Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)

1931-06-11 / 70. szám

2. oldal

»KOMÁROMI LAPOK*

1931. junius 11.

bevált önsegélyezés alapján kell előmozdítani az építkezési kedvet. Tudvalevő, hogy a kislakások építkezésére az állam hajlandó támogatást adni, de ezt a támogatást első sorban csak szövetkezetek kaphatják. Létesítsenek tehát épitőszövetkezeteket, amelyek az olcsóbb kamatozási kölcsönök utján nyerjék meg a közönséget a családi házak építkezésének, esetleg nagyobb bérházak vagy egész városrészek, kertvárosok financirozását is vállalják magukra. A lakásínség kérdése még korántsem nyert megoldást, a városokban még mindig kevés a lakás és ami van is, régi és már alig felel meg a higiénikus követelményeknek.

De államfentartó szempontból is szükséges a magánépitkezések fokozása. Akinek saját háza van, azt az igyekszik minden körülmények között magának megtartani, amiből az is következik, hogy a saját házával rendelkező ember állandó adózója marad az államnak, azt a felforgató társadalmi és politikai mozgalmak hidegen hagyják, mert tudatában vannak annak, hogyha kenyér törésre kerül a dolog, neki is veszteségei lehetnek. Éppen ezért az államnak

is jó példával kellene előljárni. A teljes egészében elhibázott lakóvédelmi törvény gúzsba köti a háztulajdonosok kezét, ebben tekintetben tehát végre valahára reformot kellene megvalósítani. Mert a régi háztulajdonosoknak számtalan kihasználatlan terület van birtokában, amelyekre lehetne építkezni, azonban a mai körülmények között a háztulajdonosok visszariadnak minden uj kiadástól, mert a ház jövedelméből még a szükséges tatarozást sem képesek elvégeztetni, minthogy a bérjövedelem a befektetett tőkének az egy százalékát sem hozza meg.

Ha az állam komolyan venné a magánépitkezéssel szemben kötelességét, akkor elmúlna az a nagy pangás, amely ezen a téren tapasztalható és az építkezés, amelyre pedig régen nagy szükség volna, megindulna, a rendes mederbe terelődne és a forgalom emelkedésével a szabad verseny folytán nemcsak az építési anyagok ára csökkene, hanem az előállítási költségek is redukálódnának és hamarosan minden hatósági beavatkozás nélkül is elérhetnők e téren azokat az árakat, amelyek a háború előtti időben voltak.

Ä Komáromi Kerekedők Testületének 28*ik évi közgyűlése.

Zechmeister Sándor lett az uj elnök.

Komárom, — junius 8.

Vasárnap, junius 7-én délelőtt tartotta meg a Komáromi Kereskedők Testületé 28-ik évi rendes közgyűlését a kultúrpalota könytártermében a tagok szép számú érdeklődése mellett:

Napirend előtt Gaál Gyula dr. jogtanácsos mondott megható emlékszavakat a testület két elhunyt érdemes tagja, Milch Dezső és Renner Miksa felett.

— Jellem, tudás, jószivüság, lázas munkaszomj, igazság és emberszeretet voltak azok a tulajdonságok — mondta Gaál Gyula dr. — amelyek Milch Dezsőt embertársai fölé helyezték s amelyek őt az élre vezéri polcra predesztinálták. Megalkuvást nem tűrő fanatikusa volt a becsületnek s e fanatizmusának lett vértanújává, mikor az egyéni és kereskedői becsületét a szellőtől is féltő érzékenységgel, a kötelezettségei teljesithetésében kételkedve egy válságos órában oly szigorúan Ítélt maga felett. Életének ez volt az egyetlen igaztalan tette, azt is önmaga ellen követte el.

— Renner Miksa testületünknek másik megboldogult tagja — folytatta Gaál Gyula dr. — a munkakörében előkelő nyugalommal fáradhatatlanul dolgozó kereskedő s városi társadalmunknak is köztiszteletben álló alakja volt, aki abból az általános becsülésből, amelyet kereskedői tevékenységével kiérdemelten magának megszerzett, nagyon sokat juttatott a karnak.

Gaál Gyula dr. kegyeletes beszéde után a közgyűlés elhatározta, hogy az elhunyt két érdemes tag emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg.

Ezután Fried Jenő elnök rátért a testület közgyűlésének napirendjére, igy elsősorban az elnöki jelentésre. A közgyűlés az elnök indítványára elhatározta, hogy a járási grémium megalakulása ellenére is a komáromi kereskedők testületét ezentúl is fenn fogja tartani.

Majd a pénztári költségvetés és a zárszámadás ismertetésére került sor, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott és igy a tisztviselőknek a közgyűlés a felmentvényt megadta. A tárgysorozat 3-ik pontja a tagsági dijak megállapítása volt. Mivel minden kereskedő a járási grémiumnak is kötelezett tagja, azért a kereskedők testületének évi tagdiját a közgyűlés mindössze évi hat koronában állapítja meg, nehogy a kereskedőket ezek a terhek súlyosan érintsék. A testület vagyona krb. 90.000 koronát tesz ki, ebből a készpénz krb. 75.000 korona, a többi a berendezés és a könyvtár. Az elnök ez alkalommal is megemlékezik Politzer Mór tevékenységéről, akinek agilitásának és takarékosságának köszönhető nagyrészben az, hogy a testület ezt a vagyont összegyűjtötte. Az elnök javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a testület leltári ingóit

és könyvtárát használatul a járási kereskedelmi grémiumnak adják át, továbbá elhatározta a közgyűlés, hogy a testület készpénzvagyonából 50.000 koronáig terjedő kölcsönt bocsájt kamatmentesen a járási grémium rendelkezésére. Ha a járási grémium abba a vagyoni helyzetbe kerül, illetve ha a testületnek a kölcsöntőkére szüksége lesz, úgy a kölcsönt a grémium félévi felmondásra visszaadja. A kölcsön kedvező feltételeit azzal indokolja a közgyűlés, hogy a testületnek is csaknem ugyanazok a tagjai, mint a grémiumnak, s minthogy mindkét érdekképviselet azonos célokat szolgál, az érdekközösség az új szervezet támogatását teszi kívánatossá, a két testület vezetésében nélkülözhetetlen összhang pedig az ügylet sima, mindkét fél érdekeit szemmel tartó lebonyolítását fogja biztositani. A tárgysorozat utolsó pontja a tisztikar megválasztása volt. Miután Fried Jenő elnök egyéb elfoglaltsága miatt az elnökséget vállalni már nem akarta, uj elnöknek a közgyűlés Zechmeister Sándort választotta meg, alelnöknek Spitzer Bélát és Szunyoghy Jánost, pénztárosnak Politzer Mórt, jegyzőnek Kemény Dezőt, ellenőrnek Király Károlyt és könyvtárosnak Kovács Ferenc grémiumi titkárt. Ezután még sor került öt számvizsgáló megválasztására és a kilépett választmányi tagok helyeinek betöltésével a választmány megalakítására. Ipovitzjenő javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a lemondott Fried Jenő elnököt a testület több mint 25 esztendős munkásságában kifejtett érdemeiért a testület hálájának és megbecsülésének kifejezéséül örökös tiszteletbeli elnöknek választják meg.

Biztosítsuk

választói jogunkat!

Felhívás az őslakossághoz.

Az 1929. október 27-án lezajlott nemzetgyűlési választás alkalmával minden oldalról hallottunk panaszokat, hogy az őslakosság soraiból ezer meg ezer választó neve maradt ki a választói névjegyzékből s igy nem kaptak szavazócédulákat, amiért nem is szavazhattak.

Hogy ez újra meg ne ismétlődjék ismét felhívjuk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói névjegyzéket most állítják össze és arra, junius 15-étől 22-ig bezáróan ezt a névjegyzéket közszemlére fogják kitenni,

és pedig a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében.

Az ősszel megtartandó községi választáson csak az szavazhat, akinek nevét a választói névjegyzék feltünteti.

Ez az utolsó alkalom a községi választások előtt, hogy valaki választói jogosultságát .érvényesíthesse.

Nemzetgyűlési és községi választói joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki életének 21. évét 1931. junius 30-ig betölti és legalább három hónap óta azaz legalább 1931. március

15-ike óta tartózkodik a községben.

Tartománygyülési és járási képviselőtestületi választásoknál a 24 ik, szenátusi választásoknál pedig a 26-ik életévtől van választói jogosultság.

Minthogy a választói jog igazolásához az állampolgári bizonyítványnak és ott, ahol bejelentő hivatal van, a bejelentő lapnak előmutatása kötelező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat.

Felvilágosítással készséggel szolgálnak az országos keresztényszocialista párt s a magyar nemzeti párt központjai, kerületi, körzeti és titkári szervei.

tervez vállal

é p i t

HAASZ&MÁDY

Harminc épület égett le

kedden délelőtt Izsán

Ä tüzet, amely több házban gyulladt ki, gyújtogatás okozta

Saját tudósítónktól.

Kedden délelőtt ismét hatalmas tűz pusztított Komárom közelében, Izsa községben. A tűz fél kilenc órakor gyuladt ki Szabó Zsigmondnak közvetlenül a jegyzői hivatal szomszédságában lévő istállójában. A tűz délnyugati szélben rohamosan terjedt, mert a szomszédos házak kivétel nélkül mind zsuppfedelesek. Az izsai tűzoltók hihetetlenül nagy erőfeszítéssel fogtak hozzá a tűz lokalizálásához és nemsokára hat község tűzoltósága jelent meg a helyszínen, azonban a nagy tűzzel szemben eredménytelenül dolgoztak, úgy hogy a komáromi tűzoltókat voltak kénytelenek segítségül hívni, akik két Niagara motoros fecskendőjükkel robogtak ki a helyszínre. A vizet a Dunából pumpálták ki és fél tiz órára sikerült is a tűz tovaterjedését, amely ekkorra már két lakóházat és számos gazdasági épületet pusztított el, némileg elfojtani. Alighogy a komáromi tűzoltóknak sikerült ez, az első tűz helyétől mintegy háromszáz lépésnyire újabb tűzfészek keletkezett, a tűz újabb helyen csapott lángra. Ekkor már nyilvánvaló lett, hogy

Pénzügyi bizottsági ülés a városnál.

Komárom, — június 10.

Második összehívás után, gyenge érdeklődés mellett tartotta meg június 10-én délután a város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága ülését F ü 1 ö p Zsigmond biz. elnök vezetésével a városháza nagytermében.

A bizottság, több a város gazdasági érdekeit érintő ügyet tárgyalt, amelyek közül fontosabb volt a járási hivalatnak ama leirata, amely felszólítja a várost arra, hogy

a tüzoltóadót, az építkezési illetéket és féuyűzési adót sürgőssen vezesse be.

A tanács ebben az ügyben egy beadványt intézett a járási hivatalhoz, amelyben kifejezésre juttatta, hogy lehetetlen a város adófizető lakosságot még újabb adókkal megterhelni, mert fizetőképessége már is kimerült. Megindokolt előterjesztésében kéri a tanács a járási hivatalt, hogy mentse fel a várost ezen tervbevett adók fizetése alól. A Sándor Ernő főszámvevő által ismertetett tanácsi javaslatot a pénzügyi bizottság magáévá tette és azzal egyező véleményt terjeszt a közgyűlés elé.

I g ó Aladár dr. rendőrkapitányelőadó a város szegényügyéről tett jelentést, amelyet számadatokkal a főszámvevő egészített ki .Az 1930. évben 169 szegényt segélyezett havi 50 koronával a város és közsegély, címén 105.470 korona

Komárom, junius 10.

a tüzet gyújtogatás okozta, mert a délnyugati széllel ellenkező irányban keletkezett az uj tűzfészek.

A gyújtogató nyilván látta, hogy a komáromi tűzoltók motorfecskendőjükkel hamarosan eloltják a tüzet, azért gyújtotta fel ismét az egyik házat. A tűzoltók most megint tovább folytatták az oltást, mire nemsokára egy harmadik helyen gyuladt ki az egyik ház zsuppfedele. Természetesen a heves délnyugati szélben a zsarátnokok egymás után hullottak a házakra, s igy a tűz nagy körzetben pusztított. A tűz helyszínén megjelent Novotny Richard komáromi és Mihályi ógyallai járási főnök is. A komáromi hidászok teherautón robogtak ki a helyszínre, mert a tűzoltásban a tűzoltók — különösen az izsai tűzoltók —teljesen kifáradtak. A csendőrség azonnal meginditotta a nyomozást és kétséget kizáróan megállapították, hogy a tüzet hat éves kisgyerekek tűzzel való játszása okozta. A tűz következtében körülbelül harminc épület égett le, ezek között tizennégy lakóház volt. A tűzkárosultak segélyezésére inségakció indult. A kár 134.630 Kő.

rendes és 2119 korona rendkívüli segélyt osztott ki. A koldulás megváltása címen befolyt 9507 Ke 50 fillér. A Népkonyha december 1-től április 7-ig volt nyitva és annak jótéteményében naponként átlag 500 rászoruló részesült. A városi szegényházban 32 munkaképtelen s elaggott szegény van. A múlt év őszén megindított inségakció alatt készpénzben 58.000 Ke és nagy mennyiségű természetbeni adomány folyt be. 1931-i évben a segélyezett szegények száma 203-ra emelkedett, ami ebben az évben 121.800 Ke kiadást jelent, amelyre a fedezet megvan. A jelentést a pénzügyi bizottság tudomásul vette.

Majd S c h l e i s z Géza városi kamarás a különböző telekvételi ügy eket referálta el. A tanács javaslata szerint a pénzügyi bizottság is véleményezi a képviselőtestületnek, hogy a III. sz. várerőd mögötti volt kincstári felparcellázott területen 163 házhelyet, a szérüskertek helyén 26 helyet és a Kossuth téren öt telket adjon át az igénylőknek 6 , 5, 10, 12, és illetve 50 Ke egységár mellett. A pénzügyi bizottság, mivel igen sokan, akik telket kapnak a várostól, nem rendelkezvén az építéshez szükséges tőkével, a házat nem képesek fölépíteni s a telkeket időközben másoknak adják át és sok esetben a telekkel visszaélések fordulnak elő, — javasolja a képviselőtestületnek, hogy ezentúl a ház felépítésére adott két év helyett csak egy évet engedélyezzen, amely, határidő a telekvételére vonatkozó