Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-27 / 77. szám
1 Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvenkettedlk évtolyam. 77. szám. Szombat, 1931, jnnins 27. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 50 Kö, negyedévre 25 Kö. — Külföldön 150 Kö Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. éa FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Európa rossz szelleme Komárom, június 26. Franciaország a háború végén elvégezte munkáját és gondoskodott arról, hogy a békeszerződések elvegyék a kedvét mindenkinek a háborútól saját maga-magát kivéve. Németország hallatlan háborús jóvátételi terhe azt látszott ígérni, hogy ez az ország soha többé feltámadni nem fog a gazdasági rabszolgaság láncaiból, amelyet Versailles-ben vertek reá. A dunai monarchiát feldarabolták és életképtelen országokat teremtettek belőle, Bulgária területének felét vette el a francia igazságosság és Törökországra is a legsúlyosabb szankciókat alkalmazta. Ezen az országon kívül, amely kijelentette, hogy ezt a békeszerződést cl nem fogadja, hanem inkább hajlandó a háborút tovább folytatni, Európa új térképét megrajzolták a lelkiismeretes franciák. Céljuk nem volt más, mint a német nemzetnek a víz alá merítése, de hát egy nagy nép étniakarása egy fogyó nép minden ilyen akaratát vissza tudta verni. Ezért tíz évig nem volt nyugodt a francia Iclkiismcret és ma sem az. Locarno, Kellogg paktum, leszerelés, Young terv mind csak ártatlan kenőcsöknek bizonyultak, amelyek nem használnak a lelkiismeret nagy betegsége ellen. Franciaország szívesen látott volna egy bolsevista hullámot is Németország felett, csak hogy ez az állam még jobban meggyengüljön. A népszövetségben a hajlékony Strescmann a francia Briand befolyása alá került, a bátrabb Curtius markánsabb egyénisége már nem igen ízlett nekik, akik Európa sorsát vezették az utóbbi évtized alatt. És miért vezetnek épen a franciák? Miért jogcím erre a germanofobia, mely az egész országot megmételyezte? A Hoovcr-moratórium azonban Franciaországot döntő lépés elé állította. Elfogadni, vagy elutasítani: ez lett volna a probléma. Ámde ha el utasítja, akkor bizonyítványt állít ki magáról, hogy csakugyan Európa rossz szelleme Franciaország. Ilooverrel ujjat húzni még sem lehet, aki kereken és világosan kijelentette, hogy tervének nem engedi kicsavarni a nyakát és elvenni belőle a lényegét, amire a Szajna partján igen is hajlamosak tennének. A moratóriumot tehát fogcsikorgatva bár, de el kellett fogadniok és szemlélni irigy szemekkel, hogy az elmaradt milliárdokból Németország lassan felemelkedik elesett helyzetéből, iparát fejlesztheti, exportját emelheti és gazdasági helyzetén lendíthet. A nagyobb sebe azonban Európa vezető államának az, hogy ezúttal nem ő diktálja az iramot, hanem Amerika avatkozik bele, az ő hitelezője és leszorítja a világ színpadáról a második helyre. Az az U. S. A. amely a páris-külvárosi békéket ratifikálni sem tartotta érdemesnek. Hát bizony ez rosszul cshetik az elkényesedett francia diplomáciának, amellyel előzetesen a Hoover-tervet még csak nem is közölték. A Hoover-moratóriummal a francia presztízs kapott érzékeny és megérdemelt sebet. Beméljük, hogy ezt a sebet követni fogja a második is, amely Ieáleázza a fegyverkező Franciaországot és annak leszerelési szándékait. Ma ez a fegyverkezés már olyan mértéket öltött, hogy az a legnagyobb mértékben aggodalmat keltő. Franciaországnak van a legnagyobb repülő-parkja, neki van a legnagyobb nehéztüzérsége. A szomszédos német állam pedig teljesen le van szerelve és néhány frontharcos játszik benne katonásdit fapuskákkal. Ellenben ugyanez a Franciaország és külügyminisztere tett nemrégen feljelentést a németek ellen Gcnfbcn, hogy azok nem szereltek le teljesen. És elképzelhető a megrökönyödés, ha a német szorgalom és vasakarat a világ legmodernebb páncélos csatahajóját bocsátja a tengerre. Ez a nagy fegyverkezés minden körülmény között a háborúra fog vezetni és ezt a háborút a legfegyverzettebb állam, Franciaország kezdheti meg, hiszen a semlegesek ezeken a kereteken kívül állanak és csak az örökös ellentét a latin és germán faj közölt keresi a helyzet egyensúlyát, ha kell háború árán is. Emlékezzünk vissza a régi évszázados háborúkra, amelyek Elszász és Lotharingia birtokáért folytak. Németország ezekről az államiestekről önkéntesen lemondott, de ez nem elég a franciáknak, akik az utolsó német márka kiszolgáltatása árán lennének csak nyugodtak. A leszerelés nagy kérdése meg fogja hozni az eddig titkolt felvilágosításokat a franciák haderejéről és ez felnyitja a szemét Európának. Természetesen arra fog hivatkozni, hogy neki biztonságát kell őriznie, ez azonban egyáltalában nem érv. Ha a németeknek, magyaroknak és osztrákoknak, meg a bolgároknak elég a minimumra korlátolt és inkább rendőri célokat teljesítő hadsereg, úgy Franciaország sem lehet kivétel ezen a téren és elégedjék meg szintén egy lakossága számarányának megfelelő katonai létszámmal. A francia fegyverkezés az egyedüli, amely a békét fenyegeti. Amikor a szovjet megbízott megtelte javaslatát a teljes leszerelés mellett, amelyben Szovjet Oroszország is résztvesz, akkor a francia érvek a biztonságról egészen kicsire zsugorodtak össze. Európa szemei már kezdenek felnyílni. Látja a francia aranyhegyet, amely épít a jóvátételből és emellett a német munkás éhezik és milliószámra áll munkanélkül. Európa gazdasági élete összekuszált. Ki az oka ennek? Jórészben Franciaország, amely csak a jó üz-Komárom, — junius 26. Munkában a pénzügyminiszter. Az új pénzügyminiszter, Trapl dr., mikor elfoglalta hivatalát, semmit sem árult el programjából, de mióta a pénzügyminisztérium élén áll, szorgalmas munkában tölti napjait, hogy az állam pénzügyi és gazdasági helyzetének egyensúlyát biztosítsa. Terveiről kevés jutott eddig nyilvánosságra, de mint a prágai lapok írják, a parlament legutóbbi ülésén sok szó esett az állami költségvetésről és a pénzügyminiszter jövőbeli politikájáról. A kiszivárgott kirekből ma már tudják a benfentesek, hogy a pénzügyminiszter milyen javaslatokat tartogat az állam pénzügyeinek szanálására. Egész halmaz olyan javaslatról van szó, amelyek aligha fogják megörvendeztetni a nyilvánosságot. Ezek a javaslatok nem vonatkoznak csupán az állami alkalmazottakra, hanem a lakosság széles rétegeit is érintik. A pénzügyminiszter ugyanis többek között, a kdvéárak felemelését tervezi, de tetemesen drágítani akarja a dohány nemiteket is. Ez a két javaslat is elegendő arra, hogy a köztársaság lakossága a legnagyobb bizalmatlansággal tekintsen az uj pénzügyminiszter működése elé. A Stribrny-ügyben a vizsgálóbizottság elfogadta az előadó javaslatát, Csütörtökön tartotta záróülését a Stribrny-ügyben kiküldött vizsgáló bizottság. Az ülésen felszólalt Szüllö Géza dr., keresztényszocialista képviselő is, aki beszédében élesen bírálta a bizottság eljárását, amely félmunkát végzett, majd a korrupciót ostorozta, amelyről ez a per eleven képet nyújtott. A bizottság előtt ki kellett volna hallgatni Stribrny Ferencet, Sichrovszkyt és Steiskált, de utasítani kellene a nemzeti szocialista pártot is arra, hogy annak elnöksége a leghatározottabban jelentse ki, hogy nem kapott és nem vett föl províziókat. Stribrny — úgymond Szüllő dr. — alkalmatlan volt a benesi politikának. Ez a bűne, nem pedig az, hogy rosszabb volt mint a többi. Az egész dologban én mindenütt ott látom leteket szereti, de áldozatokat hozni nem tud és nem is akar. Briand megeresztheti dallamos hangját Genfben, Európa azonban már jóllakott a francia frázisokból és nem hallgatja szívesen azokat, mert hozzá van szokva, hogy azokban mindig szemfödelet szőnek egy-egy szép és Európa igazi békéjét szolgáló gondolatra. Amerika nyitotta fel az európai szemeket, amelyek eddig hipnotizálva voltak Párizsra szegezve, A varázsnak vége és a rontás megszűnt. azt az ügyeskedő kezet, amelv jellemzi Benes miniszter urat. Leszögezem azt az igazságot, amint bele akarok kiáltani a közvéleménybe, hogy a különbség Benes és Stribrny között csak az, hogy Stribrny jó testvér, jó barát és rossz miniszter volt, Benes pedig rossz testvér, rossz barát és rossz miniszter. Majd Koudelka előadó fölolvasta indítványát, amelyet a bizotság jóváhagyott s a képviselőház elé terjeszt. A javaslat a következő: 1. A vizsgálóbizottság jelentését tudomásul veszik. 2. A képviselőház elhatározza, hogy a vizsgálóbizottság iratait a kormánynak adja át, hogy az a további szükséges lépéseket megtehesse. 3. Egyidejűleg megbízzák a kormányt, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket, melyek minden eszközzel akadályozzák meg az államigazgatásban előforduló viszds állapotokat és azt, hogy a törvényhozó testületek tagjai mandátumuk gyakorlásánál bármilyen formában esetleg visszaéléseket követhessenek el. 4. Megbízzák a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül foglalkozzék az állam részére való szállítások kiadásának olyan irányú rendezésével, hogy az államigazgatás tisztaságának megsértését és az állam megkárosítását lehetetlenné tegyék. Az előadó jelentéseinek végén összefoglalva a felhozott tényeket, amelyeket Stransky dr. képviselő vádjai alapján a vizsgálóbizottság megállapított, kiemeli, hogy különösen az a tény, hogy Stribny képviselő vasúti miniszterként való hivataloskodásának ideje alatt az államvasutak széngazdálkodásában a szállításoknál jutalékok beszedésével visszaélések történtek, megokolttá teszik a becsületességéről való kedvezőtlen véleményt. Fölemelne a bírósági illetékeket. Bármilyen súlyos is a gazdasági helyzet, a kormány nem arra törekedik, hogy annak rettenetes hatását enyhítse, hanem újabb emelésekkel még több terhet akar reárakni a lakosság vállaira. Erre mutat a kormánynak legújabb törvényjavaslata is, amelyet a képviselőház elé terjesztett a bírósági illetékekről szóló intézkedések mó-POLITIKAI SZEMLE
