Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-08 / 95. szám
I lapunk mai száma a Jövő teljes H.á.dió-mnsort tartalmazza. Ötvenkettedik évtolyam. 95. szám. Szombat, 1931, anarusztns 8. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA elír. Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. ém FÖLÖS* ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A dráguló pénz. Komárom, — augusztus 7. Igen sokan voltak abban a véleményben, hogy Csehszlovákia, kívül minden gazdasági érdekeltségen, páholyból nézi a ma nagyfontosságú közgazdasági eseményeit, melyeknek politikai összefüggései eléggé ismeretesek. Hogy a gazdasági elkülönülés is az álmok birodalmába tartozik, azt tanúsítja a cseh nemzeti bank diszkont emelése kerek egyszázaikkal. Hiába akkor, amikor a német gazdasági élet nagy vívódásai folynak, amikor a közvetlen szomszédok, Ausztria és Magyarországok pénzügyei is a legmélyebb pontra jutottak, Csehszlovákia sem tudja magát ezektől az eseményektől függetleníteni. Az idegen valuták lassú kiszivárgása itt is folyt és azt most ezzel a radikális, de hasznos eszközzel akarja megállítani a kormány. Ennek a következménye a bankkamatláb emelése, t ehát a kölcsönhilelek megdrágulása lesz. Hiába tesznek nyilatkozatot a takarékpénztárak, amelyek a kölcsönkamatlábat nem emelik, ezeknél a hiteligénylés mértéke teszi ezt lehetővé, de a bankok versenye ezt meg nem engedi. Hogy ez a bankráta emelés a most beállott mezőgazdasági katasztrófára is milyen végzetes befolyással lesz, azt nem szükséges külön fejtegetnünk. Biz ez a legrosszabbkor érkezett a közgazdaságnak minden rétege számára, mert általános pénzhiányt idéz elő. Ez a pénzhiány már hónapok óta érezhető és a helyzet kiéleződésének egyik előjele volt. Most a kamatláb hivatalos felemelése ráütötte a pecsétet. A pénz megdrágulása természetesen maga után vonja az egész életnek megdrágulását is és első sorban a kenyérét. A kormány, amikor most már nyilvánvaló, hogy a kenyérszükségletnek egyötödrészét sem tudja a belföldi terméssel biztosítani, kiadta a keverési rendeletet hetvenöt százalék belföldi és huszonöt százalék külföldi búza keverésére, amelyet egyetlen malom sem tart meg, nem pedig azért, mert azok külön, intern rendeletet kaplak a keverés százalékáról. Amikor ötven koronán lehetne kenyérmagot vásárolni, a hatalmas buzavám fenntartásával a kormány mesterségesen védi a belföldi termelést, pedig a jelen helyzet épen nem erre való. A gazdák vetőmagszükségletüket hatvan koronás nemesített búzával bővesen fedezhetnék, azonban a kormány ezt sem teszi lehetővé és bizonyosan százkoronás vetőmagbuza kedvezménnyel fogja a gazdákat boldogítani. A dráguló pénz nyomában ismét újabb egzisztenciák összeomlását várhatjuk. Mert megdrágul az élet és megszűnik a pénz körforgásának rendes üteme, az ipar megáll, mivel nincsenek rendelések, a kereskedelem pedig az ipar után alkalmazkodni kénytelen. Mindehhez kiújul a régi probléma azzal, hogy a munkanélküliek keretei nemcsak hogy meglelnek, de az ezredek és brigádok mellé újak keletkeznek és mögöttük, mint a sötét gond, ott áll Szlovenszkónak több százezer földmunkása, akinek az idei aratórész nem biztosítlolt télre kenyeret. Mindezek rossz kilátások a jövőre és ha hozzákombináljuk a gazdasági szerződések hiányával előállott veszteségeket, akkor látjuk csak, hogy ez magának az államnak bevételeit is csökkenti. A kimutatásokból azt kell látnunk, hogy az állam adói nem adják a régi megszokott bevételeket. A forgalmi, fényüzési adók teljesen lecsökkenő tendenciát mutatnak, de előrelátható az is, hogy Szlovenszkó legjobb adófizetői, a magyar gazdák sem tudják a régi módon adótartozásaikat törleszteni és a régi jó termések alapján kivetett jövedelmi adók akkor, amikor a búzaár épen felére szállott alá, már be sem lesznek hajthatók, mert ezen a téren jogos az érdekelteknek adórevizió kívánsága. Az állam bevételeinek csökkenése igen természetesen maga után vonná azt, hogy a költségvetés csökkentése is bekövetkezzék abban a mértékben, amelyben az előirányzott bevételek elmaradtak a folyó évben. Csakhogy ezek között olt van a militarizmus tétele, amelynek milliárdjait csökkenteni a kormány és pártjai — köztük a második internacionálén résztvett szociáldemokrata párt — sem hajlandók. Az agrárpárt nagyon természetesen folytatja kettősarcú játékát, amely egyrészt a kárvallott földmívesek segítésében, másrészt pedig a költségvetésnek magas kiadási tételeiben és természetesen a katonai kiadások változatlan fentartásában nyilvánul meg. A közönségnek azonban kinyílik a szeme és megtudja, hogy kik azok, akik az ő javán munkálkodnak. A dráguló pénznek legszomorúbb következménye lesz az, hogy a katasztrofális helyzetbe jutott magyar, kisebbség segítsége nem fog megtörténni abban az arányban, amint arra szükség lenne és sokan ennek következlében elmerülnek a gazdasági csapások tengerében. Ezt akarja megakadályozni a magyarság két pártja minden erejével és első sorban a földmunkásság, másodsorban a katasztrófától letiport kisgazdák és törpebirtokosok érdekeit védelmezi törvényhozói útján. Erről a munkáról meggyőződést szerezhetnek az érdekeltek, mert ez nem kortesmunka, hanem magyar véreink érdekében és javáért folytatott munka, ami szent kötelessége ma minden magyar embernek, aki megérti a rendkívüli időknek szavát és véreinek egyre fokozódó segélykiáltásait. F0LITIE1I SZEMLE Komárom, — augusztus 7. A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés tárgyalása előtt. Amióta a csehszlovák kormány az agrárpárt sürgetésére és nyomására felmondta Magyarországnak a kereskedelmi szerződést, azóta már egy esztendő telt el s bár ez a szerződésnélkülí állapot Csehszlovákia kereskedelmére, de egész gazdasági életére igen bénitó hatással van, még mindig nem sikerült egyetlen lépéssel sem közelebb jutni az uj kereskedelmi szerződés megkötéséhez. Csehszlovákia nagy nehezen rászánta magát arra, hogy újra fölveszi a tárgyalásokat Magyarországgal, folytattak is megbeszéléseket a két állam képviselői, de a megegyezéstől még nagyon távol vannak. Ebben az ügyben hol a külügyminiszter, hol a kormány más tagja nyilatkozik időnként, hangoztatva a két egymásra utalt állam megegyezésének szükségességét, azonban pozitiv eredményről nem tudnak beszámolni. A napokban, mint budapesti forrásból Írják, Búd János magyar kereskedelmi miniszter és Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar delegáció vezetője fontos megbeszélést folytattak a kereskedelmi szerződés megkötése ügyében a csehszlovák köztársasággal folytatott tanácskozások anyagáról. Hir szerint a magyar—csehszlovák közeledés eddig meglehetősen gyengén indult, de a magyar delegáció reméli, hogy meg lehet majd találni a tárgyalás alapját. Ez a hir is amellett bizonyít, hogy Csehszlovákia elzárk'ózottsága és merevsége folytán a kereskedelmi szerződés megkötése még a jövő zenéjéhez tartozik. A pápai nuneius elitélte Kordács sajtónyilatkozatát. Az apostoli nuneius kihallgatáson fogadta Picha káptalani vikáriussal az élén a prágai káptalannak tagjait. Picha az egész káptalan nevében biztosította Ciriaci nunciust a Szentszék és ennek prágai követe iránti határtalan odaadásáról és megjegyezte, hogy ebben vele az egész klérus és a katolikus nép is egyetért. A nuneius válaszában kijelentette, hogy a Szentszéknek tudomása van arról, hogy miként történt a lemondás. Ami Kordácsnak a Szentszék ellen tett sajtónyilatkozatait illeti, — és pedig igen kényes ügyben — arra kéri az érseki káptalan tagjait, hogy ezt nézzék el nála. Az ő nevében kéri elnézésüket, mert eljárását minden bizonnyal nem lehet másként megmagyarázni, minthogy cselekedete horderejének nem volt teljes tudatában. Valóban egészen hallatlan, hogy bármely népnek első érseke ipy beszéljen újságírók előtt. Mindez azonban azt bizonyltja, hogy milyen helyesen csele kedett Msgr. Kordács, amikor a prágai érsekségről lemondott. A prágai nuneius személye ellen intézett teljesen indokolatlan támadásaiért szivből megbocsátok neki, — jelentette ki a nuncius, aki végül azt hangsúlyozta, hogy az ő feladata az, hogy a nunciatura függetlenségét megvédje és szabad belépést biztosítson oda mindazok számára, akik e prágai érsek tudta nélkül akarják meglátogatni a pápa követét. Felszabadulnak Németországban a bankbetétek és takarékkönyvek A száztnilliódollőros kölcsön meghosszabbítása — augusztus 7 Szerdán és csütörtökön volt a szabad fizetési forgalom első két napja, amely egész Németországban igen kielégítően folyt le és minden várakozást felülmúló eredménnyel járt. Az első két napon a befizetések mindenütt sokszorosan meghaladták a kivételeket, ami nagy megnyugvással hatott a bankkörökre, mert általában az a nézet, hogy ezzel a válság legnehezebb szakaszán átküzdötte magát a német gazdasági élet. A közönség fegyelmezett viselkedése és higgadt magatartása a bankkorlátozások megszüntetésének első napjain, nagyban megkönnyíti a teljes szabadforgalomhoz való visszatérést. A birodalmi elnök julius 18-ikán kelt rendelete alapján a kormány elrendelte, hogy 1931. augusztus 6-ától kezdve a bankoknál, különböző pénztáraknál és szövetkezeteknél vezetett 1
