Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-10-10 / 122. szám

1 / Lapunk mai száma a jövő heti teljes Hádio-miisort tartalmazza. Otvenkettedik évíoíyam. 122. »zám. Szombat, 1931, október ÍO. gf KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 10# Kő, félévre 5# Kő, negyed­évre 25 Kö. — Külföldön 150 Kö Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Szerkesztőség és kiadóhivatal:Nádor-u.Bä Megjelenik hetenként háromszori Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. éa FÜLÖP ZSIGKOND. Kedden, csütörtökön és szombaton. Hoover Komárom, október 9. Hoover már egyszer kihúzta a tüskét Európa lábából és most újabb terven dolgozik. Amerika pénzkirályai és pénzügyi kapacitá­sai ültek össze, hogy a világgazda­ság kisiklott vonatát ismét vissza­emeljék a sínekre és beállítsák az egyenesbe. Erre a munkára várja az USA államfője a francia minisz­­elnököt, aki ma —- elmondhatjuk — Európa sorsát intézi. Laval nemré­gen volt Berlinben, ahol bizonyára információkat szerzett Európa leg­súlyosabb sebeiről. Ki tudja, mit hoz a jövendő és mi lesz 1932. feb­ruárjában, amikor a német rövid hitelek lejárnak és kérdések kér­dése, hogy Németország képes lesz-e a saját erejéből öinmagát szanálni. Az amerikai elnök a világot akarja szanálni, a világ gazdasági életét és ebből a célból egy hatal­mas alapot létesít Amerika, hogy az elejét vegye a tőzsdék játék­kedvének és egyúttal biztosítékot nyújtson arra, hogy a gazdasági energiák útja szabaddá van téve, azon nem állanak tiltó szemaforok, amelyek a mozgást akadályoznák. Európát természetesen csak má­sodsorban érdekli Amerika terve, bár elvitathatatlan, hogy a nagy összefüggések mégis csak megvan­nak Európa és az amerikai piac között és az irányítás a tengere­ken túl van. Ilyen előkészített hangulatban következik be Laval látogatása, melynek történelmi jelentőséget ad a világ gazdasági helyzete: az ál­talános bizalmatlanság, a pénz megbúvása a bankok trezorjaiban és a tőzsdék hallatlan nagy izgal­ma, a front értékének tragikus meg­billenése százados egyensúlyából. De nemcsak a kapitalizmus nagy kérdései azok, amelyekre a világ figyelme irányul, hiszen a legfon­tosabb amerikai probléma is a farmerek gazdasági lerongyolódá­­sa és a munkanélküliség kérdése. Ez ma Amerikában is probléma tett, nem csak az óvilágban. Európának talán ez a legsúlyo­sabb és legnehezebb megoldani­­valója. A világgazdaság leromlása mindenütt érezhető és láthatjuk Csehszlovákiában is annak vetüle­­tét. Az államháztartás berendezke­dik az elkövetkező súlyos télre és háromszázmilliót irányoz elő arra, hogy a kenyér nélkül maradt tö­megeket támogassák és eltartsák. Az európai kapitalizmust az ér­dekli első sorban, hogy milyen ál­láspontot foglal el Amerika a mo­ratórium kérdésében. Franciaor­szág bizonyára nem híve a mora­tóriumnak, bár e mellett arany új terve. készletét állandóan halmozza. Nem híve azért, mert Németország az elmaradt részleteket mégis csak képtelen lesz a rendes reparációk mellett megfizetni. Franciaország pedig szereti a pénzt, mert olyan szerencsés, hogy neki a háború is elég jól kamatozik. Azonban Európa helyzete nem olyan, hogy Németországból nagy gazdasági bajai mellett újabb re­­parációkat és újabb aranyszállít­mányokat lehetne kisajtolni. Ez Németország belpolitikáját borítja fel és ezt lehetetlenné teszik a né­met szélsőséges pártok, amelyek közt csak olyan kaliberű állam­férfiú tud sikerrel tojástáncot jár­ni, mint Brüning. Cuntius már nem elég kemény külügyminiszternek és kénytelen volt tisztségéről lemon­dani. Amerikában bizonyára ez a kérdés is felmerül. És mindezeket mérlegelve, a vi­lág békéjének súlypontja mégis csak Európa felé mutat, Európá­ban pedig azon fordnl meg, hogy a két rivális hatalom, Franciaor­szág és Németország hogyan tud megegyezni. A harc a jövő év ele-Komárom, — október 9. Az 1932. évi állami költségvetés bevételei. Mint már megírtuk, az 1932. évi ál­lami költségvetésnél sikerült a kiadá­sokat 519,800.000 koronával csökken­teni az 1931-ik évi költségvetéssel szemben. A költségvetés bevételeit is ennek megfelelően kellett mérsékelni és a pénzügyminisztérium ezt a műve­letet akként vitte keresztül, hogy a bevételek során adókból, illetékekből és vámokból az előző évinél 743 mil­lióval kevesebbet állított be a költség­­vetésbe. Az államháztartás nyilvános bevételeit 660 millióval mérsékelték. Magasabb tételként a bélyeg és illeté­kek bevételénél 11 millióval, egyébb közigazgatási bevételnél 29 millióval többet állítottak be a költségvetésbe. A dohányjövedék címén beállított be­vételi többlet 157 millió koronát tesz ki. Ez az emelkedés nemcsak a do­hánytermékeknek jelentékeny drágítá­sával, hanem a dohánygyártmányok racionalizálása folytán áll elő, ezenfe­lül hatással van a bevétel emelkedé­sére az a körülmény is, hogy a do­hány ára csökkent, aminek érezhető hatása a jövő évben várható. A gyufa­adó emelésével 42 millió többletet vár az állam. Egyes adók és illétékek címé­nél 147 millió koronával kevesebbet állítottak be, mint az 1931. évben. A jövedelmi adó bevételét 135 millióval, jén indul meg a leszerelési konfe­rencián, amelynek távoli morajá­ból valami már hallatszott is a bukaresti interparlamentáris kon­ferencián. A leszerelés lesz a pró­baköve az európai békének, ez pe­dig csak Franciaország további en­gedményeitől függ. Amerika sem érdektelen telje­sen ebben a kérdésben, mert Né­metországban nagy pénzügyi ér­dekeltsége van. A gigantikus terv­nek úgy kell felépülnie, hogy az ne csak Amerika gazdasági életét tá­massza alá, hanem Európa gazda­sági pilléreit is megerősítse. Ha ez nem teljesül, akkor a szeren­csétlenségtől semmi sem óvja meg Európát és ez sokkal nagyobb lesz, mint az angol font bukása. Ez a bukás Európa békéjét ássa alá, amelyet tizenkét évig csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel lehetett fenntartani. Európa kritikus éve a jövő esztendő. A kapitalizmus minden erejére és összefogására lesz szükség, hogy az egyensúly megmaradjon és a béke megszilár­duljon. Ehhez igen nagy áldoza­tokra van szükség és pedig első­sorban Franciaország részéről, mely legjobban rá van szorulva a békére. az örökösödési adót 20 millióval csök­kentették, ellenben a tantiém adó cí­mén 9 millióval többet állítottak be a költségvetésbe. A szeszadónál 26 milliót állítottak be bevételként. Legradikáli­sabb leépítés mutatkozik a forgalmi­adénál, amely elmen 210 millióval kevesebbet vettek föl az előző évinél. A szeszadót 40 millióval, a szállitási­­adót 100 millióval csökkentették s vé­­gyül a vámok címén befolyó bevételek 230 millió redukciót mutatnak, mintáz 1931. évi költségvetés hasonló tétele. A magyar nemzeti munkás és földmivespárt választási eredménye. Mint ismeretes, a magyar nemzeti munkás és földmivespárt szintén részt­­vett a nemrég lezajlott községi válasz­tásokon. A párt elnöksége most adta ki a választás eredményéről szóló je­lentését, amely kiemeli, hogy a párt anyagi eszközök hiányában csak a leg­minimálisabb felvilágosítási tevékeny­séget fejthette ki a választást megelőző kampányban.A pártnak oly csekély anya­gi eszköz állt rendelkezésére, hogy még a párt lapját is kénytelen volt beszün­tetni, csakhogy az igy megtakarított néhány száz koronát propagandára fordíthassa..A központhoz beérkezett eddigi jelentések szerint 71 községben összesen 329 mandátumot nyert, 27 községben csak jövőre lesznek a vá­lasztások, 60 községben a párt más pártokkal választás nélkül egyezett meg az egységes listára nézve. Mivel több községből még eddig nem érkeztek be az adatok, a jelentés még nem teljes, de biztosra vehető, hogy még jelentékenyen emelkedni fog az elnyert mandátumok száma. Október 14.-én kezdődik, a memzetgyülés őszi ülésszaka. A köztársaság elnöke kéziratokat in­tézett a kormány elnökéhez. Az egyik kézirattal az elnök berekeszti a nem­zetgyűlés mindkét házának tavaszi ülésszakát, a másik kézirattal pedig megnyitja az őszi ülésszakot október 14-ik napjával, amikor a nemzetgyűlés mindkét háza ülést fog tartani. A kereskedelmi szerződési tár­gyalásokat kedvező eredménnyel rövidesen befejezik. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalásokat folytató dele­gációk köréből szerzett értesülés sze­rint a tárgyalásokat nemsokára befe­jezik és a szerződést aláírják. Egyelőre csak a devizakérdések okoznak nehéz­séget, de remélik, hogy ezen a téren is létrejön a megegyezés. A tárgyalá­sok napirendjéről levették azt a tervet, hogy a tűzifa és az élősertés példájára más cikkekre is ideiglenes megállapo­dást kössenek. A kereskedelmi tárgya­lásokat a napokban elhalasztották és az újabb tárgyalásokat valószínűleg Prágában fogják legközelebb folytatni. A Lidové Noviny jelentése szerint a dologi kérdésekre vonatkozó tárgyalá­sokat már befejezték s csak a cseh­szlovákiai kivitelnek a megfizetése okoz nehézséget. Ezt a kérdést a kliring forgalom bevezetésével akarják meg­oldani. Fúzió Hlinka pártja és a cseh néppárt között? A Bohemia c. németnyelvű prágai lap közli, hogy „Hlinkát ráakarják birni arra, hogy a szlovák néppártot likvi­dálja és a Sramek-féle cseh néppárttal egyesüljön. Egységes csehszlovák kato­likus frontot akarnak létrehozni a né­met katolikusok kizárásával. A politi­kában működő katolikusoknak ezen uj formációja a parlamenti életben ter­mészetesen abban jutna kifejezésre, hogy Srámek politikája sokkal nagyobb súlyt kapna.Sramek szemében Hlinka po­litikája régóta szálka és Srámek pártjá­nak szlovák szárnya, amelyet Micsura dr. volt miniszter vezet, kíméletlen har­cot vív Hlinka ellen. Micsura lapja, a Ludova Politika e napokban a német katolikusok ellen hozott olmützi püspöki döntéssel kapcsolatban teljesen érthe­tően rámutat arra, hogy Hlinka is járt Kordácsnál és hogy Hlinka vezetésével Rózsahegyen egy papigyülés a prá­gai érsekkel történtek módjáról elítélően nyilatkozott.“ A Bohemia jelentését a legnagyobb fentartással kell fogadni. HMm éi térj eme a legjobb latgyar lapot s Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom