Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-29 / 89. szám

3. oldal. «KOMAROMI LAPOK» | olcsósági divatáruházában. (Nádor-ntca 19. • Koronabankkal szemben ) 030/931 Iskolaidényre TK, Intézeti fehérnemű, Kötény, Patent flór harisnya, Ing nad­rág, Tornacipő és nadrág, utazó­­kosár és bőrűad, Kötött ka­­^ bat, Zsebkendő, fehérnemű siá- J mok és betűk stb. legjntínyosabban. javaslatát a régi szövetség felosz­lása és az uj körzeti szövetség meg­alakítása tárgyában, amely azután az országos szervezet kiépítésében résztvehet. Időközben az elnöklést átvette Vodák József, a szövetség elnöke, aki a megjelentek véleményével szemben azt a kívánságát fejezte ki, hogy az újonnan megalakult körzeti szövetségek lépjenek be a komá­romi országos szövetségbe tagokul. A gazdák azonban erről hallani sem akartak, mert a komáromi körzet működéséről esztendők alatt sem­mit sem hallottak, az gyűléseket nem tartott és még a választmányt sem hívta össze. Egy földbirtokos kijelentette,hogy nem hajlandók magukat a terme­lőknek egy kis töredékétől terrori­­záltatni A helyzet ugyanis az, hogy a dohánytermelők 95%-a magyar nemzetiségű a legnagyobb komáromi körzetben és csak 5% csehszlovák termelő van köztük, akik a régi termelők tapasztalataival nem is rendelkezhetnek. Adler (Fegyvernek) nagytermelő hármas inditványt terjesztett elő a közgyűléshez a komáromi országos szövetség feloszlása, az uj körzeti szövetség megalakítása és az uj vezetőség megválasztása iránt. Hosz­­szu vita követte ezt az inditványt és több módositó indítvány is elhang­zott, mire az elnök az alapsza­­lyok szerint a feloszlás kérdését nem bocsátotta határozat alá, mert ez a napirendben felvéve nem volt és az országos szövetségi köz­gyűlést berekesztette. A közgyűlés után alakuló köz­gyűlés következett, mely Reviczky István nagybirtokos elnöklésével folyt le. Itt Kamenszky dr. ismertette az alapszabályok tervezetét és azt a jelenlevők, akik kivétel nélkül tagokul jelentkeztek az uj körzeti szövetségbe, több módosítással el­fogadták. Végül a jelölő bizottság javasla­tára megválasztották a négy tagú elnökség ta jaivá: Vodák Józsefet elnöknek, Feszty István, Mohapel Ferenc dr. és Pyber László nagy­termelőket alelnököknek, a választ­mány tagjaivá pedig Baranyay La­jos, Darányi György, Fürst Mihály, Fábry Pál, Glück József, Honig Ödön, Kádek Boldizsár, Kádek Jó­zsef, Kecskés József, Popper József, Pócs János, Prusek János. Renner Miksa, Pásztó János, Reviczky Ist­ván, Schwarcz Jenő, Singer Andor, Skulecz János, Végr Bretisláv és Weisz Alfréd nagy- és kistermelő­ket választották meg. A régi országos szövetség pedig, mely esztendők óta csak papíron működött, a két hét múlva össze­hívandó közgyűlésen feloszlik és ekkor mi sem állja útját annak, hogy az országos szövetség megala-Nagy választék, Női éi férfi fehérnemű, Esőernyő, flór és selyem Harisnya, Bőr Retikfll, Nyakkendő, BoternyS, ,,Erco“ gallér« stb. Sport- és Szekrény gyermekkocsik mélyen leszállított árban. Baba kelengye. kuljon, amely az egész ország do­hánytermelő érdekeltségét egyesíteni fogja magában Mint értesülünk, az érsekujvári körzet vasárnap délután alakult meg, a lévai pedig pár nappal ezelőtt és igy a dohánytermelők országos szer­vezete teljesen ki van már építve, amely Kamenszky János dr. rendki vüli agilitásának és tudásának kö­szönhető. Németországban életbelép­tek a szQkségrendeletek. július 28. Berlini jelentés szerint Hindenbu'g birodalmi elnök szombaton szük­­ségrendeletet bocsátott ki, amellyel a birodalmi költségvetést az 1930- lki egész pénzügyi évre érvényes alapra helyezik A költségvetés 760 milliós hiányát úgy fedezik, hogy felemelik a munkanélkül ségi bizto­sítás járulékait, bevezetik a munka­nélküliség elleni biztosítás reformját. A tisztviselők, hatóságok és alkal­mazónak birodalmi segélyhozzájáru­lását, a jövedelmi póiadót és az agglegényadót és a kőlíségvetésben takarékosságos rendszabályokat hajtanak végre. A birodalmi kor­mányt egyúttal felhatalmazzák, hogy bizonyos körülmények között köz­­igazgatási rendszabályok ulján a kartellek gazdasági szempontból nem indokolható ármegá lapodásait szüntessék meg Ilyen ármegállapo­dások megszüntetése esetleg bizo­nyos behozatali vámok felfüggesz­tésével történhet meg. Hétfőn megkezdték a Tuka-per legfelső bírósági tárgyalását. — július 28. A Tuka-per harmadfokú tárgya­lása tegnap, hétfőn kezdődött el a brünni legfelső bíróság elölt A tár­gyalás első napján Tuka védője, Oulla dr nem jelent meg, máiól kezdve azonban résztvesz a legfelső bírósági tárgyaláson — Tuka és Snaczky nem vesznek részt a tár­gyaláson, mert erre mint vizsgálati fogságban lévő elitéit foglyoknak nincs törvényadla joguk. A tárgya­lás előreláthatóan csütörtökig fog tartani. ítélet csütörtökre vagy pén­tekre várható. Elkészültek a vágóhíd tervei, amelyek szerint teljesen modern vágóhídja lesz Komáromnak. Tagló helyett ezentúl revolverrel ölik meg a szarvasmarhákat. Saját tudósítónktól. — julius 28 án. A városi építkezési programból ezévben ugylátszik csak a vágóhíd és a kórházkibővités kerül megva­lósításra, A kórházépületre már a legközelebbi napokban kiírják a pályázatot, ugyancsak a vágóhídi közmunkák pályázatának kiírása is már a legközelebbi napokban fog megtörténni, úgyhogy az épilkezés még ebben az évben megkezdődik. Mint ismeretes, a vágóhíd épít­kezési költsége két millió koronát tesz ki, amelyet a város kölcsön ulján teremi elő. A vágóhid tervei már elkészültek és azokat az épí­tészeti bizottság is felülvizsgálta. A tervek szerint az egész váqóhidi telep öt hatalmas épületből fog állani. A vágóhídi telepre az ipar­vágányt is bevezetik, úgy hogy a vonaton odaszállított és vágásra kerülő állatok közvetlenül a vágó­hídon lesznek kirakhatok Ez azért is jelentős, mert a külföldről érkező, állatokat, vágómarhákat és sertése­ket közvetlenül Komáromban fogják felülvizsgálni és Így nem szükséges azokat esetleg Pozsonyba szállítani és ott levágni, hanem a levágás és feldolgozás már itt Komáromban megtörténhetik, ami a vágóhid for­galmát és jövedelmét nagyban emelni fogja. A vágóhid tervezésénél mintául vették a világhírű drezdai vágóhi­dat, a most épülő, 13 millió koro­nába kerülő zsolnai vágóhidat, to­vábbá a trencséni és a pozsonyi vá­góhid terveit. Az első épület az úgynevezett igazgatósági és felvételi épület, amely az állatorvosi irodát, a labo­ratóriumot és a felügyelői lakást fog­lalja magába. Ez az épület közvet­lenül a főbejárat mellett lesz elhe­lyezve, hogy a ki és bevitt állatok közvetlen ellenőrzés alatt legyenek. A második épület az úgynevezett vágóépületben lesz, amely középen egy hatalmas összekötöcsarnokkal van ellátva, amely csarnok felsövi­­lágilással (üvegtetővel) van megvi­lágítva. Ebből az összekötőcsarnok­ból közelíthetők meg azuián a vá­góhid összes helységei Ennek az épületnek a jobboldalára van elhe­lyezve a nagy marhavágóhelység, amelyben egyszerre tizenöt marha vágható. Ha egy vágómarhára egy órai feldolgozást számítunk, akkor naponta átlag száznyolcvan, két­száz darab marha kerülhet fel­dolgozás alá. A marhát itt ezentúl nem fogják letaglózni, ami állatkínzásnak mond­ható, hanem egy érdekes szerkezetű revolverrel lövik főbe, úgyhogy a lövés egy pillanat alatt végez az állattal. A megölt marhákat azután nem kell a mészárosoknak emel­getni, hanem külön csigavonó szer­kezettel egy ember akár tizmázsás marhát is könnyű módon a levegőbe Most jelentek meg a legújabb Weekend regények! Joseph Conrád: Félvér. 216 oldal. Y. Margueritte: Vásárolt szerelem 292 oldal. Andrej Bjelij: Az ezüt galamb. 304 oldal. Marcel Prévost: Az olhatatlan tűz. 424 oldal. Clement Yautel: A plébános úr meg az uj gazdagok. 216 oldal. James Olivér Curwood: A farkas­ember. 144 oldal. James Olivér: Curwood: Kazán, a farkaskutya. 152 oldal. Minden kötet egy teljes regény. Ára Ki 7.20 Kaphatók: Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Komárom, Nádor-utca 29. tud emelni. A megölt marhák tovább szállítására a mennyezetre erősitet síneken fűlő felhúzó szerkezetté ellátott csigák szolgálnak. A Ievá goft marhák már közveilenül a vá góhelyiségben minden átemelés nélkül a felső pályára épilell mázsán lemázsálhatók. A nagy vágóhelyiség melletl van közvetlen az aprómarha vágóhelyiség, azután a pacal és bélmosó helyiség. Az épületnek a baloldalán van elhelyezve a sertés­vágó, ami eddig egyáltalában nem volt Komáromban. A levágásra ke­rülő serlések először az úgyneve­zett szúró helységbe kerülnek, ahon­nan a leszúrt sertés automatikusan a forrázó kádba kerül, ahol egy kiemelő készülékkel a forrázott ser­tést a koppasztó asztalra emelik, majd a serlés megkoppasztása után felfüggesztik a felső pályán futó csigaszerkezetre, amely azután a feldolgozó helyre viszi. A helység oly nagy méretű, hogy évente tízezer darab sertés vágható le és dolgozható fel. A vágóhelységek meleg és hideg vízvezetékkel vannak felszerelve, az oldalfalak könnyű tisztántartása céljából pedig fayence leméezel vannak boriivá. Ebben az épületben van még elhelyezve a gépház, a jéggyártó teleppel. Ugyanis a vágó­­hidban, miután hűtőkamrákat is be kellelt rendezni, egyben jéggyártás­sal is fognak foglalkozni. Itt vannak még elhelyezve a személyzet ré­szére szolgáló ruhatárak és a vágó­­személyzet részére étkező, mosdó és más egyéb helységek. Az össze­kötő csarnoknak a másik oldalán van a hülő, amely egy közös hűtő­ből áll, ebben egyszerre kétszáz darab levágott marha húsa helyez­hető el, azután több cellás hűlő van, ezek bérelhető cellák, amelyek mé­szárosok és hentesek által bérel­hetők és kulccsal lezárhatók. A harmadik épület az úgyneve­zett sertésszállás, a nagy marhais­tálló és pacalkiüritö épület. Az is­tállóban egyszerre harminc marhára van hely, a sertésszállásban pedig egyszerre száz darab sertésnek. A pacalüritő helység is érdekes meg­oldású, amennyiben a kiüriteit bél­­sarat nem kell ide-oda rakosgatni, hanem az a padlón elhelyezett nyi­táson keresztül a helység alatU píncerészben elhelyezett kocsiba folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom