Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-12-03 / 145. szám
14.5. ssseÄÄ.%,, Csfttörtők, 1031, december 3. ütve nkettedik éviolyata. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Waész évre 18® Kő, félévre 5® Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 15® Kő Egyesazám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁMOS* Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA ét. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEF dir. Főműnk »társak: ASLAPY C,YU5,A dr. &* FÜSLÖF ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal :Nádor-n. 29 Megjelenik hetenként háromszor! kedden, csütörtökön és szombaton. Béke aTrocadéro körül Komárom, december 2. A Trodacéro-ban, Párizs legnagyobb termében összejövének minden nemzetnek képviselői, hogy tanúságot legyenek a béke mellett: franciák, németek, a volt ellenségek, Amerkia, a semleges államok követei és igen nagy közönség. Azután a nagy radikális szocialista, Herriot, a volt francia kormányelnök megnyitotta az ülést, azaz csak meg akarta volna nyitni, ha a közbeszóló jobboldali ifjúság azt engedte volna. Zaj, kavarodás és verekedés támadt a teremben, mert a franciáknak nem kell a béke, a francia elbizakodottság és gőg nem akar békét és most igazi arculatát mulatta meg kivicsorítva fogait Európa felé. Amerika, Anglia és a többi államok nagy áliamférfiai szégyenkezve és oldalba döfködve siettek ki a Trodacéro-ból, ahol a felszerelt mikrofonok közvetítenék a világ közönségének, a világ fővárosának nagy békeünnepét, az ordításokat a verekedés és szitkok orgiáját, szóval Párizs békeargumentumait. Ez a skandalum egyike a legnagyobbaknak, amilyen a világon volt és méltó fotográfiája Laval úr nyilatkozatának, aki hidegen és gőgösen, amint egy hitelezőhöz illik, jelenti ki: Németországnak gazdaságilag meg kell szerveznie erejét, hogy a jóvátételeket tovább fizethesse. Abban a jóhiszemben vagyunk, hogy ez a követelés nem fog beteljesülni és Németország több jóvátételt már nem fog fizetni csak azért, hogy több francia arany legyen a Banque National páncélszekrényeiben. Németország egy darabig meg áll a lábán, azután pedig, ha már nem lesz képes állam, akkor le fog feküdni, mert állva nem lehet meghalni. A temetési költségek pedig Franciaországot fogják terhelni, mint amely a haláleset közvetlen oka és előidézője volt. Csupa szimpátiából több állam is követni fogja Németország példáját és mint a hősi halottak, egymás mellett fognak feküdni, mint a világkrizis áldozatai. Franciaország azután zavartalanul örvendhet aranyának és takarékos kispolgárainak. Azonban van még egy másik eshetőség is. A békét, amint az köztudomású, egyedül Franciaország akadályozza meg, a háborús gazdag örökös. Anglia a francia önzés gazdasági áldozata, Olaszország szintén a párizs-külvárosi békék ellen foglalt már régebben állást, a semlegesek sem örvendeznek nagyon ezeknek a békéknek. Végül odafejlődik a helyzet, hogy Franciaország önkéntesen izolálja magát és egyedül marad az aranyával. A szovjetnek nagy szüksége lenne most aranyra, kölcsönözhet neki belőle, bár igaz, hogy a régi kölcsönt is siratják a takarékos kispolgárok, a nyugalmazott szatócsok és koresmárosok. Az sincsen kizárva, hogy a bolsevizmus karjaiba kergetett Németországon át bekopogtatnak az aranyfölöslegért és a kapitalizmus ellenségei vagyondézsmát szabnak ki az új gazdagra. Az ilyesmi nem lephet meg bennünket, akik olyan sok furcsa dolgot láttunk már Párizs körül, ahol a béke készült a francia szatócsok szemszögéből és ahol Kellog-paklumokkal és Pán-Európákka! szédítik el a világ fejét, őszintén azonban csak a Troeadéro-ban szólal meg a francia hang és fütyül a békére, lefegyverzésre, mert fő a háborús profil, hogy Németország szervezze meg gazdasági erejét arra a magasztos feladatra, hogy a nagylelkű kultúrnép, a francia, elfogadja az újabb aranyszállítmányokat. A németek alig várják, hogy újabb hiteleket kapjanak és sietni fognak azt jóvátételre fordítani, gondolják a franciák, akiknek a kezükben maradt a puska. A németek pedig alighanem azt gondolják, hogy előbb mégis csak jól kellene laknunk egyszer, mikor már csaknem húszéve, hogy éhezünk. vagyis ki kellett volna kérnie a nemzetgyűlés hozzájárulását, mert elég ideje is volt erre, hiszen már eleve ismeretes volt, hogy ezeket a kiadásokat a rendes költségvetésből fedezni nem lehet. A lap rámutat arra, hogy munkanélküli segély cimén 1930. december 31-ig, tehát tizenkét év alatt a köztársaság 1455.000.000 koronát fizetett ki, még 1931-ben, tehát egy éven belül erre a célra a kiadások több mint ötszázmillió koronát tesznek ki. A lap szerint jobb lenne, ha a genti rendszer helyett uj segélyezési rendszert vezetnének be, szükség esetében inkább közvetlen munkanélküli segélyt fizessenek ki azokban a járásokban, ahol erre szükség van, természetesen az adófizetők és a kerületi pénzügyi hivatalok ellenőrzése és levonása melPOLITMAI SZEMLE Komárom, — december 2. December 20-án kezdődik a képviselőház karácsonyi szünete. A képviselőház már hétfőn délután ülést tartott, hogy az 1932. évi állami költségvetés megszavazását csütörtökre lehetővé tegye és ezáltal minélelőbb a szenátus elé kerüljön a költségvetési javaslat. Az ülés kedden, szerdán folytatódott és a képviselöház letárgyalta úgy a kulturális, mint szociális reszortok költségvetését és végzett az iskolaügyi, valamint a szociális kérdések megvitatásával is. A képviselőház elnöksége a karácsonyi szünet kezdetét december 20-ára számítja, amikorra a képviselőház a legfontosabb ügyeket elintézi. A katonai szolgálati idő leszállítása és az állatbehozatal engedélyezése. Ez a két, egymással össze nem függő kérdés azért kerül egymás mellé, mert mindkét ügyben javaslatokat nyújtottak be a pártok. A csehszlovák és a német szociáldemokrata párt küldöttsége felkereste Udrzal miniszterelnököt, hogy javaslatokat terjesszen elő. A küldöttség kérést intézett a miniszterelnökhöz, hogy a munkanélküliség ügyében létesítsen a kormány szükségalapot, amelyhez a munkaadók megfelelően járuljanak hozzá. A freiwaldaui eseményekkel kapcsolatban a küldöttség rámutatott arra, hogy a fegyverviselésről és a gyülekezési szabadságról szóló törvényeket revizió alá kell venni. A csehszlovák és német szociáldemokrata párt, figyelemmel a küszöbön levő leszerelési konferenciára, törvényjavaslatot nyújtott be a törvényhozáshoz, amelyben a rendes katonai szolgálatnatnak 18 hónapról 12 hónapra való leszállítását indítványozza. Az indokolásban utalnak arra, hogy a nagy gazdasági válságban az állami kiadásokat minél jobban kell csökkenteni s mivel Csekszlovákia költségvetésében a legnagyobb tételt a katonai kiadások képezik, a katonai szolgálati idő leszállítására ebben a vonatkozásban is érvényesíteni lehetne a takarékosság elvét. A két párt ezenfelül javaslatot nyújtott be aziránt, hogy a 1932. évben ne tartsanak fegyver gyakorlatot és hogy ebben az évben ne hivják be a tartalékosokat fegyvergyakorlatra. A csehszlovák agrárpárt és a német agrárpárt pedig interpellációt nyújtott be a kormányhoz, amelyben sürgeti, hogy az állatbehozatalra vonatkozó engedélyezési eljárást mielőbb léptessék életbe. A gazdasági miniszterek tanácsa már a legközelebbi időkben foglalkozni fog az agrárpártoknak ezzel a kezdeményezésével. Több mint félmílliárd a munkanélküliek támogatására. A kormány az 1931. évi költségvetésben engedélyt kapott arra, hogy 74 millió koronát használhasson föl a munkanélküliek támogatására. A Národni Politika jelentése szerint ezt a tételt teljesen kimentették, sőt az állami költségvetést ennél a tételnél körülbelül 300 millió koronával túllépték. E kiadások részben abból eredtek, hogy az állam az alkalmazottak szakszervezeteinek a munkanélküli segélyhez állami hozzájárulás cimén összesen 200 millió koronát fizetett, a többit különböző akciókra, elsősorban állami élelmezési akciókra fordították. A lap szerint a kormánynak a pénzügyi törvény XII. cikke alapján kellett volna eljárnia, lett. Az állam a gazdasági élet szabályozója. A cseh nemzeti szocialista párt végrehajtó bizottsága vasárnap tartott ülésén megjelent Benes dr. külügyminiszter is, aki nagyobb beszédet mondott. Beszédében 'rámutatott arra, hogy a politikai életben a legnagyobb veszedelem a bizonytalanság. Azt fejtegette, hogy a világ jelenleg átalakulóban van. A világgazdasági válság háttérbe szorított számos politikai jellegű nemzetközi problémát. A válságot, amelynek egyik szomorú jelensége a munkanélküliség, csak tervszerű gazdálkodással lehet legyőzni, aminél nagy szerep jut az államnak. A mindennapi gyakorlattal megteremtjük az állam ily fogalmát, amely változtatja a szerepét és nemcsak a kulturális, hanem a szociális és gazdasági küldetést is átveszi. A jövőben az állam mind nagyobb mértékben fogja szabályozni a gazdasági életet és a társadalmi osztályok közötti különbséget ki fogja egyenlíteni. A csehszlovák államnak, amely politikailag szilárd, gazdaságilag szolid és szociálisan egységes, nincs mitől tartania, jóllehet még sok súlyos pillanatnak kell elébe néznie. Csak arról van szó, hogy a következő években ki kell tartani még áldozatok árán is. A mi önállóságunknak utolsó harcát vivjuk és ha mi győzedelmeskedni fogunk, akkor hosszú évekre biztosítottuk az állam virágzását. Hiszem, — fejezte be felszólalását Benes dr., — hogy a válság ellen folytatott harcból győztesen kerülünk ki s a nehéz küzdelem által megerősödve és megacélozva haladunk tovább előre. RGB» Déli látogatás a népkonyhán December elsején megnyílt a komáromi népkonyha s 700 embert lát el. Komárom, december 2. A népkonyhán december elsején volt a premier. Nyolcszáz ember jelent meg jegyekért: nagy a szegénység Komáromban s hatalmas ur a gyomor! A községi iskolával szemben aszfaltoznak s az aszfalt szaga átlengi a tájékot. Minél közelebb megyünk azonban az iskola uccai pincéjéhez, annál inkább felváltja ezt a szagot a jó ebéd illata. Először az iskolás gyerekek étkeztető helyiségéhez jutunk, ötven, hat-
