Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-23 / 152-153. szám
4. oldal. okumAMUflii tArua» 1930. december 23. TERMINUS áruház r.t. Bratislava, Laurinská 6. Telefon 31-85 aZ udvarban Telefon 33 85 Női és férfi ruhaosztály Női és férfi fehérnemű-osztály Szőnyeg és függöny osztály Szövött és kötöttáru-osztály Nagy karácsonyi vásár Női ruhák Női kabátok Férfi öltönyök Férfi raglánok MértékosztáSyban tiszta gyapjúszövetből la. kivitelű ruhák Ke 750-től. Ke 140-től feljebb Ke 180-tól „ ke 2u0-tól „ Ke 250-től „ Látogassa meg áruházunkat minden vételkötelezettség nélkül. — Ke vező részletfizetési feltételek. gokkal van elfoglalva. — Főjegyzőhöz, onnan az állami iskolai igazgatóhoz, onnan újra a járási főnökhöz. Sokat tárgyaltunk — rekedten értem haza. Az eredményt másnap kézhez kaptam: »A kiállítás megvan engedve«. Az engedély megvolt, de nem éltem a feltételekkel. A ruhakiosztást otthonomban hajtottam végre. Gazdákra talált a soksok gyermekruha, — mosoly, könny, — boldogság! Pellerné Feszty Edith. 1931. tavaszán modern kertváros épül Komáromban. A nyugateurópai kertivárosok mintájára. Saját tudősitőnktől. Komárom, — december 23. Komáromban az utóbbi években a lakosság nagy részének súlyos gondokat okozott a lakáskérdés, amely azóta is állandóan felszínen van. A város kétségtelen jószándékkal igyekezett ezt a kérdést kezelni, s ennek ‘értelmében segített is azokon, akik a lakáskérdést önmaguk próbálták megoldani. A Kiséri dűlőben és a Cigánymezőn az elmúlt évek során több utca épült fel, egyszerű munkásházakból, amelyek céljára a város adott olcsó telkeket. Egészen új városrész fejlődött ki a város e területén, igaz, hogy ezek a házak minden egységes terv hijján épültek fel, úgy, amint azt a város által kiparccllázott telkek engedték. A város vezetősége jóhiszeműen járt el, amikor az építeni akaró kisemberek tömegét látva, a különben is nagyfokú komáromi lakásnélküliség idejében, a Kisérmenti területet felparcelláztatta házépítkezés céljára. A városnak csakugyan alig volt építkezéshez alkalmas telke, meri a város fejlődése az erődökkel körülvett területeken belül nem lehetséges. Komárom továbbfejlődése azonban csak úgy képzelhető el, ha számításba vesszük a Vágduna hídján túl eső területet, amelyen szintén van a városnak tulajdonjoga, bár csak egy kis részen. A város közigazgatási határa itt be is fejeződik és talán ez volt az oka annak, hogy a város akkor, amikor terjeszkedő lehetőségéről volt szó, nem igen tekintett errefelé. Pedig az események azt igazolják, hogy a városnak éppen errefelé kell keresnie majd a fejlődési lehetőséget. A Vághidon túl éső területen a komáromi rendőrlegénység részére majd a közeljövőben több ház épül fel és azon a területen is, amelyet a katonai kincstártól cserébe kapott a város, felparcellázás után több lakóház fog felépülni. Komárom fejlődése ezek által az építkezések által tehát a Vághidon túli területre esik majd, s itt, ezen a ponton kell belekapcsolódnunk egy olyan mozgalomba, amely egészen új perspektívákat jelent majd a város fejlődésének krónikájában. * Már hónapokkal ezelőtt foglalkoztunk lapunk hasábjain egy vállalkozó szellemű komáromi nagyiparosnak tervével, amely egy létesítendő kertvárosra vonatkozott. Akkoriban ez a terv még csak a tárgyalások kezdetleges stádiumában volt, de azóta mindennap közelebb került a megvalósítás idejéhez. Miután pedig i megvalósulása esetén közügyét is ; fog képviselni ez a vállalkozás, | mert a komáromi munlcanélküli| séget az építkezések által jelentősen csökkenteni fogja, érdemesnek tartjuk erről a közönséget most tájékoztatni. Messinger Béla téglagyáros egy egészen nagyszabású és nyugateurópai elgondolású tervet akar megvalósítani, amilyenekkel eddig legfeljebb csak a fejlett Németországban és Franciaországban találkoztunk. Ennek a kertvárosnak felépítéséhez a szövetkezeti eszmét akarja felhasználni, amelyet az építkezési törvényeink a legmesszebbmenő módon támogatnak. Az építés összegének nyolcvan, sőt kilencven percent erejéig a vonatkozó törvény olcsó, öt százalékos amortizációs kölcsönt bocsát rendelkezésre a szociális biztosító intézet és a Zemska Banka utján, s azáltal, hogy az építkezést a szövetkezet majd egytípusú, modern, villaszerű kettes, illetve négyes házakkal tömegekben akarja megoldani, egy magas földszintes és két szoba konyhás, a legkényesebb igényeket is kielégítő ház nem kerül többe, mint húsz, huszonötezer koronába, amelynek évi amortizációja kevesebbet tesz ki, mint amennyit ma Komáromban hasonló nagyságú lakás béréért fizetnek. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy húsz év múlva ez a modern ház — amely a német kertvárosi minták után készül — a munkás, illetve tisztviselő tulajdonába kerül, úgyszólván ingyen lesz tulajdonosa a háznak, mert a házhoz tartozó száz négyszög öl kerten a tulajdonos gyümölcsészettel. baromfi és serléstenyészettel, konyhakertészettel íoglalkozhatik, ennek jövedelméből pedig az évi amortizációt a házra megkeresi. Ez lenne tehát a mai modern munkás és tisztviselő támogatás, mert ha nekik, az építkezőknek lehetővé tesszük, hogy szép, modern, egészséges, fürdőszobával, vízvezetékkel ellátott, villanyvilágításra bevezetett lakásban élhetnek, szabad idejüket nem a kávéházakban és kocsmákban, hanem otthon, saját maguknak dolgozva, kellemesen eltölthetik, megadtuk nekik a nyugateurópai intelligens munkássorsot Nyáron, ha a kertváros lakója munkájából hazajövet, leveti munkaruháját, felveszi fürdőruháját, a kertváros mellett folyó Vág vize neki a legkellemesebb balatoni nyaralást nyújtja, tehát ez a kertváros rákényszeríti lakóit az egészséges, józan munkás életre. Értesülésünk szerint a kertváros és Komárom között állandó autóbusz közlekedés fogja fentartani az érintkezést, tehát közlekedési akadályok nem fognak egyáltalában gondot okozni, annyival is inkább, mert már a jövő tavasszal az állam a kontárom— érsekujvári, illetőleg a pozsonyi országutat aszfaltburkolattal fogja ellátni. Az építkezés rendkívül olcsóságát a tömeges építkezésen kívül nagyon elő fogja segíteni az a körülmény, hogy helyben úgy a tégla, mint a kavics és a homok rendelkezésre áll. Az épületek száraz voltát biztosítja az, hogy egy kétméteres betonból készüli alagsorra kerülnek a lakóhelyiségek. A kertvárosban lesznek utcák, terek, parkok, modern gyermek-játszóterek, nyílt fürdőhelyek s tekintve tovább azt, hogy a kormánynak úgyis szándékában áll a környező puszták iskolaköteles gyermekei részére iskolát felállítani, minden remény meg vau arra, hogy ez az uj felállítandó iskola a kertvárosban lesz elhelyezve. A kertváros vállalkozója, hogy a rendőrlegénységi lakóházak, valamint a város által felparcellázandó telkeken épülő munkásházak belekapcsolódhassanak a kertváros tervébe, megtelte a lépéseket nevezettek vezetőinél és ezáltal is biztosította, hogy ezek a munkásházak már a kertváros típusában épülnek fel és mindazokat az előnyöket élvezik, amelyekkel Messinger Béla a kertvárost fel akarja építeni. * Kíváncsian várhatjuk ennek a tervezett kertvárosnak felépülését, s úgy halljuk, hogy már jövő tavasszal az építkezés meg is kezdődik. Ha csakugyan sikerül ezt a tervet abba* a formában megvalósítani, ahogyaa tervezik, úgy Komárom városától * többi szlovenszkói városok példát fognak vehetni, hogyan kell megoldani a munkás és tisztviselő lakás nyomorl. A kertváros gondolata ma mélyen benne idegződik a modern ember, tehát modern civilizáció lelkében, aminél hivatkozhatunk Brünning német miniszterelnöknek éppen a napokba* tett programbeszédjére, amelyben % német képviselőházban, tehát a német demokrácia képviselői előtt fejtette ki, hogy az alapelv a jövőben az lesz, hogy a városokból el kell távolítani a tömegeket és a városokon kívül kell folytatni a lakásépítést, villaszerű kertgazdaság formájában, amely úgy a fizikai, mint a szellemi munkásnak és családjának gazdaságos, egészséges, egyéni otthont nyújt. (környei.) „árany“-vasárnap délután a munkanélküli szegények között. — Saját tudósítónktól. — Komárom, december 23. Jön, jön a karácsony, kétezer év óta belénk idegződött ünnep, amely mindig a szeretet legszebb szimbóluma volt. A karácsony ünnepének gondolata fenségesen szép, a vágyunk, hogy az emberek szeressék egymást és békesség legyen közöttünk, az Isten vágya bennünk. Jön, jön megint a karácsony, a szeretet ünnepe közénk, pár percig mindenkin átsuhan a karácsony lelkének varázsa, ha csak egy gondtalan, békés, szeretetben eltöltött óra is, ha csak elmúlt, szebb karácsonyok emléke is... A karácsony ünnepe — mindig azt halljuk — egyaránt elérkezik a kunyhóba is és a palotába is. Igen, a karácsony ünnepét megérzik a legegyszerűbb emberek is, még ha olyan egyszerűek is, mint a betlehemi pásztorok voltak, de a betlehemi pásztoroknak nyugodt volt az életük, mint a csillagos, nyári ég, nékik nem kellett megfeszített, kilátástalan küzdelmet vívniok azért, hogy nap-nap után honnan veszik elő azt a minimálisát, amellyel életüket égjük napról átmenthetik a másikba. A betlehemi pásztorok nem voltak — munkanélküliek. Hogyan veszik észre a karácsony ünnepét a munkanélküliek, a keresetnélküliek? — Jön, jön a karácsony ünnepe, már itt van az aranyvasárnap is, amikor egész nap lehetne vásárolni az üzletekben — karácsonyi ajándékokat. Aranj7vasárnap délután sorra jártam néhány munkanélküli családot. Impressziók élnek bennem, amelyeket sokáig viszek magamban, amelyeket nem felejtek el, amelyeket nem tudok most itt nagyon részletezni, de nem is akarom, impressziók, amelyekbe kifáradtam, s mégis örülök, hogy Schlésinger Kornél nyomdavezetővel, akivel aranyvasárnap együtt látogattam meg ezeket a munkanélküli családokat, lévén ő a munkanélkülieket segélyező bizottságnak egyik tagja s itt kell megállapítanom: az ügyet nagyon szívén viselő tagja, túl estem ezeken az aranyvasárnap délutáni látogatásokon. Már a város középén is találtunk egy viskót, amelyben irtózatos, fülledt nyomort tapasztaltunk. A férfi hónapok óla áll munka nélkül, as asszony sem kap munkát, borzalmasan szűk kamrában élnek apró gyermekeikkel s ezért a lakásért — gúny annak nevezni — száz koronát kell felhajlania havonta a férfinek, hogy a lakbért megfizesse. Még egy heljren tapasztaltam, hogy az ilyen, teljesen lerongyolódott szegény családot, rendszerint előszeretettel uzsoráznak ki egyes háztulajdonosok. Az egyik kúriai házban, egy rettentően sötét, nedves, szűk szobáért, amelynek ablaka sincsen, csaknem kétszáz koronát is elkérnek havonta. Ezekről a lakásokról egj7ál Lalában tanulmányt kellene írni. Egy csomó lakásba léptünk be, aranyvasárnap délután a kúrián, de sehol nem találtunk száraz lakást, az alacsony, szűk szobák falai úgyszólván a mennyezetig nedvesek. S miután a munkanélkülieket látogattuk meg, akiknek hetek, hónapok, évek óta nincsen semmi keresetük, tehát ezekben az esős, havas időkben fűtéssel sem tudják enyhíteni a nedves lakás hideg levegőjét, már csak a lakás miatt is rengeteget szenvednek. Ezek a lakások — ha egyszer végigvizsgálná azokat egy egészségügyi bizottság, úgy megállapíthatná, — kivétel nélkül egészségtelenek, különösen most, a halálos betegségek otthonai. Nem felejthetem el annak a fiatal asszonjmak a lázpiros arcát, aki egy ilyen nedves, fűtetlen lakásban fogadott, a férjének nincs már hónapok óta munkája, a fiatalasszony azelőtt a dohánygyárban dolgozott, most már súlyos, előrehaladott tüdőbaja van, ha köhög, minden percben azt hiheti az ember, hogy kiszakad a tüdeje. Nagyon, nagyon súlyos beteg, — mondja az anyja, amikor kifelé megyünk — és semmi kereset, nincs étel a tálban, hideg, nedves a lakás, csak a fiatalasszony melle ég s mindössze is egy két éves házas... Egy másik munkanélküli családnál találkoztunk egy fiatalasszonnyal, sovány, kiéhezett volt, a sötét szó-
