Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-11 / 146-147. szám

1 OtVenegyedik évfolyam. 146—147. Hzátn. Csütörtök, 1030, december 11. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. EISfizetéli ár ciehszlorák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K, — Külföldön 150 Ki. Egyesszám Ara 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr, Szerkesztő: BAR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és fClÖP ZSIG&'OND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. ,* Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. „Á gazdasági krízis súlyosbodása várható.. Komárom, — dec. 10. Ezt a kijelentést, mely soraink élén áll, a csehszlovák köztársaság miniszterelnöke, Udrzsal, mondotta a parlamentben és mi csak idéz­zük, mint^gazdasági prognostikont, mint egfmeteorológiai jelentést az időjárás bekövetkező változásáról. A gazdasági időjárás erősen meg­­suiyosodik felettünk. A miniszter­­elnök bejelentése bizonyára gon­dolkozóba fogja ejteni a legszéle­sebb körben érdekelteket, mert senkire sem közömbös, hogyan alakul ki a jövő sorsa. Amint lát­juk, a mienk még ennél is rosz­­szabb lehet, mint ma van. Pedig emberi optimizmussal élve, azt hittük, hogy már elértük a mély­pontot és ennél rosszabbak a vi­szonyok már nem lehetnek. A miniszterelnök és mondjuk általánosságban, a kormány, azon­ban niég miodezideig adós azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a gazdasági- válság megszüntetésére vagy legalább is enyhítésére nézve már régen meg kellett volna ten­nie. Idáig csak kijelentések történ­tek, de a tettek hiányzanak. Mi lesz a gazdaosztállyal, az iparos­­osztállyal, arról nem beszél senki. Es ugyanaz a miniszterelnök, aki most ezt a sötétszinezetü jóslatot tette, a nyáron még nem ilyen húrokat pengetett, akkor azt állí­totta, hogy a csehszlovák köztár­saságot sem kíméli ugyan meg a gazdasági depresszió, de az itten egé.-zen enyhe lefolyású lesz, mert nem kimondottan földmivelő állam, hanem ipari állam is. Most azon­ban az iparra is. átterjedt a gazda­sági. tüdőgyulladás és az is beteg, a tüdőnek mindakét szárnya szen­ved. A munkanélküliség már megkét­szereződött október óta és nem sok idő kell, hogy megháromszo­rozódjék. És ez roppant kedvezőt­lenül fogja befolyásolni a költség­­vetést, amelyet ezekben a kritikus időkben egymilliárddal emelt fel a pariament és ezért viseli azt a fe­lelősséget, amelyet a pénzügymi­niszter — igen kockázatosán — vállalni merészkedett, megtoldva azt az önkormányzati terheknek hallatlan magas határokig való ki­tolásával. Ez a költségvetés lesz az első, amely hajótörést szenved és ráfut a gazdasági krízis záto­nyaira és szírijeire. Az adózó la­kosság a közterheket képtelen el viselni tovább és enyhítéseket kér, mivel lehetetlenségeket senkitől sem lehet és szabad kívánni. Ebben a légkörben, amely tele van feszültséggel, kezdődik meg a hat hónap előtt felmondott magyar­szlovák kereskedelmi szerződés tárgyalása, tehát pontosan egy héttel annak lejárta előtt. Hat hó­nap alatt a kormány bokros el­foglaltsága mellett nem ért rá ezt az ügyet előkészíteni és december 15-én a két szomszédos állam szerződés nélkül áll. Hogy ezért ki fogja viselni a felelősséget, arra igazán kiváncsiak vagyunk. De úgy látjuk, hogy annak már régen el­múlt az ideje, hogy Prágában azt várják, hogy kenyérrel és sóval jelenjenek meg a szomszédos álla­mok és szerződésért könyörögjenek. Magyarország is, ugylátszik, bizto­sítja magát olyan oldalról, hogy a két szék között a pad alá ne kerüljön közgazdasága. A bizony­talan csehszlovák reláció helyett választja a terhesebb, de sokkal bizonyosabb német viszonylatot, ahol két év után nem mondják fel a szerződést annak lejárta előtt, Komárom, december 10 Szükséges a koalíció fennmaradása. Udrzal koalíciós kormánya jubilál. Megérte az első esztendőt, amelynek feltornyosodó akadályain szerencsé­sen átvergődött. Az évforduló alkal­mából a kormánylapok hosszú cik­kekben pillantanak vissza a letűnt évre, amely ugyan nem bővelkedett valami jelentős eseményekben, ha csak a kormánypártok között állandóan uralkodó párthatalmi versengéseket nem lehetne eseményeknek nevezni, de a kormánysajtó nagy buzga'ommal emlékezik meg a múltról és szinte feiiélegzik, hogy a súlyos első esz­tendő a multté! Udrzal nagy önmér­sékletét, nyugalmát és türelmét kü­lönösképen hangoztatják ezek a cikkek és a legtöbb végül oda iyukad ki, hogy bár súlyos a politikai helyzet, a koalició fennmaradása szükséges. A csehszlovák—magyar kereske­delmi tárgyalások megkezdődnek A csehszlovák köztársaság kor­mánya — mint autentikus helyről közlik — foglalkozott a csehszlovák köztársaság és Magyarország közti kereskedelmi viszony alakulásának kérdésével. Ezirányú mérlegelései­ben és döntésében az a szempont vezette, amelyet az illetékes magyar tényezők nyilatkozatai alapján a másik félnél is föltételez: neveze­tesen, hogy a kölcsönös gazdasági kapcsolatok teljesen ne szakadjanak meg. Ennek folytán azon a nézeten van, hogy mindkét fél érdekében áll a szerződés nélküli állapot elke­rülése és a kapcsolatokat ideiglenes egyezménnyel rendezzék arra az hanem kivárják a lejárat idejét. Viszont Németországban nem lírikusok intézik a kereskedelmi, tehát az üzleti ügyeket, amelyeket a politikai korifeu-ok mindenkor érzelmi alapokon kezeitek és tú on­­túl elpolitizáltak. Ez az agyonpo­­litizálás most keserűen boszul­­hatja meg magát és nagy közgaz­dasági károkat okozhat. Csehszlo­vákiának nincsen közvetlen szom­szédaival, Németországgal, Ausztriá­val, Magyarországgal kereskedelmi szerződése a gazdasági válság kel­lős közepén, amely a miniszterel­nök szerint sulyo-bodai fog. Aki ezekért az állapotokért felelős, an­nak nehéz helyzete lesz, amikor ezekért az eseményekért majd helyt kell állnia. Mert a politikusnak mindenért felelni kel!, amit tett és amit elmulasztott tenni. A sovi nizmus rossz tanácsadó és arra sem alkalmas, hogy valaki azzal védekezzék. Mi liók helyzete válik kritikussá és a konzulok ebben az időben dip omáciai játékokkal és haragszomráddal szórakoznak. időre, míg a legtöbb kedvezmény elve alapján kölcsönösen biztosított eljárás értelmében szélesebb ala­pokra fektetett új egyezmény nem jön létre A budapesti csehszlovák követség megbízatást kapott arra nézve, hogy erről a magyar kormányt értesítse és megfelelő javaslatot nyújtson at az átmeneti időre ilyen értelemben való megállapodás elérése érdekében. Az illetékes tényezők számítanak arra, hogy a magyar kormány hamarosan válaszol. Azonban mindenesetre szá­molni kell azzal, hogy december 16-tól az eddigi kereskedelmi egyez­ményben kölcsönösen biztosított vám-Lapunk szombati számában már közöltük, hogy a pozsonyi orszá­gos hivatal ufasitolta a komáromi járási hivatalt a Komáromi keres­kedők testületének választmánya által kért módosításokra a záróra ren delet ügyében. A módosifoít záróra rendelet hirdetménye azóta már meg is jelent, tehát a rendelet is hatályba lépett. Csak örömmel kell regisztrálnunk, hogy az országos hivatalban érvényesült a belátás, s a komáromi kereskedők egészen speciálisan nehéz helyzetét mégis csak meg akarták könnyíteni akkor, amikor a kereskedőkre nézve több pontban anyagilag súlyos károkat tarifa kedvezmények elesnek. Mint értesülünk, a magyer kormány vá­lasza tegnap ment el a jegyzékre. Januárban kerül az uj sajtótörvény a parlament elé A képviselőház és a szenáfus el­nöksége pénteken közös ülést tar­tott, amelyen szóba került a bizott­ságokban elhangzott beszédek im­munitásának kérdése is, azonban döntést ezúttal sem hoztak, noha az ügy már hetek óta húzódik Meissner dr igazságügyminiszter, aki a tanács­kozásokon részlvetf, bejelentene, hogy ezt a kérdést az uj sajtótörvény keretében fogják elintézni és felkérte a nemzetgyűlés elnöki irodáját, hogy ebben az ügyben január hó közepéig készítsen elaboráiumot Az igazság­­ügyminiszfer ezen nyilatkozatából önként következik, hogy az uj sajtó­törvényt január közepe előtt nem terjesztik a képviselöház elé. Küzdelem a gazdasági válság ellen A minisztertanács jóváhagyta azt a meghalalmazási törvényjavaslatot, amelynek alapján a kormány fölha­talmazást kap 150 millió korona rend­kívüli hitel fölvételére. Ezt az összegei a gazdasági válság enyhítésére fog­ják fordiíani, jellemző azonban, hogy a törvényjavaslatban szó sincs arról, hogy melyik reszort milyen összeget kap, hanem teljhatalmú rendelkezési jogot kap a kormány, hogy saját belátása szerint döntsön az összeg el­osztása felett. A parlamenti ellenőrzés kérdését úgy oldották meg, hogy a hitel hovaforditása az összkormány beleegyezéséhez van kötve és az 193!. évi zárszámadásban számo­landó el A meghatalmazási törvény­javaslat a képviselőház csütörtöki ülésén a ház asztalára került és állítólag még a karácsonyi ünnepek előtt le fogja tárgyalni a nemzet­gyűlés mindkét háza. okozó hibák kifogásának helyt ad­tak és azoknak értelmében a zár­óra rendeletet módositotlák, A zár­óra-rendelet módosítása természe­tesen úgy történt, hogy a nyolc órai munkaidőről szóló törvény ezekután is minden intenciójában érvénye­süljön. A módosított záróra rendelet ér­telmében pontosan precizirozzuk most az egyes üzletek nyitási és zárási idejét, miután a szombati cikkünk félreértésekre adhaioti okot: Üzletek tehát nyitva tarthatók: /. nem élelmiszer üzletik: 8 órától 12 óráig, és 14 órától 18 30 óráig, bhhbhhb POLITIKAI SZEMLE Mikor kell nyitni és zárni az egyes üzleteknek a módosított záróra rendelet értelmében? — Saját tudósítónktól. — Komárom, — december 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom