Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-20 / 138. szám

á. oldal. íKOMÁROMI LAPOK» 1930. november 20. hova menjen vásárolni női vagy leányka kabátot, férfi és női divat November 1-től minden elfogadható áron árusitja áruháza Komárom, Nádor u. 25. .. .... , , ....... . (Az Otthon kávéházzal szövött es kötött árucikkeket. 645 szemben) I állami költségvetést annak figye­lembevételével állapítsák meg Európa több országában maga a kormány tette meg már a lépése­ket arra, hogy a takarékosság elvét az állami költségvetésben érvénye­sítse, Csehszlovákiánál sokkal ne­hezebb viszonyok között élő álla­mok redukálták költségvetésüket, a köztársaság költségvetése pedig a múlt évinél most is közel hatszáz­millióval több szükségletet állapit meg. A takarékosság nemcsak üres jelszó, azt teljes mértékben érvé­nyesíteni kell és legelsősorban az államnak kell példát mutatnia ennek az erénynek a gyakorlásában. A világszerte tomboló gazdasági vál­ság enyhítésének egyik előfeltétele a legszigorúbb takarékosság, amely­nek legelsősorban az állam háztar­tásában kell megnyilvánulnia! A népszámlálás — mint lapunk más helyén beszá­molunk — tehát december másodikán kezdődik. Két hét múlva minden Csehszlovákiában élő magyarnak szivre tett kézzel, megfélemlithetet­­lenül, bátran és igazi magyar öntu­dattal bizonyságot kell adni, hitet kell tenni magyarságáról, legyen munkás, iparos, kereskedő, köz- vagy magántisztviselő, földmivelő, avagy birtokos. Ezen a napon, a népszám­lálás napján nem szabad, hogy egy magát magyarnak érző, nyelvéhez, fajához és nemzetéhez hűséggel ra­gaszkodó testvérünk is félelemből, sorsának javulását váró hiú remény­kedésből, alacsony gondolkodásra valló stéberségből másnak, más nem­zetiségűnek vallja magát és ezzel vétsen a magyar hűség ellen s kis­­sebbitsejjaz itt élő magyarság számát. Félelemnek, habozásnak nincsen helye, A népszámlálásról szó ó kor­mányrendelet, amikor megadja a jo­got, hogy mindenki annak, olyan nemzetiségűnek vallja magát, aminek magát érzi, ennek a jognak biztosí­tásául kimondja azt is, hogy a nép­­számláló biztosok, hivatalok és álta­lában senki nem gyakorolhat semmi­féle nyomást senkire. Nincs tehát félelemre semmi ok. Éppen ezért a népszámlálás óráiban ébredjen fel a magyar lelkiismeret minden testvérünkben. Jusson az eszünkbe életreszülő édesanyánk dajkáló dala, nyelvünkre oktató bol­dog tanitgatása s szivünket töltse el nemes büszkeség, hogy magyarok vagyunk és magyarnak vallhatjuk magunkat Minden magyar testvérünk meg­­számláltatva kell, hogy hűségesnek és igaznak találtassék. A népszámlálásról szóló kormány­rendeletet tájékozódás végett a mai számunkban közöljük s ezt mindenki olvassa ei 1 A nótázó kürti legények­ről írt cikk a pozsonyi felsőbíróságon A pozsonyi felső bíróság is fölmentette a cikkírót és a felelős szerkesztőt. — Saját tudósítónktól — Komárom, november 19. Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt komáromi körzetének ügyvezető el­nöke, a Barázda cimü lap 1928 áp­rilisi számában „kürt községben te. tartóztattak 16 legényt“ címmel azt iria, hogy „a csendőrség Kürt köz­ségben azért, mert állítólag üllőit nótákat énekellek, 16 legényt letar­­tóztatolt és 6 nap lelt el a letartóz­tatás ófa, még sem kísérték be őket az államügyészségre, hanem csak Ógyallára. A csendőrségnek nincs joga — írja a cikkíró — senkii ilyen címen fogva lartani, hanem ha szük­séges a fogvatartásuk, átadandók az ügyészségnek és hogy a csend­őrség nagyobb körültekintéssel jár­hatna el stb.“ A cikk miatt a csend­­őrség a belügyminisztérium fölha­talmazása alapján büntető följelen­tést teil sajtó utján elkövetett rágal­Hat napig fog tartani Komáromban a népszámlálás. Mint ismeretes, Csehszlovákiában de­cember első napjaiban történik meg a hivatalos népszámlálás. Komáromban a népszámlálás de­cember 2-án kezdődik és december 8-ig fog tartani, tehát hat napig tart. A népszámlálást városunkban 46 összeíró bizottsági tag fogja végezni, akiknek munkáját 8 revizor ellenőrzi. Egy-egy összeíró bizottsági tagra leg­feljebb ötszáz összeírandó lélek esik, úgyhogy munkájuk aránylag nem lesz nehéz és gyorsan végezhetik. Úgy az összeíró bizottsági tagok, mint a revi­zorok személyét is a járási főnök álla­pította meg, akik ma, szerdán délután már le is tették esküjüket a főjegyző kezébe. Az összeíró bizottsági tagok között főleg állami tisztviselők szere­pelnek, a revizor tagjai között pedig nagyobbrészt bankigazgatók. Mint ér­tesülünk, az összeírok között csak két magyar nemzetiségű van, ami méltán hívhatja ki e magyar város megütkö­zését. A járási hivatal a népszámlálásra vonatkozóan hirdetményt bocsátott ki, amelyben ismerteti, hogy a népszám­lálás mimódon fog megtörténni. Az összeiróivet a számlálóbiztos tölti ki, aki az 1930. évi december 2-tól kezdődőleg folytatólagosan felkeres e mazás címén Koczor Gyula, mint cikkiró és Bárányay József dr. fele­lős szerkeszlö ellen. A komáromi kerületi bíróság elölt azzal védekezett Koczor Gyula, hogy „a cikket közérdekből irta, mert le­hetetlen állapot az, hogy 16 embert nótázásért egy hélig fogva tartsa­nak és elvonják őket a kenyérke réséitől s nem adják őket át az ügyészségnek. A letartóztatás jog­talan voll, amit az is bizonyít, hogy a vizsgálóbíró, amint az iratokhoz zákerültek, azonnal elrendelte a sza­badlábra helyezési“ — mondotta Koczor Gyula. A komáromi kerületi bíróság föl­mentette a vádlottakat, de az állam­­ügyészség fölebbezése folytán az ügy a pozsonyi felsőbiróság elé került, ahol az ügyészség kérte a vádlottak elítélését, mig a vádlottak védője, Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd a komáromi kerületi bíró­ság fölmenlő Ítélete jóváhagyása mellett érvelt. A pozsonyi felső biróság magáévá feite a védelem álláspontját, jóvá­hagyta a fölmentő Ítéletet, illetve a vádlottakat fölmentette. A fölmentő iiélet kiemeli, hogy Koczor Gyulának, mint akkor még nemzetgyűlési képviselő­nek, joga voit a szülők kéré­sére az ügyben eljárni és amikor a helyzetet fölismerte, a cikket megirni, mert a felső biróság is azon a nézeten van, hogy ez ügyben nem volt szükség a le­tartóztatásra, mert ilyen kisebb ügyekben a vádlottak mindig szabadlábon védekezhetnek és bár tiltolt nóták énekléséről volt szó, még sem volt semmi szük­ség arra, hogy emiatt 16 legényt egy hétig fogvatartsanak. Az ügyész a fölmentő ítélet meg­­felebbezése tekintetében 3 napi meggondolási idői kért. December másodikán kez­dődik a népszámlálás. — november 19-én célból minden egyes házat és minden egyes lakást. A lakásba való belépés alkalmával igazolja magát a járási hi­vatal által részére kiadott igazolvány­nyal. A számlálóbiztos, mint közhiva­talnok a vonatkozó büntetőrendelkezé­sek szerinti védelem alatt áll. Hogy melyik napon jelenik meg, azt a lakás tulajdonosával idejekorán közlik, hogy ő maga, vagy családjának serdült korú tagja bevárja a számlálóbiztos megér­keztét és közölje vele mindazon sze­mélyek alább felsorolt adatait, akik lakásában az 1930. évi december 1-ről 2-ára virradó éjjel jelen voltak, vagy ideiglenesen távol- voltak. 1. Vezeték és utónév. 2. A háztartás fejéhez való rokoni, vagy egyéb vi­szony. 3. Neme. 4. Családi állapota (vájjon nőtlen, hajadon, nős, férjes özvegy, elvált, házassága felbontatott, ezenkívül a 15 éven aluli gzermekek­­nél vájjon teljesen árva, vagy atyátlan, vagy anyátlan árva). 5. Nőknél, kik férjnél vannak, vagy voltak, az utolsó házasság, özveggyé létei, elválás, vagy házasság felbontásának időponija és az utolsó házasságból származó gyer­mekek száma. 6. Szülőhely. 7. Ha a megszámlált egyén nem lakik lakóhe­lyén születésétől kezdve, mikor és honnét telepedett ide. 8. Állampolgár­ság; csehszlovák állampolgároknál a községi illetőség is. 9. Nemzetiség rendszerint az anyanyelv szerint je­gyeztetik be. Más nemzetiséget, mint amilyet az anyanyelv bizonyít, csak akkor lehet bejegyezni, ha a megszám­lált személy sem családi körében, sem háztartásában nem beszél anyanyelvén és tökéletesen birja azon más nemze­tiség nyelvét. Izraeliták azonban min­dig zsidó nemzetiséget vallhatnak be. Csak egy nemzetiséget szabad beje­gyezni. A serdült korú, valamint a la­kás tulajdonosának családjához nem tartozó személyek maguk jelentik be nemzetiségüket, serdületlen és beszá­míthatatlan egyének helyett törvényes képviselőjük (atya,gyám, gondnok) teszi ezt meg. Ha a megszámlált személy oly nemzetiség bejegyzéséhez ragasz­kodik, amelyet a számlálóbiztos nem tart helyesnek, az ügyet a járási hiva­tal elé terjeszti a számlálóbiztos dön­tés céljából. E döntés elleni felebbezés nem bir halasztó hatállyal. 10. Vallás (egyházi hovátartozás) vagy felekezet­­nélküli. 11. Olvasni és irni tudás. 12. Hivatás (fő- és mellékhivatás, a hiva­tás minősége, hivatásbeli állás és az üzem, vállalat vagy hivatal közelebbi megjelölése, amelyben a hivatás gya­­koroltatik). 13. Vájjon a megszámlált egyén a községben állandóan vagy csak ideiglenesen tartózkodik. 14. Váj­jon a megszámlált egyén mindkét sze­mére vak, süket, néma, süketnéma, v. keze vagy lába hiányzik. Ha a megszámlált személyek birto­kában személyi igazolványok: (szüle­tési vagy keresztlevelek, házassági, il­letőségi bizonyítványok, összeirási ivek, útlevelek, iskolai bizonyítványok stb.) vannak, ezek előkészítendők, hogy a számlálóbiztos azokba betekinthessen. Azon községekben, amelyekben a népszámlálással egyidejűleg lakásösz­­szeírás is foganatosittatik, köteles a lakás tulajdonosa a lakásösszeirólap valamennyi kérdésére is felelni. Mindenki köteles a tőle kivánt ösz­­szes adatot helyesen és idejekorán megadni a törvény 5. §-a). Megteheti pedig azt aggodalom nél­kül, mert mindazok, akiknek közben­­jöttével ezen adatok összegyüjtetnek és feldolgoztatnak, a számlálási iratok tar­talma tekintetében mindenkivel, külö­nösen más hivatalokkal szemben is szigorú titoktartásra vannak kötelezve. Ezen kötelezettség megszegése, vala­mint a számlálási iratok tartalmával és adataival való visszaélés 10000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy két évig terjedhető fogsággal büntettetik (az 1919. évi 49. t. sz. törv. 8. §-a). Tudatosan helytelen adatok szolgál­tatása, valamint minden egyéb szán­dékos cselekvés és mulasztás,amelyek­kel megrontatnék vagy veszélyeztetve lenne a számlálás teljessége vagy he­lyessége, a népszámlálásról szóló tör­vény szerint 10.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, amellett, vagy ahe­lyett három hónapig terjedhető fogság­gal büntettetik, ha nem forog fenn sú­lyosabban büntetendő cselekmény. Tilos a számlálás ügyében a házakat és a lakásokat bejárni, a számlálási iratok kiállítására ajánlkozni, a hivata­los nyomtatványokkal egyidejűleg röp­­iratokat, kiáltványokat stb. kézbesiteni) melyek a hivatalos számlálásra vonat­koznak, vagy más nyomtatványokat használni, mint amelyeket a belügy­minisztérium kiadott. Ezen tilalmak megszegése 5000 Kc-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Hivassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom