Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-19 / 85. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» olcsósági divatáruháza. (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben ) Harisnya klinika. Törv. védett láthatatlan Javítás és fejelés. Kis hibák 3 Ke, nagy hibákkal 4 Ké, ujfejelés 8 Kő. Dús választék úri és női divatcikkekben, fehérnemű, ernyő, zsebkendők stb. Fürdőcikkek és nyári áruk leszállított árban. Sport és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári árban. miszerek kiosztása már julius 28-án meg fog kezdődni. Végrehajtják az erdőreformot. A szociáldemokrata Právo Lidu kormánylap illetékes helyről úgy értesül, hogy igen erélyesen fognak hozzá a mar megkezdett erdőreform Végrehajtásához Mint igénylő, első torban oz állam jön tekintetbe, azután a járások és községek, Szlovenszkóban is Ruszms.k >ban az országok Ahol az erdőség a Járás vagy a község ha tárain túl terjed, az erdőt több igénylőnek osztj ik ki azzal a feltétellel, hogy az erdőségben egységes gazdálnodás fog folyni. A földhivatal most foglalkozik az olyan szövetke zetek kérdésével, amelyek a közérdeknek legjobban megfelelnének. Korlátolt felelősségű társaságok és erdőkitermelő társaságok terve is fölmerült. Ilyen esetekben az odaítélést csak nyilvános testületekre kellene korlátozni és a földhivatalnak, valamint az illetékes hatóságoknak kellene gondoskodniok a gazdálkodás ellenőrzéséről. A kérdés jogi formáját valószinüleg már össze! megoldják. Raktáramon lévő nyakkendőket 30°/0-al gyári áron alul elárusítom. Zwickel Reklám áruháza. Ritka szó és semmi tett a kisipar ügye körül. (i. g.) Csak a napokban tartott tartományi választmányi ülés jó pár tízezer koronát juttatott diákoknak, színészeknek, mezőgazdáknak. Helyesen tette a választmány, hogy a szlovenszkói adózók adókoronáit jó helyekre fekteti be. Mert hiszen jó dolog az, hogy az ifjabb generáció segélyhez jusson, igen üdvös dolog az, hogy a mezőgazdaság számára a modernebb gazdagodás megkezdéséhez gépsegélyt nyújtanak s nem lehet jó gazdasági körülmények között még az ellen sem szót emelni, hogy a derék Thatia oltárára is juttat egy miiliócskat a bőkezű választmány. Szlovenszkó adja a tehetséget hozzá, hát hadd foliyék vissza az a tehetség bankóban, keresetben a szlovenszkóiaknak. Del Azért valahogyan megint elfelejtkezlek a tartomány atyai arról, hogy a mezőgazdaságon és a teátrumon kívül van egyéb segélyezendő társadalom is, mégpedig, azt mondhatnánk. amazokévai nem is egyenlő mértékben segélyezendő, hanem hatványozottabban. Itt van a kézműves kisipar. Nevén kell nevezni, mert nagyon megfeledkezni látszanak róla Azt alig hallottuk még, hogy pl. foglalkozott volna a tartomány választmánya azzal a nem éppen könnyen megoldható, de megoldandó kérdéssel, hogy helyet keresetet biztosifsanak annak a sok száz és sok ezer kisiparosnak, akik ma a legnagyobb semmittevők, mert nincsen megrendelőjük, nincsen vevőjük. Nem szándékos a megfeledkezés — tudjuk, — de szándék ide, szándék oda, ha egyszer egy akkora társadalomról, mint amekkora a maga közel 85 ezer önállóan dolgozó lélekszámával a kézműves iparosság szlovenszkón, alig, vagy minden sátoros ünnepnapon esik szó a tartomány ügyeit igazgató üléseken, az azt muiaija, hogy a képviselőknek nincsen közvetlen kontaktusuk ezzel a képviseletien társadalommal. A tarlománygyülés mást sem tehet, csak Szlovenszkó gazdasági ügyeivel foglalkozhatik. De hiába varunk iniciativát egesz gazdasági életünket a jobbik vágányra átsegítő gazdasági programútokról, ez a gazdasági program a választásokkor bőven elnangzoti Ígéretek s jószán dékok tarsolyában maradt. Bármenynyire is szorgalmas látogatói a tar tömény képviselői a tartomány üléseinek, sajnos, a panasztevésen túl s a tartomány pénztárába befoiyt adók instanciák szerint való szét oszlásán túl alig tesznek többel a gazdasági munka irányítása terén. Pedig az lenne az igazi feladata a íarlománygyülésnek: kicövekelése valamely, a kisiparos társadalmat mentő és kézműves kisipart állandó munka- és kereseti alkalomhoz juttató kisipari programnak. Mert nem elég a tények, mindenkitől tudott s végigkönnyezelt szomorú gazdasági válság-lényeknek a megállapítása. Hiszen a ig merült ki másban a tartomány képviseletének ezirányu munkája. Sót! Nyíltan kell megmond nunk, hogy még csak a betegséget konstatáló közgazdasági orvosi véleményekei is gyéren hallottuk. A nevesebb betegekről legalább a tudós orvosprofesszorok adnak ki bulletinokai. A kisipar erre nem elég előkelő! A kézműves kisiparnak moslmár a szokványos sirámokon túl is valósággá iezüllölt állapotáról hivatalos helyekrői hallunk egy-két véletlen kiejtett szónoki floszkulust, de iniciativát, invenciót alig! Szlovenszkó és Ruszlnszkó olyan, Diákcserrege. Irta Ma|thénvt György. Lebovics bácsi egész napon át a kerekes székben ült és hol az asztalhoz, hol az ablakhoz tologatták, aszerint amint kivánta Pedig nem volt még öregember, éppen hogy átlépett az ötvenen, csak a két lábát nem bírta emelgetni. Mindig azt mesélte, hogy megfázott a sok utazás közben és így bénult meg A feje azonban tiszta volt és még most is szívesen foglalkozott volna az üzlettel, de a na- y cégek már nem bízták meg semmivel olyan utazóra, aki kerekes kocsin utazgat az ablaktól az íróasztali?, nem volt szűkéé, ük. Ami kis pénzt hosszú évek fáradságos munkájával félrerakott, lassanként fölélte a család, ami; a két lány elvégezte az iskolákat és irodába jutó t Most tulajdonképpen ők tartották el szüleiket Lebovics bácsi ezt egész rendjénvalónak találta, csak azzal nem tudott egyetérteni, hogy Bözsi, a nagyobbik, már párt is választott magának. A Beer-fiu egy szép napon azzal lepte meg őket, hogy el akarja venni Bözsit s minél hamarább lehet, annál jobb. Ekkor nagyon fölfortyant az öreg. — Micsoda maga? Utazó? Hát mi egy utazó manap ? Az én időmben más világ volt, mi egzisztenciákat tudtunk teremteni magunknak 1 Én hintón jártam Kolozsvárott, mindenki nekem köszönt előre, érti ? Nekem és előre! A legjobb szobát foglalták le nekem és hol itt, hol amott voltam hivatalos... Mi urak voltunk, gyári képviselők 1... És egyáltalán a papirszakma . •. De mibe utazik maga? — Pipere, — dadogta Beer. — Pipere ? Mi az, hogy pipere ? Lehet azt vagontételben eladói ? Vesz magától a Bauchschnitt fűszeres egy vagon piperét? Há? — De papa! — siránkozott Bözsi. — Hogy lehetsz ilyen! Igazán nem értelek. Csak boldogtalanná akarsz tenni... A Jenő úgy dolgozik, hogy az gyönyörűség .. • Ma is mi mindent eladott, mutatta nekem a könyvét.. mennyi szappant, fogkrémet, fogkefét, pudert... Olyan szépen keres, hogy egészen jól megélhetünk .. • És én szeretem Jenőt és férjhez akarok menni. ,, Lebovics bácsi legyet hajtott el az arca elől. — Szappant? — kérdezte és fölhúzta szemöldökét. — Hát magának házalni kell, egyik boltból ki, a másikba be? — Ma már személyesen ke'l fölkeresni a legkisebb kuncsaftot is, — bátorkodott szóra Beer Jenő. - Kérem, azóta, hogy Lebovics ur abbahagyta a munkát, nagyot változott a világ ... A nagy konkurrencia... minél nagyobb forgalom . .. ma nem lehet szégyelni semmit... Bözsikét mindennel elfogom látni... — Papperlapa! — mondta Lebo vies bácsi könnyed gesztussal, amelyet még Kolozsvárott tanulhatott. — Nem adom utazóhoz a lányomat. Az utazó mind könnyelmű ember.. Sokat ismertem köztük, mind boldogtalanná tette a családját, mert szoknyabolondja volt.. • Anderes Städtchen, anderes Mädchen, -Sondogatták, akár a katonatisztek... > vénségére mind megrokkant, a családjuk, a barátaik tartják el őket.-. Kell ez a jövő az én lányomnak? Nem kell! Nem adom a lányom utazóhoz! — De hiszen Lebovics ur is utazó volt! — vá ta oda Beer elég illetlenül és kedve lett volna a tolószékre mutatni. — Háhá! — nevetett föl az öreg kajánul. — Már mondtam m gának, hogy mi urak voltunk, gyári képviselők, hintón jártunk és a legjobb úri körökoe voltunk bejáratosak. Csak nem akarja a mai világot az akkorival összevetni? Nem, Beer ezt nem akarta, de dühös volt a konok kis öregre, aki, mint valami aszalódó szilvaszem sütkérezik a napon és mozogni se tud Szerette volna szemérehányni a múltját, amelyben bizonyara sok „anderes Mädchen“ szerepelt, amig ebben a kerekes székben kikötött. — Kérem, én állhatatos természetű vagyok, — felelte némi gondolkodás után. — Én is megfordultam mar néhány városban s volt alkalmam arra hogy kónnyeiműsé geket kövessek ei, de soha az eszembe nem jutott efféle., különösen amióta Bózsikét ismerem... Kérem, Lebovics ur, nekem csak egy gondolatom van: Bózsikét boldoggá tenni, — mondta már azzal a hangsúllyal, amellyel vevői előtt szokott ágálni: kérem, én csak arra törekszem, ho<y méyen tiszteit vevőimet a legtökéletesebben kielégíthessem.. — Na és van magának valami fixe? Van magának nyugdija, há? — kapta oldalba az öreg. — Mond juk, elhiszem magának, hogy maga egy tisztességes, szolid fiú, de mi lesz, ha megbetegszik, ha Gott be hüt, olyan cudarul megfázik, mint én? Mi lesz? A Bözsi tartsa el akkor magát? Vagy én menjek el öreg napjaimra koldulni, há? mint a házról-hézra járó, úgynevezett „napotevő'’ deákgyerek. Nem hal éhen, mert egyik napról a másikra hozzájut valami szegényes koszthoz. De van-e csak egy évre is biztosítva ilyen szegényes koszttal is? Hol van valami nagyobbvonalü kézműves kisipari program? Hallgatnak a legmagasabb helyeken arról a kisipari műhelyt s vele pór százezer kispolgári exisztenciát menteni s felemelni alkalmas komoly munkaakciókról, mintha kiszikkadt volna az agy, amelyből koncepciók raja szokoit kiröppenni, ha pl. csak a gyáripar piacainak biztosításáról, nagy bankok s nagy üzemek szanálásáról volt és van szó. Kicsinyesek s fárgyilagosságof suiba dobók, tehát komoly vitára alkalmatlanok lennének, ha minden állami s társadalmi akció erejét kizárólag a kézműves kisipar ügyére akarnánk forditatni. Az állam gazdasági egészsége a különböző termelő és fogyasztó ágak helyes egyensúlyán nyugszik. S mi Szlovenszkón s Rusznszkón csak ezt a könnyen biztosítható equilibrumot akarjuk. A szlovenszkói s ruszinszkói kézműves kisipar gazdasági termelő erejével arányban s társadalmi szerepéhez méltó részt akar csak. Részt nemcsak a közteher viselé sével arányos anyagi javakból, de a helyes Irányításból is. A kisiparos társadalom szeretné már levetni a Hamupipőke ruháját s szerelné, ha eljönne érte az erős, a hatalmas Állam-herceg, megváltandó a ránézve száraz kenyérré keményedet! gazdasági válság vasorru bábájának fogságából. Nyári szünet alalt, amig parlament s tarlománygyülés hagyja az élete/ a maga természetes utján, honatyák számára nem minden erkölcsi dicsőség, nélkül maradandó vakációs. szorgalmi munka lehelne a kézműves kisipari termelés kérdésével alaposan foglalkozni és őszre a. törvényhozás s a tarlomány zöldr asztalára elkészileni egy szélesebb átmérőjű kisipari gazdasági termelő s szociális programmot. Az a pár százezer kispolgári existencia, amelynek munkája s létezése nélkül csonka az állam gazdasági élete, ez a pár százezres hatalmas és sok értéket magában rejtő tömeg legalább ennyi figyelmet érdemelne. Hát ez is csak olyan beszéd volt, mint amilyet alkudozásoknál szoktak csapni, de Beer Jenő utazót módfelett bosszantotta. Már éppen valami gorombaságot készült mondani, amikor valaki megérintette a karját— Jöjjön csak, mutatni akarok valamit — és gyöngéden a másik szobába kormányozta. Gizi volt, a Bözsi húga. — Nézze, Beer, nem igy kellett volna ezt kezdeni. Nem is értem Bözsit, hogy nem szólt magának... Papa nagyon gyerekes már, mindig a maga nótáját fújja. Mit beszél maga neki mindig piperéről? Beszéljen papírról. Tanuljon meg a papirszakmaból annyit amennyi az ilyen traccsoiáshoz szükséges. Mondja, hogy a nagyszülei levelezésében ilyen meg olyan kézimeritésü papírra akadt... — Kézimeritésü? Mi az? — Mondom, hogy tanulja meg. Meg a famentest, félfamentest, a postát, az üzletikönyvpapirt, a pehelykönnyűt, a dünndruckot.. — Giziké, honnan tudja maga ezt a sok mindenfélét? — Na hallja, elég sok levelet kellett Írnom a papa részére.. Még a papiralakokat is tanulja meg, semmi ez e^esz:•$ És mindig mondja azt, hogy manap már nem gyártanak olyan finom papirt, mint régen. A papának mindig a múltról kell beszélni... Jaa, még valamit! Ha a papát egészen meg akarja nyerni magának, lepje meg hébe-korba egy kis diákcsemegével... — Szenzációs! — hebegte Beer. — Nagyon szeret nassolni... hiszen igazán nem sok öröme van már szegénynek,.. Utána ugyan mm-
