Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-30 / 154. szám

Otvpneervpdik évfolyam. 154- wzAtn. Kf dd, 1930, december 30. KOMÁROMI LATOK POLITIKAI LAP. Alapitotta: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FClÖP ZSIGWOND. Az óesztendő mérlege Előfizetén ár ciehszlorák értékben: Helyben éa vidékre postai izétküldéaael. S(é«s Ayr« 100 K, félévre 50 K. negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egrjraiazám éra 1 korona. Komárom, — december 29. Felsorakozik immár a tiz nkttte­­dik esztendő is előző társai mellé, amelyek számunkra nem jelentet­tek egyebet megpróbáltatásnál, küz­delemnél, munkánál és áldozatnál. Ismét egy esztendő, amelyben már nem is verejtékünk, de véres ve­rejtékünk hullott, itt élő magyar nemzeii kisebbségnek a kisebbségi sors súlyos keresztjének hordozása den jogos kívánsága teljesülni fog. Itt a hangsúly a jogos szón van. Aki tisztában van ennek a szónak terminológiájával, csak az képes felfogni ennek széditően széles ru­galmasságát Hogy mi a jogos és mi a nem jogos, azt csak pártat­lan bíróság döntnetné el, de nem emberek, egyének elfogultsága, eset­leg rosszindulata. Ez az elnöki enunciáció azonban mégis meg­néikü'iség, vámháboru a szomszé­dos Mrgyarországgal, üzletteienség, péazteleaség. magyar gyárak be­zárása: ezek az év végéaek szo­morú gazdasági akkordjai. A munkanélküliség nemcsak a világ­válság következménye, de itt Sz o­­venszkón az ipar tervszerű leépí­tése is közreműködött ennek foko­zásában. Az elbocsátott munkások újabb és újabb rajai lepik el ut­cáinkat, a falvakon pedig a nagy Szerkesztőség és kimdóhivmtal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, CKÜ*ör*ökön é» sromh*»on. téli nyomorrsíg eddig nem sejtett árnyai nőnek m^g. Hova kiáltsunk segítségért? Ki ha' gatja meg kérő szavunkat? Elhaliatszik-e az a végekről Prágáig: ki tudná azt megmondani. Minden helyen re­ménytelen a látóhatár, nem lát­szik segítő kéz. Várunk és szám­láljuk a napokat minden kilátás nélkül a javu ásra. Ez az év szomorú mérlege irtó­zatos veszteségekkel zárul. alatt Ebben az esztendőben érte el iejes kifejlődését g«zdasági hely­zetüknek megromlása és úgy a földmiveiés, mint az ipar és ke­reskedelem ezer sebből vérezve fekszik a gazdasági csatatéren, mely már eddig is oly sok á do­­zatot kívánt. És ez az esztendő nyújtott izgalmas órákat a nép­­számlálás művelete lefolytatása körül, melyet lélekzetvisszafo,tva várt az itt élő magyarság. Szo­morú sejtelmei valóra váltak, ez a népszámlálás nemcsak súlyos csalódásokat szerzett, de sok pa­nasznak is vált szülőanyjává. Ezeknek a jegyében zárul le felet­tünk az óévnek sötét kárpitja. Politikai tekintetben semmi jót és semmi újat nem hozott szá­munkra A koa iciós kormányzat minden ismeretes és tipikus ténye kisért bennünket végig ezen az esztendőn is. A centralizmus fegy­verei a kisebbségekkel szemben sokkal ismeretesebbek, hogysem azokat újból kellene ezen a he­lyen és alkalommal ismertetni. A centralizmus kitenyésztette a bü­rokráciát, amely a köztársaságban adekvát hatalommá változott, sőt sok esetben felül is múlta magát a kormányhatalmat is. Ez a bü­rokrácia, amely összetételében Ki­nyomó cseh többségből áll, keresz­tül akarja vinni a nemzeti állam kiméráját egy nemzetiségi össze­tételű államban. Alkotmánylevél Ígéretei,a demokrácia tanításai mind nem tudnak gátat vetni ennek a tufoagyra nőtt hatalomnak, mely széditően igyekszik abba az irányba lendülni, ahol a bürokrácia öu­­célusága kezdődik, amely pedig a legkártékonyabb hatással lehet a közéletre minden demokráciában. Az Ígéretek terén nem szenved­tünk hiányt ebben az évben sem. Hányszor és hányán jelentették ki, hogy az elnemzetlenitést elitélik és ennek ellenére hány ezer és ezer magyar gyermek kénytelen nem anyanyelvén, de az előtte ismeret­len és nem értett c-eh vagy szlo­vák nyelven végezni eredményte­len tanulmányait! Maga a köztár­saság köztiszteletben álló elnöke is lett kijelentéseket, amelyek a ma­gyar kisebbség helyzetére vonat­koztak; ezek Ígéreteket tartalmaz­tak többek közt arra nézve is, hogy a magyar kisebbségnek min­marad mementónak arra az esetre is, ha annak gyakorlati eredménye ismét el fog maradni, aminthogy eddig mindig elmaradt. Hányszor hangzottak el ígéretek az állampo cárság orvoslására nézve. A belügyminiszter a tava­szon jelentette ki, hogy már ké­szül az uj állampolgársági törvény, de az ősszel már visszavonta ezt a kijelentését, mert a kérdést azóta megoldotta a bürokrácia, megol­dotta úgy hogy abban igazán nin­csen sok köszönet. Az állampolgár­­sági ügyek pedig utaznak ország s hivatal és járások, meg a belügy­minisztérium között rendületlenül anélkül, hogy azok a nagy ered­mények láthatók lennének. Tízez­rek még mindig, tizenkét év óta állampolgárság nélkül kénytelenek élni és elszenvedni ennek minden joghátrányát és kellemetlen követ­kezményét. Ez a kérdés azonban a tizenkettedik év végén megérett a gyorsabb megoldásra és ez nem is fog talán sokáig magára váratni. Ku túránk területén az elmúlt év hozta meg a kívánatos egysé­get, de bármily örvendetes Ígéret­ként hangozzék is ez a jövőre nézve, ebben az esztendőben kel­lett megérnünk a hitfelekezeti is­kolák ellen intézett indirekt táma­dásnak következményeit. S/.áz és száz magyar iskola kapott intést az állam közegei utján, hogy épít­sen uj iskolát vagy uj tanterme­ket. Sokan meg is tudtak felelni ennek a felhívásnak, de hány olyan egyház és felekezet van, amely erre anyagi erejénél fogva nem képes! Ezek hiaba kilincsel­ték végig a nagybankokat: a cseh tőke elzárkózott minden ilyen köl­csön folyósítása élőt, amint ezt a parlamenti és országos üléseken sokan felpanaszolták. Magyar is­­kolafentartó nem tud kölcsönt kapni, építsen abból, amiből tud. Szép kis egyenjogúság a demokra­tikus felfogásban és a gazdasági téren akkor, amikor a cseh ban­kok két és három százalékos ál­lami pénzeset gyümölcsöztetnek, de ebből Szlovenszkó felekezeti iskoláira ugyancsak nem jut és ezt nemcsak mi panaszoljuk, de a szlováK néppárt is ezt hányja a kormány szemére. Gazdasági nyomorúság minden vonalon, megnövekedett munka-POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 28 Megindulnak a csehszlovák - magyar kereskedelmi tárgyalások Az agráriusok esti lapja, a Vecer úgy értesül, hogy C'thszlovdkia és Magyarország közölt a legközelebbi napokban megindulnak a vámtárgya­­lások, miután a magyar kormány késznek nyilatkozott a tárgyalásokra. A tárgyalások ezúttal semleges terü­leten indulnak meg a helyet illetőleg azonban még nem történt végleges megállapodás. A Prágai M H mun­katársa ebben az ügyben Matousek kereskedelmi miniszterrel beszél­getést folytatott és a miniszter igen konclltáns hangon nyilatkozott a kereskedelmi szerződés megköté­sének szükségességéről. Matousek többek között kijelentette, hogy szív­ből kivánja, hogy lássák be Magyar­­országon, hogy Csehszlovákiának nem voltak és nincsenek támadó szándékai a magyar gazdasági élet ellen és min­den bizonnyal ugyanolyan érdeke, mint Magyarországnak, hogy a két ország barátságos viszonyban éljen egymással. Ha ezt a mi részünkről fanusitott jószándékot Magyarorszá­gon fölismerik és kellően értékelni fogják, akkor nem kétséges, hoqy a fölmerült ellentétek a legrövidebb idő alatt elsimulnak, ami Csehszlo­vákiának és Magyarországnak egy­aránt javára fog válni A csehszlovák kormány nevében Udrzal miniszter­elnök kijelentette, hogy a legnagyobb készséggel hajlandó tárgyalni, hasonló kijelentést tett a magyar kormány is A jóakarat megvan mindkét részről, most már csak arról van szó, hogy formába kell önteni. Matousek ke­reskedelmi miniszter nyilatkozata végén reményét fejezte ki, hoqy a csehszlovák—magyar kereskedelmi kapcsolat mindkét fél javára rövi­desen ismét helyre fog állani. Szlovenszkó helyzete a csehszlovák—magyar kereskedelmi viszonyban A karácsonyi lapokban közölt sokféle ünnepi cikk közöli Stefánek Antal volt iskolaügyi miniszternek több nyilatkozata jelent meg, ame­lyek közül érdekesnek farijuk ismer­tetni a Slovenská Politikában napvilá­got látott cikkét a csehszl.-magyar kereskedelmi viszony alakulásáról. Annak a véleményének ad az agrár­­párli exminiszter kife ezést, hogy a magyar ipar fejlődése következtében Csehszlovákiának egyre kevesebb kivitele lesz Magyarország felé. Csehszlovákiának készen kell lennie arra, hogy elveszíti a magyar piacot, nevezetesen a tömegárutermelés összes ágaiban. Bármilyen kellemet­lenek legyenek is a gazdasági vi­szonyok, melyek a magyaroknak köztársaságunk ellen érthetően táp­lált féltékenységéből (?) erednek, készen kell lennünk az összes következ­ményekre, melyek valójában az állam­határok megvalósításából és az Ipari cseh országrészek meg a jöldmives szlo­vák országrészek gazdasági érintkezé­sének megszakításából folynak ki. Neve­zetesen Szlovenszkó szenvedett és szenved emiatt, de politikai és nem­zett szabadságunkat nemcsak vérrel, hanem anyagi áldozatokkal is meg kellett váltanunk. Szüllő Géza újévi szózata Szlovenszkó közvéleményéhez a Komáromban tartott kerületi pártvezetőségi ülésből. Saját tudósitónktól. Komárom, — december 29. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő, az országos keresztényszocia­lista párt illusztris vezére, a komáromi pártkörzet meghívására vasárnap Ko­máromba érkezett és résztvett annak pártvezetőségi és taggyűlésén, melyen a Vigadó termében nagy számmal jelentek meg a meghívott párttagok, akik a termet zsúfolásig megtöltötték. Több vidéki szervezet is képviseltette magát. Az értekezletet Dosztál Jakab keres­kedelmi és iparkamarai tanácstag, a komáromi pártszervezet elnöke nyi­totta meg és meleg szavakkal üdvö­zölte Szüllő Géza dr. országos elnök1 és Jabloniczky János dr. nemzetgyű­lési képviselőket, a Komáromban új hivatali tisztében először mejelent Aixinger László Ür. országos főtit­kárt és Alapy Gyula dr. tartományi képviselőt, a komáromi pártkörzet el­nökét, majd felkérte Alapy Gyula dr.-t napirend előtti felszólalásának meg­tartására. Az országos elnök üdvözlése. Feszült figyelem mellett kezdett bele Alapy Gyula dr. üdvözlő szavaiba, hogy az országos keresztényszocialista párt komáromvidéki meghitt és csa­ládias körében köszöntse a pártvezért a kisebbségi magyar élet kálváriás tizenkettedik esztendejének alkonyán. Majd viharos taps köz'btt mutatott rá Szüllő Gézának, a magyar igazság

Next

/
Oldalképek
Tartalom