Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-23 / 152-153. szám
1930. december 23. «KOMAROMI LAPOK* i 3. ; az állam = nyelvét is bírják, hogy ez* Által a hatósággal való érintkezés könnyebb és simább legyen. Ismerjük a terveket, azokat szépmk és üdvöseknek ismerjük, amit a sajtó mindig támogatni fog. Midőn búcsúztatjuk tehát az érdemekben, dús .kereskedők testületét, ép oly melegséggel köszöntjük az Országos Hivatal által most már véglegesen engedélyezett »Komárom járási kereskedők grémiumát«, annak minden a köz-, és, kereskedők érdekében kifejtendő munkájához sok szerencsét kívánunk. X * Ettől a tudósítótól eltekintve is, : amely méltán elismerő hangon emlékezik meg a régi testület érdeméről és méltán biztató reménnyel várja az uj járási kereskedelmi grémium működését, meg kell említenünk a tárgyilagosság kedvéért, hogy az Országos Hivatal december 16-iki keltezésű aktájának kibocsátása, amely megadta az engedélyt a komáromi járási ipartánsulatból kivált kereskedőknek a járási kereskedelmi grémium megalakítására, Fried Jenő, «fiit kereskedő testületi elnök fitradhabrtlan munkájának eredménye, amelyikei kisürgette az országos hiv ataltól a .komáromi járási kereskedeln ü grúzaiéin megalakításának engedé lyezésót. Éried Jenő elnöki tevéken} 'ségéaek teljesítményéről már ;a régi testület idején számtalanszor meg győződtek a komáromi kereskedők s> bizonyára a jövőben elég alkalom fog kínálkozni, hogy most már neme sak a komáromi kereskedők, de a kői nájsomi járási kereskedők is még inkább élvezhessék közéleti munkáJárnak eredményeit. Kisegítő iskola és intelligencia vizsgálatok. Régi terve a községi elemi népiskola tantestületének« hogy az is* kóla ügyi minisztérium rendeletének megfelelően kisegítő osztályt állítson fel a gyengébb tehetségű gyermekek részére. Ez a kisegítő osztály hívatott arra, hogy egyrészt megszaba ditsa az egyes osztályokat azoktól a tanulóktól, akik lassúbb előmenetelükkel a többi gyermekek haladását gátolják, másrészt és legfőképpen, hogy az állandó osztályismétlés következtében lelkileg deprimált gyermekeket ezen gátló hatástól megszabadítsa-Röviddel ezelőtt megalakult a községi népiskola keretében a kisegítő iskola szaktanácsa, melynek feladata a kisegítő iskola tervének megvalósítása és a gyengébb tehetségű gyermekek kiválasztása lesz. A szaktanács elnökei,} Kathona Sándor iskolaszéki elnök, tagjai pedig Pethő Békés, boldogságoskarácsonyt minden jóakarata embernek a földön, s a nagyságos asszonynak ne haragudjék, hogy ösmeretlenül is — ezúttal küldöm őszinte karácsonyi kívánságomat. Békés, boldogságos karácsonya legyen kisfiával együtt, mert tudom, hogy van kisfia. Kérdezhetné tőlem, hogy honnan tudom, hiszen a nagyságos asszony nem ösmer engem, soha nem látott engem. Igaza van, én sem láttam a nagyságos asszony arcát soha, a kisfiát sem ösmerem. Mégis, a nagyságos asszonytól tudom, hogy van kisfia. Karácsony előtt egyik nap bejött valamelyik üzletbe, éppen papiros és könyvkereskedés ez az üzlet, mindenféle tarka-barka holmit vásárolt, nyilván a „Jézuska jövetelének“ feldíszítésére, az üzlet tele volt mégis karácsony előtti hangulatban vásárló emberekkel, a nagy sürgés-forgásban nem is látom a nagyságos asszony arcát, csak hallom, hogy valaki azt mondja: — nagyságos asszony, parancsol esetleg egy szép könyvet a kisfiának karácsonyi ajándékul? — Mire a nagyságos asszony igy felelt, mondom, csak a hangját hallottam: — nem, köszönöm, a kisfiam játékpuskát kap karácsonyra. Nagyságos asszony, ne haragudjék, hogy meghallottam ezt a diskurzust, ne vegye tolakodásnak, de szerettem volna akkor valamit mondani a nagyságos asszonynak, azt, hogy a világ minden kincséért ne vegyen a kisfiának karácsonyra játékpuskát, olyant sem, amilyennel a gyerekek csak játszani szokták a háborúsdit egymásközt. S megmondtam volna a nagyságos asszonynak, hogy a játékpuska helyett inkább vegye meg a könyvet a kisfiának karácsonyra, valamilyen szép könyvet, amelyben^ képek is vannak, s amelyből sok mindenfélét tanulhat a kisfia. És megmondottam volna a nagyságos asszonynak, hogy a karácsony ünnepének kétezer év előtti megszületése után azért nem jött el azóta sem a békességes, boldogságos karácsony az emberek közé, mert, mint most a nagyságos asszony is, mindig játékpuskát adtak a kisfiúknak karácsonyi ajándékul, játékpuskát: háborúsdi játszásra. És megmagyaráznám a nagyságos asszonynak, hogy addig sohasem jöhet el a békességes, boldog karácsony, amíg az anyák, úgy mint a nagyságos asszony is, játékpuska helyett nem könyvet adnak kisfiúknak karácsonyi ajándékul. S meggyőzném a nagyságos asszonyt arról, hogy igaza van a „Simplicissimus“ karácsonyi száma cimlapképének, amely keserű fájdalommal úgy ábrázolja a mai emberiség karácsonyát, hogy a kicsiny betlehemi istállót, amelyben megszületett a Szeretet, már már elsöpri a mögötte álló hatalmas tank. Nagyságos asszony, nagyon kérem, ne vegyen játékpuskát a kisfiának, inkább egy könyvet vegyen neki s higyje el, több joga lesz ünnepelnie a karácsonyt a szeretet jegyében, mert közelebb érzi majd a karácsony ünnepének lelkét: dicsőség az Istennek, ki a mennyekben vagyon s békesség a földön a jóakaratu embereknek! Csak ezt akartam megmondani a nagyságos asszonynak, mert tudom, hogy kisfia van, akiben tovább él s akiben tovább élünk. KÖRNYEI ELEK. Sándor a községi elemi iskola igazgatója, dr. Katvariszky Jenő iskolaorvos, Iv(tqfy Géza a járási fiatalságot gondozó egyesület titkára és Tóth István elemi iskolai tanító, felügyeleti joggal pedig Jezo Márton tanfelügyelő. A kisegítő iskolába besorozandó gyermekek kiválasztását a tantestület által rendelkezésre bocsájtott anyagból dr. Katvariszky Jenő iskolaorvos végzi szakszerűen megejtett intelligencia vizsgálat segítségével. Ezen intelligencia vizsgálatok módszerét és alkalmazását rendkívül érdekes és tanulságos előadásban ismertette f. hó I7-én a szaktanács tagjai és a községi elemi iskola tantestületének tagjai előtt dr. Kalvariszky iskolaorvos. A vizsgálat menete abból áll, hogy a vizsgálandó gyermek olyan kérdésekre válaszol, illetve olyan praktikus feladatokat old meg, melyek a gyermek bizonyos életkora számára kisérletileglettek kiválasztva. Ezen „Test"-ek (próbák) sorozatát Binet és Simon francia pszychológusok állították össze több ezer gyermeken végzett kísérletek alapján. Aszerint, hogy a gyermekek mely kérdésekre adnak helyes választ, illelve mely feladatokat végeznek el hibátlanul, pontosan megállapítható a gyermek „intelligencia kora“ és ezen intelligencia kornak a gyermek tényleges életkorához való viszonya mutatja meg, mennyire áll a gyermek intelligenciájának foka a normális felett, illetve alatt. Két fejlettebb intelligenciájú és két elmaradott értelmiségű gyermek vizsgálatával mutatta be azután az előadó az intelligencia vizsgálat gyakorlati alkalmazását és az eredmények pontos jegyzésével a szakemberekből álló hallgatóság maga is résztvett az érdekes lélektani kísérletekben. A mindvégig tanulságos és eredményeivel meggyőző bemutatást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és az előadás végén Pethő Sándor iskolaigazgató meleg szavakban mondott köszönetét az előadónak az élvezetes előadásért. SZANATÓRIUM Dr. Hugó Selye sebészet és nőbetegek restére Komárno, Deák F. utca 3. Telető» 68. Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. § Karácsony. Naplójegyzetek. Karácsonykor mindenki szeret örömet okozni azoknak, akik neki kedvesek. Én is azon fáradoztam leánygárdámmal, hogy sok, sok boldogságot, örömet szerezzünk a szegény magyac iskolás gyerekeknek. Kis fiam a múlt esztendőben került az iskola padjai közé — és ekkor láttam — a szívembe markolt, a sok kis vézna gyermeknek átfagyott, átázott teste, lerongyolódott ruházata. Megfogadtam, felkarolom a szegény talajvesztett magyar iskola csöpp embereit. Sikerült, de még milyen nagyon sikerült ! Tavaly még csak gyűjtésből tudtam ötven szegény gyermeknek ruhaneműt venni. Ebből is fényesen megajándékoztuk a szegény kis gyerekeket. Dupla volt az örömöm, mert, ha nem gondoltam volna rájuk, semmit sem kaptak volna. Holott a község egy összeget megszavazott, azzal, hogy a felét a magyar iskolának juttatja. Ez nem történt meg. Ez volt 1929-ben. Februárban fényesen indultunk új pályánkon. 1930 február elsején nagy sikerrel és bevétellel pompás műkedvelőimmel kabaréval egybekötött táncmulatságot rendeztem, a gyerekek javára. Második mulatságunk egy jól szervezett leánybál volt, 1930 május 17-én ugyanarra a célra. Pompásan sikerült. Harmadik műsoros táncmulatságunk 1930 október 18-án tomboló sikert aratott, a darabok, táncokkal, mint a bevétellel együtt, messze felülmúlta álmainkat. Távolfekvő helységekből városokból, vonattal, autóval siettek estünkre. A szó szoros értelmében már nem fértek be a terembe. Rengetegen voltak. A végeredményben elértünk a három bálból tisztán 5000 koronát. Sokat dolgoztam kitartó gárdámmal — fáradságot, azt nem ismertük! * 1930 október végén kis titkárnőmmel, Tímár Emmával számadást csináltunk, hogy megtüdjuk, mennyi kis embernek juttathatunk cipőt, ruhát, kabátokat és más ruházati cikket. A’ legpontosabban kiszámítva indultunk: el bevásárlási kőrútunkra. Az őgyallat kereskedőket pártoltuk, csak azt szereztük be Komáromban, Érsekújvárban, amiben nem kaptunk megfelelőt. Nemsokára együtt volt a sok-soM holmi. Száz magyar iskolás és tíz szlovák osztályba járó gyerek részére. Ki szabja ki a száz méter flanellbői a ruhákat? Ez is nagy feladat volt. Vállalkozott egy jószívű-lelkű, tettrekész varrónő, Erős Júlia. Következett leánygárdám munkája — a ruhácskák megvarrása. Kattogtak a gépek, húzták a szálat, folyt a munka. Pár hét alatt kész volt 43 ruha. Jöttek a ruha, cipőpróbák atelieremben. Tódultak a csöppségek, láttunk sok boldog mosolyt, örömkönnyet. Következett a ruhák megjelölése, cédulázás, szortírozás. Minden kis csöppséget megismertem, kérdezgettük mire lenne leginkább szükségük, — az el ne maradjon. * A következő ruhaneműeket osztottuk szét: 37 pár cipő, 17 pár csizma, 25 fiúöltöny, 6 télikabát, 43 leányruha, 5 tucat harisnya, 1 tucat keztyű, 3 tucat sapka, 17 pár csizmába való flanell, 7 kötény, 1 tucat svetter. Szerettem volna kirakva látni a rengeteg holmit, hogy mindenki megnézhesse, aki a nemes célra pénzével áldozott s érdeklődik az akció iránt. A Polgárféle nagyteremben kiállítást akartam rendezni. Engedélyt kértem — a járási főnök elutasította. »A kérelmet nem teljesítheti, mert nem jelöltem meg a kiállítás célját és semmiféle szükséges körülményt, mely a kiállítás szükségességét igazolná* stb. Előző nap személyesen informáltam a kiállításról, nem tartottam ugyanazt írásban tenni. Másnap, jött az elutasító határozat. Bementem a járási hivatalba, ahonnan a járási főnök a jegyzői hivatalhoz utasított, azzal, hogy a népszámlálási dől-Lehet eső, lehet hó, Czibor kalap mindig jó!
