Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-19 / 113. szám
1931. szeptember 19. 4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« Angyalcsinálás ti* Falusi kuruzslónők, szabott áron akik modern orvosi műszerekkel dolgoznak. szenzációja. — A szálak Komáromig vezetnek. Komárom, — szept. 18 tehát 300 koronát; egy 12000 korona jövedelem után adózó ezen cimen 220 K. kereseti adó és pótlékai cimen 300 K-t összesen tehát 520 Korona adót fizet. Az iparos és a kereskedő a két adónem folytán tehát azokkal szemben, akik kereseti adót nem fizetnek, többszörösen meg van adóztatva. Miért más az államnak egy tisztviselő vagy egy iparos vagy kereskedő jövedelme? Miért kell az utóbbiaknak többet fi zetni, miért kell egyedül ezeknek a város, a járás és az ország terheit viselni, holott ezeknek berendezéseit amazok ép úgy élvezik. Az adótörvény tárgyalását megelőzően sokat jártunk ezen igazságtalanság megváltóztatása érdekében, magával Englis pénzügyminiszterrel is tárgyaltunk, sajnos még annyit sem tudtunk elérni, hogy a segéd nélkül dolgozó kisiparos mentesítessék a kereseti adó alól. A többség nem volt hajlandó változtatni a javaslaton. Az 54. §. 7000 K. jövedelemig módot adna ugyan erre, ezt a §-t azonban nem alkalmazzák Legnagyobb baj, hogy a hatóságok a bevallásokat nem veszik komolyan s a legkisebb nyomorgó iparost is azzal intézik el, hogy 10—12000 K. jövedelmen alul nem lehet megélni. A kisiparos és kereskedő védelmében felhozott érveléseinkre, hogy miért kell ezeknek igy többszörösen adózni, mindig azt a választ kaptuk, hogy ezeknek módjukban van vagyont gyűjteni. Ugyan melyik gyűjt ma vagyont? Nem dolgozik és nyomorog a legtöbb késő öregségéig, haláláig? Nem-e jobb helyzetben van az a tisztviselő, akire nyugdíj vár! ? A szónok ezután a forgalmi adó kérdésével, majd az adókivető bizottságok helytelen összeállításával és a fellebbezésre vonatkozókkal, valamint az ipolysági helyzet folytán szükséges teendőkről beszélt. A rendkívüli közgyűlés ezután a gyűlés elején hozott határozat alapján kijelölte azokat, akiket a vezérpénzügyigazgatósághoz küldöttségbe küld, hogy adatok alapján tárják fel az ipolysági adózás tarthatatlanságát és orvoslást kérjenek maamssmsammmmammmmammmam Mihola Gyuszi újabb sikere. Komárom, szept, 18. Mihola Gyuszi neves nólaszerzö földink sikereiről már több Ízben irtunk lapunk hasábjain. Most a fiatal dalköltő egy újabb sikeréről kell beszámolnunk, amellyel sokban gazdagította eddigi kiváló szereplését s amellyel újból hozzáfűzhet egy levelet a néhány évvel ezelőtt megkezdett babérkoszorúhoz. Amint értesülünk, nemrégiben Tornaiján tartotta meg nagyszámú és disztingvált közönség előtt szerzői estjét, amelyet az ottani magyar főiskolások rendeztek. A műsoron a legszebb és nálunk is jól ismert Mihola nóták szerepeltek, amelyek közül nem egyet (Van nekem szeretőm, Akáclombos utca) többször meg kellett ismételni a lelkes kő zönség kívánságára. A dalokat a már Prágában is nagy sikert arató Weinberger Tibor adia elő finom hangon, meleg átérzéssel, A tizenkéttagu cígánybanda kíséretét pedig maga a szerző vezette. A hálás rendezőség a felejthetetlen est emlékéül Mihola Gyuszinak egy gyönyörű ezüst írókészletet ajándékozott. Mihola Gyuszi nagy sikerét és Szlovenszkón most már kimondott népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az est után egyszerre három meghívást is kapóit szerzői est tartására: Losoncra, Rimaszombatba és Iglóra, Persze a szerző egyelőre Ígéretekkel kitért a kedves meghívások elől, hivatkozva arra, hogy más komoly foglalkozása is van, amiből viszont az következik, hogy neki sem teljesen muzsikaszó az élete, amint azt ml gyarló laikusok gondoljuk, (—gh.) — JTyetuiűnitds. Német és angol órákat adok háznál és házon kivül is jutányos áron. Cimem a kiadóhivatalban. 537 Három község szomorú Egyik komáromi kisebb vendéglőbe tért be egy kis harapni valóra egy magyarországi falusi asszony. A vendéglőben levők önkéntelenül is megfigyelték a csinos falusi asszonyt, akin a rosszullét jelei mindjobban mutatkoztak. Sőt azt is lehetett látni, hogy a fiatal asszony nem is annyira inni és enni tért be a vendéglőbe, mint inkább a halálos fáradságát akarta kipihenni és a rendelt italhoz, ételhez alig nyúlt. Mikor aztán látta, hogy figyelik a vendégek, fizetett és eltávozott. Amikor felállt a székről és elindult, lehetett rajta látni, hogy ereje végső megfeszítésével kelt föl a székről és indult el. Egyik magános vendég nyomban fizetett és utána ment a halálsáppadt asszonynak, akinek lépte mindinkább lassúbbak lettek, valósággal vonszolta magát a szegény asszony. Amikor ismerősünk közelébe ért, megkérdezte: — Rosszul érzi magát lelkem ? — Talán már a végórám közelget, annyira odavagyok. Az Isten áldja meg a tekintetes urat, hozzon ide egy kocsit, mert nyomban összeroskadok itt a járdán. Szerencsére éppen abban a pillanatban haladt arra egy üres kocsi, megállították és az asszonyt fölültette ismerősünk. Az asszony azonban tovább rimánkodott. — Ne haggyon magamra a tekintetes ur, mert félek egyedül, hátha még rosszabbul leszek. Az irgalmas Isten meg fogja áldani, ha átkisér a túlsó oldalra. Embertelenség lett volna a szegény asszonyt magára hagyni. Ismerősünk fölült melléje és kocsin átmentek a túlsó, magyar-komáromi oldalra. Az ülés egy kicsit jót tett az aszszonynak, valamivel jobban érezte magát és beszédesebb lett. — Ácsról jöttem be, ahol egy átkozott boszorkány megoperált, mert hát az uram azt mondta, hogy agyonüt, ha még több gyereket hoz a gólya. Nem sikerült a műtét és én halálos kínommal Komáromba jöttem, hogy a közkórházba menjek, de olyan rosszul lettem, hogy örültem, hogy abban a vendéglőben leülhettem. Sietek vissza Ácsra, mert érzem én, hogy nem élek napokig se, legalább szegény gyerekeimet láthatom még. A magyar hídfőnél aztán erősen bizakodott a szegény asszony, hogy kibírja az utat Ácsig és semmi szin alatt se akart orvoshoz menni, ő siet haza, hogy még egyszer megcsókolhassa az ő drága, édes gyerekeit, akik holnap már úgyis anyátlan árvák lesznek. Ismerősünk erősen a lelkére beszélt, hogy ha hazaér hivasson orvost és igyekezzék megmenteni az életét, ne dobja azt el magától, gondoljon szegény gyermekeire, akiknek esetleg rossz, gonosz mostohát fog adni a sors. A gonosz mostoha szókra életszikra csillant meg a fátyolozott szemű aszszony arcán. — Gonosz mostoha? Azt már nem! Az uram még elvenné a régi szeretőjét! Hol van itt egy orvos tekintetes ur kérem 1 A dolog tehát jobb fordulatot vett és pár perc múlva egy komáromi orvos rendelőjében volt már a nagyon beteg ácsi asszony. Az ácsi ,,operáló“ asszonyok. A legnagyobb titokban tartott dolog is ki szokott pattanni előbb utóbb.g Ácson mindjobban, mind sűrűbben kezdték suttogni, hogy ezen is, azon is végeztek titkos műtétet. Saját tudósítónktól. A suttogás eljutott az ácsi csendőrség fülébe is. Megindították a nyomozást és az nem várt eredménnyel járt. Az ácsi csendőrség ugyanis megállapította, hogy Csere Istvánné, ácsi aszszony, volt szülésznő, akit tiltott műtét miatt már egy Ízben el is ítéltek és szülésznői oklevelétől megfosztották és a szülésznői gyakorlattól eltiltottak, sűrűén végzett tiltott műtéteket ácsi, banai, bábolnai asszonyokon. De nemcsak Csere Istvánné űzte az angyalcsinálást Ácson, hanem még két asszony is: Rosta Lajosné és Govedits Istvánné. Eddig kilenc műtétet nyomozott ki az ácsi csendőrség. A kilenc közül hatot ácsi, hármat pedig banai asszonyon végeztek. A nyomozás szálai azonban meszszebbre is elvezetnek és úgy látszik, hogy az itteni és a túlsó oldali Komáromban is voltak pacienseik az ácsi kuruzsló asszonyoknak. Ezek a komáromi paciensek azért keresték föl az ácsi angyalcsinálókat, mert igy jobban titokban maradt a féltve őrzött tett. Az ácsi angyalcsinálóknak szabott áruk volt. Alkudni nem lehetett. Egy műtétért 16 pengőt (kb. 90 ŐK) fizettettek a szerencsétlenekkel. Ha valaki sokalta, ráripakodtak a segítséget könyörgőkre. — Ezt meri sokalni ? Menjen akkor vissza csak Komáromba és ott fizessen 400—500 koronát. Az ácsi kuruzslónők modern orvosi műszerekkel rendelkeztek és megfelelő gyógyszerekkel is elvoltak látva. Ennek köszönhető, hogy halálos áldozatuk nem volt, legalább is a csendőrség nem tudott olyat kinyomozni. Az ácsi csendőrség a három ku-Saját tudósítónktól. A szlovenszkói magyar dalárdák sorában a legelsők között álló Komáromi Dalegyesület működőkara szeptember 16-án, szerdán tartotta első, szervezkedő ülését az egyesület Nádor-uccai helyiségében. A nagyszámban egybegyült tagok, akik a nagysikerű lévai dalosverseny óta ezúttal találkoztak először a próbateremben, nagy örömmel üdvözölték egymást és lelkesedéssel járultak ahhoz a művészi programhoz, amelyet a vezetőség előterjesztett. A működőkar tagjai, fellelkesedve a lévai versenyen elért fényes sikeren, fokozolt ambícióval és odaadással kezdenek az újabb kulturmunkába, amely kivételesen nagy, de szivet s lelket fölemelő feladatok megoldására hívja föl a derék dalosokat. A működőkar ülésén Fiilöp Zsigmond íigyv. elnök üdvözölte a tagokat meleg szavakkal és terjesztette elő azokat az indítványokat, amelyek az ujraalakulással kapcsolatban fölmerültek. A működőkar egyhangú határozattal kimondotta, hogy újabb egy évre megalakul és a legnagyobb készséggel áll továbbra is a Dalegyesület kulturális feladatainak szolgálatába. Az ülésen 9 új tagot vettek föl, akikkel együtt a működőkor tagjainak létszáma 55-re szaporodott. A megalakult működőkar ezután kiruzslónőt letartóztatta és átkisérte őket a győri ügyészséghez. A kilenc asszony ellen pedig megindították az eljárást. Bököd on is volt anyyolcsináló. Az ácsi asszonyoknál sokkal szerencsétlenebb helyzetbe kerültek azok, akiket egy bokodi kuruzslónő kezelt. A napokban ugyanis két beteg aszszonyt szállítottak Bököd községből a székesfekérvári kórházba. Az egyiknél az azonnali lelkiismeretes orvosi kezelés se tudott már segíteni. Szegény Kribo Mihályné rövid, de kinos szenvedés után a kórházban meghalt. A másik beteg Szrapán Jánosné borzalmas fájdalmaival élet-halál között ott kínlódik a kórházi ágyon. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy mind a két asszonyon valaki tiltott műtétet hajtott végre. Az oroszláni csendőrség megindította a vizsgálatot és kiderítette, hogy a bűntényt Varga Ferencné szül. Oberling Teréz, bokodi lakos, kuruzslónő követte el. A beismerésben levő kuruzslónőt az ügyészségnél följelentették. Amikor Bokodon hire futott, hogy az egyik asszony meghalt, az utcán csoportokban tárgyalták az esetet Az arra menő csendőrnek a következő megjegyzés tűnt föl. — Úgy köll neki! Mért nem ment Ácsra. Olt rendes kiszolgálásban részesült volna, nem úgy, mint ennél a paccernél. A csendőr megjegyezte Ács község nevét. Megindult a nyomozás és Ácson is eredménnyel járt, mint föntebb megírtuk. Az átkos egykerendszer ellen az egész társadalomnak küzdenie kellene, amig több áldozatot nem szed ez az emberirtó, éhes moloch. Komárom, — szeptember 18. mondotta, hogy az énekpróbákat hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön este 8V2 órakor tartja, egyelőre úgy, hogy hétfőn az 1.- II. tenor és csütörtökön az I.—IL bass próbál. Az első énekpróba szeptember 21-én, hétfőn este lesz a tenor istáknak. Polony Béla dr.indítványára egyhangúan elhatározta a működőkar, hogy minden hónap első szombatján este ismétlésre szánt énekóra lesz, amelyen a régi repertoár darabjaiból próbálnak a dalosok. Nagy figyelemmel hallgatták meg Schmidt Viktor karnagynak a kar művészi teljesítményére vonatkozó programját. A karnagy előterjesztéséhez örömmel járult hozzá a működőkar és Művészi programot fűzött ki a Dalegyesület működőkara a téli évadra. Az ujraalakult és kibővített kar nagy lelkesedéssel fog a munkába.
