Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-08 / 95. szám

I lapunk mai száma a Jövő teljes H.á.dió-mnsort tartalmazza. Ötvenkettedik évtolyam. 95. szám. Szombat, 1931, anarusztns 8. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA elír. Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. ém FÖLÖS* ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A dráguló pénz. Komárom, — augusztus 7. Igen sokan voltak abban a véle­ményben, hogy Csehszlovákia, kí­vül minden gazdasági érdekeltsé­gen, páholyból nézi a ma nagyfon­tosságú közgazdasági eseményeit, melyeknek politikai összefüggései eléggé ismeretesek. Hogy a gazda­sági elkülönülés is az álmok biro­dalmába tartozik, azt tanúsítja a cseh nemzeti bank diszkont emelé­se kerek egyszázaikkal. Hiába ak­kor, amikor a német gazdasági élet nagy vívódásai folynak, ami­kor a közvetlen szomszédok, Auszt­ria és Magyarországok pénzügyei is a legmélyebb pontra jutottak, Csehszlovákia sem tudja magát ezektől az eseményektől függetle­níteni. Az idegen valuták lassú ki­szivárgása itt is folyt és azt most ezzel a radikális, de hasznos esz­közzel akarja megállítani a kor­mány. Ennek a következménye a bank­kamatláb emelése, t ehát a kölcsön­­hilelek megdrágulása lesz. Hiába tesznek nyilatkozatot a takarék­­pénztárak, amelyek a kölcsönka­matlábat nem emelik, ezeknél a hiteligénylés mértéke teszi ezt le­hetővé, de a bankok versenye ezt meg nem engedi. Hogy ez a bank­ráta emelés a most beállott mező­­gazdasági katasztrófára is milyen végzetes befolyással lesz, azt nem szükséges külön fejtegetnünk. Biz ez a legrosszabbkor érkezett a köz­gazdaságnak minden rétege számá­ra, mert általános pénzhiányt idéz elő. Ez a pénzhiány már hónapok óta érezhető és a helyzet kiéleződé­sének egyik előjele volt. Most a kamatláb hivatalos felemelése rá­ütötte a pecsétet. A pénz megdrágulása természe­tesen maga után vonja az egész életnek megdrágulását is és első sorban a kenyérét. A kormány, amikor most már nyilvánvaló, hogy a kenyérszükségletnek egy­ötödrészét sem tudja a belföldi ter­méssel biztosítani, kiadta a keve­rési rendeletet hetvenöt százalék belföldi és huszonöt százalék kül­földi búza keverésére, amelyet egyetlen malom sem tart meg, nem pedig azért, mert azok külön, in­tern rendeletet kaplak a keverés százalékáról. Amikor ötven koro­nán lehetne kenyérmagot vásárol­ni, a hatalmas buzavám fenntartá­sával a kormány mesterségesen vé­di a belföldi termelést, pedig a jelen helyzet épen nem erre való. A gazdák vetőmagszükségletüket hatvan koronás nemesített búzával bővesen fedezhetnék, azonban a kormány ezt sem teszi lehetővé és bizonyosan százkoronás vetőmag­buza kedvezménnyel fogja a gazdá­kat boldogítani. A dráguló pénz nyomában ismét újabb egzisztenciák összeomlását várhatjuk. Mert megdrágul az élet és megszűnik a pénz körforgásá­nak rendes üteme, az ipar megáll, mivel nincsenek rendelések, a ke­reskedelem pedig az ipar után al­kalmazkodni kénytelen. Mindehhez kiújul a régi probléma azzal, hogy a munkanélküliek keretei nemcsak hogy meglelnek, de az ezredek és brigádok mellé újak keletkeznek és mögöttük, mint a sötét gond, ott áll Szlovenszkónak több százezer föld­munkása, akinek az idei aratórész nem biztosítlolt télre kenyeret. Mindezek rossz kilátások a jövőre és ha hozzákombináljuk a gazda­sági szerződések hiányával előál­lott veszteségeket, akkor látjuk csak, hogy ez magának az államnak bevételeit is csökkenti. A kimutatásokból azt kell lát­nunk, hogy az állam adói nem ad­ják a régi megszokott bevételeket. A forgalmi, fényüzési adók telje­sen lecsökkenő tendenciát mutat­nak, de előrelátható az is, hogy Szlovenszkó legjobb adófizetői, a magyar gazdák sem tudják a régi módon adótartozásaikat törleszteni és a régi jó termések alapján ki­vetett jövedelmi adók akkor, ami­kor a búzaár épen felére szállott alá, már be sem lesznek hajthatók, mert ezen a téren jogos az érde­kelteknek adórevizió kívánsága. Az állam bevételeinek csökkenése igen természetesen maga után von­ná azt, hogy a költségvetés csök­kentése is bekövetkezzék abban a mértékben, amelyben az előirány­zott bevételek elmaradtak a folyó évben. Csakhogy ezek között olt van a militarizmus tétele, amelynek mil­­liárdjait csökkenteni a kormány és pártjai — köztük a második in­­ternacionálén résztvett szociálde­mokrata párt — sem hajlandók. Az agrárpárt nagyon természetesen folytatja kettősarcú játékát, amely egyrészt a kárvallott földmívesek segítésében, másrészt pedig a költ­ségvetésnek magas kiadási tételei­ben és természetesen a katonai ki­adások változatlan fentartásában nyilvánul meg. A közönségnek azonban kinyílik a szeme és meg­tudja, hogy kik azok, akik az ő javán munkálkodnak. A dráguló pénznek legszomorúbb következménye lesz az, hogy a ka­tasztrofális helyzetbe jutott magyar, kisebbség segítsége nem fog meg­történni abban az arányban, amint arra szükség lenne és sokan ennek következlében elmerülnek a gazda­sági csapások tengerében. Ezt akarja megakadályozni a magyar­ság két pártja minden erejével és első sorban a földmunkásság, má­sodsorban a katasztrófától letiport kisgazdák és törpebirtokosok érde­keit védelmezi törvényhozói útján. Erről a munkáról meggyőződést szerezhetnek az érdekeltek, mert ez nem kortesmunka, hanem ma­gyar véreink érdekében és javáért folytatott munka, ami szent köte­lessége ma minden magyar ember­nek, aki megérti a rendkívüli idők­nek szavát és véreinek egyre foko­zódó segélykiáltásait. F0LITIE1I SZEMLE Komárom, — augusztus 7. A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés tárgyalása előtt. Amióta a csehszlovák kormány az agrárpárt sürgetésére és nyomására felmondta Magyarországnak a keres­kedelmi szerződést, azóta már egy esz­tendő telt el s bár ez a szerződésnél­­külí állapot Csehszlovákia kereske­delmére, de egész gazdasági életére igen bénitó hatással van, még mindig nem sikerült egyetlen lépéssel sem közelebb jutni az uj kereskedelmi szerződés megkötéséhez. Csehszlovákia nagy nehezen rászánta magát arra, hogy újra fölveszi a tárgyalásokat Ma­gyarországgal, folytattak is megbeszé­léseket a két állam képviselői, de a megegyezéstől még nagyon távol van­nak. Ebben az ügyben hol a külügy­miniszter, hol a kormány más tagja nyilatkozik időnként, hangoztatva a két egymásra utalt állam megegyezésének szükségességét, azonban pozitiv ered­ményről nem tudnak beszámolni. A napokban, mint budapesti forrásból Írják, Búd János magyar kereskedelmi miniszter és Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar delegáció vezetője fontos meg­beszélést folytattak a kereskedelmi szerződés megkötése ügyében a cseh­szlovák köztársasággal folytatott ta­nácskozások anyagáról. Hir szerint a magyar—csehszlovák közeledés eddig meglehetősen gyengén indult, de a magyar delegáció reméli, hogy meg lehet majd találni a tárgyalás alapját. Ez a hir is amellett bizonyít, hogy Csehszlovákia elzárk'ózottsága és me­revsége folytán a kereskedelmi szerző­dés megkötése még a jövő zenéjéhez tartozik. A pápai nuneius elitélte Kordács sajtónyilatkozatát. Az apostoli nuneius kihallgatáson fogadta Picha káptalani vikáriussal az élén a prágai káptalannak tagjait. Picha az egész káptalan nevében biztosította Ciriaci nunciust a Szentszék és ennek prágai követe iránti határtalan oda­adásáról és megjegyezte, hogy ebben vele az egész klérus és a katolikus nép is egyetért. A nuneius válaszában kijelentette, hogy a Szentszéknek tudo­mása van arról, hogy miként történt a lemondás. Ami Kordácsnak a Szent­szék ellen tett sajtónyilatkozatait illeti, — és pedig igen kényes ügyben — arra kéri az érseki káptalan tagjait, hogy ezt nézzék el nála. Az ő nevében kéri elnézésüket, mert eljárását min­den bizonnyal nem lehet másként megmagyarázni, minthogy cselekedete horderejének nem volt teljes tudatában. Valóban egészen hallatlan, hogy bár­mely népnek első érseke ipy beszéljen újságírók előtt. Mindez azonban azt bizonyltja, hogy milyen helyesen csele kedett Msgr. Kordács, amikor a prá­gai érsekségről lemondott. A prágai nuneius személye ellen intézett teljesen indokolatlan támadásaiért szivből meg­bocsátok neki, — jelentette ki a nun­­cius, aki végül azt hangsúlyozta, hogy az ő feladata az, hogy a nunciatura függetlenségét megvédje és szabad be­lépést biztosítson oda mindazok számá­ra, akik e prágai érsek tudta nélkül akarják meglátogatni a pápa követét. Felszabadulnak Németországban a bankbetétek és takarékkönyvek A száztnilliódollőros kölcsön meghosszabbítása — augusztus 7 Szerdán és csütörtökön volt a szabad fizetési forgalom első két napja, amely egész Németországban igen kielégítően folyt le és minden várakozást felülmúló eredménnyel járt. Az első két napon a befizetések mindenütt sokszorosan meghaladták a kivételeket, ami nagy megnyugvással hatott a bank­körökre, mert általában az a nézet, hogy ezzel a válság legnehezebb szakaszán átküzdötte magát a német gazdasági élet. A közönség fegyelmezett viselke­dése és higgadt magatartása a bankkorlátozások megszüntetésé­nek első napjain, nagyban meg­könnyíti a teljes szabadforgalom­hoz való visszatérést. A birodalmi elnök julius 18-ikán kelt rendelete alapján a kormány el­rendelte, hogy 1931. augusztus 6-ától kezdve a bankoknál, különböző pénz­táraknál és szövetkezeteknél vezetett 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom