Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-18 / 137. szám
•2. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. november 18 ELBERT -I olcsósági divatáruháza « 'V T S ►> d « (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben ) Felhívja a t. vásárlóközönség figyelmét női , férfi és gyermek kötött kabát, pullower, mellény kosztüm óriási raktárára. Úgyszintén női és férfi fehérnemű, gyön ykötésű és Jä«’er alsóruhákat, úri- és női divatcikkek, gyermekkocsik bokavédők stb. nagy választékban. j*j Kisérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat ! vetésben és ennek részletei! ismertette az értekezlet előtt. A város évente 3600 métermázsa tűzifát szotott szét a szegényeknek s tiz vaggon tűzifát máris rendelt az idei télre a szegények céljára. Alapy Gyula dr tarlománygyülési képviselő hangsúlyozza, hogy a munkanélküliek helyzetén elsősorban munkaalkalmak teremtésével kell segíteni. Tudomása szerint a népjóléti minisztérium a városok munkaalkalmát munkásonként napi tiz koronával segélyezi s ezért szükséges lenne, hogy a város vegye igénybe azokat a segélyforrásokat, amelyek a munkaalkalmak előteremtésénél segítségére állanak, igy a járási választmányt és az országos választmányt. Az országos választmánynak 9 millió korona áll rendelkezésre erre a célra, amiből bizonyára jutna Komáromnak is. Alapy dr. hangsúlyozza, hogy a karitativ kérdést külön kell választani a munkanélküliek kérdésétől A munkanélküliek katasztere szerinte is feltétlenül elkészítendő A munkanélküliségen sokat segít majd az a körülmény, hogy a dohánybeváltó decemberben megkezdi üzemét és 1400 — 1600 — nagyobbrészt munkásnő - alkalmazást talál ott. Csizmazia Györay polgármester Alapy Gyula dr. felszólalására azt válaszolja, hogy a járási hivatal utján már felterjesztették a népjóléti minisztériumhoz a napi tiz korona munkasegélyek ügyében a kérelmet, miután a város néhány szükséges kisebb nagyobb közmunkát igy akar elvégeztetni. Hatvan munkást máris felvett a város a régi kövek összetörésére, hogy a rossz utakat makadám kövezéssel lássák el Komáromban a nyári hónapokban átlag 1500 munkanélküli volt, tehát ha a dohánygyárban alkalmazni is fogják a helybeli munkásnő^et, még mindig tekintélyes számmal lesznek munkanélküliek. Ezután Vincze Aurél dr., a komáromi kerületi bíróság elnöke mutatott rá a munkanélküliek helyzetére, amelyen egyelőre csak úgy lehet segíteni, hogy mindazok, akiknek van módjuk erre, kinyitják az erszényüket és adnak, annál is inkább mert nagyon sok ember éppen a szegény emberek filléreiből szerezte a vagyonát. Javasolja, hogy a Komáromban szokásos névnapi ünnepségeket, amelyek egyes családoknál több ezer koronát emésztenek fel, csak mérsékelt kiadással tartsák meg és a pénzt inkább adják a munkanélküliek részére. Kijelenti, hogy ezt a javaslatot magára nézve is kötelezőnek tartja De ha a társadalomnak vannak kötelezettségei a szegényekkel szemben, a szegényeknek is kötelessége, hogy az adományt, amely nem könyöradomány, hanem erkölcsi kötelezettségből eredő adomány megbecsülik s az ételt, amit kapnak, ne öntsék ki a csatornába amire sokszor volt példa. Ilyen esetben kéri, hogy ezekkel szemben, még ha éhen is pusztulnak, a város könyörtelenül tagadja meg a meleg étel kiosztását. A fizetés egyszázalékos adományozását a maga részéről magáévá teszi, a többit a hivatalnokokkal pedig megbeszéli. Vincze Aurél dr. nagy tetszéssel fogadott felszólalása után Krausz Samu kereskedő emelkedett szólásra és felajánlotta a maga nevében — s abban a reményben, hogy a többi kereskedötársa nevében is beszélhet — a pénteki nap bevéle lének egy százalékát a munkanélküliek részére, ezzel szemben a járási hivataltól demokratikus szellemű záróra rendelet kibocsátásával kéri a kereskedők támogatását Barta Lajos dr ügyvéd a legnagyobb lelkesedéssel veszi tudomá sül a társadalmi gyüjiés megszervezését és kijelenti, ha kell, egész nap szívesen vesz részt a gyűjtésben Kendi Zoltán dr. ügyvéd javasolja, hogy szükéges lenne, mint a háború előtt Kassán is volt, egy népsegélyező iroda felállítása. A szegénység elleni küzdelem csak akkor lesz eredményes, ha a társadalom szervezetten vesz részt benne s ha a preventív organizáláson van a fősuly. A pénzügyigazgatóság jelenlévő képviselöjéiől kéri, hogy a szigorú adóbehajtásoktól tekintsen el, a gazdasági helyzet miatt. Amenynyiben a kereskedők kényszeregyezséget kérnek azon lesz, hogy az ügyvédi kamara tagjai a kényszeregyezésl ügyekért járó vagyonfelügyelőségi honoráriumnak egy százalékáról lemondjanak a munkanélküliek i részére. Bzranyav József dr. lapszerkesztő Vincze Aurél dr. felszólalásához hozzáfűzi és javaso ja, hogy az egyes kávéházakban, vendéglőkben állítsanak fel perselyeket, mert azok az emberek, akik névnapi ünnepeket szoktak tartani, rendszerint kávéházakban és vendéglőkben is sok pénzt költenek és vannak asztaltársaságok,törzsasztalok, amelyek gyakran tartanak összejöveteleket. Ilyen alkalommal a kitett perselybe bizonyára gyűlne a pénz. Dén^s Emil városi tanácstag kijelenti hogy a mozgalom elgondoiója, Rállay Endre dr. nem igy képzeite el az egész ügyet Kincs Izidor nagykereskedő javasolja. hogy először a gyerekekről történjen gondoskodás. A szegény sorsú tanulók ne minden nap más háznál kapjanak kosztol, hanem egy jobbmódu család huzamosabb ideig koszioltassa őket Koczor Gyula városi képviselőtestületi tag erre megjegyzi, hoqy a gyerekben ilyen módon az elégedetlenséget csak mesterségesen növelnék. Lóránt István javasolja, hogy az egyes melegedő helységekben köny* nyebb mestérségek (pl. kosárfonás) céljára műhelyt rendezzenek be. Arra, hogy jövedelmének ki mennyi százalékát, egy, két, esetleg három százalékát adja a munkanélküliek részére, a jövedelmi adót vegyék alapul. A munkanélküliek segélyezésénél elsősorban a rokkantakról történjék gondoskodás. Biró Lucián gimnáziumi tanár felajánlotta, hogy a gyűj éseknél rendelkezésre bocsátja a cserkészeket. Czike Dénes könyvkötő nem barátja a rendszertelen gyűjtésnek, a maga n ‘veben inkább azt ajánlja, hogy a kereskedők egy átalány ősz szegqel váltsák meg ezt a kötele zettséget. A maga részéről a négy hónapon keresztül felajánl havi ötven koronát Kuhans2ky Jenő dr. orvos javasolja, hogy a dohánygyárnál legyenek figyelemmel, hogy csak olyanokat vegyenek fel, akiknek hozzátar tozóik sem bírnak munkával Nagyon sok esetet tud, amikor egy családban négyen öten dolgoznak, mig más családban egyetlen kereső sincs Miután mind ezek a javaslatok elhangzottak és a résztvevők már türelmetlenek kezdtek lenni a dél miatt, a jelenlevőkből kiegészítették a városi két képviselőtestületből alakult nyomorenyhitö bizottságot a következő tagokkal: ßurfosFrigyes bankigazgatóval, Si^er Náthán dr. pénzügyi kirendelt'égi főnökkel Koczor Gyula pártelnökkel. Biró Lucián főgimnáziumi tanárral, Kendi Zoltán dr. ügyveddel, FűflpZsigmond igazga óval, Waid-nann Ernő dr. rab bival és Nódor Ernő kereskedővel. Az értekezlet ezzel délben véget ért. 7! 0 Pilsudsky abszolút győzelmével fejeződtek be a lengyelországi választások Varsói jelentés szerint a választások eredményéről kiadott hivatalos jelentés szerint a kormánypárti Pilsudsky blokk 248, a nemzeti demokraták 65, az ellenzéki középblokk 78, a keresztény demokraták (Korfanty pári) 14 az ukránok 20, a zsidók 7, a kommunisták 5, a németek 5, a kisebb pártok 2 mandátumot kaptak. A Pilsudsky-blokk tehát megszerezte az egyszerű többséget, de nem tudta megszerezni az alkotmány módosításához szükséges kétharmad többséget. Hivatalosan cáfolják az Ottó puccshireszteléseket. Budapesti jelentés szerint a magyar távirati iroda a következőket jelenti: A magyar kormány változatlanul az 1920. évi I. törvénycikkben leszögezett állásponton áll, annál is inkább, mert semmiféle körülmény sem forog fenn, ami bármilyen módos'tást megokolna Bethlen István gróf miniszterelnök ez év juntus 7 én mondott ismert beszédében ki jelentette, hogy mindennemű változás a nagyhatalmaknak tett Ígéret alapján csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával iörténhet A királyi család részéröl sem forog fenn kalandos szándék, amit legjobban igazol a nemrégiben kiadott sleenockerzeelei cáfolat. Ugyancsak alátámasztja azt az a körülmény is, hogy a legitimisták vezérei Steenockerzeelebe utaztak, ahol családi körben fogják Odó születésnapját megünnepelni A komáromi nők akciója a nyomor letörésére. A nemes szivek mozgósítása. — Láthatatlan bál — látható nagy nyomor. Komárom, —nov. 17. Ha körülnézünk,nemcsak a községgé lefokozott szegény volt városunk, hanem az egész világon, azt látjuk, hogy mindenfelé munkanélküliség, nyomor, nincstelenség van. Azt mondják, ennek a gazdasági krízis az oka: mi, nők ehhez nem értünk. Mi azt gondoljuk, ha olcsó a búza, olcsóbbnak kell a kenyérnek is lennie. Az olcsóbb kenyérből több embernek kellene részesülnie, mint a drágábból. Most szomorúan tapasztaljuk, hogy ez nem úgy van. Azt látjuk, hogy az olcsó búzából sokkal kevesebb embernek van meg a mindennapi kenyere, mint volt pár év előtt a drága búzából. Ennek az oka: hogy pár év előtt volt pénz a munkások, a szegények közt, ma ritka a korona, mint a fehér holló. Ilyen ritkák a koronák a Komáromi Jótékony Nőegyletnél is. Pedig ott szükség lenne sűrű koronákra különösen most, a tél közeledtével. A Komáromi Jótékony Nőegylet nyolcvan szegényt lát el rendes havi segélylyel. 1920-ban, mikor a népjólét alakult meg, mint a gyerrnekkonyha vezetője, a Komáromi Jótékony Nőegylet és a Szent Erzsébet Egylet Vezetőségének tagját, engen is beválasztottak a Népjólétet megalakító bizottságba. Ezen az alakuló gyűlésen, a női jótékony egyletet rendkívül hevesen támadta egy szoc. dem. párti tag. Szinte gyűlölettel izzón tajtékozta, hogy a Komáromi Jótékony Nőegyletnél csak az a szegény lesz segélyezve kinek protekciója van. A nagyságák, mondotta a vádaskodó ur,kijárókká lettek védenceik érdekében. Én, bevallom, csak fegyelmezett, természetemnek köszönhettem, hogy képes voltam higgatan végighallgatni a vádaskodó urat. Megkérdeztem tőle egész nyugodtan, végzett már. Igenlő felelete után, igy szóltam: Igaza van, nálunk a Nőegyletben valóban protekciós rendszeruralkodik, sőt megsúgom magának hogy csak úgy veszünk fel bizonyosan segélyre, ha négy protektora van, úgymint, szegénység, öregség, betegség, magára hagyatottság. Ennek tiz éve; a Komáromi Jótékony Nőegylet hűmaradt általam akkor megjelölt álláspontjához. Ma is protekcióval veszi fel szegényeit. 80 segélyezetjének majdnem mindeniknél meg van a négy protektor. Kérdem, hogy lehetne ily hatalmas protektorok mellett a segélyt most télben megszüntetni. Segélyezetteink általában felül vannak a 70. éven. Vannak köztük vakok, bénák, nagy betegek. Tudom, minden családnak vannak, kedves öregjei, kiket becéző szeretet, dédelgető szeretettel vesz körül. És a szerető meleg családi otthonban, mily sokszor halljuk és hallottuk öreg szeretteink ajkáról „jobb volna már
