Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-20 / 138. szám

1 l (>íTení*ffyedik évfolyam. 138 wzáni. Csütörtök, 1930, november 20» KOMAROMI LAPOK _______POLITIKAI LAP._______________ Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGKOND. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K. félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyesszám éra 1 korona. Sovinizmus nélkül... Komárom, november 19. Valóban nem tudjuk, hogy ne­vessünk e Benes Eduárdnak kifelé, a nagyvilág szamara in dott sajtó információin, amelyek derűs opti­mizmusának mélyéről fakadnak, vágy komolyan, esetről-esetre bi­zonyítékok felhalmozásával cáfo juk meg annak nemcsak betűit, de főképen azoknak szellemét. A leg­utóbbi interjú is hasonlít ikertest­véreihez, ebben is kijelenti a javít­hatatlan optimista kü ügyér, hogy itt sovinizmus nélkül kormányoznak és mindenki jól érzi magát. Oh, az a sovinizmus! Dehogy is van itt sovinizmus, csak nemzeti önérzet az uralkodó nemzetekben. Országos választások voltak bét évvel ezelőtt és a kormányt felha­talmazta a törvény, hogy a válasz­tott tagok számának felét kinevezze az autonóm testű etekbe„szakértők“ gyanánt. Ki is nevezte azokat a belügyminiszter, de elfelejtett ma­gyarokat kinevezni a magyar já­rásodba és az országos képviselő testű etbe, pedig mi is itt vagyunk és létezünk, amikor katona parádék vannak meg is dicsérik a s.ramm magyar katonákat és még stram­­mabb magyar adólizetőket. Van itt egy zemedelska rada nevű intézmény is, amelynek elnöki hivata'a nem lehet rossz hivatal, mert egyik vöt zsupán tartja megszállva. A csehszlovák agrárpárt elfelejtett cda egyetlen magyart Í3 kineveztetni, amikor félmillió magyar földművelő él Szíovenszkón, pedig akadnak olyan képzett magyar gazdád, akiktől ta­nulhatnának csehszlovák kartársaik is, még pedig nem is keveset, de hát az Isten maradékbirtokhoz észt is ad és igy nincsen szükség szakképzettebb emberekre. A magyar munkás hiába megy munkát keresni nemcsak Pozsony­ba meg Ungvárba, de Komáromba is. Hiszen láttuk a nyáron, hogy az állami munkáknál alkalmaztak ugyan magyarokat, de egy hét múlva szépen lefizetgették őket, mert nem vo'tak tagjai a Benes­­félé cseh nemzeti szociálista párt­nak. És ezt Komáromban egészen szemérmetlenül, nyilván merészel­nek csinálni, nem tartva attól, hogy ez ellen felzúdul a magyar közvé­lemény. A szakszervezeti tanács pedig diplomatikus hallgatásba bur­kolózott és igy védelmezte meg a magyar munkás érdekeit, akiket az országutra lökött ki a földreform. Hiszen ezt folytatni lehetne egé­szen napestig, ezek csak példák, amelyek azt az objektiv szemléletet igazo'ják, amelyre Benes büszkén hivat« ozik. Itt nincsen sovinizmus, igazáu nincsen, hanem objektivitás van. Kíváncsian várjuk a népszám­lálási biztosok kinevezését is, hogy erről az objektivitásról meggyőződ­jünk és megcsodáljuk azokat a Komárom, — november 19. A parlament munkaprogramja, A képviselőház újra ülésezik és az őszi ülésszakban most már huzamo­sabb ideig tartó tanácskozások lesz­nek a törvényhozás mindkét házában. A képviselőház elnöksége ülést tar­tott, amelyen kidolgozták a parla­menti munka programját. Ezszerint a szerdai ülés plénumán a lakóvé­delem novellája és az ehhez tartozó törvénvjavaslatokat kezdik tárgyalni, amelyeket csütörtökön befejeznek és áttesznek a szenátushoz Pénteken, esetleg szombaton is az uj adójavas­latokat' tárgyalja a parlament, jövő héten piáig megkezdődik a költség ve­­tést vita. A költségvetésnek legkésőbb december 3-ig a szenátus elé kell kerülnie, ami azt mutaija, hogy a szenátusban a költségvetési vita szintén rövid lesz s alig egy hétig fog tartani Benes külügyminiszter Csehszlo­vákia bei- és külpolitikájáról. A csehszlovák szocialistapárt ipa­ros szakosztályának kongresszusán Benes dr. külügyminiszíer nagy beszédet mondott, amelyben a cseh­szlovák állam bel és külpolitikájá­nak irányvonalait jelölte meg. Be­széde során többek i'özölt kifejtette, hogy a külpoliiika uj irányok és methódusok szerint orientálódik és Európának és a világnak organi­zációja a főcél. Ennek kiinduló ponija a demokrácia, amely úgy a népek, mint egyes államok polgárai számára egyen ő feltételeket leremt. A törekvés a gazdasági együttműködésre és nem katonai szerződésekre irányul. Ez a poiilika megfelel a föriénelmi tradícióknak, de megfelel a mi össz­lakosságunk szükségleteinek és ér­dekeinek is. Azt nem izabad feltéte­lezni, hogy a külpolitika iránya min­denütt győzedelmeskedik. Eilenkezőleg, mert hiszen tanúi vagyunk a modern és a háboruelőtti módszerek közötii harcnak. Mi harcolunk ezért az uj irányzatért, megalkuvás nélkül hala­dunk feléje és ért állunk mel­lette. — Aránylag kis nemzet vagyunk és ezért tudatában kell lennünk, hogy a nagy népek szám­beli erejét erkölcsi erővel kell ne­künk pótolni. Az erkölcsi erőnek mellettünk kell lenni mindenkor. E politika állal sohasem gyengilheljük saját erőnk tudatát és saját népünk hazafiságát. Nincs szükségünk, hogy a hazafiságból bárki is leckét adjon nekünk. Mi gondoskodunk és gon­doskodni fogunk a jövőben is a haza megvédéséről. Készek vagyunk minden támadást megakadályozni, de sem belső, sem külső politikánkban nem tizenhárompróbás magyarokat, aki­ket népszámlálókká fognak kine­vezni minden sovinizmus nélkül... W* i il II— IIOTIIII HIT II' [TIT—UHUM I üzünklsoviniszla politikát.(?) A békepo­­lilika nem az álmok és képzelet politikája, hanem realitás, amely fejlődik és a nemzetközi politikában mind nagyobb súlyra tesz szert. Majd kijelentene a tminiszter, hogy dacára mindannak, amit künn a világban látunk, nem kell félni, hogy valami konfiikíus jöhetne. Csütörtökön már a szenátusban is beterjesztik a lakóvédelmi novellát. A képviselőház héífői ülésén ter­jesztette be a kormány a lakástör­vény komplexumára vonatkozó ja­vaslatokat. A képviselőház szerdai ülésén kezdlék meg a javaslatok tárgyalását, miután a szakbizottságok kedden előkészítették azokat. A vitát csütörtökön befejezik, úgy hogy a javaslatokat az ugyanazon napon tartandó szenátusi ülésen kioszt­hatják a bizottságnak. A már ismer­teiéit újításokon kivül még közlen­dőnek farijuk, hogy a 130, 200 és 350 százalékos béremeléseket üzlet­­helyiségeknél 1931 március 1-től lép­tetik életbe A 60.000 koronánál ma­gasabb évi jövedelemmel birók lak­bérét 1930. december 1 tői kezdve a békebeli lakbérek 350 százalékára lehet felemelni. A 45.000 koronás minimális jövedelemmel bíró bérlők lakbérét a békebeli lakbér 250, 225 illetve 200 százalékára lehet fele­melni 1930 december l-vel Az állam, a tartomány, a járás, a község vagy közintézmények, inlézeíek által bérelt helyiségek lakbére 1931. március 1 ével az alapbér 350 százalékára emelhető fel. A kényszerkilakollatás elhalasztására vonatkozó törvényi meghosszabbiiják, valamint a rend­kívüli lakásvédelmi törvény érvé­nyességét is és pedig 1931. novem­ber 30 ig. Meghosszabbítják az épít­kezési mozgalomról szóló törvény érvényét is azzal a módosítással, hogy állami garanciát kaphatnak olyan építkezések, amelyeket legkésőbb 1932 december 31-ig befejeznek. Valamenyi törvény 1930. december 1-én lép életbe. Takarékosság és költségvetés. Komárom, november 19. A napokban megkezdi a képvi­selőház plénuma az állami költség­­vetés tárgyalását, amelyet néhány nap alatt be Is fejez, hogy azután áltegyék a szenátushoz, amely szin­tén rövidesen végez az állami gaz­dálkodás jövő évre megállapított Szerkesztőség és kiadóhimtal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. költségelőirányzatával. A képviselő­ház kölfségvetési bizottsága öt hé­ten át foglalkozott ezzel a rendkívül fontos üggyel s amint a bizottság elnöke megjegyezte: nivós vita folyt a javaslatok fölölf, mindazonáltal meg lehet állapítani, hogy a nivós vita legfeljebb csak arra volt jó, hogy a különböző pártok képvise­lői feltárhassák vélt, vagy tényleges sérelmeiket és orvoslást követel­hessenek azokra. Az ellenzéki pár­­iok részéről ezultal is a javaslatok egész tömegét terjesztették elő, ame­lyekben pedig sok megszívlelni való volt, azonban a bizottság többsége a kormány javaslatai mellett foglalt állást, az ellenzéki indítványokat pedig, — mint4eddig'rendszerinf, — elvetélték. A bizottsági tárgyalás másrészt arra szolgált, hogy a szakminiszte­rek a saját tárcájuk köliségvetésé­­nél expozékat mondjanak.amelyekré­­vénaz államnak a kormány [rózsaszí­nű szemüvegénfigyelt közállapotairól tudomást szerezheleit mindenki Meg kell állapítanunk, hogy ezúttal a leg­több miniszteri jelentés foglalkozott az uralkodó gazdasági krízissel is, azonban azt is konstatálnunk kell, hogy dacára a súlyos helyzet fel­ismerésének, egyetlen miniszter sem engedett az őt érdeklő költségve­tésből, hanem szigorúan ragaszko­dott ahhoz, hogy az előirányzat a kormány javaslata szerint állapít­tassák meg. így természetesen min­den az eredeti javaslat szerint tör­tént és a robbanásig feszült krízist figyelmen kivül hagyták. Pedig a dolog felett nem lehet napirendre térni. Sajnos, a pénz­ügyminiszter nem számol a súlyos helyzettel, mert ha számolt volna, akkor aligha gondolt volna az uj adókra, amelyeket a költségvetéssel kapcsolatban meg kell a törvény­­hozásnak szavaznia. És nem gon­dolt különösen arra, hogy a gazda­ságilag lerongyolódott adózó alany miből fogja a megnagyobbodott köz­terheket megfizetni, főképen olyan időkben, amikor a gabonaárak esése folyíán az egész világon kezdenek lassan az elsőrendű közszükségleti cikkek árai is stabilitásukból en­gedni, ami végre is maga után fogja vonni az általános olcsóbbo­dást az egész vonalon. Hogyan fogja majd az adózó az ő 3-4 év előtti évek forgalmi alapjaira fek­tetett adóját megfizetni, holott már ma olyan helyzetben van, hogy a terhek súlya alatt roskadozik, A százmilliókra rugó adóhálralékok felhalmozódása eléggé érlhető me­­mentó lehetne az állam pénzügyi igazgatásának, amely nem lát és nem hall semmit, hanem könyörte­lenül kereszlülviszi akaratát. A képviselőház a jövő héten kezdi meg a költségvetés tárgyalását és igy még kínálkozik alkalom arra, hogy a súlyos gazdasági helyzetet még egyszer fontolóra vegyék és az POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom