Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-10-03 / 119. szám

2. o>ri*l. »KOMÁROMI LAPOK« 1931. i ktőber 3. másik törvényjavaslat a kórházak és egyes gyógyintézetek magasabb osz­tályainak külön gyógykezeltetési illeté­kéről szól. Ezzel az uj törvénnyel ren­dezni akarják az orvosok honoráriu­mát a közkófházák első és második osztályaiban és pedig úgy az orvosi kar, mint á közönség, illetve a betegek érdekében. A minisztérium még az egészségügyi tanácsokról készit elő törvényjavaslatot, amely egységesíti az állami, országos és járási egészségügyi tanácsokra vonatkozó rendelkezéseket. A három törvényjavaslatot az édekelt miniszterek tárcaközi bizottsága tár­gyalja és az őszi ülésszak alatt kerül­nek a javaslatok a parlament elé. Rendkívüli munkanélküli segély. A népjóléti miniszter a rendkívüli munkanélküli segélyre vonatkozó ren­deletet 1931. október 31-ig meghosz- Szabbitotta, amiről a minisztérium hir­detményt adott ki. A rendelet érvényét a keramikai iparra is kiterjesztették. A hirdetmény vonatkozik a textil-, üveg-, fém-, bőr-, fa- és nyomdászipari szak­mákban jelentkező munkanélküliekre. Magyar vidékeken nem a kormány pártjai törnek előre, hanem a kommunista párt A szociáldemokraták minden községben állí­tottak jelölteket a kommunista párttal szemben Komárom, október 2 A választási eredmények most már ismeretesekké váltak Szlovenszkószerte. Ezek a magyar vidékeken azt mutatják, hogy a gazdasági válság és a termés­katasztrófa következtében erősen balfelé tolódtak el a párt­keretek és a kommunista párt nagy előretörését állapíthatjuk meg. Ebben épen a komáromi járás vezet, ahol a kommunista párt a leadott sza­vazatoknak több, mint harmadrészét kapta meg, jeléül a nyomornak, amely általános a magyar falvakban. Munka­­alkalom nincsen és most kezdenek az erre illetékes helyeken erről gondol­kozni. A komáromi járásban (Komárom nélkül) 7606 szavazat esett a kommu­nista pártra. Az ógyallai járásban 4422, az érsekujváriban 3438, a galántai já­rásban 6972, a rozsnyóiban 3761, a losonciban 3535, a vágseilyeiben 7166, a dunaszerdahelyiben 2174. A csehszlovák szociáldemokrata párt minden magyar községben állított je­löltet, akik ennek a soviniszta és mili­tarista pártnak szekere elé fogatták ma­gukat. Eleinte csak a próbálkozás ez visszahódítani az elvesztett szavazato­kat, amelyek már a kommunista káde­rekbe vándoroltak át. Az előretörés tehát baloldali jelenség és korántsem az agrárpárt nagy „győzelme“, amint azt elkönyvelni szeretnék. Az újabb községi eredményeket alább közöljük: Komáromi járás. Helyesbittenünk kell a nagymegyeri eredményt, amelyet nem adhattunk le teljesen. Nagymegyer. Magyar ellenzéki pár­tok 610 (9). Kereskedő és iparospárt 59 (1), Iparos, kereskedő és középosz­tály pártja 117 (2), Iparosok és ipari munkások pártja 76 (1), agrárpárt 91 (1), Államalkotó csehszlovák kisebbség és szociáldemokrata párt 51 (0), Hadi­rokkantak pártja 54 (1), Kommunista párt 975 (15) A kommunista jelöltek tehát a kép­viselőtestület fele tagjait adják. Kolozsnéma Keresztényszocialista párt 142 (5), agrárpárt 109 (3), poli­tikamentes 52 (2), szociáldemokrata 142 (5). Örsujfalu. Keresztényszocialista párt 143 (5), Agrárpárt 38 (1), Rokkantpárt 68 (3), Cserháti párt 77 (2), Gadóci párt 67 (2), Iparospárt 35 (1), Kom­munista 310 (10). Guta. Magyar nemzeti párt 206 (1), orsz. keresztényszocialista párt 1083(9), agrárpárt 740 (6), zsidópárt 138 (1), szociáldemokrata párt 330 (2), iparos­párt 168,(1), kommunista párt 1978 (16), Komáromfiiss. Közös magyar liszta 81 (4). Ekecs. Keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párti 394 (12), agrár 106 (3), kommunista 470 (15). A kommu­nista párt a mandátumok felét nyerte el Csicsó. Magyar pártok 244 (8), ag­rárpárt 55 (2) politikamentes 176 (6), korrtmunista 237 (8). Ógyallai járás. Csúz. Magyar pártok 234 (7), agrár 29 (0), cseh nemzeti szocialista 33 (1), szociáldemokrata 71 (2), kommunista 632 (20). Abszolút kommunista többség. Bogota. Keresztényszocialista 121 (4), Magyar nemzeti párt 71 (2), Hlinka­­párt 46 (1), agrár 103 (3), magyar nemzeti munkáspárt 286 (8). Kotta. Magyar pártok 232 (9), po­litikamentes párt 199 (8), agrárpárt 330 (13). A kommunista párt jelölt lisztáját visszautasította a jegyzői hivatal. Komáromszentpéter. Keresztényszo­cialista 406 (8), magyar nemzeti párt (5), független polgári párt (2), agrár­párt (1), szociáldemokrata párt (2), kommunisták (12). Kürt. Keresztényszocialista párt 695 (13), magyar nemzeti párt 168 (3), független gazdasági párt 94 (2), cseh nemzeti szocialista 149 (3), zsidópárt 110 (2), kommunisták 405 (7). Naszvad. Magyar ellenzéki pártok 842 (14), keresztényszocialista párt (külön lista) 167 (3), agrár párt 421 (7), külön agrárpárt 170 (3), szociál­demokrata 78 (1), kommunista 287 (5). Bajcs. Keresztényszocialista párt (6) mandátum. Fűzők mérték után is, 511 haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyük és fűzök tisztítása és Javítása. Ujgyalla. Orsz. keresztényszocialista párt 307, agrárpárt 120, Hlinkapárt 97, kommunista párt 128. Mint a közölt adatokból látható, magyar pártjaink számbeli ingadozása igen minimális és helyenként megál­lapítható, hogy a múlt választási ered­ményt nemcsak elérte, hanem felül is múlta. Az Alsócsallóközi Ármentesitő és Belvíz­­levezető Társulat gúta-vidéki meliorációs munkálataira 3,324.000 korona hozzájárulást szavazott meg az országos választmány Saját tudósítónktól. Az Alsócsallóköznek kétségtelenül Guta község alkotja a legelhanyagol­tabb részét. Ennek a községnek 45000 kataszteri holdra terjedő határában te­rül el az óriási pusztaság, a Stagnóza, melynek latin neve is azt mutatja,hogy ez emberemlékezet óta vízállás volt, amelyet még nem is olyan régen át­szőttek a vadvizek, mocsarak, és dsind­­sás morotvák. Ennek az istenáldotta földnek — mert azzá lesz maholnap — egyrészét feltörték és az kedvező idő­járás mellett pompás termő földnek bizonyult. De a nedves, csapadékos esztendő tengerré változtatja és a belvíz mindent kiöl belőle. Az Alsócsallóközi és Csilizközi Ármen­tesitő és Belvizlevezető Társulat már évekkel ezelőtt elkészittette az érdekelt-Komárom, — október 3. ség nagy munkálatainak terveit, amelye­ket sorozatosan hagy jóvá a földmivelés­­ügyi minisztérium és most már az ér­dekeltségen múlik ezeknek a nagy­szabású munkálatoknak a kivitele. Gyalókay Miklós, társulati igazgató a műszaki program első etappjául a IV. szakasz meliorációs munkáit kívánja elvégeztetni, hogy ezzel messze vidék munkanélkülijei is keresethez jussanak. Ezt az ügyet tárgyalta az országos választmány csütörtökön megtartott ülésében és Kállay műszaki főtanácsos előadásában elfogadta a meliorációs főosztály javaslatát, amely szerint a 13 milliós munkálat főcsatorna és szivattyútelep kiépítéséhez az országos önkormányzat 2,564.700 korona segéllyel, a kiviteli költség-Régi országgyűlési szüretek. Irta: (Takáts Sándor. A múlt század első felének ország­­gyűléseit bátran mondhatjuk a ma­gyar parlamentárizmus aranykorá­nak. Annyi és oly nagy emberünk szerepelt ez országgyűléseken, maga a tárgyalás oly magas színvonalon ál­lott, hogy egyetlen időszak sem mu­tathat föl e tekintetben hasonlót. S emellett az igazi és mélységes haza­fias szellemnek oly ragyogó példái­val találkozunk ez országgyűléseken, hogy tolira vennünk ezt külön is ér­demes volna. A tekintélytisztelet sem volt soha annyira érvényben nagy­­jainkkal és szellemi kiválóságainkkal szemben, mint e jelzett félszázad or­szággyűlésein. Sokan, igen sokan mon­dották akkor Kölcsey vei: tisztelni az érdemet kötelesség, s ezt a tisztele­tet nyíltan kimutatni jól esik a szív­nek. Az országgyűléseken uralkodó szel­lem nagy hatással volt az egész nem­zet életére és felfogására. A lelkesítő eszmék, a haladásra való törekvések voltak azok a láncok, melyek az or­szágban a lelkeket egybefűzték, s me­lyek aztán közvéleményt teremtettek. Az országgyűlés tagjai Pozsony vá­rosában maguk között külön társa­dalmi életet éltek, mely élet minden tekintetben magyar volt. A követek pártok szerint együtt étkeztek, együtt tettek kirándulásokat, együtt rendez­tek bálokat. A pártok tagjai közt a gyűlölködés még ismeretlen volt. Hi­szen a különböző pártok és vallásfele­kezetek számtalanszor voltak együtt barátságos lakomákon, ahol aztán ren­desen egybeszelidültek. Az elkesere­dett vallási viták idején kívül a kato­likus főpapok a protestáns követeket is szívesen látták vendégekül. S mivel a lakomákon a politikáról is sok szó esett, a hazafias párt mindig meg­nyert egynéhányat a bécsi kormány hívei közül. Emiatt a bécsi kormány nem jó szemmel nézte az országgyűlés tagjainak nagyon is gyakori együtt való mulatósát. Ám az ebédeket és a vacsorákat betiltani nem lehetett. Azt sem lehetett kívánni, hogy a lakomá­kon borköszöntőket ne mondjanak. A bécsi kormány konfidensei több íz­ben jelentették, hogy ez az állapot veszedelmet hozhat a kormányra; mert a gyakorta való együttlét a megyei követek közt eddig soha nem tapasz­talt egységet teremtett s ez az ország általános hangulatára fölötte hátrá­nyos. (»Daran entstand eine vorher nie bemerkte Einigkeit unter den Komitatsdeputirten, welche auf die Stimmung in allgemeinen nachtheilig zu wirken anfing und gewaehrt wür­de.« 1827. okt. 16.) Ezeken az állapotokon változtatni már csak azért sem lehetett, mert maguk a királyok is elég sűrűn adtak ebédet az országgyűlés tagjainak úgy Pozsonyban, mint Bécsben. Ez utób­bi helyen akkor, mikor országgyűlési küldöttség jött Bécsbe, ami elég gyak­ran megtörtént. Az udvari ebédeken maga a király is résztvett. A felkö­­szönlőkre azonban helyette a magyar kancellár felelt. Ha a király valamiért neheztelt az országgyűlésre, az ilye­tén ebéden mással helyettesíttetle ma­gát. Megesett az is, hogy egy egyszerű őrnagyra bízta a helyettesítést. Ez azután nagyon zokon esett az ország­­gyűlés tagjainak. Amint a király, úgy a nádorispán is gyakran adott ebédet s bált az országgyűlés tagjai részére. Ezek a királyi és nádori ebédek azon­ban igen feszesek és ridegek voltak. Kölcsey is föl jegyezte naplójában, hogy a meghívottak a nádor ebédjén feszes ruhában, karddal az oldalaikon és kalpaggal a félkezükben, csak nagy bajjal tudták az ételeket elkölteni. A tehetősebb követeknél is napiren­den voltak az ebédek és a vacsorák s magyar szokás szerint ezeken számta­lan toaszt hangzott el. Szemere Pál országgyűlési naplója — írja Kölcsey — neim egyéb, mint az adott ebédek hű följegyzése. Nyáron az ilyetén ebédek és társas összejövetelek a zöldben történtek meg. Ilyenkor nagy keletjük volt az együt­tes kirándulásoknak is. Károlyi György gróf az 1833. év tavaszán megvásárolta a pozsonyi sző­lőskertek között a Schüller-féle villát tizenkétezer forinton, hogy itt az el­lenzék tagjainak alkalmas helyük le­gyen nyaranta. Ugyanekkor a nádor­ispán az úgynevezett Fürsten Alléé­ban, a primási kertbe vonult ki nyári tartózkodásra. Ha az országgyűlés még az ősz beálltával is tartott, a karok és rendek a szőlő zsendülésekor meg­vásárolták az egyik szép szőlőskert termését s ott aztán vidám és kedé­lyes szüreti mulatságot csaptak. Mi­vel az ilyen országgyűlési szüretek mindig jótékonycélt szolgáltak s mivel mindig egyforma lefolyásuk volt, elég­séges egyet megismertetnünk közülök. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a volt titkosrendőrség minden ország­­gyűlési szüret lefolyásáról bő jelen­tést küldött Bécsbe a rendőrminisz­ternek. Az 1839. év október 15-én — írja az említett rendőrség — a megyei kö­vetek pártkülönbség nélkül, az egyházi és a városi követekkel együtt mintegy százötvenen ma tartották meg ünnepi keretben a szüretet. E célra megvásá­rolták a városkapitány özvegyének a Kecskekapu felett lévő szőlőtermését. A távollévők követei közül egyedül Harsányi jelent meg; neki kellett vol­na leírnia a szüreti mulatságot. Tekintettel a szüretre, a kerületi ütést már nyolc órakor megkezdték s hamarosan be is fejezték. A kerületi ülésből a követek egyenest a Kecske­kapuhoz vonultak, ahonnét már lát­hatók voltak a díszkertek és a szőlők. A halmokról meg gyönyörű kilátás nyílt a Duna völgyére. Páratlanul gyö­nyörű és enyhe őszi nap kedvezett a kirándulásnak. Az említett Kecs­kekapu előtt a társaság megvárta a Sándor cárról nevezett gyalogezred zenekarát s vidám indulók hangjai mellett vonult a Schüller-féle kertbe, ahol Felsőbüki Nagy Pál — a leg­régibb követ — vette át a házigazda szerepét. Először az egész társaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom