Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-27 / 77. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1931. junius 27. MARKSTEIN paplankésíitií Érsekújvár-Komáromi-utca 46. szám. Vállalja: pehely, gyapjú és vattával töltött paplanok készítését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig a lehető legolcsóbb árban. Gyermek-paplanok. Régi paplanok átdolgozását vállalom. — Ágytoll tisztítás gőzzel. — Árajánlattal díjmentesen Szolgálok. 255 dositásáról és kiegészítéséről. Ez a törvény novella a bírósági illetékek emeléséről szól. Az emelés a békebeli illetékek három — ötszöröse és keresztülvitele vagy közvetlen, az illetékek emelése révén vagy közvetett ott, ahol emelik az illetékek megállapításának jelenlegi maximális határát. Ahol az illetékek összege a vita vagy tárgyalás alapját alkotó tárgynak értéke után igazodik és ennek a tárgynak értéke nem haladja meg az 5000—10.000 K-t, az emelés a fenti határok alatt marad. A csőd és a kényszeregyezségi eljárásban az illetékek unifikálását vezetik be. Az illetékek emelésének pénzügyi eredményét 15 millió koronára becsülik. A törvény ideiglenes intézkedés jellegével bir és hatálya 1933. év végére van korlátozva. A Jugoszláviával megkötött kereskedelmi szerződés a külügyi bizottság előtt. A képviselőház külügyi bizottsága a napokban foglalkozott a csehszlovák— jugoszláv kereskedelmi szerződéssel, amelyet mostanában kötött a két kormány. Az ülésen, amelyen a külügyi, kereskedelmi és pénzügyi minsztériumok képviselői is jelen voltak, Seba képviselő ismertette a szerződést, aki nagy elismeréssel adózott beszédében mind a két állam delegációja iránt, amelyeknek tagjai át voltak hatva attól a törekvéstől, hogy a célt elérhessék. Az előadó szerint a kisantant államok gazdasági együttműködésének uj kezdetét jelenti ez a szerződés. Szűllö Géza dr. felszólalásában kifogásolta, hogy Csehszlovákia eddig még jmindig nem kötötte meg az állam szomszédságában levő Lengyelországgal, Magyarországgal, és Ausztriával a kereskedelmi szerződést. Lord Cecil a béke biztosítása szempontjából Csehszlovákiát fontosnak tartja. Lord Róbert Cecil középeurópai útjában megállapodott Prágában is, ahol a kormány németnyelven szerkesztett lapjának hosszabb interjút adott az általános politikáról. A leszerelési konferenciáról is megemlékezett és erről Csehszlovákiával kapcsolatban többek között a következőket mondotta: Azt gondolom, hogy Csehszlovákiának a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontja nagy jelentőséggel bir Cseh— junius 26. Ez év első negyedének kedvezőtlen adóbevételei a pénzügyminisztériumot arra késztették, hogy az adóhivataloknak újabb részletes utasítást adjon az adók behajtásának és végrehajtási utón való behajtásának módozatairól. A pénzügyminisztériumi utasítást a vezérpénzügyigazgatóságok és adóhivatalok a legutóbbi napokban kapták meg. A pénzügyminisztérium ebben az utasításban felhívja az alárendelt hivatalok figyelmét, hogy az adók beszedésével kapcsolatos mindennemű ténykedésénél, vagyis a fizetési meghagyás és a végrehajtás közötti cselekményeknél ne járjanak el kellő megfontolás nélkül, sablonszerűén, hanem az adókünnlevőségek gyors likvidálására való törekvésben is feltétlenül, s a legnagyobb gondossággal tartózkodjanak a tömeges árverésektől, különösen faluhelyen, mert ezek nagyon rossz vért szülnek, s az adófizetők körében nem kívánatos elkeseredést váltanak ki, ezt követi számtalan írásbeli és szóbeli panasz, ami ismét csak a pénzügyi igazgatást terheli fölösleges munkával. Az utasítás szerint külömbséget kell tenni olyan adófizetők között, akik a tapasztalat szerint egyszeri megintésre kifizetik az adótartozásokat, s azok között, akik végrehajtási eljárás nélkül nem fizetnek, mert valóban nincsen pénzük, s minden jóakaratuk ellenére nem tudják leróni adótartozásukat, s olyanok, akik konok nemfizetők, akik nem akarnak fizetni, bár van pénzük. Az első csoportbeli adófizetőkkel szemben, vagyis azokkal szemben, akik rendesen egy fizetési megintésre pontosan Szlovákia kicsiny, de fontos állam. Központi fekvésénél fogva, középponti befolyással is bir és ezért, nagy fontosságú Csehszlovákia politikája. A leszerelés kérdésével a biztonság kérdése függ össze. A biztonságot manapság nem lehet már a régi módszerekkel megteremteni. A biztonság függ a békétől. Az én elgondolásom szerint a biztonság meghosszabbításánál az egyedek fáradozásáról le kell mondani és azt az együttes működés utján lehet csak elérni. Vagyis, egy általános megegyezést kell létrehozni, amiáltal a megegyezés résztvevői szövétkeznének mindazok ellen, akik a békét megsértik. Tehát ugyanaz, amit már a Népszövetségben is kitűztek és amit a lokarnói szerződésben részben applikáltak. Ha a hadifölszerelés korlátozását elérhetjük, akkor az általános applikálás könnyen lesz elérhető. fizetnek, nem szabad megindítani a végrehajtási eljárást, ha olyan eset adódik elő, hogy mostanában egy megintésre sem fizetnek. Az ilyeneket az Írásbeli megintés után, előbb szóval, távbeszélőn, majd ismételten Írásban kell felszólítani a fizetésre. Azoknál az adóalanyoknál, akik adótartozásuk megfizetésére nyilvánvalóan képtelenek, mert anyagi viszonyaik leromlottak, meg kell elégednie az adóhivatalnak az adófizető által felajánlott részlettörlesztéssel s az adóalanynak azzal az Ígéretével, hogy a hátralévő tartozást részletekben fizeti meg. Végül a jó vagyoni helyzetben élő adófizetőkkel szemben a törvény teljes szigorúságával kell fellépni. Az ilyen megkülönböztető eljárás különösen szükséges a mai gazdasági válság idején, nevezetesen pedig az elemi csapásokkal sújtott községekben és járásokban, mert csak igy kerülhetők el a tömeges árverések, amelyek gyakorlása elveszíti erkölcsi hatását és igy célját is, ellenkezőleg, az adófizetőkben dacosságot ébreszt, még azokban is, akik különben rendesen fizetnek. Az adókivetések ellen benyújtott fellebbezéseket, s az 1927-76 számú, az egyenes adókról szóló törvény, valamint az 1924-235 számú, a rendkívüli adóleirások engedélyezéséről szóló törvény alapján adókedvezmények iránt benyújtott kérelmeket a legsürgősebben kell elintézni. Ügyelni kell arra, hogy az 1927-67 és a 77 számú törvények az önkormányzati testületek pótadóinak százalékát pontosan határolják és hogy az adókivetés most már a rendes időben SZANATÓRIUM Dr. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. a történik meg, vagyis, hogy az adóteher elvesztette azt a különös súlyát, amilyennel a háborút követő években nehezedett a közgazdaságra, s igy a rendkívüli adókedvezmények iránti kérelmek jogosultsága rendesen már kisebbfoku, mint régebben volt. Az 1927-es és a későbbi adóévek adótartozásainak leírása és az ez évre esedékes adóknak csökkentése iránti benyújtott kérvényekről az alárendelt hatóságok kéthavonkint kötelesek névszerinti kimutatásokkal alátámasztott jelentést tenni s a főpénzügyigazgatóságoknak különös tekintettel a kedvezően elintézett kérelmekre. A vezérpénzügyígazgatóságok az összesített kimutatásokat a pénzügyminisztériumhoz terjesztik elő. Az első kimutatás ez év első négy hónapjában elintézett kérelmekről junius végéig terjesztendő a pénzügyminisztériumhoz. Minden 140 lakosra esik egy postacsekbszám'a. Az állami statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy 1930. év végén a köztársaságban összesen 108,476 postacsekszámla tulajdonos volt. Egy betét átlaga 18.030 korona volt. Ha szép arcbőrt akar, használja a több mint 40 év óta általánosan kedvelt I>r. dF,reyg-aiig--féle szeplő elleni crémet. Kapható: Stadt Apotheke, Bodenbach a. E. Pöstfach 26— tervezll v á1i a 1II épít Bä hmsz&mídyI A pénzügyminisztérium utasítása a tömeges árverések elten. A féllábu. Irta Büky György. Barna Balázs daliás úr volt. Büszke, dacos, magyar fajtából való, akinek a szaya örökké vitákat provokált, a keze utálattal fogta meg a munkát s a tekintete mindig ott villogott a menyecskék járása körül. Eljárt a templomba, de csak azért, mert fejjel magaslőtt ki az emberek közül, ha végig ment a hajón faragott székéhez. Szerette a munkában a nótát és amikor a mezőn felbukkant táncoló lován, egyszerre felcsapott az ének a dologban görnyedő lányok és legények ajkáról. Szerette mutogatni erejét. Nem egyszer vette kézbe maga az elakadt ekét és egyetlen rántással zökkentette viszsza barázdás útjába. Feldúlt szekereket egyedül rántott állásába, és minden elmerült kereket játszva emelt ki a kátyúból. Az emberek messze tájon hetyke Balázsnak hívták és szívesen dolgoztak a keze alatt. Volt a munkások között egy széles vállu, erős karú legény, aki mankóval a hóna alatt dolgozott, mert féllába volt. De azért éppen úgy bírta a munkát, mint a többi. Soha nem maradt hátra. Furcsa, esetten bakugrásai szívósan követték a dolgozókat. Egyetlen lába olyan szilárd volt, mint valami vasoszlop. Barna Balázs ezt az embert nem bírta. Ha ő jött, neki el kellett tűnnie. Egészséges, ép testének ösztöne nem bírta a nyomorékot. — Nem bánom, ha itt van és dolgozik, csak én ne lássam! Abból a búzából, amit ő kaszált, nekem nem kell liszt,- akármilyen búza is az; attól a lánytól, akit ő fogott meg, nekem nem kell csók, még ha a világ legszebb lánya Volna is. S az emberek megszokták, hogy Rózsa Ferit dugdosni kell a földesúr elől. Az meg keserű engedelmességgel vetette magát hol árokba, hol bokor mögé, hol szénakazalba, csakhogy elkerülje hetyke Balázs szempillantását. Ilyenkor a gazda az emberek közt hullámzó kacagásról tudta csak meg, hogy a féllábú ijedt bakugrásokkal éppen az előbb menekülhetett el valahová ... A világháború később az emberek nagyrészét hosszú időre elválasztotta egymástól. Barna Balázs is felöltötte huszártiszti uniformisát és attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyta a falut, senki sem látta nyolc kerek esztendőn keresztül. Érkeztek hírek róla, hogy megsebesült a lábán és hogy életveszélyes az állapota, azután meg, hogy nem is volt súlyos a seb és könnyen felgyógyult belőle... Amikor végül haza érkezett, megváltozottnak találták az emberek. Daliás teste ugyan megmaradt olyannak, amilyen volt, de a nézése sötétebb lett, a szava keserűbb és a régi sugaras arcán keménnyé kövesedtek a vonások. Észrevették, hogy amikor gyalog járt, a jobb lábára egészen könnyen biccegett. Úgy látszik, az az ostoba golyó mégis hagyott nála valami örök emléket. Később a kastély cselédei mesélték róla, hogy szűkszavú és zárkózott lett s hogy legrégibb embereit, még kedvenc inasát sem engedi közel magához. A lába azonban mégse lehetett olyan nagyon beteg, mert a birtokot tovább is lóháton járta, igaz, hogy nyugodt és csendes tempóban és a hajrák, a vágtatások elmaradtak. A legcsodálatosabb azonban az volt, hogy a tekintete nem akadt meg többé a ringó derekú menyecskék járásán, nem vette észre a forró falusi vér felkinálkozó kacérságát Őszi szántáskor történt... Messze határban mindenhol csillogó acél szedte pásztás barázdákba a földet. Nehéz szagot kapott a levegő a felforgatott göröngytől és zsírosán csillogott a talaj fekete vére a fukar kezű nap bágyadt fénye alatt Rózsa Feri vállához szíj jazott mankóval ott ugrált az eke mögött. Felső testének súlya alatt tövig szaladt a vas a nyöszörgő földbe. Éppen fordulni készült a kiemelt szerszámmal, amikor az úton, közvetlen előtte, váratlanul Kibukkant á földesúr alakja. Karjának egyetlen rántásával állította meg a lovakat, pillanatig ő is megállt megdöbbenve, tanácstalanul, azután villámgyorsan megfordult és 'óriási ugrásaival, mint egy sebzett kenguru, igyekezett a közeli boglya mögé. Köröskörül megállott a munka. Kiegyenesedtek az emberek és csendesen várták, hogy mi történik. Barna Balázs arcán felengedett a keménység, kezét kürtnek tartotta szája elé és úgy kiáltott: ' ,:I — Állj! Ne szaladj! Rózsa Féri izmaiban olyan nagy volt az erőfeszítés és a lendület, hogy hiába igyekezett, nem tudott hirtelén megállni, csak ártott a nagy buzgalom, elvesztette az egyensúlyt és ami soha azelőtt nem történt meg veié, végigzuhant a földön. Az emberekből itt is, ott is kitört a .nevetés. De nem nevettek soká. A földesúr harsogó hangja beléjük fojtotta a jókedvet. •'— Csend legyen! Ki mer itt nevetni?! Szúrós szeméből csapkodott a villám és az arca egyszerre piros lett ■az izgalomtól. Mindenki hallgatott. ő meg lovával óvatosan, lassan a még
