Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-07 / 119. szám
4, oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. október 7. segélyt kérő egyesülettel együtt az év végén fog segélyt kapni. V. ígéri az elnök, hogy mindenben támogatni fogja a komáromi iparosság érdekeit. VI. Jóllehet az adóügyek nem tartoznak a járási hivatal hatáskörébe, mégis a választmány nevében ezen közérdekű ügyben megkeresi az adóhivatalt, hogy az adókivetésnél s behajtásnál humánusan járjon el. Továbbá közli az elnök, hogy a A Vágmeníi magyarságnak felemelő és bensőséges ünnepe folyt le vasárnap délelőit Vágfarkasd községben, amelyen Vágfarkasd, Negyed, Vágselye. Deáki, Zsigárd, Pered községekből a magyarság ezrei vetlek részt, hogy tanul legyenek a nemzet hősi haloltai iránt megnyilvánuló kegyeletes érzések megnyilvánulásának. Az ünnepre már régebben készült a helyi szoborbizollság és azl olyan példásan készítette elő, hogy azt a legkisebb incidens sem zavarta meg. A szoborbizollság az ünnepi beszéd megtartására Jankovics Marcel dr. t, a Szlovenszkói Magyar Kulíur Egylet ilusziris elnökéi, Szlovenszkó nagy szónokát kérte fel, aki a reggeli vonattal Alapy Gyula dr. tartományi képviselővel együtt megérkezett Vágfarkasdra, ahol az állomáson a szoborbizottság tagjai An da Károly és Ha ülik György meleg üdvözlő szavai után a vendégek hosszú kocsisorban vonultak be a községbe. A szobor felavatása. Vágfarkasd népe ünneplőbe öl tözve várta a nevezetes napot, az emlékmű felavatását, hiszen 198 magyar hősnek az emlékét hirdeti a szoborra vésett felirat, akik meghallak az ősi tűzhely védelmében. Az utcákon sok a járókelő, a templomokból kijövő néplömegek a főtérre sietnek, ahol olt áll az emlékmű, mely művészi elgondolásban is szépen sikerült és az is farkasdi tervezőnek a szivével alkotott munkája. A szobor tervezetét Iván Ferenc deáki reformáíus igazgatólanitó készítette, akinek rajzait már ismeri a szlovenszkói magyarság Az emlékműhöz lépcsőkön lehet feljutni és kiszélesedő talapzata fölött vannak elhelyezve a svéd fekele gránit lapokra véselt nevek, a születés és a halálozás éveivel. Fölötte relief bronzból önive, mely a magyar kalona hősiességének emblémáját ábrázolja az ágyú mellől rohamra indul a katona, társa pedig halva fekszik a földön, Karcsú iőni fejezetben kiképződó oszlop lör az ég felé, melyen kilerjesztelt szárnyakkal ül a magyarok széni madara, a Turul. A rendnek fenntartására felkéri vágfarkasdi és negyedi tűzoltóságok a szövetkezet helyiségében gyülekeznek és 11 órakor a főiérre vonulnak, ahol kordont vonnak. Az emlékmű előli halalmas emelvény a dalárdák tagjai számára, elölte székek a vendégek számára. Az közmunkákra vonatkozólag már meg is kereste az egyes községeket, hogy ha valahol valami munka volna, azt most végeztessék el, sajnos azonhan a legtöbb helyről épp oly értelmű válasz érkezett, hogy a gazdasági nehézségek miatt nem igen végeztethetnek nagyobb munkát. Mindenesetre ezen kérdést is felszínen tartja s amit tehet, megtesz a munkásság érdekében. Király József s a választmány a választ megnyugvással tudomásul veszi. emlékmű előli a hadiözvegyek és fiúikat veszteit édesanyák fekete ruhákba öltözött csoporíja és a hadiárvák helyezkednek el. Pontosan 11 órakor érkezik meg a menet a szövetkezei helyiségéből, elől a pompás koszorúkat vivő legényekkel és leányokkal, utánuk haladnak a menet élén Jankovics Marcel dr, az ünnepi szónok, Alapy Gyula dr tartományi képviselő, Kuthy Gtza dr. a Hanza elnöke és Haulik György a bizottság pénztárosa, majd a szoborbizollság és Anda István községi bíró vezetése eláll a községi elöijáróság szép négyes sorokban, Megérkeznek a hatóság képviselői is, majd Richter János szenáior, Koczor Gyula a magyar nemzeti párt alelnöke, Herodek Antal esperes plébános, Papp-Kovéch Árpád ref. lelkész, továbbá Tóth Kálmán deákii lelkész, tiszteletbeli esperes, Sándor Benő negyedi, Kalilza László zsigárdi ref. lelkész, Jónás Ferenc és Oszlényi József igazgató tanítók, Iván Ferenc igazgató tanító, az emlékmű tervezője, Horvay Jenő és Kardoss Győző kerüleli pártliikárok és a küldöttségek beláthattam sora. Az ünnepélyt áhitatos csendben Anda Károly, a szoborbizoltság elnöke nyitja meg. Szavaiból megtudjuk, hogy már a háború alatt megindult egy mozgalom az elesett hősök emlékének megörökítésére, de ez egész erővel csak 1925 évben indult el, amikor a gyűjtésre sok nehézség közt engedélyi kapnak, ami 22480 K-í eredményez. A közbirlokosság 20C0 K, a község 10000 K, a volt úrbéresek községe 5000 K, a szövetkezet (a Hangya fiókja) 3000 K és a ref. egyház 1000 K val járulnak az emlékmű létesítéséhez, ami összesen 75C00 korona, ennyibe került az emlék kivitele is. Hálás szavakkal köszöni meg az áldozatkészséget azokkal szemben, akik mindenüket, életüket áldozlák érettünk. Majd felhangzik a reformáfus vegyeskar gyászéneke, melyet Őszién yi József vezényel és áhítatot visz a szivek mélyére. P a p p Árpád ref lelkész szárnyaló szavakkal áldja meg a hősök emlékművét, gyönyörű szavaira itt ott elfojtott zokogás felei, utána Heródek Antal r. kát esperes-plébános adja áldását az emlékszobáira, amely Vágfarkasd lakosságának őrök tiszteleiére érdemes Az esperes színes és megindító szavai könnyeket csaltak a szemekbe, még inkább Kalmár Lajos hadiárva szavalata. Az árva könnye.. ; A szavalat elhangzása után követkövetkezett az ünnep fénypontja, Jankovics Marcel dr. nak, Szlovenszkó legkiválóbb szónokának alkalmi beszéde, mely klasszikus lömőrséggel renget az ezrektől ellepett halalmas téren át. A gyönyörű beszédet itt közöljük: Az elmúlt nyáron Párizsban jártam és elzarándokoltam az ismeretlen kalona sírjához. A mérhetetlen nagy világváros legszebb pontján, a francia nemzet diadaikapuja alall, hova az örökké pezsgő utcák úgy omlenek, mint az ütőerek a szívbe, egyszerű kétábla van a földbe beillesztve. E kőlap fejénél lobogó örökláng lendül ki a talajból. Gyönyörű gondolat Mintha a hazai fold lelke a nemzeti érzés öröklángjára emlékeztetné mindazokat, kik leveti kalappal állják Körül az ismeretlen katona sirját. A kőlapon csak ez egyszerű szavak: „Itt nyugszik egy katona, ki meghalt a hazáért.“ Megrázó, áhitaíos pillanat volt, Éreztem, hogyan tolul a könny szemembe. Forrón, fajón, — es mégis megvállóan, jólesően Éreztem, hogy ez emlék előtt elnémul minden ellenségeskedés, mert ez ismeretlen kalona a hazájáért halt meg Ennyi elég Ez mond legtöbbel a világon. Ma még ezerszer ahilatosabb a lelkem — és sokkal forróbb akönynyem. Nem ismtreilen hős emieke előtt állok. Akikről itt emlékezünk meg, magyar katonák voltak, kik meghallak a magyar hazáért. Nekünk ez mond legtöbbet az egész Világon Ali szegények, mi árvák, mi elveszettek, nem emelhetünk tíiadalkapui azoknak, kik elmentek viragbokretas sapkaval, bánatos néiaszóval, 6s nem térték haza ,. . Kik bennünket szereitek és kiket mi mindenek íöiölt szerettünk Nem emelhetünk dtatíaikaput, hisz ez a szörnyű háború nem a mi háborúnk volt. Ebből a háborúból a magyar nemzet megfagyva, meglépve került ki Egyedül, árván. Egyedül ált más nemzetek között, kik szintén szeretik fajukat, szeretik hazájukat, kik felfelé törnek De bennünket nem érlenek meg soha, meri az ő örömük nem a mi örömünk, a mi fájdalmunk nem az ő fájdalmuk, a mi könnyünk nem az ö könnyük. Szivük olyan szikla, melyről a mi kiállásunk nem vergödik vissza visszhangként... De azért szebb diadaikaput látok boitozódni a mi vérsegünk vértanúinak sírja és emléke fölött, mint a legszebb márványdiadaliv. Pompásabbal, mint aminöt valaha nem zet állított fiai dicsőségének Ez a magyar becsület diadalive. Olt ragyog ez a magyar fölött abban a napsugárban, mely századok ófa egyformán csillog és melegít az ősi rög felett, akár eke szántoita, akár ágyukerék. És ez az igazi diadalkapu, mert ezen át vonul be a jövő! A becsület diadalkapuján át. • A legszomoribb szó a nyelvben a feledés. Beauvaisi jelentés szerint az R 101. kormányozható angol léghajó a város közelében vasárnapra virradó éjjel 2 óra 30 perckor felrobb-nt. A léghajó száz méter magasságban repült a föld felett, amikor hirtelen szélrohamba került, amely a Az ember legnagyobb fragédiája elmúlni nyomtalanul, elporladni anélkül, hogy az élei vagy a halál megadta volna a küzdelem jutalmát A legnagyobb tragédia az emberi sorsban, hogyha elfelejtenek valakit azok, kik szerelték. Vágfarkasd nem felejtette el fiait, kik meghaltak a hazáért A magyar kevésbé felejt, mint más nemzetek, melyeknek élete fája napsugárban áll és ezérl terebélyesebb mint a miénk, mert a mi nemzetünk ősi magfájának gyökereit századok óta mossa az árvíz, mossa, mossa, egyik göröngyöt a másik után, egyik porszemet a másik után... Mi nem feledünk, mert ez emlék előtt is érezzük, hogy nem csak 15 millió magyar van a világon, hanem száz és száz millió ,. Hiszen velünk vannak azok, a kik elmentek őrökre, — velünk van mindenki, a ki valaha magyar voll, — aki akár búzát, akár eszmét vetett a magyar rögbe, melyhez porai keveredtek. Hisz azért nemcsak mi szeretjük a magyar földet, hanem ez a föld is szeret bennünket. Igen, velünk vannak a háború hősi halottal, hogy emlékeztessenek bennünket arra, a mit a Szibériában megdermedt magyar költő, G y ó n i Géza, megirt: »Hitetlen gőgjében a kit sosem ismert, Hogy hívná a Krisxtest, hogy hívná az Istent: Magyar vérem ellen soha-soha többet.. Csak egy éjszakára küldjétek el őket.. « De velünk vannak azok is, a kik csak jönni fognak, hogyha mi már elmentünk: a jövö magyarjai, mert a nemzet nem csak a ma élő nemzedék, hanem a mull, a jelen, a jövö együtt. Azért ez emlék előli érlsük meg egymást, magyarok, átfogó érzés sei, összedobbaiiő szivvei, — az elesel! fiuk es elesett apak emléke elölt az eljövő fiukért! • A tenger parti m pék egyre visszavárják azokat, kik soha többé nem térnek vissza a hullámokból, a hajótörötteket. Megterisik helyüket az aszialnöl, rendbe szedik ruhájukat, szobájukat, mert széniül hiszik, hogy a lélek hazajár. Vágfarkasd virágos tornácai sem árvultak el, — nem árvultak el a magyar falu virágos rétéi, sárguló tarlói, nem, — mert hazajárnak, azok kik meghaltak a hazáért . Hazajár lelkűk a nyelvünkben, meri nyelvünk magyar maradt, — hazajár lelkűk a mi lelkűnkben, mert szivünk magyar maradt. Áldás azok emlékére, kik meghallak a hazáért. ft A beszéd elhangzása után az az egyesült összkar egy bús népfelkelő katona-nótát adott elő, melynek bánatos akkordjai felidézték a lelkekben a háború szomorú emlékéi, a menelszázadokaf, a harctér felé robogó vonatokat és a csataterek vándorainak sok szenvedését földhöz vágta Ekkor történi a robbanás. Az 55 utas közöl 48, közlük Lord Thomson, angol légügyiminiszter porráégett, 7 súlyos égési sebekkel megmenekült. Az „R. 101.“ szombaton este A vágfarkasdi magyarság nagy emlékünnepe A hősök emlékszobrát sok ezerre menő néptömeg előtt avatták fel vasárnap délelőtt. Saját tudósítónktól. Vágfarkasd, — október 6. Anglia legnagyobb léghajójának, az „R iOl -nek borzalmas katasztrófája. A lezuhant és elégett léghajó több mint ötven halottja között van lord Thomson! léghajózási miniszter is.
