Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-11 / 146-147. szám

2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» Valót mond mindenki, aki act állítja, hogy 23 ELBERT olcsósági divatáruháza (Nádor-utca 19. Koronabankkal szemben.) az idei karácsonyi vásár leszállítóit .árai | feltűnést keltenek. Győződjön meg Ön is ^ ennek valódiságáról I g os Manikűr-készlet, finom bőráru, kötöttürű és zsebkendő, B boy kabátka, selyem és gyaplu harisnya, selyem sobál, női <H. és férfi fehérnemű, pyjamas, bőrkeztyü nagy választékban, b Kísérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat ! ft Papír- és iskolaszerkereskedések: 7 30 órától 12 30 óráig és 13.30 órától 18 óráig. Borbélyok és fodrászok: 7.30 órától 19 óráig megszakítás nélkül. Vasárnap és ünnepnap előlti napon 21 óráig. Virágkereskedések. 7.30 órától 20 óráig megszakítás nélkül. II. Általános élelmiszerüzletek, gyár. matárukereskedések és vegyes kereske­­reskedesek. 6.30 órától 12 30 óráig és 14 órá­tól 19 óráig. Hentes és mészáros üzletek: 630 órától 20 óráig megszakítás nélkül. Péküzletek: 6 órától 12 30 óráig és 13 30 órá­tól 19.30 óráig. Komárom, — december 10. Szép és lélekemelő, magyar lelkek emelkedett hangulatával átszőtt ün­nepélyt tartott a Komáromi Ref. Egy­házi Gazdaénekkar december 7-én, vasárnap, abból az alkalomból, hogy ebben az évben töltötte be fennállásá­nak ötvenedik évfordulóját. A ritka jubileum, amely a helybeli református egyház kebelében becsületes törekvés­sel működő énekkart egy napra ki­emelte a hétköznapok sorából, ma­gyar társadalmi ünneppé szélesedett ki, amelyben résztvettek az összes helybeli működő da-ostestületek, vala­mint a református hivek és intézmé­nyek, amelyek valamennyien szeretet­tel vették körül a jubiláló énekkart és üdvözölték azokat a derék daloso­kat, akik nemes célok szolgálatában állva, rendületlen kitartással munkál­kodnak egyházukért és a magyar kul­túráért. \ Ünnepi istentisztelet. A jubileumi ünnepség vasárnap dél­előtt 10 órakor a Jókai utcai ref. tem­plomban ünnepi istentisztelettel kez­dődött, amelyen a jubiláns énekkar Mohácsy János dr. elnök vezetése mellett testületileg jelent meg, éppen úgy az egyház presbitériuma is, de a helybeli dalostestületek, mint a Komá­romi Dalegyesület, Róm. Kath. Egy­házi Énekkar, Egyetértés Munkásda­lárda és a Zsidó Egyházi Énekkar küldöttségileg képviseltették magukat 'A hivek teljesen megtöltötték a hatal­mas templomot, ahol a gyülekezet éne­ke után Galambos Zoltán ref. lelkész, a Gazdaénekkar tiszteletbeli elnöke magasszárnyalású imában kért áldást az ötvenévet megért derék énekkarra, majd pedig szivet-lelket magával ra­gadó, magyar szellemtől áthatott ha­talmas ünnepi beszédben méltatta az Cukrászdák és fagylaltkészUők: 8 órától 21 óráig megszakítás nélkül. Csemeg ekereskedések: 8 órától 12.30 óráig és 14 30 órá­tól 20 óráig. Kizárólagos csokoládé és cukorka­kereskedések: 8 órától 12.30 óráig és 14.30 órá­tól 20 óráig. Az elárusitó sátrak és kapualatti kereskedésekre vonatkozik a régi hirdetmény ideje, tehát 6 30 órától 20 óráig megszakítás nélkül: A módosított záróra rendelet ér­telmében a kereskedők kívánságai teljesültek, annál is inkább, mert a hetivásáros napokon, hétfőn és csü­törtökön, valamint az országos vásárok napjain nem kötelező a déli szünet meg­tartása. évfordulót és az ének fontosságát. A gyülekezeti ének előtt az ünneplő énekkar adott elő szabatosan Kele­men Kálmán karnagy vezetésével egy szép egyházi éneket, amely után fel­csendült a XC. zsoltár örökszép éneke, amelynek hangjaival ért véget az is­tentisztelet. Díszközgyűlés a Kollégiumban. Délelőtt 11 órakor a Kollégium nagytermében tartották meg a dísz­­közgyűlést, amelyen az egyház közön­sége nagy számban, a helybeli dalos­testületek pedig testületileg jelentek meg. A díszközgyűlésen résztvettek Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok vezetésével az egyház presbitériuma, köztük Páti Nagy Sándor algondnok, Csepy Dá­niel, Gaál Gyula dr., Papp Elemér, Bartha János, Füssy Kálmán, Bátyai Mihály, Lakatos Károly, Szendy Pál, Igó Endre, Mészáros Károly, Czike Dénes, Tóth Imre, Kollár Lajos, Far­kas István, Kelemen Ferenc, Tarcsy Sámuel presbiterek, továbbá Csizma­­zia György városbíró, Kathona Sán­dor ny. jbiró, Herczegh István, a róni. kath. egyház kegyurasági elnöke, Kállay Endre dr., Kincs Izidor, ifj. Nagy János, Vaskó Imre, Molecz Ti­vadar, Krausz Mór, Schmidt Viktor karnagyok, Wánkay László, Zsolnay Béla, Tóth József, Gold Benő, Hajdú Ágoston, Beke Gyula, Antal Dénes és sokan mások. A gazdaénekkar jeligéjének elének­­lése után Galambos Zoltán ref. lel­kész, énekkari tiszt, elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd átadta a szót Mohácsy János dr. elnöknek, aki me­leghangon üdvözölte a megjelenteket és beszédében rávilágított az ünne­pély jelentőségére, amelyet az ötven­éves múlt kölcsönöz a jubileumnak. laua a ico l > V/i. vgj uuvuőui’ ték a jubiláló énekkart. A Komáromi Dalegyesület üdvözlétét Kathona Sán­dor elnök tolmácsolta megragadó be­szédben, amelyet a Dalegyesület klasz­­szikus szépségű jeligéje követett, amit a működőkar Schmidt Viktor karnagy vezetésével adott nagy hatással elő. A Róm. Kath. Egyházi Énekkar nevé­ben Herczegh István, az énekkar vi­lági elnöke köszöntötte a gazdaének­kart, mély hatást keltő lendületes be­szédben, a felekezeti különbségeket nem ismerő igaz magyar testvéri sze­­retetet állította oda az együvétartozás elszakíthatatlan kötelékének. A lelkes beszéd után a Róm. Kath. Egyházi Énekkar Molecz Tivadar karnagy ve­zényletével jeligével üdvözölte a test­vérkart. A Komáromi Egyetértés Mun­kásdalárda nevében Csizmazia György városbíró-elnök fejezte ki formás, me­leghangú beszédben jókivánatait a jubilánsnak, melyet az Egyetértés Munkásdalárda tüzes hangú jeligéje követe// Krausz Mór karnagy veze­tése mellett. A Zsidó Egyházi Énekkar nevében Kincs Izidor elnök köszön­tötte közvetlen, szívből fakadó szavak­ban a gazdaénekkart, majd a Zsidó Egyházi Énekkar Krausz Mór kar­nagy vezetésével a jeligéjével üdvö­zölte a jubilánst. A Református Egyházi Iparosénck­­kar nevében Csepy Dániel elnök szó­lalt föl, aki nagy hatást keltő beszéd­ben emlékezett meg az ötvenév előtti időkről, amelynek tanúja volt s amely­nek feledhetetlen nagy alakjait maga is ismerte. Szívből jövő jókivánatai után Füssy Kálmán szenátor, a Komá­romi Ref. Ifjúsági Egyesület elnöke testvéri szeretettől áthatott lendüle­tes beszédben fejezte ki az ifjúság őszinte jókívánságait és az Ég áldá­sát kérte a derék énekkarra. A Ref. Ifjúsági Vegyeskar üdvözlését Vargha Sándor, az ifj. egyesület titkára tol­mácsolta meleg szavakban. Az ág. hitv. evang. egyházi énekkar nevében Já­­nossy Lajos esperes-lelkész levélben üdvözölte a jubiláló énekkart. Majd Fülöp Zsigmond főgondnok ismertette a gazdaénekkar 50 éves múltját az alakulástól kezdve a mai napig. A nagy gonddal megszerkesz­tett történelmi visszapillantás alatt megelevenedett a félszázad előtti kor, amelynek ködéből kiléptek a ref. egy­ház akkori jelességei, vezetői és a szekeresgazdák tisztes osztálya. Az énekkar megalakulásában Fogthüy Dé­­nesnek, az akkori közélet legkiválóbb vezetőegyéniségének elévülhetetlen ér­demei voltak, aki mellett id. Páti Nagy Sándor, Kecskés János, Bese János, Mórocz István, Mórocz György, Bátyai József fáradoztak az énekkar megalakulásán és megalapozásán. Az 1880. május 3-án történt megalakulás­kor az énekkar 35 tagból állott, kar­nagya Sulacsik Lajos egyházi kar­nagy volt, aki nyolc éven keresztül nagy lelkiismeretességgel tanítoLta a kar tagjait. Az énekkar mindjárt ala­kulásakor hathatós támogatásra talált Pap Gábor ref. püspök-lelkészben, aki 1895-ben bekövetkezett haláláig tisz­teleti elnöke volt az énekkarnak, míg 1898-ban Antal Gábor dr. püspököt választották meg tiszt, elnöknek. Fogh­­tüy halála után Pulay Géza trvszéki biró, 1889-től pedig Konkoly Thege Béla főgondnok volt az elnöke az ötvenéves énekkarnak, aki harminc éven át 1919-ig nagy buzgalmat fejtett ki az énekkar fennmaradásáért. 1924-ig a saját kebeléből választott elnökség és tisztikar vezette az ének­kart, amely ekkor újraszervezkedett és elnökének Mohácsy János dr.-t választotta meg, aki az énekkar újabb korszakában nagy lelkesedéssel tölti be tisztét. Az énekkar Galambos Zol­tán lelkészt tiszteletbeli elnökké vá­lasztotta. A gazdaénekkar vezetői voltak Sula­csik után 1889-től Korsós Ambrus és Kálniczky János vallástanítók, ez utób­binak lemondása után a kilencszázas évek elején Korsós Ambrus vette át a kart és azt nagy szakavatottsággal és kötelességtudással 1916-ban bekö­vetkezett haláláig vezette. Ebben az időben Vargha Sándor ref. lelkész, Mokos Kálmán és Vágó Ede s. lelké­szek vezették a kart, majd 1923-ban Nagy Lajos kántor és Várady Lajos tanító, 1925 ősszel pedig Tóth István A Reí. Gazda Énekkar a komáromi dalosokkal együtt ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ünnepi istentisztelet, díszközgyűlés és templomi hangverseny. — Saját tudósitónktól. — nyug. ig. kán tor tanító s jelenleg * nagy reményekre jogosító Ketemen. Kálmán s. lelkész vezetése alatt mű­ködik az énekkar. A főgondnok visszaemlékezésében nagy elismeréssel szólt mindazokról, akik az énekkar felvirágoztatása körül érdemeket szereztek s akik kitartottak a működésben. Kegyeletes hangon em­lékezett meg Foghtüvről, Pap Gábor­ról, Kecskés Jánosról, Korsós Ambrus­ról, Mórocz Györgyről s nagy elisme­réssel Konkoly Thege Béláról, vala­mint az énekkar ötvenéves tagjairól: Páti Nagy Sándor algondnokról és Bajcsy Ferenc énekkari tiszt, alelnök­­ről. A negyven évig és több évtizedig működő tagoknak elismerő köszöne­tét nyilvánította és arra bivta föl az énekkart, hogy a következő ötven évben is tartsák tiszteletben apáik szent ha­gyományait. Végül az egyház nevében hálás köszönetét fejezte ki az érdemes énekkarnak az egyház érdekében fél­századon át kifejtett munkásságáért. A nagy tetszéssel fogadott történeti visszaemlékezés után a kar elénekelte Lányi Áldj meg minkéi c. műdalát, mellyel a díszközgyűlés Mohácsy dr. elnök bezáró szavai után véget ért. Foghtüy sírjának megkoszorúzása Délután két órakor az énekkar kivo­nult Foghtüy Dénesnek a ref. teme­tőben levő sírjához és azt kegyeletes gyászünnepség keretében megkoszo­rúzta. Mohácsy János dr. elnök mag­vas "eszédben aposztrofálta a kiváló emberbarátot, a közélet fáradhatatlan és önzetlen bajnokát és kijelentette beszédében, hogy Foghtüy emléke mindenkor megmarad, amíg magyar szív dobog e városban. A kegyeletes aktus előtt és után a gazdaénekkar gyászdalokat adott elő. Az ünnepélyen megjelentek a meg­boldogult leányai Kalitza Sándorné és Foghtüy Jolán úr hölgyek, Kalitza Sándor veje és unokái, a ref. egyház elnöksége és nagyszámú közönség. Templomi hangverseny. A Jubileumi ünnepségnek egyik ki­magasló mozzanata volt az este 6 óra­kor, a ref. templomban megtartott templomi hangverseny, amelyen a jubiláló énekkaron kívül a Hetényi- Ref. Egyházi Énekkar, a Madari Ref. Egyházi Énekkar, a Komáromi Bef. Iparos Énekkar és a Ref. Ifjúsági Vegyeskar vett részt. A hangversenyt nagy közönség hallgatta végig, amelynek kedves él­ményt szerzett a közreműködő ének­karok előadása, amely a maga nemé­ben minden elismerést megérdemelt. Elsősorban a hetényi és madari dalo­sokról kell megemlékeznünk, akik meglepő biztonsággal és fegyelmezet­ten énekeltek és akik derék vezetőik keze alatt a biztos fejlődés útján ha­ladnak. De elismerés illeti a jubiláns, gazdaénekkart is, amely teljes mér­tékben megfelelt a várakozásnak. A ref. iparos énekkar a régi szép időket varázsolta elő és örömmel vettük tu­domásul, hogy ismét versenyképes lett. Az ifjúsági vegyeskar mind­inkább nivósabb lesz és előadása meg­közelíti már a művészi színvonalat, amire komolyan törekszik is. Szép _______ I960, december 11.-M S ti 'C X ► •N ti 'S x S 'S s es ti ka (8 hm ‘O-fi "0 a W O 03 «4M 3 « « a t. fi «J 2* H3 a; a c •fi 8 a« ss f »e fi Oí « « a 3 O «*> §* fi « "2 4* a 3 1 ö a -0 O 44-a «

Next

/
Oldalképek
Tartalom