Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-10-03 / 119. szám
1931 október 3. »KOMAROMI LAPOK« 5, oldal, A devizagazdálkodás ellenőrzése. A csehszlovák kormány az 1924. évi kormányrendelet felújításával rendeletét adott ki a devizaforgalomról. Komárom, — október 2. A csehszlovák sajtóiroda közli: A szomszédos és sok más államban bevezették a devizák kötöttségét. Ezen rendszabályok következtében a csehszlovák piac, ha a devizák eddigi szabad forgalma fenmaradna, ki lenne szolgáltatva a spekulációnak és annak, hogy devizákat arbitrázs utján szereznének be az itteni piacon idegen számlára. Ez oknál fogva a minisztertanács f. évi október 2-án tartott ülésén elhatározta, hogy a 209- 1928. sz. a. megjelent hirdetményt felfüggeszti és a devizagazdálkodás ellenőrzését ismét életbelépteti olyan mértékben, amint azt a törv. és rend. gyűjteményében 46—1924. sz. a. megjelent kormányrendelet megállapította. A főelv az, hogy: 1. A devizákat, nevezetesen az exportvalutát és más külföldről való bevételeket (kamatjövedelem, szelvények, köicsönhozadék) be kell szolgáltatni. 2. Ezzel szemben mindenkinek bankösszekötfetéseinél gazdasági célra szolgáló külföldi fizetéshez teljes összegében rendelkezésére bocsátják a szükséges devizákat 3. Betétek elhelyezése külföldiek számlájára csehszlovák koronában, továbbá értékeknek külföldön való vételére szolgáló lefizetések és idegen fizető eszközöknek csehszlovák K-ban való arbitrázsa csak a Csehszlovák Nemzeti Bank engedélyével történhetnek. 4. Külföldiek részére hitelek engedélyezése, akár idegen valutákban ugyancsak a Csehszlovák Nemzeti Bank engedélyétől függ. 5. A külföldiek hitelleveleivel való rendelkezés, tekintet nélkül arra, hogy azok csehszlovák koronára vagy valamely idegen valutában való számlára szólanak, teljesen szabad marad. Csendes őszi nap Mécs Lászlónál Látogatás a királyhelmeci plébánián A Bodrog portjón. Alacsony dombok, lila őszi kikiricsek, áradt vizek között fut a vonat Kassáról Jaszina felé. Enyhe őszi reggel van és messze-messze a Vihorlát körül már havasak a hegytetők. Itt, lenn, a Hegyalja vidékén érik a szöllő és a sátoraljaújhelyi Sátorhegy tetején apró felhősapka ül. A Bodrog árad. Egyelőre még a töltései között csillámlik csak egyre jobban terjedő vize, elborítja a füzesek alját és lopva emelkedik a töltések mellett. Az Ung, a Latorca, Talabor hozza a koraőszi vizeket a Verhovina felől. Mindenütt szöllő. A vasúti kocsiban apró kosarakban árulja egy asszony az izes hegyaljai csemegét Öreg magyarok adóról beszélnek, két pártkorifeus a multheti választásokat tárgyalja nagy szakértelemmel. Templomtornyok a reggeli ködben Perbenyik állomás. Mécs, a házigazda Autóbusz visz be Perbenyikről Királyhelmecre, a járás székhelyére. Jóforgalmu kocsi: egyszeribe tele van utassal és imbolyogva indul meg a sáros országúton. Királyhelmec plébániatemplomának tornya messzire ellátszik, dombon van. A falu: nagy vidéki község, jómódú, magyar. Főuccáján sok üzlet hirdeti a község enyhén kereskedelmi jellegét. A parókiára hamar rátaláltunk, ott emelkedik a templom mögött, nagy kert tövében, árnyas fák között, őszi virágaival. A tornácot lomb futotta be, s az udvaron éppen a kút körül forgolódnak a munkások, vízvezetéket szerelnek. Ásító pöttöm kutya az ajtó előtt. A csengetésre csakhamar előbukkan a mosolygós házigazda. Fehér reverendája fölé melegítő szvettert húzott, kezében toll, még azon nedvesen. — Most fejeztem be az utolsó strófát — mondja — ez az én munkaidőm, éppen idejére jöttetek. A szobában, ahol dolgozott, amely a pap fogadószobája és a költő dolgozószobája egyszersmind, kellemes meleg, jóleső kényelem, rengeteg könyv, levél. Minden könyvet elolvas Mécs László, de levelekre válaszolni már kevesebb kedve van, s azt akárhányszor az ungvári Rácz Pál szokta elintézni, közmegelégedésre. De Rácz Pali még nincs itt, csak délután jön, s addig Sziklay Ferenc előadja az érdekesebb kassai híreket. Szóba kerül minden a meleg szobában, leginkább persze a szlovenszkói irodalom újabb kérdései, Mécs szavalókörutja, melyet a SzMKE égisze alatt rendez, aztán a költő, a pap-házigazda kertje, háza és szölieje körül történt újdonságokat meséli el, a ház körüli gondokat, a rossz búzatermést, a szöllő miatti aggodalmakat. Kellemesen fut az idő, délig sokminden szóba kerül, ami szlovenszkói glóbuson aktuális. Királyhelmec, október Mécs Laci édesanyja lép a szobába drága, kedves nénike, s invitál ebédre Az őszi nyulvadászatok szószospecsenye alakjában kerülnek mégegyszer emlegetésre, s ahogy Rácz Palit hiányoljuk, belép az ungvári fi hirtelenül, s az utazás fáradalmait igyekszik elfelejteni a teritett asztal, s a helmeci jó bor mellett. A társaság immár kibővült s délutáni feketézés közben uj erőre kapnak az aktuális problémák. Rácz Pali ungvári újdonságokat hoz, megbeszéljük a Kazinczy Társaság uj könyveit, a SzMKE mintájára keletkezett Ruszinszkói Magyar Közművelődési Egyesületet, A Szeredást, ami most indult, lapokat, amik nem indultak meg, a szlovenszkói iró helyzetét s merész ívvel a két büszke apa: Rácz Pál és Sziklay Ferenc mondja el egymásnak a család apraja körében felmerült uj problémákat, Ágnes legújabb mondását Ráczéknál s Juci szép szavalatait Sziklayéknál. Séta a szöllőben. A nap erősen hunyorgat már, mikor a bőrfotöjökből felkel a társaság egy kis mozgás indítványára. Útnak indulunk a szöllők felé, ismerősökkel találkozunk, mindenkivel illik megállni néhány szóra, igy aztán lassan ballagunk csak a szöllődombok felé. A messzi hegyek kékesen olvadnak egybe a felhőkkel, fogolycsapat surran a bokrok között, az arcokra kiül a vadászok izgalma. Hideg szél fuj, veszedelme a szöllőknek s a gazdák aggódva néznek a fürtök alá: nem rothad-e még? A Mécs-szöllő szédítő rendben, katonásan sorakoztatja a karókat. Völgyhajlattól a dombtetőig sokezer tő érleli fürtjét, baráti kvaterkázások Ígéretét. Alkonyi, őszi szél susog, a Bodrog felől füstszagot hoz a szellő, két kései fecske menekül, Helmec házainak ablakában kigyulnak a lámpák. Evődve, nevetgélve, lassan ballagunk le a hegyről. Valahol Ungvár alatt már közeledik a vonat, mely visszavisz bennünket a nyugalomnak e falvából a városba, az autóbusz már türelmetlenül tülköl, sétálók imbolyognak a szürkületben. Kedélyes, kellemes nap volt. Nem interjú, nem izgalmas riport, nem kalandos utazás: a világ zűrzavarában egy csendes, kedves őszi nap, baráti kör, kedves házigazda, aranyos nénike, őszi hangulat: egy nap a rengetegből. (thyvi.) — Országos oásdr Komáromban. Hétfőn, október 5-én tartják Komáromban az ötödik országos vásárt, amelyet Ferenc napi vásárnak neveznek s amely rendszerint a legforgalmasabb szokott lenni. A mai gazdasági viszonyok mellett azonban az idén nem lehet remélni, hogy nagyon élénk lesz a vásár. Nekem ma üzent. . . Nekem ma üzent a természet szaván A haló nyár s látom, hogy lohol Míg felhők úsznak az ég kék taván át S ablakomnál egy őr: az ősz dobol. Hogy tudd te is: levelet küldök feléd — Nem írottat falevelet szakadton És szó nélkül tétettem le eléd . . . Mert mi szólhatna fájdalmasabban ? ! Nézd meg jól, úgy, mintha arcba néznél Sárga képére a sorsnak van írva. Tavaszi napsugár csókolta széppé Lepke szállt rá a párját híva . . . . . Harmat gyöngyözte s a kerti pádon Lány csókolta alatta párját S most én fehér koporsóba rakom A fák volt, de ma már holt ruháját. Állj majd vele a tükör elé, Hámozd le inged és nézzed magad, A bőröd fakul, már nem rózsás-fehér S a két karod is apadt, szakadt, Melyekkel egykor nyakamon csüngtél S én himbáltalak, mini a szelek . . . De szétszóródtunk az idők tünién Mint a sápadt falevelek Küldök néked egy falevelet . . . Itt marad nékem a másik, a párja, Ez lesz az enyém, amaz lesz veled S majd mindegyik a másikat várja ! Ez a mi sorsunk is: egymásra várni És hervadni közben, míg jönnek a telek, Nem jutni el a termő hajtásig . . . 5 eltűnni egyszer, mint a falevelek. Szabályozzák a Zsitvát Érsekújvár alatt. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1931. október 3, Az országos képviselőtestület Alapy Gyula dr. tartományi képviselő indítványára elhatározta, hogy a martosi határban levő Zsitvahidat helyreállittatja, amivel Martos, Imely és Ógyalla községek gazdái sokat nyernek, mert egy jő karban levő műutat használhatnak. Most ismét foglalkozott az országos választmány a Zsitva folyó szabályozása ügyével. A Vágbalparti Ármentesitő Társulat igazgatója, Zsilincsán Imre főmérnök felirt a Zsitva alsó szakaszának szabályozása érdekében. Ez a munkálat mintegy 350,000 koronát vesz igénybe. Az országos választmány ennek 30 százalékát 105,000 koronát szavazott meg a munkálatra amely valószínűleg még az ősz folyamán elkezdődhetik. Emlékezetes dolog az 1921. évi nagy árvíz, mely alkalommal a Zsitva felduzzadt áradása Martos községet elpusztulással fenyegette és a felizgatott martosiak akkor elvágták a Zsitvatöltést és húszezer katasztrális holdat borítottak vizalá. Annak idején a törvényszék felmentette őket azzal a megokolással, hogy ellenállhatatlan kényszer hatása alatt cselekedtek és követték el a bűncselekményt. Most a Zsitva töltések emelése az árvízveszélyt a minimumra csökkenti le. Esküvőről a szanatóriumba-Megrendítő szerencsétlen» ség a lakodalmas menetben. Amikor az autó megcsúszik a síkos utón. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — okt. 2. Megrendítő szerencsétlenség történt Tata testvérvárosában, Tóvároson a napokban. Csütörtökön tartotta esküvőjét Ruska József tóvárosi festő menyasszonyával, Fodor Erzsébettel. Csanádi Balogh István. Az esketési szertartás megtörténte után az autók és a fiakkerok hosszú sora szállította a templomból a lakodalmas házhoz az uj párt, a rokonokat és a vendégeket Ekkor történt a t szerencsétlenség Juhász Géza tóvárosi bérkocsissal, aki szintén lakodalmas vendégeket szállított haza. A vár-ároknál szembe jött Juhász Géza bérkocsissal Baralovics Béla kömlődi bérautós. Az esős idő miatt síkossá vált utón a bérautó megcsúszott és farolni kezdett, közben neki ment a bérkocsinak. A bérkocsi a heves összeütközés folytán fölfordult és a benne levő négy utas kiborult és a nehéz kocsi rájuk zuhant. Mind a négy utas súlyosan megsérült. Nyomban értesítették a mentőket és a mentőautó a súlyos baleset helyszínére robogott és a sebesülteket a Mike féle szanatóriumba szállították. A vigan induló lakodalomnak igy lett szomorú vége. A csendőrség megindította a nyomozást, hogy a síkos utón kívül kit terhel a felelősség a súlyos balesetért. HÁZTARTÁS Lámpaernyők. Két öblös karosszék, közöttük hatalmas ernyőjű állólámpa a lobogó tüzű kandalló mellett és a szoba nem üres, hanem megtelik fénnyel, meleggel, meghitt kényelemmel. A lámpaernyővel tompított fényű állólámpa színes, ábrándos, titokteljes intim hangulatot áraszt maga körül és megszépítő félhomályba öleli a fáradt vonásokat is. Éppen azért a lámpaernyő divatja nem lanyhul, sőt egyre fokozódik. A selyemlámpaernyők mellet a kézzel festett pergamenternyők dominálnak. De bájos és mindig szép a csipke és kézimunkából összeállított lámpaernyő is. Olvasáshoz mindig világosszinű ernyőt keressünk. Ha világos selyem az ernyő, a bélése megtört, nyugodtszínű legyen. Sötétebb selymű ernyő bélésül élénkebb világos színt választunk. A csipkeernyők rokokó porcellán álló-
