közgyűlésen teljes számban szíveskedjenek megje­lenni. A JÁRÁSI KERESKEDELMI GRÉMIUM. A Komáromi Járási Keres­kedelmi Grémium holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor, a Kultúrpalotában levő emeleti helyiségében közgyűlést tart. amelyen az 1932. évi költségve­tést fogják megválasztani. Ugyan­ezen közgyűlésen fogják tárgyalni az alapszabályok módosítását az elnöki tanácsról. Amennyiben délelőtt 10 órára a Grémium tagjai az alapsza­bálymegkívánta számban nem jelen­nének meg, akkor a közgyűlés egy órával később, azaz 11 órakor fog megtartatni a kitűzött tárgysorozattal. — matiné és karácsonyi oásár a polgári leányiskolában. A helybei áll. polgári leányiskola f. é. dec. 13-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel az intézet tornacsarnokában kedves mű­­soru iskolai matinét s utána karácsonyi vásárt rendez. Az előadás műspra a következő: Prológ: Kincs Magda. Ének­szám: A tavasz (kar). Szavalat: A tün­dérek. Irta Rudnyánszky Gyula, sza­valja Csorna Jolán. Magyar szólótánc Ullmann Ilona, zongorán kiséri Banai Tóth Ilonka. Vörösmarty: Szegény asszony könyve, szavalja Hegedűs Ju­lia. Népdalok, énekli a kar, a szólókat éneklik Csorna Jolán és Jakab Ilona. Konferál Sovány Ilona. A karácsonyi vásár sok kedves apró tárgyát a nö­vendékek maguk készítették s ajándé­kozták a nemes cél érdekében s igen olcsó árban kerülnek eladásra. Belépti­­dij nincs. A befolyt adományok a polg. leányiskola szegény tanulóinak téli ru­hával való ellátására fordittatnak. Az előadásra és a vásárra városunk me­legszívű közönségét, az iskola bará­tait s a szülői szövetség tagjait tiszte­lettel meghívja az iskola igazgatósága és a szülői szövetség elnöksége. — A Magyar Nemzeti Párt ko­máromi tagjaihoz! A Magyar Nem­zeti Párt komáromi helyi szerveze­tének választmányi ülése kimon­dotta, hogy minden szerdán este 7 órától kezdődőleg összejövetelt tart a párt Deák Ferenc uccai helyiségében. Amidőn tagjainkat ezen összejövetel minél gyakoribb látogatására kérjük, egyúttal kö­zöljük, hogy az összejövetel al­kalmával külön olvasóterem s abban politikai és gazdasági szak­lapok állanak rendelkezésére. A helyiszervezet Elnöksége. — Elhunyt polg. isk. igazgató. Somorjáról jelentik: Trnadel (Lengyel) János somorjai nyug. polgáriskolai igazgató agyszélhüdés következtében 61 éves korában elhunyt. A kiváló peda­gógus és tankönyviró pályáját a huszti polgári iskolánál kezdte meg, majd Modorba került, onnan Pozsonyba, ahol a polgári és kereskedelmi iskolánál 12 éven át tanított. Az államfordulat után a somorjai áll. polg. iskolához került, amelynek 10 éven át volt igazgatója, 1931. febr. 1-ével vonult a megérde­melt nyugalomba, melyet azonban már nem sokáig élvezhetett. Állandóan be­tegeskedett és most szenvedéseitől meg­váltotta a halál. Temetése az összes társadalmi szervezetek és iskolák rész­vételével ment végbe a somorjai r. k. temetőben. Emlékét volt tanítványai, kartársai és jóbarátainak széles köre őrzi kegyelettel. — Köszönetnyilodnitás. A helybeli Irgalmas Nővérek hálás köszönetét mondanak mindazoknak, kik a sze­gény gyermekek karácsonyi fölsegé­lyezésére adományozni kegyeskedtek: dr. Majer Imre apátplébános 100 Ke, dr. Alapy Gyula 50 Kő, egy urinő 40 Kő, Oltáregylet 35 Ke, N. N. 30 Kő, Bartos József gutái káplán 20 Kő, To­­manóczy 20 Kő, Langsádl Lajosné 5 Kő. Isten fizesse meg! HÍREK Tavasz Hollandiában, élet a Vogézekben. Láss csodát, kukkof Skiverseny, gyönyörű svájci havon, a Matterhorn tövében. Vidám hegyi vezetők, elegáns szállóélet, ropogó, fehér hó, hogy szinte a mozivásznon is porzik, ra­gyogó alpesi nap és Telemark-forduló, Krisztiánia-kanyar, síugró sánc, mo­torvezetés, skijoring: egy órára ott érzed magad a vad hegyek alatt sze­mélyesen és vadul segítesz gondolat­ban a versenyzőknek. Ez jó film. Van kis meséje, amibe a gyönyörű skifelvételeket applikál­ták, van benne helyes nő, stílusos ke­ret, a felvételei szenzációsak. Amikor például premier-planban szemben fut a versenyző a géppel, vagy amikor motorral száguld a havon; van cselek­ménye s az amerikai üldözés-sziszté­mát finomabban, európaiasabban oldja meg mint száz más, erre felépített film. Ez nem giccs. Egy kis mese, néhány jó szereplő, akik az életben is ugyanazok, mint a filmen, művészetig fejlesztett sportbeli ügyesség, csodás tájékok, skifutás, ügyes képek: jó film, öröm megnézni. _____________________________(-)_ — A Komáromi Jótékony Nőegy­let céljaira e hét folyamán özv. Major Istvánnétól 20 Ke, Pöltzl Irma nyug. polg. isk. tanárnőtől 50 Kő adomány folyt be kiadóhivatalunkhoz. — Az idei Karácsony is meghozta egyesületünk szegényei részére ajándékul az ezer koronát, melyet az egyesület nagyra­­becsült, nemeslelkü védnöknője ado­mányozott. Ezúttal hálás köszönetét fejezi ki a Komáromi Jótékony Nőegy­let vezetősége. — Adomány a gyermekkonyha és az iskolábajáró szegény gyer­mekek részére. Fenti cimen az elmúlt héten a következő adományokat kap­tuk: a komáromi rk. Simor elemi leány­iskola gyűjtése 1417.60 Kő, Bartos Fri­­gyesné Komárom, névnapi virágmeg­váltás címén 100 Kő, özv. Thaly Gé­­záné Komárom 4 kenyér, Ruttkay Béláné Szentpálpuszta 5 liter tej, Ka­­lica Sándorné Komárom, 2 kenyér. — Az adakozóknak, a gyűjtőknek, vala­mint a gyűjtést irányitó tantestületnek hálás köszönetét mond és további ado­mányokat kér a Népjóléti Központ nevében dr. Alapy Gyula, elnök SCHALKHÁZ SÁRA SZOCIÁLIS TESTVÉR ELŐADÁSA. Az első kato­likus kullureste keretében folyt le dec. 8-án Schalkház Sára Kassai szo­ciális testvér előadása, melyre az ösz­­szes műsort mint belépőjegyet — elkapkodták és a Legényegylet nagy­termében 7 800 főnyi közönség szo­rongott. Az este középpontjában Schalkház Sára állott, aki a katolikus női hivatásról mondott szépen felépí­tett beszédet. Ennek a lényege az. hogy a keresztény nő, aki eddig csa­ládja körében annak boldogításán fá­radozott. nem végez teljes és tökéle­tes munkát csak akkor, ha szereidé­nek melegét a társadalom hajótörött szegényeivel is megosztja a Megváltó szeretet-parancsa alapján. Ez a gon­dolat hívta életre a Katolikus Kari­­tász nagy munkáját, amelybe bele kell kapcsolódnia minden jó keresztény érzésű nőnek. Ez a munka a társada­lomért van, amelyben élünk és ezzel tesszük ennek életét szebbé és jobbá. A rendkívül rokonszenves előadás mély benyomást tett és viharos tap­sokat aratott. Zsidek Margit átérzettés átélt Szent Erzsébet rózsái (Mentes) szavalata élményként hatolt, míg a kísérő műsor többi számai a főgim­názium zenekarának pompás előadá­sa és a Mária kongregáció befejező szavaló kórusa (Böle Kornél: Istent akarunk) és zenekari kísérele Kri­­zsán József karnagy szép munkáját dicsérték. Az előadást Placida nővér, az irgalmasok zárdájának főnöknője rendezte. Schalkház Sára ismertette a szociális testvérek rendjének mun­kaprogramját és szervezetét, mellyel a legnagyobb figyelemmel hallgatott meg a nagyszámú közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom