Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)

1931-06-11 / 70. szám

Otvenkettedik évfolyam 70. Mzftm, Csfttörtök, 1931, jnniusU. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS­Felelős főszerkesztő: GAAL GYULAdr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FŰLŐP ZSIGHOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Kedden, csütörtökön és szombaton. Fontos pénzügyi kérdések. Komárom június 10. Egyik cseh ellenzéki lap az iránt érdeklődik, hogy hol késik az el­számolás arról az ezerháromszáz­­millióról, amelyet a múlt esztendő decemberében megszavaztak a kor­mány részére a gazdasági válság enyhítésére. Hát hiszen a kérdés csakugyan jogosult is a kormány­nyal szemben, amelynek egyes tag­jai a gazdasági válságról, mint mú­ló epizódról nyilatkoztak. Ha visz­­szaemlékezünk Benes külügymi­niszter providenciális jóslatára, ő abban a kellemes helyzetben volt, hogy kijelenthette: mi csehszlová­kiai lakosok boldogok lehetünk, mert minket a gazdasági válság tá­volról sem érint olyan súlyosan, mint egyéb országokat. (Már amely országok nem olyan szerencsések, hogy a kis antant tagjai lehetnének.) Udrzsal miniszterelnök úr sem volt pesszimista, pedig olyan kisgazda, mint a többi, aki panaszkodik és sokalja az adókat. Az 1300 millió a kormánynak át­meneti célokra kellett és az egyes lapok azt írják, hogy abból ugyan nem közmunkáztak el semmit, ha­nem az államvasutak deficitjét tör­­lesztgették és kifizették azokat a számlákat, amelyek még az előző évről maradtak fizetetlenek a régi építkezésekből kifolyólag. Egyszó­val a milliárdot meghaladó krizis­­kölcsön a múlt évi zárószámadás javítására szolgált. Hát ez is ért­hető, bár égy ember volt Cseh­szlovákiában, akinek kemény ko­ponyájába ez nem ment bele, aki klem takarta megérteni, hogy itt pusztul és veszendőnek indul min­den, nemcsak a gazdasági válság folytán, hanem a teherbírás lecsök­­kenése miatt. Englis nem értette meg, hogy az 1920 óta 1930-ig négy­száz százalékkal emelkedett köz­terhek már túlfeszítették a teljesí­tőképesség húrját. A cseh ellenzéki újságnak ez a kérdése valószínűleg válasz nélkül marad. Majd megtudja azt a tör­vényhozás a zárószámadásból és a költségvetésből, mivel valahol az 1300 milliót el kell számolni. Idő­közben azonban a csehszlovák kor­mány, amely oly rózsásnak látta a helyzetet még a gazdasági krí­zis elején is, egy bizonyos külföldi adósság konverziója gyanánt, amely csak jövő ilyenkor lesz ese­dékes, a leggyorsabb parlamenti eljárással, vagyis félóra alatt 1700 milliót szavaztatott meg és ezt az összeget a gazdag francia banká­roktól már ezóta fel is vette. Hát hiszen egy esztendeig ez a pénz is bizonyára kamatozni fog és ez a kamat talán fedezni fogja azt a kamatot, amelyet az amerikai köl­csön után fizetni kell. A szakértők ennek az ellenkezőjét állítják, va­gyis, hogy a fizetendő kamatnak a felét sem teszi ki az időközi ka­mat, ami pedig igen jelentékeny veszteség. Nem tudjuk, vájjon kitől függ az intézkedés és ki a felelős tényező ebben a kérdésben, amely rendkí­vül érdekli a közvéleményt. Hi­szen a krízískölcsön ezerhárom­százmilliójából úgy tudjuk, hogy egyetlen magyar kisgazda sem ka­pott kölcsönt, sem pedig iparos, de arról sem tudunk, hogy ebből a kríziskölesönből a magyar vi­dékeken beruházásokat létesítettek volna. Epén ilyen bizonytalanság­ban van a közvélemény, hogy a francia tőkések részéről folyósí­tandó ezerhétszázmilliós kölcsön Komárom, — június 10. Törvényhozóink közös klubülése Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a sze­pesi német párt törvényhozóinak klubja junius 11-én, csütörtökön délután Prá­gában a parlamenti klubhelyiségben közös klubértekezletet tart, amelynek tárgya a nyári agitáció és községi vá­lasztások előkészítése. A gabonabehozatal kérdését e héten elintézik. A gabonabehozatal, helyesebben a gabonamonopólium ügye, élénk tanács­kozás tárgyát képezi a miniszterek ülésein. A kérdés már hetek óta a mezőgazdasági és politikai kérdések homlokterében állt, azonban elintézése rendkívül nehéznek bizonyult. A föld­­mivelésügyi miniszternek javaslatával szemben áll a kereskedelemügyi mi­niszter javaslata, amelynek összeegyez­tetése képezte a súlyos föladatot. Az ebben a tárgyban kiküldött bizottság közvetítő javaslata elkészült, azonban azt még a koalíciós pártoknak le kell tárgyalni és csak ha a pártközi bizott­ság megegyezésre jutott, kerülhet az ekként előkészített javaslat a miniszte­rek tanácsa elé. Természetes, hogy a közvetítő javaslat elfogadása csakis kompromisszumon alapulhat, amit a koalíciós pártok egymás között kötnek meg. A csehszlovák földbirtokreform következtében felosztott birtokok. Vozenilek dr., az állami földhivatal elnöke, a kormány németnyelven szer­kesztett ismert szócsövében cikket irt a földreformról, amelyben többek kö­zött a következőket mondja: A törvény utján a birtokreform céljaira igénybe vett terület 1,311.019 hektár termőföld és 2.770.181 hektár erdő volt, mely 1918 birtokos tulafdondban volt és az összes birtokok kiterjedésének 29 százaléka. A törvény értelmében ideiglenes — hiszen egy évről van szó — hol fog kam»* »»ni és mi­lyen kamatláb mellett. iu í Prágá­ban a legutóbbi pánik óta sem fi­zetnek több és magasabb kamatlá­bat a betétek után, mint eddig és az legalább három-négy százalék­kal kisebb, mint Szlovenszkón. Fontos volna, ha a közvélemény tájékozódnék ennek a hárommilli­­árdnak a sorsáról, melyet a kor­mány rövid féléven belül vett fel meghatározott célokkal. Az első cél, a krízis enyhítése, nem követke­zett be, de reméljük, hogy az ame­rikai dollárkölcsön be fog követ­kezni a lejárat napján, azonban igen fontos, hogy köztudomásra kerüljön, hogy mi ezzel a kölcsön­nel egy esztendeig a kormány szán­déka. azonban ebből a területből tekintélyes mennyiséget és a hozzájuk tartozó mezőgazdasági ipari épületeket a régi tulajdonosok korlátlan birtokában kel­lett meghagyni és a lefoglalt területből 1,233.441 hektárt megint szabaddá tet­tek. A hivatalos eljárás vagy a föld­hivatal által jóváhagyott vétel útján 1,573.694 hektár került uj birtokosok (beleértve az államot, községeket, szö­vetkezeteket és más jogi személyeket) tulajdonába. A hátralevő részről, ami 1,274.065 hektár, még nem döntöttek. A döntés azonban valószínűleg még az év folyamán megtörténik. Ennek a te­rületnek nagyrészét a mostani tulajdo­nosok korlátlan tulajdonába fogják vísz­­szaadni.A földbirtok tulajdonában beállt eltolódás — Vozenilek dr. szerint — nem haladja meg az összes birtokok területének 12 százalékát. Nem hosszabbítják meg a liszt­keverési és őrlési törvényt. Mint ismeretes, a cseh nemzeti de­mokraták rendkívül ellenezték a gabo­namonopóliumot, azonban a legutóbbi tárgyaláson feladták ellenállásukat és igy kilátás van arra, hogy végre mégis törvény lesz az agrárpárt által kezde­ményezett javaslatból. A politikai mi­niszterek keddi üléséből kiszivárgott hírek szerint az engedélyezési eljárás terve meghiúsultnak tekinthető és a termékértékesítés biztosítására ebben az évben szervezetet létesítenek, amely a gobona és a liszt be- és kiviteléről javaslatokat fog tenni és ezeket végre­hajtja. A részletekről és a szervezet működésének időtartamáról még nem döntöttek, de bizonyos, hogy ez a rendszabály teljesen a gabonamono­pólium jellegével fog bírni. A folyó évi augusztus 31-ével lejáró lisztkevérési és őrlési törvényt, melyek tudvalevőleg főakadályai a Magyarországgal való kereskedelmi szeződésnek, a gabona­monopólium életbelépte után már nem hosszabbítják meg. A kereskedelmi kapcsolatok föl­vételét követelik a szociáldemo­krata fémmunkások is. A szociáldemokrata fémmunkások szövetsége gyűlésén határozatot fogad­tak el, amelyben a szövetség vezető­sége többek között kiemeli a munka­idő megrövidítésének és a szociális biztosítás módosításának aktuális voltát. Elsősorban is szükséges a járadékok emelése és a korhatár leszállítása. A köztársaság gazdasági helyzetének meg­vitatásával kapcsolatban elutasítja és elitéli a vezetőség a parlamenti munka lassúságát és követeli a Magyaror­szággal való kereskedelmi kapcsolatok azonnali fölvételét és • Ausztriával és Oroszországgal a kereskedelmi kap­csolatok rendezését. Föltétlenül szük­séges a kiviteli hitel rendezése és a munkanélküliek gazdasági védelmének emelése. A munkanélküliek száma lé­nyegtelen arányban csökkent, belát­ható időn belül nemzetközi javulás nem várható. A bekövetkezendő ősz és tél a legrosszabb viszonyokat hoz­hatja, ezért szakszerű gazdasági keres­kedelmi politikára van szükség. A pangó építkezés és az állam. Komárom, — junius 10. Bár a statisztikai hivatal kimutatása szerint az építőanyagok ára tiz száza­lékkal esett, mégis a szomorú tapasz­talat szerint az építkezés alig tud meg­indulni. A főszezőn már régen bekö­szöntött, azonban az építkezések száma még a tavalyi sivár viszonyokhoz képest sem érte el a megfelelő szá­mot A hivatalos kimutatások szerint az idén legalább is negyedrésszel kevesebb építkezést vettek tervbe, mint amennyi az elmúlt évben volt. Énnek az építőipari pangásnak nemcsak az építőiparosok, az építkezésnél foglal­koztatott iparágak, hanem általános közgazdasági szempontból is nagy hátránya van. Az építőiparnak nagy terjedelme rengeteg munkaalkalmat ád, sok munkáskezet foglalkoztat és igy a fogyasztóképességet is emeli. Sajnos, meglehet állapítani, hogy az építési kedv olyan pangást mutat,amely­hez hasonló mostanában még nem volt. Némi kivételtől eltekintve, egész Szlovenszkón megcsappant az építke­zés és ennek következtében a munka­­nélküliség sem képes megszűnni. Ha keressük az okát, akkor első sorban is a bankok helytelen pénzügyi politikája ötlik szemünkbe. A múltban az építtetők legnagyobb része kölcsön igénybevételével építtetett, mert ha nem volt elég tőkéje, a kölcsönpénz elég kedvező feltételű volt és szívesen fizette a kumatot a kölcsönvevő. Ma ez már ismeretlen fogalom. A bankok a legridegebben utasítanak el min­den ilyen kölcsönre irányuló kérést és a rengeteg heverő tőkékkel teletömött cseh és morva bankok mintájára inkább kamatoztatják a betéteket, semhogy segítségére sietnének az építtetőknek. Ez kétségkívül rövidlátó bankpolitika, amely előbb vagy utóbb, de meg­bosszulja magát. Viszont ha a bankok visszahúzód­nak az építkezés föllenditésétől, akkor az építtetőknek és az építőknek, vala­mint az ehhez kapcsolódó iparosoknak és munkásoknak a régóta nagyszerűen POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom