Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-19 / 113. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK. 1931. szeptember 19 Állandó raktár Komárom és körnvéke részére Fűnk Mór fakereskedó cégnél Komárom, Rákóczi ut 40. Állandó raktár K Űrt és környéke részére Weisz Samune fakereskedó cégnél Kürt ■MMR»«’. »rmtmmmmm WMki Állandó raktár Velk^-Meder és környéke részére Ungar József fakereskedő cégnél Velky Meder___ Cseh testvérek egymás között. A cseh nemzeti szocialisták és a nemzeti demokraták még mindig nem fogytak ki az egymás ellen emelt vádakból. Benes dr. külügyminiszter sajA kereskedelmi provizórium életbelépett Csehszlovákia és Magyarország között a tűzifa vámját az eddigi 035 aranykoronáról december 31-ig 0.25 aranykoronára szállítja le métermázsánként a magyar kormány. A magyar sertés és a szlovenszkói tűzifa exportja — Saját tudósítónktól. — tója ismét napvilágra hozza a bankszanálásokat, amelyek az államnak rengeteg pénzébe kerültek. Többek között azt írja, hogy a csehszlovák bankok szanálása óriási pénzbe került. Csak |a szanálási alapból kifizettek másfélmilliárd koronát és más forrásokból talán ugyanannyit Száz és ezer milliót fizettek ki a bukott cseh bankok megmentésére, — ami legjobb bizonyítvány a cseh nemzeti demokrata igazgatók gazdálkodásáról De a cseh nemzeti demokrata párt lapjai sem maradnak adósok és például a Národ két kérdést intéz Stepánek Vencelhez, aki a régi nemzeti munkapártból Stránszkyval együtt lépett be a nemzeti szocialista pártba. Leközli a lap Klofácnak azt a levelét, amelyet először a Stribny sajtó hozott nyilvánosságra és amely a csokoládégyár és a szénszállítás jutalékaira vonatkozik. S azt Szeptember 17-én életbe lépett a csehszlovák-magyar kereskedelmi provizórium, amelyet a most folyó kereskedelmi tárgyaláson kötöttek a két állam képviselői egymással. A törvények és rendeletek gyűjteményében erre vonatkozólag megjelent a kormányrendelet, amely a sertés vámját a pótvámmal együtt kérdezi Stepánektől, vájjon az állam kárára szeáelt provízió összefér-e a polgári becsületességgel, vagy pedig korrupció-e? Klofácot a lapok becsületében támadták meg s ő mégsem perelt, tehát Stepáneknek, ha súlyt helyez a polgári becsületességre, köte-Komárom — szept. 18. a 150 kilogramnál súlyosabb sertéseknél 637 koronáról 90 koronára szállította le métermázsánként. Ez az uj vám a sertésvám végleges rendezéséig érvényben marad. Ugyanezen időben Magyarországon is megjelent a hivatalos lapban az ennek rekompenzálását biztositő kormányrendelet, amely szerint a lessége rákényszeríteni Klofácot arra hogy a politikai porondról távozzék, még mielőtt erre őt a parlamenti vizsgálat rákényszerítené. — így enyeiegnek egymás között a legsovinisztább cseh testvérek. A megjelent rendeletek értelmében a két árura nézve megindul a forgalom a két állam között és amint a magyar sertés előtt megnyílik a csehszlovák piac, úgy a szlovenszkói tűzifára nézve Csehszlovákia nyert jelentős vámkedvezményt. A Magyarországból való sertésbehozatal engedélyezési eljárás utján történik. A csehszlovák kereskedelmi miniszter 29.000 drb. hízott sertésre adott engedményt. A szükséges állategészségügyi intézkedéseket a földmivelésügyi minisztérium irja elő. Az uj megegyezés alapján várják, hogy a sertéspiacon az áralakulásra befolyással lesz az újabb magyar sertésbehozatal és meg fogja akadályozni a sertéshús árának újabb emelését. A közeledő télre való tekintettel jött létre ez a tisztán kompenzációs üzlet formájú megegyezés, amely különösen Szlovenszkó kereskedelmi helyzetére Marika színésznő lesz. Irta Szánthó Dénes. 1. Mariska hazajött az intézetből. Az agol kisasszonyoknál Marynek hívták, otthon azonban ismét a régi Mariska lett belőle. , Mariska igen jókedvű, temperamentumos, csinos barna leány volt, ügyesen zongorázott, szépen kézimunkázott és rengeteget olvasott. Fiatal hölgyek gyakran esnek abba a tévedésbe, hogy az »olvasás« szó alatt kizárólag regényolvasást értenek és Mariska se lehet kivétel ez alól a régi leányszabály alól... Mariska mamája, Mári néni, kissé konzervatív asszonyság volt és a szakácskönyvön kívül minden egyéb szépirodalmat felesleges 'fényűzésnek tartott egy jólnevelt urileány részére, — és ha rajta áll, Jókain és Petőfin kívül minden más költőt befőzésre ítél, — szerencsére azonban édesapa lágyszívűbbnek mutatkozott, mint a nagyasszony és sikerült Mariska számára ezzel a kijelentéssel megmenteni a szépirodalmat: — Hadd olvasgasson az a leány. Az ilyesmi csak hasznára lehet... — Ki nem állhatom a modern nevelési elveket, — mondta Mári néni és dohogva belenyugodott abba, hogy Mariska eljövendő házaséletébe nocsak a házias tudományok arzenálját, hanem regényhősöket is vigyen magával fejecskéjében. Mariskának a regényen kívül még egy szenvedélye volt: a színház. Zsebpénzét minden egyéb leányos haszontalanság helyett színházra költötte és a piros zsöllyék mélyén, mikor kigyulladt a rivalda, úgy érezte magát, mint valami csodaszép álomvilágban. Beivott minden hangot, tágranyilt szemekkel bámult minden mozdulatot és napokig hatása alatt állott minden szinielőadásnak. A színészek és színésznők életrajzi adatait kívülről tudta, titkos fiókja tele volt fényképekkel, autogrammokkal — és nem tudott nagyobb gyönyörűségei elképzelni, mint mikor valaki a reflektorok fényében áll, szaval, ezer szem mered rá és ő szívét-lelkét beleönti abba a képzelt életbe, amelynek festett falai között patétikus mozdulatokkal jár-kel. Egyszer egy családi ebéden ezt kérdezte tőle a plébános-nagybácsi : — Mi szeretnél lenni leginkább Mariskám? — Színésznő, — vágta rá Mariska meggondolatlanul. — Apja és a nagybácsi nagyot nevettek rá, de anyja lecsapta a villát és kivörösödve kiáltotta: — Micsoda ostobaság ez? Ilyenekre valamirevaló urileány gondolni se mer, nemhogy kimondani. Mariskának könnybelábbadt a szeme és többet nem mert a szinésznőségről beszélni. 2. Nyár elején Mári néni, mint minden esztendőben, a Tátrába utazott néhány heti üdülésre. Ezalatt odahaza nagy dolgok történtek. A Nővédő Egyesület jótékony előadásra készült és az elnöknő Mariskát is felkérte közreműködésre. Mári néni távollétében édesapa adott engedélyt a szereplésre és Mariska szörnyű boldogan készült a szenzációra, amely életébe betoppant. Valóra válik hát legforróbb vágya és színpadra léphet, ha egyelőre csak mint műkedvelő is. A Gyurkovics-lányokat próbálták. Mariskára osztották Klári szerepét, a főszerepet pedig, Miéit, a szép Kopácsy Erna tanulta be. A próbák kitünően haladlak. Mariska nem késett volna egy percet se, egész leikével csüngött a magyarázatokon és boldogan vette észre, hogy milyen könnyen elsajátít minden tanítást. A rendező és a többiek meg is állapították, hogy határozott színészié hetség szorult belé és a Nővédő elnöknője, aki az egyik próbát végignézte, ki is jelentette: — Vétek, ha ez a kisleány nem értékesíti a tehetségét. Az előadás napja veszedelmesen közeledett, amikor Kopácsy Erna hirtelen meghűlt, berekedt, lázas lett. Helyettesről kellett gondoskodni. Senki se volt, aki vállalta volna Miéi hatalmas szerepét, csak Mariska, aki az összes férfi és női szerepeket és azi instrukciókat kívülről tudta^ A főszerepbe tehát Mariska ugrott be. A beugrás várakozáson felül sikerült és Mariska táguló szemmel, izgalomtól remegve hallotta a bókokat, amelyek már a próbákon elárasztották. A főpróbát a színházban tartották meg, kifestve, kosztümben. Mariska a kulisszák mögött várta jelenését, utiköpenyét izgatottan gyúrta és nem is sejtette, hogy a veszedelem pillanatok múlva lecsap rá. Mári néninek ugyanis fülébe jutott a nagy készülődés. Habozás nélkül otthagyta hát a lomnici csúcsot, vonatra ült és hazarobogott. Délután érkezett meg, a leánya akkor éppen főpróbán volt. Mári néni rögtön utána ment a színházba, fel a hátsó folyosókon a kulisszák mögé — és abban a pillanatban, amikor Mariska, azaz Miéi a színpadra akart toppanni, hogy elmondja első szavait: »Kézit csókolom édes mama! Itt vagyok!« — abban a pillanatban az igazi mama toppant Mariska háta mögé, ő mondta: — Itt vagyok! Hogy mersz tilalmam ellenére szinészkedni? Mi? — és hatalmas nyaklevest mért egyetlen leánya bal orcájára. S még hozzátette: — Nesze neked színház! A próba persze megállott. Mariska zokogva rohant az öltözőbe, a dühöngő Mári nénit pedig alig tudta az elnöknő lecsillapítani. — A gyerekem az én gyerekem! — mondta izgatottan Mári néni. — Amit következetes neveléssel éveken át építettem, nem hagyom egyetlen estén elrontani. Nem lesz színésznő a leányomból. — És dulva-fulva hazament. Az előadást másnap mégis megtartották, mert Kopácsy Erna jobban lett, — de Mariska-Mici eltűnt a városból. A plébános-nagybácsihoz utazott Erdélybe. 3l Egy évvel a Gyurkovics-tragédia után Mariska férjhez ment egy jóképű, jómodorú, jószívű, jóeszű és jóállású fiatalemberhez, két év múlva pedig egészséges leánygyermeknek adott életet, ki a keresztségben — természetesen — Mária nevet nyerte. Az anyaszerep végleg kivert Mariska fejéből minden olyan gondolatot, amely a színházzal függött össze, — de a pofon emlékét semmi se törölte el. Talán nem is a csattanás anyai jóútratérítés fájt néki, hanem az a konokság, amellyel anyja egy szép leányálmot szétszaggatott. És elhatározta, hogy kislányának, Marikának más anyja lesz, mint ami-
