Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-30 / 154. szám
Otvpneervpdik évfolyam. 154- wzAtn. Kf dd, 1930, december 30. KOMÁROMI LATOK POLITIKAI LAP. Alapitotta: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FClÖP ZSIGWOND. Az óesztendő mérlege Előfizetén ár ciehszlorák értékben: Helyben éa vidékre postai izétküldéaael. S(é«s Ayr« 100 K, félévre 50 K. negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egrjraiazám éra 1 korona. Komárom, — december 29. Felsorakozik immár a tiz nktttedik esztendő is előző társai mellé, amelyek számunkra nem jelentettek egyebet megpróbáltatásnál, küzdelemnél, munkánál és áldozatnál. Ismét egy esztendő, amelyben már nem is verejtékünk, de véres verejtékünk hullott, itt élő magyar nemzeii kisebbségnek a kisebbségi sors súlyos keresztjének hordozása den jogos kívánsága teljesülni fog. Itt a hangsúly a jogos szón van. Aki tisztában van ennek a szónak terminológiájával, csak az képes felfogni ennek széditően széles rugalmasságát Hogy mi a jogos és mi a nem jogos, azt csak pártatlan bíróság döntnetné el, de nem emberek, egyének elfogultsága, esetleg rosszindulata. Ez az elnöki enunciáció azonban mégis megnéikü'iség, vámháboru a szomszédos Mrgyarországgal, üzletteienség, péazteleaség. magyar gyárak bezárása: ezek az év végéaek szomorú gazdasági akkordjai. A munkanélküliség nemcsak a világválság következménye, de itt Sz ovenszkón az ipar tervszerű leépítése is közreműködött ennek fokozásában. Az elbocsátott munkások újabb és újabb rajai lepik el utcáinkat, a falvakon pedig a nagy Szerkesztőség és kimdóhivmtal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, CKÜ*ör*ökön é» sromh*»on. téli nyomorrsíg eddig nem sejtett árnyai nőnek m^g. Hova kiáltsunk segítségért? Ki ha' gatja meg kérő szavunkat? Elhaliatszik-e az a végekről Prágáig: ki tudná azt megmondani. Minden helyen reménytelen a látóhatár, nem látszik segítő kéz. Várunk és számláljuk a napokat minden kilátás nélkül a javu ásra. Ez az év szomorú mérlege irtózatos veszteségekkel zárul. alatt Ebben az esztendőben érte el iejes kifejlődését g«zdasági helyzetüknek megromlása és úgy a földmiveiés, mint az ipar és kereskedelem ezer sebből vérezve fekszik a gazdasági csatatéren, mely már eddig is oly sok á dozatot kívánt. És ez az esztendő nyújtott izgalmas órákat a népszámlálás művelete lefolytatása körül, melyet lélekzetvisszafo,tva várt az itt élő magyarság. Szomorú sejtelmei valóra váltak, ez a népszámlálás nemcsak súlyos csalódásokat szerzett, de sok panasznak is vált szülőanyjává. Ezeknek a jegyében zárul le felettünk az óévnek sötét kárpitja. Politikai tekintetben semmi jót és semmi újat nem hozott számunkra A koa iciós kormányzat minden ismeretes és tipikus ténye kisért bennünket végig ezen az esztendőn is. A centralizmus fegyverei a kisebbségekkel szemben sokkal ismeretesebbek, hogysem azokat újból kellene ezen a helyen és alkalommal ismertetni. A centralizmus kitenyésztette a bürokráciát, amely a köztársaságban adekvát hatalommá változott, sőt sok esetben felül is múlta magát a kormányhatalmat is. Ez a bürokrácia, amely összetételében Kinyomó cseh többségből áll, keresztül akarja vinni a nemzeti állam kiméráját egy nemzetiségi összetételű államban. Alkotmánylevél Ígéretei,a demokrácia tanításai mind nem tudnak gátat vetni ennek a tufoagyra nőtt hatalomnak, mely széditően igyekszik abba az irányba lendülni, ahol a bürokrácia öucélusága kezdődik, amely pedig a legkártékonyabb hatással lehet a közéletre minden demokráciában. Az Ígéretek terén nem szenvedtünk hiányt ebben az évben sem. Hányszor és hányán jelentették ki, hogy az elnemzetlenitést elitélik és ennek ellenére hány ezer és ezer magyar gyermek kénytelen nem anyanyelvén, de az előtte ismeretlen és nem értett c-eh vagy szlovák nyelven végezni eredménytelen tanulmányait! Maga a köztársaság köztiszteletben álló elnöke is lett kijelentéseket, amelyek a magyar kisebbség helyzetére vonatkoztak; ezek Ígéreteket tartalmaztak többek közt arra nézve is, hogy a magyar kisebbségnek minmarad mementónak arra az esetre is, ha annak gyakorlati eredménye ismét el fog maradni, aminthogy eddig mindig elmaradt. Hányszor hangzottak el ígéretek az állampo cárság orvoslására nézve. A belügyminiszter a tavaszon jelentette ki, hogy már készül az uj állampolgársági törvény, de az ősszel már visszavonta ezt a kijelentését, mert a kérdést azóta megoldotta a bürokrácia, megoldotta úgy hogy abban igazán nincsen sok köszönet. Az állampolgársági ügyek pedig utaznak ország s hivatal és járások, meg a belügyminisztérium között rendületlenül anélkül, hogy azok a nagy eredmények láthatók lennének. Tízezrek még mindig, tizenkét év óta állampolgárság nélkül kénytelenek élni és elszenvedni ennek minden joghátrányát és kellemetlen következményét. Ez a kérdés azonban a tizenkettedik év végén megérett a gyorsabb megoldásra és ez nem is fog talán sokáig magára váratni. Ku túránk területén az elmúlt év hozta meg a kívánatos egységet, de bármily örvendetes Ígéretként hangozzék is ez a jövőre nézve, ebben az esztendőben kellett megérnünk a hitfelekezeti iskolák ellen intézett indirekt támadásnak következményeit. S/.áz és száz magyar iskola kapott intést az állam közegei utján, hogy építsen uj iskolát vagy uj tantermeket. Sokan meg is tudtak felelni ennek a felhívásnak, de hány olyan egyház és felekezet van, amely erre anyagi erejénél fogva nem képes! Ezek hiaba kilincselték végig a nagybankokat: a cseh tőke elzárkózott minden ilyen kölcsön folyósítása élőt, amint ezt a parlamenti és országos üléseken sokan felpanaszolták. Magyar iskolafentartó nem tud kölcsönt kapni, építsen abból, amiből tud. Szép kis egyenjogúság a demokratikus felfogásban és a gazdasági téren akkor, amikor a cseh bankok két és három százalékos állami pénzeset gyümölcsöztetnek, de ebből Szlovenszkó felekezeti iskoláira ugyancsak nem jut és ezt nemcsak mi panaszoljuk, de a szlováK néppárt is ezt hányja a kormány szemére. Gazdasági nyomorúság minden vonalon, megnövekedett munka-POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 28 Megindulnak a csehszlovák - magyar kereskedelmi tárgyalások Az agráriusok esti lapja, a Vecer úgy értesül, hogy C'thszlovdkia és Magyarország közölt a legközelebbi napokban megindulnak a vámtárgyalások, miután a magyar kormány késznek nyilatkozott a tárgyalásokra. A tárgyalások ezúttal semleges területen indulnak meg a helyet illetőleg azonban még nem történt végleges megállapodás. A Prágai M H munkatársa ebben az ügyben Matousek kereskedelmi miniszterrel beszélgetést folytatott és a miniszter igen konclltáns hangon nyilatkozott a kereskedelmi szerződés megkötésének szükségességéről. Matousek többek között kijelentette, hogy szívből kivánja, hogy lássák be Magyarországon, hogy Csehszlovákiának nem voltak és nincsenek támadó szándékai a magyar gazdasági élet ellen és minden bizonnyal ugyanolyan érdeke, mint Magyarországnak, hogy a két ország barátságos viszonyban éljen egymással. Ha ezt a mi részünkről fanusitott jószándékot Magyarországon fölismerik és kellően értékelni fogják, akkor nem kétséges, hoqy a fölmerült ellentétek a legrövidebb idő alatt elsimulnak, ami Csehszlovákiának és Magyarországnak egyaránt javára fog válni A csehszlovák kormány nevében Udrzal miniszterelnök kijelentette, hogy a legnagyobb készséggel hajlandó tárgyalni, hasonló kijelentést tett a magyar kormány is A jóakarat megvan mindkét részről, most már csak arról van szó, hogy formába kell önteni. Matousek kereskedelmi miniszter nyilatkozata végén reményét fejezte ki, hoqy a csehszlovák—magyar kereskedelmi kapcsolat mindkét fél javára rövidesen ismét helyre fog állani. Szlovenszkó helyzete a csehszlovák—magyar kereskedelmi viszonyban A karácsonyi lapokban közölt sokféle ünnepi cikk közöli Stefánek Antal volt iskolaügyi miniszternek több nyilatkozata jelent meg, amelyek közül érdekesnek farijuk ismertetni a Slovenská Politikában napvilágot látott cikkét a csehszl.-magyar kereskedelmi viszony alakulásáról. Annak a véleményének ad az agrárpárli exminiszter kife ezést, hogy a magyar ipar fejlődése következtében Csehszlovákiának egyre kevesebb kivitele lesz Magyarország felé. Csehszlovákiának készen kell lennie arra, hogy elveszíti a magyar piacot, nevezetesen a tömegárutermelés összes ágaiban. Bármilyen kellemetlenek legyenek is a gazdasági viszonyok, melyek a magyaroknak köztársaságunk ellen érthetően táplált féltékenységéből (?) erednek, készen kell lennünk az összes következményekre, melyek valójában az államhatárok megvalósításából és az Ipari cseh országrészek meg a jöldmives szlovák országrészek gazdasági érintkezésének megszakításából folynak ki. Nevezetesen Szlovenszkó szenvedett és szenved emiatt, de politikai és nemzett szabadságunkat nemcsak vérrel, hanem anyagi áldozatokkal is meg kellett váltanunk. Szüllő Géza újévi szózata Szlovenszkó közvéleményéhez a Komáromban tartott kerületi pártvezetőségi ülésből. Saját tudósitónktól. Komárom, — december 29. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt illusztris vezére, a komáromi pártkörzet meghívására vasárnap Komáromba érkezett és résztvett annak pártvezetőségi és taggyűlésén, melyen a Vigadó termében nagy számmal jelentek meg a meghívott párttagok, akik a termet zsúfolásig megtöltötték. Több vidéki szervezet is képviseltette magát. Az értekezletet Dosztál Jakab kereskedelmi és iparkamarai tanácstag, a komáromi pártszervezet elnöke nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte Szüllő Géza dr. országos elnök1 és Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselőket, a Komáromban új hivatali tisztében először mejelent Aixinger László Ür. országos főtitkárt és Alapy Gyula dr. tartományi képviselőt, a komáromi pártkörzet elnökét, majd felkérte Alapy Gyula dr.-t napirend előtti felszólalásának megtartására. Az országos elnök üdvözlése. Feszült figyelem mellett kezdett bele Alapy Gyula dr. üdvözlő szavaiba, hogy az országos keresztényszocialista párt komáromvidéki meghitt és családias körében köszöntse a pártvezért a kisebbségi magyar élet kálváriás tizenkettedik esztendejének alkonyán. Majd viharos taps köz'btt mutatott rá Szüllő Gézának, a magyar igazság
