Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-18 / 137. szám

Otvpt.egrypdik évfolyam. 137. «zfim. Kf dd, 1930, november 1®. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Elfifizetéii ár ciehsilovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Bgés* évrs 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kó. Egyesszém Ara 1 korona. A városi munkanélküliség Komárom, november 17 Komárom város vasárnap meg­tartotta a munkanélkü'iség ügyében hird-Mt nagy értekezletet, amelyen impozáns számban jelentek meg a meghívottak, jeléül annak, h"gy a társadalom is felfigyel erre a fontos kérdésre Az értekezleten a város­­biró kifejtette, mit tett és mit tehet a város a munkanélküliekért és miket várhatunk. Két szervezet: a kereskedők grémiuma és va’ami amsterdami szakszervezet levélben tett javaslatokat. Az amsterdamiak elvben elfog dják a tár-adalmi se­gítséget és fölényes hangon beszél­nek * Jvi allá ponto feuta la-áről. amire nézve jobb lett voma, ha néhány ezer jó hollandus forintot mellékelnek jótanácsaikhoz, ame­lyekre ez a nagy értekezlet magától is ráeszmélt. Ez a kis zavaró epizód azonban nem szegte kedvét senkinek és Jg átázott az értekezleten, hogy Hindernd komolyan szeretné a kér­dés mego dását az egyene.-be jut­tatni. Sok okos és életrevaló indít­vány is hangzóit el a jelenvoltak részéről, de az egésznek a lényege mégis az, hogy a jótékonysági egyesületek végezzék el az aggok, tehetetlenek, betegek és a gyerme­kek gondozását, a munkanélküliek ügyét pedig a város vegye a ke­zébe és munkaalkalmak iétesi:ésé­vel, népkonyha felállításával és természetben, életszükségleti cikkek­kel való és nem pénzbeli segít ég­gel gyámolitsa az arra rászoruló muukanélkü i csa ádukat és mind­erre egy központi szerv ügyeljea fel és ez a kö/.ponti szerv ellen­őrizze a segélyezések végrehajtásán kívül azt is, hogy kik jutoitak munkaalkalomhoz. Mert a munkanélküliség meg­oldásának a lényege a munkaal­kalmak felkutatásán és létesítésén sarkaliik. A munkát keresőt mun­kához kell segíteni, hogy megéljen a társadalom segítése nélkül is, a társadalomra pedig csak azoknak gyámol tása háruljon, akikről a köz­ség és az állam gondoskodni nem képes. Nagy súlyt kell arra he­lyezni, hogy az állam mind n se­gítségét kiaknázhassa a város, hogy ennek birtokában a társadalom gondjait enyhítse, mert a mai vál­ságos időkben ez a társadalom is tuizodaa el van foglalva egyes osztályonként a maga bajaival. A munkanélküliség kérdése azonban mindent mel őzve oldandó meg és pedig egész megoldásokkal. Olvassa él terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő;BARANYAY JÓZSEFdr, Főmunkatársak: ALAPY CTULA dr. és FÜLÖP ZS1GKOND. P0L1TIKÄI SZEMLE Komárom, — november 17. Újabb egy évre meghosszabbítót­­tok a lakóvédelmet. Hosszas tanácskozások után végre döntés történt a lakóvédelmi tör­vényre nézve. A lakásügyi minisz­teri bizottság és a politikai minisz­terek egész nap folytatott tárgyalá­sai után pénteken összeült a mirisz­­tertanács és a lakóvédelemre vo­natkozóan a következőkben állapo­dott m eg. A lakóvédelem és a vele összefüggő törvények hatályát 1931. évi november 30-óig hosszabbítják meg. Mindazoknál, akik 45.000 koronás vagy ezt meghaladó bevallott évi jövedelemmel bírnak és pedig tekin­tet nélkül arra, hogy kis lakásban« két — háromszobás lakásban lak­nak, — lakbéremelés következik be. Ezeknek a bérlőknek eddigi lakás­bérét az alapbér (1914. aug. 1.) 250 százalékúi a emelik az eddigi 120,140 és 150 százalék helyett. 225 száza­lékos lesz az emelés olyan lakás­bérlőknél, akiknek két vagy három ellátatlan gyermekük van, 200 száza­lékos az emelés, ha a bérlőnek négy vagy több gyermeke van. Az üzem­­helyiségek bérét is emelik. Kisebb üzemhelyiségeknél az emelés 130 százalék, középnagyságuaknál 200 százalék, nagyobbaknál 350 százalék. A háztulajdonos pótlakás nyújtása nélkül igénybe vehet egy lakást sa­ját használatára, ha a bérlő ezáltal nem szenved súlyos szociális káro­sodást Az a kérdés, hogy ez a jog alkalmazható-e a háztulajdonos há­zas gyermekei vagy házasságot kötni szándékozó gyermekei javára is, sú­lyos nézeteltérésekre adott alkalmat a minisztertanácsban. A törvény­­javaslatokat a képviseiőbáz hétfői ülésén beterjesztették s azokat azon­nal kiosztották a szakbizottságoknak. A javaslatból előreláthatóan még e hét folyamán törvény lesz. November 20 ára hívták össze a szenátust. A szenátus legközelebbi ülését november 20-ára hívták össze.Tárgy­­sorozatán az Ausztriával kötött és a Habsburg Lotharingiai család volt alkalmazottainak nyugdijára és vég­­kielégítésére vonatkozó egyezmény, valamint az 1929. évi zárószámadás szerepel. A szenátus csütörtöki ülé­sén már a képviselőház által addig letárgyalt lakóvédelmi javaslatok kerülnek át a parlamentből úgy hogy a szenátus egy második formális ülésen ezeket a javaslatokat a szo­ciálpolitikai bizottságnak fogja ki­osztani. Az építkezés támogatásáról szóló törvényt is meghosszabbították. A lakástörvénnyel kapcsolatban az építkezés támogatásáról szóló törvényt is meghosszabbították újabb egy évre. A nevezett törvényre nézve a minisztertanács elhatározta, hogy 1931. november 30-ig prolongálja a határidőt. Az építendő lakóházakra, kis lakásokra és kisüzemtelepekre az adókedvezmény iránti jog előter­jesztés 1931 december 31*ig eszkö­zölhető. Az uj törvényjavaslat sze­rint az építkezések állami garanciá­ját az eddigi 350 miuio Koronáról 650 millió koronára emelik fel. Egyéb változás az építkezések támogatá­sáról szóló törvénybenjnem fordul elő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Az uj adókról szóló törvény­­javaslatokat a költségvetési bizottság etjogudta. A képviselőház költségvetési bi­zottsága pénteken tartott ülésén fe­jezte be a söradóról, az egyenes adókról és az önkormányzati testü­letek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását Englis dr. pénzügyminiszter felszólalásában megindokolta a javaslatokat, majd a vita befejezése után az összes kor­­mdnyjavaslatokat az utólag\jayasölt módosításokkal együtt elfogadták. Az ellenzéki módosításokat elve étté-*­Nagy értekezlet a munkanélküliség ügyében. Soft javaslat, de egyenlőre kevés pénz gyűlt össze a vasárnapi értekezleten a munka« nélküliek segélyezésére <->ajáf tudósítónktól. Vasárnap délelőlf fizenegy órakor a meghívottak szépszámú érdeklő­dése mellett folyt le a városháza nagytermében az az értekezlet, ame­lyet Csizmazia György polgármester hívott egybe a munkanélküliek léli nyomorának enyhítése érdekében. A vasárnapi értekezleten több fel­szólalásból kiérezhető volt az inség­­akció megszervezésének fontos ügye s most már csak arra kell ügyelni, hogy az a lelkes segileni akarás ne sikkadjon el a szavakban, hanem mielőbb jótékony tettekre váltsák be az Ígéreteket. Csizmazia György polgármester tizenegy órakor meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket, akik kö­rében olt láttuk Komárom társadal­mának színe javát nemzeti és vallás­felekezeti különbség nélkül. Miután ismertette az értekezlet célját, Igó Aladár dr. városi népjóléli előadó felolvasta Fried Jenőnek, a komá­romi kereskedelmi grémium elnö­kének Írásban benyújtóit javaslatait és az amszterdami szakszervezetek komáromi csoportjának javaslatait. Fried Jenő javaslataiban helyes érzékkel utal arra, hogy a munka- és kereselképtelen lakosoknak há­rom dologra van légióként szüksé­gük: meleg szobára, meleg ruhá­zatra és meleg éleire Ezután rész letesen foglalkozik az egyes szük­ségleti tételekkel. A tüzelő anyagra vonatkozóan azt javasolja, hogy édesapja néhai Fried Kálmán ha­gyatéki rendelkezéséből a városnak jutó tüzelöfát osszák széjjel a sze­gények közölt s a város a tüzelöfa adományok ügyében forduljon a komáromi kereskedőkhöz. A meleg ruházatra vonatkozóan az a javas­lata, hogy a ruhaszükséglelet úgy lehet előteremteni, ha a ruhakeres­kedőket főként, de a város jobb­­módú lakosait felkeresik felesleges ruhadarab, fehérnemű, cipő, stb. adakozására. Végül a meleg ételre vonatkozóan az a javaslata, hogy a — november 16-án. város erről a három, ha szükséges, akkor négy, népkonyha utján gon­doskodjék még pedig a városban lakó földmives, gazdaemberek ter­­mészeibeni adományaival s az élel­miszeráru kereskedők árucikkeinek ingyenes adományaival. Pénzbeli segélyezésnek csak ott volna helye, ahol pld. házbér­fizetésre van szükség. Fried Jenő javaslatában ezután a támogatásra szoruló munkanélküliek kataszterének gyors összeállítására adja meg a módozatait, hogy az adományok elosztása igazságosan történjék. Az egész akció megszer­vezésének még ebben a hónapban kell megtörténnie, hogy december­től kezdve rendes kerékvágásban folyjanak az ügyek Igó Aladár népjóléti etőadó ezu­tán az amszterdami szakszerveze­tek javaslatait olvasta fel, amelyek szerint előbb a családos munka­­nélküliek, azután a nőtlen munka­nélküliek, de akik valakit eltartanak és végül a nőtlen munkanélküliek szorulnak segélyezésre. A szakszer­vezetek javasolják, hogy a várost tiz kerületre osszák fel és igy hajt­sák végre a gyűjtési akciót. A fix­­fizetéssel birő alkalmazónak, mint a városi tisztviselők is, fizetésük egy százalékát adják a munkanélküliek akciójára négy hónapon keresztül. Csizmazia György polgármester ezután ismertette, hogy a városi tisztviselők fizetésük egy százalékát már önként fel­ajánlották erre a célra. Majd ismertette azokat az eszkö­zöket, amelyeknek segítségével a város akar segíteni a munkanélkü­lieken. Elsősorban közmunkával kiván segíteni és erre a célra a jövő évi költségvetésben 3 millió hat­százezer korona van előirányozva. A szociális tételekre 459,169 koro­nát fordítanak a jövő évi költség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom