Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-04 / 131. szám
131. »záiri; Ki dd. 1930, november 4. Ötvenegye dili évfolyam. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és Tidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. E0«sszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: N&dor-u. 29. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Az elnemzetlenítés elméletben és gyakorlatban. »Minden gyermeket meg kell tartani annak a nemzetnek, amelyhez tartozik«. Ezeket a szép szavakat mondotta Dérer iskolaügyi miniszter tárcája tárgyalása alkalmával a költségvetési bizottságban. Szép szavak, de értékük csak úgy van, ha ezt az elvet, amelyet hirdetnek, nemcsak maga a miniszter, hanem minisztériuma is vallja é3 főleg alárendelt közegei is e szerint igazodnak, amikor a rendelkezéseket és a törvényeket végrehajtják. Hiszen az elnemzetlenités bűncselekmény az alkotmánylevél szerint, épen csak az a hiba, hogy senkit sem lehet érte megbüntetni, mert büntető szankciója nincsen semmiféle törvényben. Mikor a rendtörvényt csinálták, elfelejtették belevenni azt a paragrafust, amely az elnemzetlenités bűncselekményét megtorolja. Hiszen elvi kijelentésekből eleget kapunk és ha ez elég volna, akkor mi volnánk a legboldogabb kisebbség egész Európában. Már Hodzsa apánk kimentette minisztersége alatt, hogy a »lélekrablásnak és halászat«-nak ellensége, mégis a legvigabban folyik azóta is a lélekhalászat és az elnemzetlenítés munkája. Hiszen itt vannak a szemeink előtt annak a példái. Hány szomszédos községben kényszeritették bele a szlovák iskolába a magyar gyermeket. Még Komáromban is, nem is olyan régen rendeletet kaptak állítólag arra, hogy az itt családoknál elhelyezett magyar nemzetiségű elhagyott gyermekeknek a csehszlovák iskolába kell beiratkozniok az állami tartásdijnak küiömben való elvesztésének terhe alatt. Azután a szomszédban, ógyaIlán,Bagotán,Bajoson, Kurtakeszin — ezek tiszta magyar községek — egészen nyíltan folyik a magyar gyermekeknek a szlovák iskolákba való beiskolázása. Ne is beszéljünk a vegyes nyelvvidékről. Mi teljes tisztelettel azt kérdezzük Dérer miniszter úrtól, hogy a csehszlovák állam, amelynek mi az alkotmánytörvény szerint egyenrangú állampolgárai vagyunk, hány iskolát létesített a magyar kisebbség számára a szlovák nyelvvidékeken? Azt pontosan meg tudjuk mondani, hány iskolát szüntettek meg. A miniszter ur nem tudja, hogy mit müveinek alárendelt közegei a periférián és ha nagynéha egy-egy esetet interpelláció révén a tudomására hoznak, azt minisztériumának közismert sovinisztái úgy kimagyarázzák előtte, hogy kénytelen azt hinni, hogy itt semmi igazságtalanság nem történik a Komárom, — november 3> magyar kisebbséggel. Pedig igenis történik és talán rövidebb idő alatt mint azt várhatnók, ezeket a törvényellenes állapotokat és sérelmeket ál is fogjuk nyújtani a miniszter urnák. Addig is nagybecsű tudomására hozzuk azt, hogy a Garamvöigyében vannak magyar községek, ahol négy és öt szlovák iskolaköteles számára épült kisebbségi iskola, rendszeresítettek lanitői állást, mig a magyar iskolákban száznál több gyermeket sok helyen így tanító oktat. Ha itt egyforma állampolgári jogok lennének, akkor másutt is, ahol négy vagy öt magyar anyanyelvű iskolakötes van, iskolát állítanának. De ezt mi nem is kívánjuk, mert ennyire szerénytelenek nem vágyónk. Hanem azt, hogy egy iskola igazgatója meg merészelje tenni azt, hogy egy magyar gyermeket a szülők akarata ellenére belekényszeritsen szlovák tagozatú osztályba anélkül, hogy ezért a hajaszála meggörbülne, mégse tartunk ideális álla pótnak és nagyon örvendünk, hogy a miniszter ur fent ismételt nyilatkozata szerint ebben velünk egyetért. Mi hasznunk van azon ban mindebből, ha egyszer a miniszter ezt csak a parlament bizottságával közli, ha azonban kiadja a minisztérium hivalalos lapjában, aVeslník ben is és fegyelmi eljárás tárgyává teszi a hasonló eseteket, ennek lehet foganatja. Addig, mig ez nem történik, az ilyen Ígéreteket is eitesszük a többiek közé, igéretgyüjteményünk gazdag múzeumába. A magyar iskola ellen indított harc, mely tizenkét éve folyik, korántsem sem ért nyugvópontra. A magyar nemzeti kisebbségnek ki kell mutatnia veszteségeit, amelyeket ezen a téren szenvedett és ezt közölnie kell úgy az iskolaügyi minisztériummal, mint minden törvényes faktorral, akik arra hivatottak, hogy ezeset a sérelmeket orvosolják. Ha pedig erre számot nem tarthatunk, akkor még mindig fennmarad olyan jogorvoslat, amelyhez csak kényszerhelyzetben szoktunk nyúlni. Amikor a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Dérer miniszter ur által a németeklakta vidékeken állítandó cseh kisebbségi iskolákra kétszázharmincmillió hitel felesleges fényűzést jelent, a német nyilvánosság megelégedetten vette tudomásul ezeket a szavakat. De nem vette tudomásul maga az iskola ügyi minisztérium bürokráciája, amelynek hatalma legalább is ekviválens a miniszter hatalmával. A csehszlovák bürokrácia megnövekedett hatalmáról köteteket lehetni írni. Ez a bürokrácia ma is a cseh expanziót kívánja a színtiszta német vidékeken is. Szlovenszkóban a helyzet azonos Az előnyomulás egyre tart a szinmagyar területeken is, de a vegyes nyelvvidékeken ezzel arányban folyik a magyarnyelvű oktatásnak a háttérbeszoritása is. Ezeket már nem szükséges bizonyítani, mert ezek olyan sokszor bizonyított tények, hogy maguk beszélnek. Nekünk tehát fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy a miniszter ur, aki egy elvi megállapítást telt közzé, vállaija-e annak konzekvenciáit is, amit logikusan vállalnia kellene. Ez a következmény nem lehet más, mint egyenlő mérték Komárom, — november 3. A nemzetvédelmi miniszter válasza JFüssy szenátornak a fegyvergyakorlatok tárgyában előterjesztett panaszára. A szenátus véderőbizottságának egyik május havi ülésén Flissy Kál mány szenátor panasszal fordult a nemzetvédelmi miniszterhez a földmiveseknek és mezőgazdasági munkásoknak aratási időszakban történt fegyvergyakorlaíra való behívása miatt, amelyre a nemzetvédelmi minisztérium október 20-iki kelettel Írásban válaszolt a panasztevő szenátornak. A válaszban közli a minisztérium, hogy a véderőelőirások 174. paragrafusa szerint a katonai igazgatás indokolt kérelemre s amenynyiben azt a szolgálati érdekek megengedik, megengedheti, hogy a gyakorlat ugyanannak az évnek más szakában, vagy az előző év meghatározott szakában végeztessék. A katonai igazgatás az érdekeltek ilyen kérelmének jórészt eleget tesz, azonban sokszor maguk a kérelmezők hibáznak abban, hogy a kérelmet elkésve adják be s ennek következtében azt már formális okokból is el kell utasítani. A nemzetvédelmi minisztérium az 1931. évi fegyvergyakorlatokra nézve csatolja a válaszhoz a vonatkozó irányelveket és közli, hogy az 1931. évben eggyel több turnusban fogják megtartani a fegyvergyakorlatokat, amelyekre az 1923. 1925. és 1927. sorozási évfolyambeli tiszteket, a távirász ezredek ezenkívül még az 1921. sorozási évfolyambelieket fogják behívni. A fegyvergyakorlat ideje nagyobbára hat hét. A legénységi állományból az 1922. 1924. és 1926. sorozási évfolyambelieket fogják három hétre behívni. A harcászati szekerészét, lovasság és távirászati katonaság kötelékébe tartozó személyeket, valamint az 1926. sorozási évfolyambeli segédegészségügyi szolgálathoz alapján lelállitani a kisebbségi magyar iskolákat és osztályokat mindazokon a helyeken, ahol azt a törvényes számú magyar anyanyelvű iskolaköteles száma megengedhetővé teszi. Mi nem négy meg öt gyermek részére kívánjuk a külön iskolák felállítását, hanem azoknak a részére, akiknek száma és szülőinek akarata azt elvitathatatlanul szükségessé teszi. Mi csupán a törvények betartását és végrehajtását várjuk el a mi részünkre is és semmi többet nem kívánunk. Nem mondhatja tehát el senki, hogy kívánságainkban nem tudunk mértéket tartani, mi csak a sebtében átmázolt és ma Í3 magyar tankötelesekkel megtöltött nem magyar nyelvű iskolák és osztályok visszaadását követeljük. tartozókat négy hétre hívják be. Az 1924, 1926. és 1928. sorozási évfoiyambeli póttartalékosokat négy hétre, az 1920. és 1922, sorozási évfclyambelieket pedig három hétre fogják behívni. A fegyvergyakorlatra köte es személyeket több turnusban hívják be. A fegyvergyakorlatnak áthelyezése iránt, vagy más csapattestnél való megtartása iránt beadandó bélyegtelen kérvények 1931 január 15-ig ahhoz a parancsnoksághoz nyújtandók be, amelyek a kérvényeket elintézik. A válasz végén a minisztérium kijelenti, hogy a katonai igazgatás teljesen pártatlanul jár el a kisebbségi nemzetekhez tartozó valamennyi személlyel szemben és nem tesz közöttük külömbséget. Dérer iskolaűgyi miniszter a cseh kisebbségi iskolákról és Szlovenszkó felekezeti iskoláiról. Dérer Iván dr. szociáldemokrata párti iskolaügyi miniszter a képviselőház költségvetési bizottságában, az iskolaügyi költségvetés vitájának végén, csütörtök éjjel felszólalt és háromórás expozét mondott, amelyben egyetlen egy szóval sem emlékezett meg a milliós magyarság iskolaiigyéről, ami politikai körökben nagy feltűnést keltett. Az iskolaügyi miniszter beszédében megvilágította a cseh nemzeti kisebbségi iskolák mai állapotát, amelyből igen érdekes adatok jutottak nyilvánosságra. Azt mondotta a miniszter, hogy intézkedett az iskolaügyi minisztérium azirányban, hogy csak kellő számú tanuló számára létesítsenek cseh kisebbségi iskolát. Dérer miniszter szerint a minimum tiz növendék. Jelenleg 49 kisebbségi iskola van tíznél kevesebb tanulóval, továbbá 321 iskola, amelyben húsznál kevesebb tanuló van, 204 iskolában 20—30 növendék, 580 cseh kisebbségi iskolában pedig harmincnál több növendék van. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar kisebbség csak akkor kap-POLITIKAI SZEMLE
