Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-10 / 109. szám
2. 0:Q I »KOMÁROMI LAPOK. 1931. szeptember 10, Holota János dr. a magyar nemzeti párt képviselőjének akciója a komáromi tölténygyár munkásai érdekében. A komáromi tölténygyár munkásai hiába fizették nyugdijjárulékaikat Nem érvényesíthetik nyugdíjigényeiket? — Ausztria nem akar fizetni. Holota képviselő a nemzetvédelmi miniszter elé viszi a kérdést. Saját tudósítónktól. Közismert dolog, hogy a komáromi villanygyár épületeiben az államfordulat előtt a komáromi tölténygyár nyert elhelyezést. Nemcsak a komáromi, de a vidéki munkások sok-sok százainak adott kenyeret. Így csak természetes, hogy a tölténygyár megszűnése növelte a munkanélküliséget, a nyomort és az elégedetlenséget. Ismeretes az is, hogy a komáromi tölténygyár munkásai az államfordulatig a volt osztrák-magyar monarchia katonai intézeteinek polgári alkalmazottai számára Bécsben létesített nyugbérintézeténél voltak biztosítva. Ezek a munkások éveken, egyesek évtizedeken át fizették a nyugdíjbiztosítási illetéket. Az államfordulat után a csehszlovák kormány a gyárat feloszlatta s a munkások kenyér nélkül maradtak s azóta is eredménytelenül harcolnak az őket jogosan megillető nyugbérért. Sokan közülük már azzal is megelégednének, ha a befizetett nyugdijilletéket visszakaphatnák, azonban ezt a követelésüket sem tudják keresztülvinni. Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő, a nyugdíjas kérdések szakértője még a nyár elején sürgette Czech dr. népjóléti miniszternél a komáromi tölténygyári munkások nyugbér kérdésének a rendezését annál is inkább, mert a mai állapot határozottan rossz fényt vet a kormányzat azon szociális gondoskodási politikájára, amely megteremtette a szociális biztosítási törvényt, azonban nem képes ellátni oly munkásokat, akik — lényegében — a szociális biztosítási kötelezettség alá már az államfordulat előtt tartoztak. Czech dr. népjóléti miniszter a közelmúltban Írásban válaszolt Holota dr. képviselő intervenciójára. A miniszter Írásbeli válasza a következő. — A volt katonai igazgatás polgári alkalmazottai bécsi ellátási intézete vagyonának felosztására, valamint a biztosítási teher felosztására vonatkozó, Ausztriával folytatott tárgyalások eddig nem vezettek kielégítő eredményre. Ausztria újabban a Hágában 1930. január 20-án kötött egyezmény 111. és ÍV. szakaszára hivatkozik s abból arra következtet, hogy emez intézkedések szerint a nevezett intézet vagyonának felosztásáról tovább nincs mit tárgyalni. Ausztria egyúttal arra is utal, hogy a nevezett intézet vagyonának csekély volta miatt nem volna érdemes tárgyalást kezdeni az érdekelt államok között annak felosztásáról. Csehszlovákiának ezt a tárgyalást nemcsak Ausztriával, hanem a Saint germaini békeszerződés ^275. szakasza értelmében Magyarországgal is folytatnia kellene, ha Fűzők 511 mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyük és fűzők tisztítása és javítása. Komárom, —• szeptember 9. nem is vesszük figyelembe valamennyi érdekelt államot. Ausztria azt közíi, hogy az intézet vagyona túlnyomó részben háború előtti osztrák és magyar állami járadékpapirokban van elhelyezve, melyek nosztrifikációját nem lehet várni, figyelemmel arra, hogy az illetékes járadékblokkokat az egyes államok számára már végleg megállapították. — Az adott körülmények között nem várható, hogy államközi tárgyalással belátható időn belül valami előnyt lehetne szerezni a nevezett intézet volt biztosítottjai számára. Amennyiben az intézet volt tagjai igényének legalább részleges kielégítéséről volna szó, úgy az kizárólag a nemzetvédelmi minisztérium hatáskörében történhetne meg, mert a volt katonai igazgatás alkalmazottairól van sző. így szól a népjóléti miniszter levele. Értesüléseink szerint Holota képviselő a parlamenti ülések megkezdésekor a nemzetvédelmi minisztériummal fog tárgyalni a kérdés megoldása érdekében. Ismervén dr. Holota János, magyar nemzeti párti képviselő fáradhatatlan agilitását, biztosra vehetjük, hogy mindent elkövet a komáromi tölténygyár volt munkásai jogos érdekeinek megvédésére. A 400 éves pápai református főiskola jubileumi ünnepsége A magyar kálvinista egyháznak országos ünnepe volt az a fényes jubileum, amelyet a pápai református főiskola ült szeptember 7-én, amikor Magyarország kormányzójának jelenlétében úgy a magyar protestáns egyetemes egyházak nagyszámú képviselőinek, mint a holland, skót, német, osztrák és lengyel református egyházak kiváló kiküldötteinek részvételével fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepelte. A pápai főiskola e történelmi határkőnél egy napra megállva, felidézte a múltat, amely telve van az események gazdag sorozatával, amely egyrészt a létért való szakadatlan küzdelemből, másrészt a magyar miveltség és tudás állandó fejlesztéséből állott, amelynek áldásthozó eredményei a magyar társadalom életében maradandó nyomokat hagytak. Négyszáz éven keresztül volt ez az iskola erős vára a kálvinista erkölcsöknek, messze vidékekre, sőt az egész országra fényt árasztó csarnoka a tudományoknak, fáklyája a felvilágosodásnak és haladásnak, hirdetője a magyar áldozatkészség és hazaszeretetnek, partfogója minden nemes eszmének és lelkes ápolója a nemzeti tradícióknak. A magyar inteíligenciának sok tízezrét készítette elő négyszáz év alatt az életre, olyan férfiakat nevelve a magyar társadalomnak, akik nemcsak odahaza, hanem az ország határain túl is méltó büszkeségére váltak a régi hírneves iskolának, s annak a külföldön is nagy tekintélynek örvendő tanári karnak, amely évszázadokon át az iskola falai között a vallásosságnak, a nemesnek és szépnek kultuszára tanította az ifjúságot. A pápai református főiskola a régi Magyarország dunántúli kerületében levő gyülekezetekhez a legszorosabb kapcsolattal volt. A református egyházak lelkipásztorai ennek a teológiai akadémiáján nyerték kiképzésüket s a kerület valamennyi egyháza ennek az iskolának szellemétől áthatott lelki vezért állított hosszú időn keresztül a gyülekezet élére. Ez a kapcsolat a világháború befejezéséig állandóan fennállott a Duna balpartján elterülő komáromi és barsi ref. egyházmegyékben is, csak az uj politikai határok megvonása következtében változott meg a helyzet az egymástól elszakított területek között. Azonban a szellemi kapcsolat nem lazult meg egy pillanatra sem, mert a pápai főiskolából kikerült, s ezen a területen élő sok száz „öreg diák“ a jubiláló Alma Mater nagy ünnepén, ha talán nem is jelenhetett meg azon, lelkében együtt ünnepelt az ősi Kollégiummal és hálával eltelt szivvel kért áldást arra az iskolára, amelyben becsületes és kötelességtudó emberré nevelték. Komáromot szintén mély és elszakíthatatlan kapcsolatok fűzik a pápai főiskolához. Nemcsak azért, mert városunk fiai közül sokan ott végezték Komárom, — szeptember 9. el középiskolai vagy teológiai tanulmányaikat és nemcsak azért, mert Komárom halhatatlan nagy szülötte, Jókai Mór is tanítványa volt az iskolának, de legfőképen azért, mert a református egyház életében Komárom és Pápa olyan nagy vezető szerepet játszott épen a dunántúli egyházkerülettel való vonatkozásban, amilyent csak a különösen kiválasztottaknak juttat a sors. A két város között évszázadokon keresztül kálvinista vonatkozásban szoros testvéri kapcsolat fejlődött ki, ami lehetővé tette azt, hogy közel nyolcvan éven keresztül a pápai ref. főiskola legfőbb lelki kormányzója, a dunántúli kerületi püspök Komáromban székelt, az itteni ref. egyháznak volt lelkésze s ez a körülmény Komáromnak nagy tekintélyt szerzett. A régi szép emlékek e lelkűnkből ki nem törülhető nyomai örömmel do bogtatják meg szivünket a pápai református főiskola fennállásának négyszázados évfordulóján, amely úgy egyháztörténelmi, mint magyar kultúrtörténeti szempontból is nagy értékkel tette gazdagabbá a magyar nemzeti életet. Bensőségteljes érzésekkel köszöntjük a jubiláló főiskolát mi is és őszinte szivvel kívánjuk, hogy kulturális hivatását még sok századon át töltse be egyháza és az emberiség javára! — lö — A pápai főiskola jubileumi ünnepsége már szeptember 6-án, vasárnap kezdődött. Délelőtt tartotta a dunántúli egyházkerület Antal Géza dr. püspök és Balogh Jenő ny. igazságügyminiszter, kerületi főgondnok együttes elnökletével ünnepi közgyűlését. Majd a templomban ünnepi istentisztelet volt, melynek keretében Antal püspök 26 fiatal lelkészt szentelt fel. Délután ugyancsak a templomban lelkészértekezletet tartottak, amelyen megjelentek a külföldi református egyházak képviselői is. Este a kollégiumi Diákszövetség tartott ünnepi közgyűlést több száz öreg diák, köztük Balogh Jenő kér. fögondnok, Darányi Kálmán dr. államtitkár jelenlétében. Az öreg diákok között volt Konkoly Thege Kálmán nyug. vármegyei főpénztáros is, aki 64 évvel ezelőtt érettségizett a pápai főgimnáziumban. Az iskola legöregebb még élő tanulója a 92 éves Pdljfy Elek nyug. vármegyei árvaszéki elnök, aki Csépről irt levelében üdvözölte a diákszövetséget. Hétfőn zajlott le a jubileumi ünnepség, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A főiskola udvarán tartott ünnepélyen Balogh főgondnok üdvözölte a kormányzót, aki hosszabb beszédben köszönte meg azt és meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló iskolát. Majd a kormány képviselőit s a megjelent külföldi egyetemek és egyházak küldötteit üdvözölte az elnök, mely után Pongrdcz József főiskolai igazgató mondott ünnepi beszédet. Kozma Andor Üziefátheiyezés. Értesítem a mélyen tiszl\ telt hölgyközönséget, hogy a Jókai utca 14. szám alatt volt női divatszalonomat Megye utca 3. sz alá helyeztem át. Állandó raktár a legújabb szövetujdonságokból, melyekből a legutolsó divatszerint, alegjutányosabb árban készítek angol kabátokat és kostümöket és francia ruhákat. További szives megtisztelő megbízatásaikat kérve vagyok kiváló tiszteletiéi: TéglAs J ó/sef 495 női szabó. Egyíanulóleány felvétetik. 8 8 <í j elszavalta ünnepi ódáját, mely után Petri Mór államtitkár a kormány nevében köszöntötte a jubiláló főiskolát. Dókus Ernő az egyetemes konvent világi elnöke az egyetemes ref. egyház, Radvdnszky Albert báró az egyetemes evangélikus egyház nevében mondottak üdvözlő beszédet. Owen hollandi professzor Vilma holland királyné üdvözletét tolmácsolta és az uttrechti egyetem nevében üdvözölte a főiskolát. A skót egyesült egyházak nevében Webster professzor magyar nyelven mondott meleg üdvözlő beszédet. Délben az iskolának a világháborúban elesett tanulói emlékére készült művészi emléktáblát leplezték le a kormányzó jelenlétében, aki megtekintette az iskolai kiállítást. Délután fél 2 órakor 600 terítékes közebéd volt, amelyen a kormányzó is résztvett. Délután 4 órakor Petőfi és Jókai szobrának leleplezési ünnepélye zajlott le, amelyen Antal Géza dr. ref. püspök mondott magasszárnyalásu beszédet, Lampérth Géza ünnepi ódát szavalt, mely után a város polgármestere átvetette megőrzés végett a szobrokat. A szobrok Kisfaludy Sróbl Zsigmond szobrászművész-tanár alkotása, a két költőt diákköri idejéből (1842) örökiti meg igen sikerültén. A szobrokat a Pápai Jókai Kör állíttatta föl a színház előtt. Majd a szobrok megkoszorúzása következett. Legelőször is a kormányzó koszorúját helyezték el a szobron, amely után a kormányzó kíséretével távozott az ünnepélyről. Néhány percnyi szünet után folytatták a koszorúk elhelyezését, melynek során a Petőfi Társaság koszorúját Lampérth Géza, a szegedi Dugonics Társaság koszo úját Móra Ferenc helyezték el. A Pápai Jókai Kör koszorúját Körös Endre dr, főtitkár tette le Jókai szobrára. A különböző hatóságok, iskolák, kulturális intézmények és közművelődési egyesületek helyezték el koszorújukat a szobrokon, amelyek között Jókai szobrán ott volta Komáromi Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesületnek, a szülő város színeit viselő szalaggal ékesített hatalmas koszorúja is, amelyet Fülöp Zsigmond, a Jókai Egyesület ügyv. elnöke helyezett el a közönség viharos éljenzése közben. Az ünnepély után folytatták a délelőtt megszakitott diszközgyülést, este pedig szeretetvendégség zárta be a feledhetetlen nagy napot. Az ünnepségen a komáromi egyházmegye képviseletében Gdlffy Géza tanácsbiró és Nagy Nándor egyházmegyei gondnok, több lelkész és világi személyiség jelent meg. A komáromi ref. egyházat Galambos Zoltán és Fülöp Zsigmond főgondnok képviselték. A minden részletében sikerült nagyszabású ünnepély előkészítésében Antal Géza dr. püspök és Balogh Jenő kerületi fögondnokkal az élen Pongrdcz József főisk. igazgató, Fejes Zsigmond főgimn. igazgató és Körös Endre dr. tankerületi főigazgató, a Jókai Kör főtitkára fáradoztak elismerésreméltó lelkes buzgalommal.
