Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-10 / 109. szám
1931 szeptember 10. »KOMAROMI LAPOK« 3. oda). A bécsi kapucinusok kriptájának titkai A Vecer rémlátásai Hatalmas koszorúk Ferenc József és Erzsébet koporsóján .HoisiU terelés után végre megfelelő szert találtam. Már háromszori használat után ragyogó fehér fogaim voltak, dacára annak, hogy a lók dohányzástól egész meg voltak harnulva Sohasem fogok mást, mint Chlorodont használni". B., Horst Berg. Csak valódi Chlorodont-fogpasztát kérjen; Tubusa 4 ás '' Ki.® Ne fogadjon el utánzatokat! magyar szalagokkal, magyar feliratokkal. Komárom, szeptember 9. Ismeretes, hogy a Habsburg-kérdés az összes utódállamokban az a vörös posztó, amely mindig izgalmat szokott kelteni, valahányszor fölvetődik. A Magyarország ellenes csehszlovákiai sajtó erre támaszkodva, időrőlidőre azzal vádolja meg Magyarországot, hogy rövid időn belül vissza fognak oda térni a Habsburgok. Ezzel a híreszteléssel az utódállamokban akarnak Magyarország rovására ellenszenvet támasztani. A Habsburg mumussal játszó és ijesztgető sajtó azonban feledi, hogy itt kétélű fegyvert tart a kezében, mert addig festi a falra az ördögöt, amíg egyszer csak megjelenik és addig-addig ír a Habsburg veszedelemről, hogy a közvélemény egészen hozzászokik és ennek a kérdésnek a méregfogát éppen ez a sajtó veri ki, amely a Habsburgrestauráció ellen dolgozik. A kérdést megszokottá, köznapivá teszi ez a sajtó és senki se tekinti majd veszedelemnek. A Habsburg-mumussal kacérkodó sajtó azt is feledi, hogy Csehszlovákiának nagy barátja, Franciaországban egyes irányadó körök komolyan foglalkoznak a Habsburgok visszavitelével Magyarországba és Ausztriába, hogy ezt a két országot a Habsburg-dinasztia égisze alatt összekössék, hogy ezzel gátat állítsanak Ausztria és Németország egyesülési vágya, törekvése elé. Ausztria súlyos pénzügyi helyzete, amely a francia tőke karjába kergette Ausztriát, az anschlus tervét egy időre elvetette és így a franciák Habsburg-politikája is háttérbe szorult, de azt se lehet tudni, hogy a pénzügyi helyzet teremtette kényszert nem akarja-e francia közvélemény a Habsburg-politikával megerősíteni és mgszilárdítani. A Habsburg-kérdéssel uszító csehszlovákiai sajtó között első helyen áll a cseh agrárpárti Vecer, amely az utóbbi időben állandóan sokat foglalkozik Zita exkirályné és Habsburg Ottó sorsával és »szenzációs hírek«ct közöl a volt királyi családról. Ezeket a kalandos híreket szószerinti fordításban alább közöljük: — Pesttel állandó összeköttetésben levő körökből néhány nagyon alapos információt kaptunk a Habsburgoknak Magyarországon való trónrajutása tervéről. Hogy Zita királyné, kinek római tárgyalása sikerrel járt, talán már a legközelebbi napokban Budapestre érkezik, az egészben véve ismeretes. Az exkirályné természetesen nem hivatalosan fog megjönni, azonban annak ellenére azt állítják, hogy Horthy kormányzóval is megbeszélést fog tartani. A királyné utazását legnagyobb bizalmasa, állítólag, maga a volt miniszterelnök, Bethlen rendezi. Úgy látszik, hogy szabadabb kezet akart szerezni magának, mint amilyen volt miniszterelnöksége idején. Zita exkirályné nem megy bizonytalanra, hanem az utolsó és végleges részletkérdéseket beszéli meg a Habsburgoknak magyarországi trónrajutása kérdéséről. Továbbá azt is mondják, hogy »Ottó király« anyjának magyarországi tartózkodása idején az új házas, Habsburg Antal stájerországi otthonában fog tartózkodni, vagyis a magyar határ közelében. Ha Zita budapesti tárgyalásai sikerülnek, úgy Ottó is Budapestre utazik inkognitóban, hogy a legitimistáknak bátorságot és bizalmat kölcsönözzön. A magyar legitimisták az utóbbi időben a kiváló egyéniségek egész sorát nyerték meg és sok nehézséget győztek le s most már azt hiszik, hogy Ottó trónrajuttatása már csak néhány hónap kérdése és hogy a terv megvalósítása tisztára csak technikai kérdés. A legitimisták azt is állítják, mint arról különösen a bécsi hirek számolnak be, hogy Franciaországban folytatott tárgyalásaik nem voltak sikertelenek. Anglia álláspontjával is teljesen meg vannak elégedve, Olaszországról nem is kell beszélni, Romániát illetőleg is teljesen nyugodtak. így szólnak a Vecer információi, amelyekhez a lap szerkesztősége a következő észrevételeket fűzi: — Kétségtelen, hogy Magyarországon a Habsburg-restauráció hullámai egyre dagadnak. Mi az eseményeket figyelemmel és nagy gondossággal kisérjük. Amit Magyarország művel, an-A fényrezgés és a hőkisugárzás tüneményeiből következtetve, megállapították a világéternek abszolút sűrűségét, mely 1278-szor rugalmasabb, mint a levegő. Einstein szerint a világűr műszereinkkel alig mérhető, rendkívül szubtilis, híg, de materiális éterrel van megtöltve. A Hörbigerféle jégelmélet abból indul ki, hogy mihelyt az éternek legcsekélyebb súlya van, akkor a bolygók keringési útja nem magában visszatérő körvagy elliptikus pálya, hanem középpontja felé fokozatosan kisebbedő csigavonal, mely a gramofónlemez csigavonalához hasonló. Évezredek szükségesek ahhoz, amíg a körpályától való legkisebb eltérési megállapíthatjuk és sok milliárd év, míg a Föld annyira közeledik ily csigavonal mentén a Naphoz, hogy a Nap a Földet zsákmányul megragadja és saját tömegébe kebelezi. Azonban mielőtt Földünk ily végelpusztulására kerül a sor, le fog számolni a békéjét háborgató Holddal, azt felemészti és a legközelebbi bolygót, a Marsot kényszeríti, hogy forgását körülötte végezze Hold gyanánt. Jelenlegi Holdunk is bolygó volt, mely a világéter ellenállása folytán az említett csigavonal mentén évmilliók ideje alatt közeledett a Föld vonzási területébe és azt a Föld kisérő szolgájává tette. A Föld és a Mars között három bolygó volt, melyeket a Föld évmilliós időközökben egymásután Holddá tett. Kettő már eltűnt a Föld masszájában és mihelyt a jelenlegit is ez a sors éri el, akkor a Mars kerül a helyébe. Minden holdbefogás katasztrófákkal járó jégkorszakkal jár. Valószínű, hogy Amerika és Afrika közötti Atlantis területének elsülyedését ily holdbefogás okozta. Minden jégkorszak uj geológiai formációknak, uj állat- és növényvilágnak építőmestere. A Hörbiger-féle elméletben a világ keletkezése és megsemmisítése filozófiai kényszerfeltevések mellőzésével, tisztán mechanikai alapon, hézagmentesen van megismertetve. Bennünket főkép saját égitestünknek, a Földnek és útján kisérő Holdnak jövendő sorsa érdekel. Holdnak eredeti távolságát a Földtől nem ismerjük, de tudjuk, hogy távolsága kb. 400.000 kilométer, mely távolságot a fénysugár egy és egyharmad másodperc alatt áthidalja. Egy pár évmillió múlva, midőn ez a távolság 200.000 kilométerre zsugorodik, a Hold földkörüli útját tiz nap alatt végzi. E tíznapos hónap időszaka alatt a Holdnak a Földre gyakorolt vonzóereje tízszeresen megnövekszik. Ennek előrelátható bizonyos kővetkeznak lássa következményeit. Mi nem ijedünk meg elhatározásaitól. Végül meg kell jegyezni, hogy a bécsi kapucinusok kriptájában az utóbbi időben érdekes jelenség észlelhető. Magyar deputációk járnak ott, amelyek különösen nehéz és nagy koszorúkat raknak magyar szalagokkal nemcsak Erzsébet királyné sírjára, hanem Ferenc József és más Habsburg-uralkodók sírjára is. Eddig szól a Vecer szenzációja, amelyen a jól informált körök csak mosolyogni tudnak. menye, hogy a Hold az egyenlítő tájékán, illetve pályája irányában a tengervizek árját tízszer magasabbra emeli, mint jelenleg, miáltal a mérsékelt és sarki területek vizszegényebbekké válnak. A földgolyót az egyenlítő tájékán a Hold által medréből felemelt gyűrű veszi körül és minél magasabb ez a gyűrű, annál vizszegényebbek a sarki és mérsékelt övök. Az idők folyamán a Hold spirális pályáján mindig közelebb és közelebb jut a Földhöz. Évmilliók után, midőn liat földfélátmérő távolságban van a Földtől, akkor a Hold egyetlen nap alatt futja körül a földet. Az egynapos hónap időszakában a Holdnak a Földre gyakorolt vonzóereje ötszázszorosan nagyobb, mint jelenleg. A Holdat a Föld bármely pontjából mindig egy és ugyanazon ponton látjuk, mert a Hold ugyanazon idő alatt végzi forgását a Föld körül, mint a Föld saját tengelye körül. A Hold vonzóereje félelmetes mértékben növekszik és nemcsak a tengervizeket emeli fel nagy magasságra, hanem a könnyen mozgékony levegőt és azonkívül a Föld kérgét is, melyet deformál. A levegő legfelsőbb régiói, melyeknek főalkotórésze a könnyű hidrogén, a Föld vonzóköréből kiszabadulnak és a világűrbe tódulnak, miáltal a Földön általános levegőhiány uralkodik. Ez a levegőköpeny Földünknek melegítő bundája, és mihelyt kilyukad, akkor az űrben uralkodó körülbelül mínusz 270 C hideg tódul a felső régiók helyébe, melyek lefelé átadják hidegüket. Uj jégkorszak bölcsőjénél állunk, mert a vizszegény sarki és vidéki zónák az űr-hidegnek nagyobb mértékben vannak kitéve, mint a vízzel elárasztott vidékek az egyenlítő tájékán. A sarki gleccserek megkezdik vándorújukat a mérsékelt zónák felé, maguk előtt hajtják a menekülő ember- és állatvilágot. Egy pár évezred után a Hold már 2.8 földátmérő távolságban van a Földtől és ekkor a Hold már háromszor gyorsabban fut a Föld körül, mint a Föld saját tengelye körül. Ez a korszak katasztrofális, meri a Hold megnövekedett vonzóerejénél fogva pályája mentén az árvizeket a Földnek a Hold felé fordított oldalán kb. 20.000-szeresen a Holdtól elfordított oldalán pedig kb. 7.000-szeresen magasabbra emeli, mint jelenleg. Oly hatalmas erők érvényesülnek, melyeknek borzalmas játékát emberi agy el nem képzelheti. Az egyenlítő körül rohanó Hold a keskeny gyűrűbe óriási magasságba fcllornyosodott árvizeket hatalmas erejénél fogva széjjelosztja, úgyszólván ketté metszi és oldalt terelj. A Hold Am ikor a H old belezuhan a Földbe A Föld egy éhes moloch, mely már két Holdat elnyelt. Most a harmadik Holdra feni a fogát, de csak billió év múlva nyelheti el. - Aztán a Marsra kerül a sor. felé fordítód víztömegekre a Hold vonzóereje, a Holdtól elfordítólt víztömegekre pedig váltakozva a röperő gyakorol hatást és mindkét erő e víztömegeket helyzetükben lerögzíti. Ezek a víztömegek csak a szélességi fokok irányában áramolhatnak a Hold pályája irányában. Félelmetes erővel csapkodnak a hullámhegyek ide-oda, a kimagasló hegyeket, sziklákat legyalulják, az erdőségeket és növényi világot összemorzsolják és az örvénylő víztölcsérek felszínre hozzák az óceánok fenekére sülyedt élővilág maradékaik Felszínen úsznak az ásványi-, növényi- és állati világ mindenféle mészképző csontvázai, kagylói, mindenféle romjai és egy sűrű, zavaros lé hömpölyög előre, és oldalt az apályterületek felé. A nehezebb ásványi anyagok,azoknak vegyületei és keverékei a fenékre süllyednek, fölöttük úsznak a széjjelmorzsolt ás széjjelőrölt könnyebb állati és növényi maradékok rendben egymás fölött, fajsúlyúk szerint. Midőn az apály vizek napról-napra viszszavándorolnak, az űr-hideg a víztömegeknek nagy részét csontkeménnyé fagyasztja, az egymásra rakódott rétegeket jégtakaró választja el és azokat légmentesen lezárja. Évezredek múlva a dagály által szállított rétegek súlya, illetve nyomása alatt fejlődő meleg a rétegek közötti jégtakarókat megolvasztja úgy. hogy réteg réteggel közvetlen érintkezésbe jut. A Hóid végül oly közel jut a Földhöz, hogy annak tömegével egyesül. A megnövekedett nyomás folytán a rétegek közötti vizek elpárolognak, az egyes rétegek cementszerűen egymással egyesülnek. A levegő elzárása mellett e rétegekből hegyláncolatok és völgyek alakulnak, melyekben új földi élet, egy új korszaknak csirái vannak ágyazva. A Hold feladatát befejezte, a Föld pedig tömegében és halalmában megnövekedve a spirális pályán közeledő legközelebbi botygót, a Marsot, a Naptól elrabolja és Holddá avatja. Mindezt így mondja el egy csillagász. A cikk nagyon érdekes, dacára, hogy nincs módunkban ellenőrizni adatait és azt se tudjuk, hogy honnét vette, hogy a Föld már eddig két Holdat nyelt el és azt az állítását, hogy a Marsot is el fogja nyelni a Föld, legalább is merésznek tartjuk, de műit érdekes dolgot, azérl leközöltük. A budapesti Matyástemplom kriptájában temették el Izabella fóhercegasszonyt —- szeptember 9 A szombaton reggel hosszas szenvedés után elhunyt Izabella főhercegasszonyt, Frigyes főherceg feleségét, szerdán délelőtt temették el Budapesten, a Mátyástemplom kliptájában. A megboldogult főhercegasszony Croy Dülmen Rudolf herceg leánya volt és családja 111. Endre magyar király felesége révén rokonságban volt az Árpádházi királyokkal. Izabella főhercegasszony betegágyán megismételte ama régi kérését, hogy bebalzsamozás után holttestét temessék a Mátyástemplomba, amit az összes illetékes tényezők, maga a pápa is készséggel teljesítettek. Szeptember 9-én délelőtt tiz órakor Horthy Miklós kormányzó, József főherceg és Alfonz spanyol exkirály és a Habsburg család nyolcvan tagjának jelenlétében, nagy előkelő közönség részvéte mellett ment végbe a temetési szertartás a Mátyástemplomban, ahol Serédi Jusztinján hercegprímás teljes főpapi kísérettel beszentelte a sok száz égő gyertya fényében ragyogó ezüstkoporsót, majd rekviemet mondott. A teljes két óráig tartott gyászmise után a magyaróvári uradalom gyászbaöltözött lakájai vitték a koporsót III. Béla kriptájához, ahol elhelyezték s ahol örök álmát alussza immár a magyarokkal melegen rokonszenvező főhercegasszony A gyászszertartás befejezése után Alfonz exkirály Frigyes főherceggel és a gyászoló család többi tagjaival a főherceg Uri-utcai palotájába ment, ahonnan rövid tartózkodás után Ritz szállóbeli lakására hajtatott. Az exkirály szerdán délben hagyta el Budapestet és Bérsen keresztül Svájcba utazott.
