Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-29 / 89. szám

89. Mzám. Kedd, 1930, jáila^ 29 Ötvenefirredik évfolyam. KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. é. FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 0 boldogtalan Itália! Komárom, — július 28. A természeti és művészeti szép­ségek é3 a klasszikus ókor remek­műveinek boldogtalan hazájában, Itáliában, gyász és bánat uralko­dik. A királytól kezdve mindenki zokog a szörnyű szerencsétlenség borzalmainak hallatára, amelynél szörnyűbb ezredévek óta nem volt ezen a földön, ahol a derült ég­boltról kacagó napsugár aranyozza meg egy szorgalmas és életrevaló népnek kedélyét. Itália nem nevet ma, hanem siratja ezernyi elsze­­rencsétlenedett gyermekét, a vi­rágzó városkákat, a kies völgyeket és tájakat, melyek siralommá vál­toztak egy perc alatt egy boldog­talan éjszaka fekete csendjében. A megrendült fö'd, me y évekkel ezelőtt Cataniát döntötte porba, most Itália közepén, a festői szép­ségű Campagnában tette rommá a szépséges kis városkák egész sorát. Itália közepe a gyönyörűséges Ká­­pollval, Sorrentóval és a környék­beli vidékkel a természet pazar kézzel alkotott szépségei voltak. Csoda-é, ha a hajdani ókor atin népeinek gazdag képzelete ezeket a buja, örökzöld ligeteket és erdő­ket nimfákkal és szatirokkal né­pesítette be, A bőven termő földek áldásáért híven adott hálát istenei­nek a római nép a pompás Cam­­pagna mezőin. Mindez ma siralom lett és jajszó hallatszik az egész vidéken. Emberi részvétünket talán még fokozza az a szeretet, amely a világ annyi ezernyi emberét fűzi Iíália földjéhez. Hiszen oly sokan fordultak meg épenséggel ezeken a helyeken is, amelyek ma rom­városokká lettek. Sajnáljuk ezt a baráti népet, mely mindenkor sze­retettel fordult a magyar nemzet felé, otthont adott a nemzet nagy számüzöttjének, Magyarország láng­­lelkű kormányzójának és történe­tének aranylapjaira irta azoknak a magyar emigráns nagy katonák­nak a nevét, akik belekapcsolódva Garibaldi szabadságharcába, segí­tettek megteremteni az egységes Olaszországot. Mi is gyászt öltünk, talán mé­lyebbet, mint más nemzet, hiszen mihozzánk a nagy Itália talán kö­zelebb is áll. A szivünket is job­ban megremegtette ez a borzalom és a mi könnyeink is egybefoly­nak az olasz nemzetéivel. Ó bol­dogtalan Itália, emberfeletti nagy munkádban megállást parancsolt ez a szörnyűséges temetés, mely ezreket helyezett korán megnyílt sírjába. Ez a nagy nép, melynek története Európa' legváltozatosabb és legmozgalmasabb napjaiba kap­csolódott bele, hű őrizője annak a művészeti és antik műemlékek örökbecsű szépségének, amelyet az emberiség története felmutathat. Veletek gyászolunk ennél a szörnyű simái, melynél borzalma­sabb még nem nyílt meg az em­beriség történetében. A Gondvise­lés kegyelme azonban munkában van és mind g segítségre kész. A gyászoló Itália is serény manká­­val ki fogja ezt a szörnyűséges csapást heverni és megindul a munka a romok felett, azokba beleköltözik lassan az élet és a siralom völgyéből ismét paradicsom lesz Istennek segítségével és ennek a nagy esapásokban oly erősnek mutatkozott nemzet fiainak váll­vetett munkájával, amelyet fokozni fog a világ feléjük áradó részvé­tének a melege. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — julius 28. A köztársasági magyar kisgaz­dák és földmivesek pártja Szüllő Géza elten. Mint ismeretes. Szüllő Géza dr nemzetgyűlési képviselő, a londoni Inlerparlamenfáris Unió legutóbbi ülésén hatalmas beszédben sorolta föl a Csehszlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség kulturális, poli­tikai és gazdasági sérelmeit. Kisebb­ségi közéletünk e kiváló vezéralak­jának londoni beszéde az egész világ kisebbségének egybegyült kép viselői előtt nagy érdeklődést keltett, ami a csehszlovák soviniszta körö­ket izgalomba hozta. Nosza, meg is mozdultak és c2onnal mozgósították a köztársasági párt (agrár párt) ma gyár gazdaszövetségét, helyesebben a Hodza-Csánki páti még meglevő töre­dékét, hogy állást foglaltassanak ve­lük a Szüllő állal felsorolt sérel­mekkel és panaszokkal szemben. Az agrárpárli „Venkov“ értesülése szerint a „földmivesek és kisgazdák köztársasági pártja“ tiltakozni fog az ellen, hogy Szüllő Géza a lon­doni ülésen mint a szlovenszkói magyarok képviselője, valamennyi szlovenszkói magyar nevében be­szélt. A Szüllő elleni tiltakozást meg küldik valamennyi külföldi kisebb­ségi ligának és kisebbségi politikus­nak és statisztikai adaiokat csatolnak hozzá, bizonyságául annak, hogy Szüllő nem volt felhatalmazva arra. hogy Londonban az összes szloven­szkói magyarok érdekében beszél­jen slb. sib. A köztársasági párt magyar szárnyának e tiltakozása a fajukhoz és nemzetükhöz hü maradt magyarságot nem lepi meg, mert az csak konzekvens lépés eddigi visel­kedésük szerint, amellyel azonban sím a való tényeket, melyeket Szüllő beszédében felsorakoztatott, sem az igaz­ságot megdönteni nem lehet. Az Iskolaügyi miniszter pedagógiai akadémiát létesít Pozsonyban. A Szlovenszkőban érezhető szlovák (anitóhiány megszüntetésére Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter rende­letet adott ki a Pozsonyban felállí­tandó pedagógiai akadémia létesí­tésére nézve. Ez az intézet már az 1930/31-iki tanévtől kezdődőieg fog működni és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szlovák tanitóhiányon segít­sen. Ezzel az iskolaügyi miniszter beváltotta azt az ígéretét, amelyet a parlament kulturális bizottságának utolsó ülésén tett a szlovák fanitó­­utánpótlás dolgában, noha Szlo­­venszkón eddig is kellő számú szlo­vák tanítóképző volt, amely a szlo­vák iskolákat ellátta a szükséges tanerőkkel De önkéntelenül is föl­vetődik a kérdés, hogy a mindna­­gycbb arányokat öltő magyar tanító hiányon miképen fog segíteni Dérer miniszter, akinek fudnia kell, hogy a milliós magyarság részére is égető szükség volna egy lanitóképzőintézet felállítása, mert az itteni magyarság­nak a fordulat óla egyik legnagyobb sérelme, hogy az iskolaügyi minisz­térium magyar tanitóutánpótlásról nem gondoskodik. A magyarság jogosan elvárhatja, hogy ebben a kérdésben Dérer ískolaügyi minisz­ter megszüntesse a sérelmeket és gondoskodjék a magyar iskolák szá­mára is megfelelő tanító utánpót­lásról. Állandó államtitkári állások szervezése. A Brünnben megjelenő Lidové Noviny egyik cikkében foglalkozik a miniszterek tevékenységével és azt ajánlja, hogy a munkával való túlterheltség és a párloskodás meg­szüntetése céljából állandó államtit­kári állásokat szervezzenek Ezek az államtitkárok, mint szakértők vezet­nék a közigazgatást és szükséges lenne, hogy az államtitkárokat állan­dóan alkalmazzák és helyzetük ne függjön a kormányvállozásoklól. Az ilyen felelős államtitkárok — a lap föltevése szerint — bizonyára meg­gondolnák, hogy párloskodóan jár­janak el, mert különben hamarosan elsöpörnék őket a helyükről. Az ál­lamtitkárok lényegesen megkönnyí­­tenék a miniszterek munkáját úgy, hogy ezek jobban koncentrálhatnák figyelmüket az általános direktívákra és politikai feladatuknak Is jobban eleget tehetnének. m vfmvmmmammmmtMmtattaimHKmffimmm 'mrmmmmammmmKmmmm. Heves viták után megalakult a Komárom körzeti dohánytermelők szövetsége. Komáromban ed igf országos szövetség működött, de a tagok működésével nem voltak megelégedve és annak feloszlását fogják kimondani. — Saját tudósítónktól — Komárom, — julius 28. gyűlésének megtartását a szervez­kedés és az érdekvédelem tette szükségessé, Komárom a legnagyobb beváltó körzete az egész köztársa­ságnak, ahol 2400 hektáron terme­lik a dohányt, az érsekujvári kör­zetben 1000, a rimaszombatiban 800, a nagytárkányíban 900 és a ruszin­­szkói körzetben 1200 hektár dohány­nyal beültetett területen van, Komá­rom ezen preponderáns helyzete szükségessé teszi, hogy itt is bele­kapcsolódjanak abba az országos mozgalomba, amely már több kör­zetben eredményesen oldotta meg a termelők védelmét és azokat minden segítséggel ellátta. IlMajd Kamenszky dr. tartotta meg nagyszabású előadását a dohány­­termelők szervezkedésének szük­séges voltáról és azokról az ered­ményekről, melyeket ezen a réven máris elértek a beváltás, az adó­kivetés, az anyagbeszerzés, épitési kölcsönök folyósítása, jégbiztosítás államivá tétele terén. A meg­győző előadás a gazdákra a legjobb benyomást tette és nem volt két­séges, hogy elfogadják Kaminszky1 Vasárnap nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Dohánytermelők Or­szágos Szövetsége közgyűlését, me­lyet a dohánytermelő gazdák Ko­márom, Érsekújvár, Léva környé­kéről szép számmal látogattak. Megjelentek Baranyay Lajos, Dará­nyi György, Csepy Béla, Farkas Ferenc (galántai), Feszty István, Bi­­netter Fülöp, Fürst Mihály, Páz­mány Dezső, Pyber László, Reviczky István, Popper József, Prazsák Jó­zsef földmivesiskolai igazgató, Mo­­hapel Ferenc dr , Schwarz Jenő, Weisz Alfréd komáromi körzeti, Brusek János, Meszéna Ferenc, Schüssler dr., Schulz joszágfelügyelő érsekujvári körzeti, Adler Béla, Stein Kálmán, Simkó városbiró, Sümeg József lévai körzeti dohány­­termelők és számos kistermelő Ko­márom környékéről. Az előértekezletet Feszty István az országos szövetség alelnöke nyi­totta meg és üdvözölte a gazdák körében megjelent Kaminszky János dr. nagytermelőt, a ruszinszkói be­váltási körzetek szövetségének el nőkét« Előadja, hogy az érdekeltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom