Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-06 / 132. szám
2. oldal. «KOMAROMI LAPOK* 1930. november 6 hova menjen vásárolni női vagy leányka kabátot, férfi és női divat szerinti szövött és kötött árucikkeket. 645 November 1-től minden elfogadható áron árusitja áruháza Komárom, Nádar-u. 25. (Az Otthon kávéházzal szemben) I miatt óriási az izgalom és Starhemberg belügyminiszter az egész városban nagy rendőri készültséget rendelt el. Jules Sauerwein már napok óta Bécsben tartózkodik és meg-Interpellációkkal és napirendelőifi felszólalásokkal kezdődött a kedden délután tartott városi képviselőtestületi közgyűlés, amelyet másodszori összehívásra élénk érdeklődés mellett tartoltak meg. A interpellációk nagyobb részét a kommunista párt terjesztette elő, ezek közül figyelmet érdemelt a Franciaországba kiment komáromi munkások sanyarú helyzetére vonatkozó, a napirendi felszólalások közül pedig a munkanélküliség folylán élőidé zeit helyzet orvoslására irányuló indítvány, Ezt a két kérdést nagy vitával tárgyalta a képviselőtestület, amely legfőképen a munkanélküliek segítése kérdésében minden oldalon nagy jóakaratot mutatott. A kommunista pártnak erre vonatkozó indítványainak legnagyobb része ugyan nem tartozik a képviselő testület elé, mert az a követeltf intézkedések megtételére nem illetékes, de a javaslatokat a közgyűlés sürgős megtárgyalásra kiadta a tanácsnak, a maga részéről pedig a szükséges segélymunkának társadalmi utón leendő megszervezésére a városbiró elnöklete mellett egy bizottságot küldött ki. Különben a közgyűlés a tárgyso rozalnak csak az első 11 pontjával végzett, a még hátralevő ügyeket a városbiró által külön meghívóval összehívandó folytatólagos közgyűlésen fogja a képviselőtestület elintézni. Interpellációk és napirend előtti felszólalások' Csizmazia György városbiró pontban 5 órakor nyitotta meg a közgyűlést, amelyet a formaságok elintézése után Trencsik János kommunista interpellációja vezetett be, aki a városi közkórházban uralkodó állapotokat tette panasz tárgyává Előadta, hogy a kórház igazgatója a betegeket azzal büntet(?) meg, hogy egyik napon elvonta az élelmezésükből a húst és egyik beteget, aki nyill sebbel volt a kórházban, kizárta a kórházból. A hiányos élelmezés és a rossz bánásmód miatt fordul a városbiróhoz, hogy mit szándékozik tenni. A városbiró kijelentette, hogy Lipscher dr. kórházigazgató a felhozott esetben azért büntette az egyik szoba lakóit a hús elvonásával, akarta interjúvolni Starhemberg belügyminisztert, aki azonban nem volt hajlandó fogadni a Matin ismert publicistáját. Komárom, — november . mert ezek közül a különben nem súlyos betegek közül az egyik a kórházi tisztaságra vonatkozó rendet nem tartotta be, mert tűrhetetlen, hogy egyes, könnyű betegségséggel a kórházban levő betegek az egészségügyi és tisztasági szabályokat figyelembe ne vegyék és olyan viselkedést tanúsítsanak, ami ellenkezik a szabályokkal A kór házigazgaló jogosan járt el a felhozott esetben, mert a kórháznak érdeke ezt így kívánta, Ami azélel mezést illeti, kijelenti, hogy a kórház élelmezése kifogástalan, erről maga is személyesen többször meggyőződött, de egyébként is az élelmezés ellenőrzését gyakorló tanácstagok a megbízásukat pontosan és lelkiismeretesen végzik 1Mák kommunista tekintettel a súlyos gazdasági válságra az adóvégrehajtási eljárás felfüggesztése végett interpellált a kisexiszfenclák érdekében, amire a városbiró azt válaszolta, hogy nem áll módjában a városnak ezt elrendelni, sőt az adófizetőket a saját jól felfogott érdekükben kérve kéri, hogy adó hátralékaikat az év végéig rendezzék. Zechmeister Sándor kér. szoc. párti tanácstag a tanács és közgyűlés rendszeres összehívása tárgyában interpellált, amelyre a városbiró kijelentette, hogy az interpellációban foglalt javaslatot a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. Vidák a Franciaországba kivitt komáromi munkásoknak súlyos helyzetéről és a velük ianusiloft embertelen bánásmódról beszélt interpelláció kapcsán, amelyben a városbiró közbelépését tartja szükségesnek. Hivatkozik arra, hogy a munkásokat nagy csalódás érte és az időközben hazaiért munkásoktól hallott panaszok nyomán festi le a szánalmas sorsot, amelybe kerülte, Csizmazia városbiró válaszában kijeienli, hogy a komáromi munkanélküliek ismételten hozzá fordullak, hogy tegye lehetővé nekik, hogy Franciaországban munkát kaphassanak A követség utján kieszközölte részükre, hogy Komáromból elmehessenek és igy 55 munkás ki is ment Franciaországba. Hogy a helyzetük korántsem olyan rettenetes, mint az interpelláló azt előadja, a hozzá érkezett köszönö levelek arról tanuskodnuk, hogy a legtöbb jó elhelyezkedést nyert. Tud róla, hogy egyesek visszajöttek és panaszkodnak, azonban nem egyformák a munkások sem és nem mind tud az uj helyzetbe beleilleszkedni sem. 0 a munkanélküliek ismételt kérelmére eszközölte ki a kimenetelt és ezirányban teljes jóhiszeműséggel járt el. Az interpelláló hosszabban polemizált a városblróval, akinek válaszát nem vette tudomásul, de a képviselőtesíület többsége igen. Hosszabb vitára adott okot a kommunista párt javaslat-sorozata a munkanélküliség teremtette nyomasztó helyzet enyhítésére. A kommunista párl egy sereg javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyekben követelte az állami, városi közmunkák rögtöni megindítását, a munkanélkülieknek állandó pénzsegély kiutalását, a népkonyha üzemének reggeli és vacsorával való kibövitését, adóhátralékok elengedését, tüzelőanyag kiosztását, melegedöhelyiségek felállítását és más hasonló intézmények bevezetését. Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a kommunista párt javaslatait tegye át sürgős letárgyalás céljából a tanácshoz, amely a legközelebb tartandó közgyűlésig köteles az ügyet előkészíteni. Kállay Endre dr. szerint a kommunisták javaslatainak elintézésére a városnak nincs fedezete, s a legtöbb kívánság a törvényhozás elé tartozik. Hozzájárul ahhoz, hogy a javaslatok áttétessenek a tanácshoz, de szerinte a munkanélküliség enyhítését társadalmi utón lehet csak előmozdítani és indítványozza, hogy küldjön ki egy bizottságot a közgyűlés, amely az erre vonatkozó szükséges teendőket sürgősen elvégezze A városbiró pártoló felszólalása után Dénes Emil szólal föl, aki a súlyos kérdést szociális szempontbó tarija elintézhetönek Ellene van mindennemű filantrópiái mozgalomnak, az a fontos, hogy minél több munkaalkalmat szerezzünk a munkanélkülieknek, azért a közmunkák és ulcák javításának megkezdését sürgeti Fried Miksa a bizotlság kiküldése melleit foglal állást, Fleischmann Samu szintén, Neuwirth József is hozzájárul a bizottság kiküldéséhez, ami. Csevár József helyettes városbiró ellenez. Végül a képviselőtesíület elfogadta az előadó javaslatát, de Kállay indítványát is elfogadta és a városbiró elnöklete mellett Kállay Endre dr-t, Horváth Istvánt,Fried Miksát,Dénes Emilt, Langschádl Gyulát és Wittek Ferencet küldte ki a bizottságba. Kállay Endre dr. napirend előtti javaslalára a képviselőtestület megbízta Gtiyczy János dr. tiszti főügyészt, hogy mivel az országos hivatal elrendelte, hogy az eddigi közigazgatási és megyei szabályrendeletek ez év végével hatályukat veszítik, az erre vonatkozó szükséges intézkedéseket tegye meg. A tárgysorozat pontja!. Ezután rátért a közgyűlés a rendes tárgysorozatra, amelyből a kő vetkező ponlokat intézte el. A városi vizműtelep szivattyúinak megjavítása befejezést nyert és a szivattyúk beszerellettek, a tanács és pénzügyi bizottság javasolta, hogy Dosztál Jakab vállalkozónak a javításért járó összeg folyósiitassék. A közgyűlés ezt elrendelte. A Zsák utca megnyitásával, a kisajátítandó telkekért 90743 korona jár, Ipovitz Józseffel bírói kisajátilási eljárás folyik, de ez is nemsokára befelyezést nyer. Egyik telektulajdonosnak az egyezség szerint a város köteles 4000 K költséggel kőfalat huzatni s igy az eddig fölmerülő ulcanyitási költség 94743 K-t tesz ki. A tanács és pénzügyi bizottság ennek az összegnek az 1931. évi költségvetésbe való beállítását javasolja. Stem Bernát azt javasolja, hogy kényszerítse a város a kinyitandó utcában azokat a telektulajdonosokat, akiknek ott beépitetlen területük van, hogy vagy építsék be, vagy pedig adják el olyanoknak, akik épileni akarnak. Mert különben az uj utca az egyik oldalon elhúzódó deszkekeritéseivel legkevésbé fog megfelelni a szépilészetnek. Csizmazia városbiró felvilágosilja Síernt hogy kényszeríteni nem lehet a te leklulajdonosokat az általa kívántakra, bár a parlagon heverő telkeket ki lehet sajátítani. Langschádl Gyula és Fülöp Zsigmond felszólalása után a közgyűlés a fent megjelölt öszeget fölvette az 1931. költségvetésbe. Sámán Emánuel és Mária felebbezését csatornadíj ügyben, Gyalókay Miklós kérelmét bérérték utáni adó leírása iárgyában elufasiiotta a közgyűlés, amely az Alsócsallóközi ármenlesitö társulat kövezetvám ügyében beadóit fellebbezésének helyt adott. A Broczky és Nagy építőmesterek által épített szükséglakásokat még egyszer megvizsgálja az ellenőrző bizottság és ha semmi kifogás nem merül fö', részükre a visszatartott biztosítékot folyósítják. Dr. Mahler Gusztáv kórházi segédorvosnak rendes fizetési osztályba való felvételére nézve beadott kérelmét a közgyűlés egyelőre elutasította. Azonban Geöbel Károly dr. javaslatára Dénes, Fried, Fleischmann és Csizmazia városbiró, valamint Sándor Ernő főszámvevő felszólalása után a közgyűlés kimondotta, hogy a kórháznál 3 segéd orvosi állást rendszeresít és a még be nem töltött állásokra pályázatot hirdet, amellyel Mahler dr. kérelme is elintézést fog nyerni. A komárommegyei és városi Szanatóriumegyesület kérelmére a közgyűlés Geöbel Károly dr javaslatára Kollányi Miklós, Fried Miksa és mások pártoló felszólalása után kimondotta, hogy az 1928. évi költségvetésbe felveli 50 000 koronát kiutalja a kérelmező egyesületnek, de oly feltétellel, hogy az egyesület íelekkönyvileg biztosilja a várost arról, hogy a tulajdonát képező Széchenyi utcai ház kizárólag csakis az egyesület szociális céljaira lesz felhasználva. A Csehszlovák Vöröskereszt egyesületnek és Masaryk ligánaknagyobb összegű évi szubvenció megadása iránti kérelmét csak részben teljesítene a közgyűlés, amely a két egyesület céljaira az 1931. évre 20.000 K szavazott meg. A város kézbesítő, illetve eljáró személyzete kérte a képviselőtestületei, hogy a törvény értelmében az eddigi 111 fokozatból a II fokozatba léptesse elő. A tanács három alkalmazódat az I be, a többit pedig a II - ba javasolt sorozni, a pénzügyi bizottság azonban Erdélyi Elek és Patkány András volt városi elsóoszfályu rendőröket is, régi, hűséges szolgálatuk elismeréséül az I. osztályba kívánta beosztani Fülöp Zsigmond a nevezetlek érdekében a pénzügyi bizoltság javaslatát ajánlotta elfogadásra, Geöbel Károly dr. azonban rámutatod arra, hogy a törvény szerint csak a II ik osztályba sorozható valamennyi kérelmező, mert az I.-ső osztályba csak azokat lehelne beosztani, akik a szükséges vizsgát letették, tudomása szerint azonban egyik sem fed vizsgát, tehát csakis a II. osztályba való besorozásról lehet szó. Csizmazia György városbiró felszólalása után a közgyűlés Geöbel dr. álláspontját teile magáévá és kimondotta hogy az összes kérelmezőket az őket törvény szerint megillető II. fizetési fokozatba lépteti elő. Minthogy nyolc óra volt, a városbiró a közgyűlést elhalasztotta. Eltemették Szabolcska Mihályt. — november 5 A váratlanul elhunyt Szabolcska Mihály földi maradványait kedden délután temették el nagy részvét mellett Budapesten az Akadémia oszlopcsarnokából. A gyászszertartáson megjelent az irodalom, protestáns egyházak és a közélet számos kitűnősége. A költő szülőfalujából, Ókecskéről a református lelkész vezetésével küldöttség érkezett a temetésre, amelyen megjelentek a Szabolcska család tagjai teljes számban. A gyászszertartást Ravasz László püspök végezte költői emelkedettségü szavakban jellemezvén Sza. Rendes közgyűlés a városnál. Interpellációk és napirend előtti felszólalások. — A közgyűlés hoszszasan foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. — Csak egy kis részét intézték el a tárgyaknak.
