Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-05 / 78-79. szám

78—70. Hzrtm Szombat. 1030, júlla6« 5 • • Otvenearyedlk évfolyam. KOMAROMI I,APÓK ___________POLITIKAI LAP.______________ Elöfixetéxi ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külfölden 150 KC. Egyewzém ára 1 korona. alapította* tuba jAnos. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szét koszté: BARANYAY JÓZSEF dr. A németek öröme. Komárom, — július 4. Tízéves keserves megpróbáltatás után végre szabad lelt a német biroda'om R»jna-vidéke, az utolsó francia katona is elhagyta Mainzt és a megszálló csapat visszavonult Elzászba. A felszabadulás az évek óla könnyes kényszerűséggel visz­­szafojlott elkeseredés érz-sét egy esapisra az újjo igó öröm érzésévé vaitoztatia át, amely nemcsak a volt megszállt területeken, de egész Némelországban hatalmas erővel tört ki a sziveit bői, amelyek birodalomszerte összedobbantak ab­ban apil anatban, amikor a távozó idegen hatalom jelvénye lehullott a parancsnokságok épületeinek ormairól és helyökbe felrepült a német biroda om zászlaja, amely magasba lengő szárnyalással hir­dette a német népnek a szabadságot. Nehéz, kálváriás élet ért véget a megszálló csapatok kivonu ásá­­val, olyan élet, amelyhez hasonló példa nem fordult még eő a kul­­turiiépek történetében s mégis a tÖKéíeíeare fejlődött kultúra száza­dának, a huszadik századnak kel­lett e következnie, hogy ez a szé­gyenteljes korszak soha el nem felejthető emlékével kitörölhetetle­nül belevesse a világtörténelembe az ókori barbár fölfogásnak, a Yae victis-nek örök érvényességét. M^rt amint senki sem merte volna hinni szokat a rettenetes ember­telenségeket és puszti ásókat, ame­lyek a négy évts világháborút jel­lemezték, úgy arra sem mert gon­dolni senki, hogy civilizált és kul­­turnépek között olyan hatalmasra nőjjöu a gyűlölet és ellentét, hogy az egyik leigázza a másikat és rabságban tartsa éveken keresztül a győztes a legyőzött, t. Minden jobb meggyőződés ellenére mégis megtörtént mind a kettő. A meg-zállás szolgaságban el­telt sú yos évei és Rajna vidé­kén élő németekre a mega áztatá­­sok sorát zúdították, a német nép majdnem arra a sorira jutott, mint ahogy azt a költő mondja : szerte­nézett s nem leié honját a hazá­ban... De a felszabadulás boldog napjaiban a tiz év fájdalmas emlé­kei is elhalványulnak és a német nemzet örömmámorban ünnepli meg n megszálló csapatok kivonu­lását és megkönyebbülve sóhajt föl, hogy ez a keserű pohár is elmúlt tőle. A súlyos időket derekasan kiállotta és ami tanulság jelentke­zett ez időkből számára, azt elmé­jébe véste, hogy nemzeti jövőjének kiépítésénél, ha szüksége lesz reá, felhasználja. Fájdalom, hogy aki nemzetének ezt az örömnapot éveken át ön­feláldozó kitartással kifejtett mun­kájával előkészítette, Németország legnjabb történelmének legnagyobb államférfia: Stresemann nem ér­hette meg. Ez a körülmény köny­­nyessé teszi az örömet, de e köny egy nagy nemzetnek örök háláját fejezi ki nagy fia iránt, aki életé­nek legférfiasabb, legmunkásabb idejét megalázott hazája mielőbbi felszabad táí-ának szentelte. A Rajna vidék kiürítésekor a felzúgó ha­rangok szavában, a fe ujjongó öröm csapongásában a német nem­zet szava csendült fel, amely ál­dást kért a poraiban is örökre ál­dott államférfiu emlékére. A fölszabadítás tényének nagy politikai jelentősége kétségkívül ab-Komárom, — július 4. Dérer Ivón dr. iskolaügyi mi­niszter rehabilitálta a hírhedt osztrák Bach minisztert. Az egész köztársaságban nagy konsternációt keltett Deret Iván dr. iskolaügyi miniszternek a középisko­lai reformok rendeleti utón való életbe léptetésére nézve tett intéz­kedése, amely szöges ellentétben áll a demokrácia elveivel, de a parla­­mer.tárizmussal is. A rendeleti intéz­kedés még igen élénken foglalkoz­tatja a cseh polgári sajtót és Kramár dr., a cseh nemzeti demokrata párt vezére éles hangú cikkben foglalt állást Dérer önkényes eljárása ellen. A Národni Listyben megjelent ve­zércikkben többek között azt írja, hogy nem lát alapvető különbséget e y egy parlament nélküli diktatúra és egy parlamentáris miniszter d kiaiu Tójo között, aki egyszerűen mellőzi a parlamentet A cseh néppárti Lidové Listy pedig azt Írja, hogy Dérer az 1894. évi császári rendeletet hasz­nálta fel, amely a Bach-korszakból eredő 1854. évi miniszteri rendelet alapján lépett törvényerőre. A szociáldemokrata Dérer miniszter tehát nyolcvan év múltán kezet nyújtott a Bach-féle abszolu­tisztikus monarchia miniszterének. Igaz,hogy a Bach-rendeletet mé z nem érvénytelenítette a demokratikus köztársaság, azonban mé*is hallat lan merészség ezen rendektet fölhasz nálni 1930-ban. B, diót teljesen teha­­bilifáltdk és ezt egy szociáldemokrata miniszter hajtotta végre. Tehát tény, hogy az első, aki a demokráciát megszegte, egy szociáldemokrata miniszter volt és tragikomikus, ha egy szociáldemokratának Kramár tesz szemrehányást fasista metó­dusaiért. Ez a két hírlapi kritika kellő világításba helyezi a szociál­demokrata Dérer miniszter diktató­rikus eljárását és azt az áldemokra­tizmust, amelyet a szocialisták a politikában és a politikán kívül a közélet különböző területein képvi­ban csúcsosodik ki, hogy megpe­csételi a békés kiengeszteiődé-t és pé dát állít arra, hogy a nemzetek kö/ött uralkodó ellentéteknek, de a békeszerződésekben rejlő igaz­ságtalanságoknak kiküszöbölésére is mindenkor készen áll az út a békés megegyezés alapján és nem föltétlenül a háború oldja meg a legsúlyosabb problémákat. A német nemzet is tudatában van ennek és egész jövendőjét a békés munkának szente i, amelyet nemzeti őserejébe vetett hittel s teljes enerzsiájávat folytat, hogy újra e foglalhassa vezető helyét a világ népei közölt. stílnek. A demokratizmus részükre is csak jelszó, amelyet fenhangon hirdetnek, de lépten-nyomon cser­benhagynak. Legalább Dérer mi­niszter eljárása ezt bizonyitja. Nyomtatványokkal fizetik a régi nyug díjasok at. A régi nyugdíjasok egyenjogúsí­tását kimondó törvény szerint juíius elsején már felemelt ny ugdijat kellett volna a régi nyugdíjasoknak kapniok, azonban újabb csalódás érte őket. A törvény végrehajtásával újabb hu­zavona történik, amely ismét bizony­talan időre tolja ki a fölemelt illet­mények folyósítását. A felemelt nyug­dijak kifizetése bejelentés (nyomtat­vány) alapján történik, amelyet minden régi nyugdíjasnak postán lakására küld az illetékes likvidalura. Ezt a nyomtalványt pontosan ki kell tölteni, aláírni és a követelt mellék­­leiekkel együtt beküldeni a nyugdíj likvidalurának. Ez a kérvény alapul szolgál az uj nyugdíj megállapításához. A nyugdíjasoknak tehát be kell vár­­niok ennek a nyomtatványnak meg­érkezését. A nyugdijiikvidalurával való minden levelezés fölösleges, Benes Szovjetoroszország elismerése mellett. Nem uj dolosr az,hogy Benes Edu­­árd dr, külügyminiszter el akarja de jure ismertetni Csehszlovákiával S^ovjetoroszországot. Egy idő óta azonban nem beszéltek róla a köz­társaságban, mig most a Národni Politika c. lapban moszkvai eredeti tudósítás szerint Szovjetoroszország kommunistái azt a hirt terjesztik híveik között, hogy Csehszlovákia szociális forradalom előtt áll és a csehszlovák kormány a munkás tömegek forradalmi han ulatának tudatában előkészületeket tesz a szovjetkormánnyal való tárgyaié sokra. A szovjet de jure elismerése ügyében Benes külügyminiszter már lépéseket is tett a tárgyalások megkez­désére és a kormány nevében közölte, hogy a csehszlovák köztársaság milyen feltételeket fűz ehhez. A prágai orosz POLITIKAI SZEMLE Sxerkesxtóség ég kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromsxor: kedden, csütörtökön és szombaton. követség már értesítést kapott Moszkvából, hogy milyen alapon folytasson tárgyalásokat. A Národ c. lap ezzel szemben azt írja, hogy a szocialista forradalom meséje merő kitalálás, azonban az, hogy Benes segiteni akar a bolsevikokon a szov­jet elismerésével régen nem titok. Ha Benes el is akarja ismerni a szovjetet, ez még nem jelent sem­mit, mert a nemzet óriási többsége az elismerés ellen van. K.ülőn felvételi vizsgákat akar a prágai cseh egyetem tanacsa bevezetni. Dérer Iván dr. iskolaügyí minisz­ternek középiskolai reformja ellen mind szélesebb körökben jut kife­jezésre a tiltakozás. A prágai cseh egyelem tanácsa a legkomolyabban fontolóra vette azt a szándékát, hogy a reform megvalósítása esetén kü<ön felvételi vizsgákat vezet be a közép­iskolát végzett tanulók részére, hogy igy megakadályozza a hiányosan képzelt elemeknek az egyetemre való lődulását Ennek az intézkedés­nek kövelkezményeképen a közép­iskolát végzett tanulóknak a matúrán ktvül még fölvételi vizsgát is kellene tenniök, hogy az egyetemre beirat­kozhassanak. A kisantant propaganda köz­pontja: Becs. A kisantant-sajtó központi bizott­sága tudvalévőén elhatározta, hogy a sajtó kisantant teljes ülésében el­fogadott javaslat alapján állandó sajtótitkárságot szervez, amelynek székhelye“az akkor leadott Cseh­szlovák Távirati Iroda jelentése sze­rint, — évenként fölváltva a kis­antant egy-egy államának főváro­sában lesz. Az idén a titkárságot szintén a hivatalos jelentés szerint Prágában álütják föl. Bécsi jelentés szerint a kisantant propjganda köz­pontját Becsben állítják föl és pedig a csehszlovák külügyminisztérium által megvásárolt Transatlantice Rá­dió (T. R.) volt kőnyomatos hír­szerző irodában amelynek élére a csehszlovák külügyminisztérium bécsi bizalmi embereit: Oplata és Langstein újságírókat állította. A T. R hirszolgálata az utóbbi idő­ben a legtendenciózusabb jelentése­ket hozta forgalomba, ugyancsak a T. R. terjeszti a magyarországi király­­puccsról szóló fantasztikus hireket is. Hollandia állást foglal Briand európai szövetsége mellett Hágai jelentés szerint a holland kormány válaszát Briand memoran­dumára átnyújtotta a holland külügy­miniszter a hagai francia követnek. A holland kormány rokonszenvvel fogadta Briand kezdeményezését, amelynek sikeres megvalósítására az az első feltétel, hogy Európa valamennyi nemzete közreműködjék a terv kivitelében. Ennek előfeltétele pedig az, hogy a gazdasági prob­lémáknak első helyet biztosítsanak a tervezet kivitelénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom