Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-04 / 118. szám
4. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1980. október 4. If 3 ■ .5. A >» ti „ELBERT“ olcsósági divatcsarnoka (NÉdor-utcs 19. ■ Koronab ónkkal szemben.) % Már az uj olcsó árakban vásárolhat Női és férfi fehérneműt, Női, férfi és gyermek-pulóvert, mellényt, Keztyüt, nyakkendőt, zsebkendőt, Bőr- és vulkánbőröndöt, bördiszmüárut, Gyermekkocsit, babakelengyét, „Viktoria“ vízhatlan vászongallér, „újdonság“, Jäger- és gyöngykötésü alsóruházat stb. Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat! 3 P < N« ß> v> Z fi «2. SL IBII a köztársaság területén igen sok helyen csak nemzeti kisebbség a cseh nemzethez tartozók tömege. Valahogyan mégis törvényt kellene a felől hozni, hogy a rendnek tentartói: állam rendőrök és csendőrök ne politizáljanak, hanem végezzék eléggé terhes kötelességeiket. A cseh baloldali pártok azonban olyan mohón vetették magukat erre a rétegre, amelynek különösen hatalmi pozíciójától reméltek sokat, hogy azt hitték szabad az államban államot alkoiniok. Ezt nem szabad, ha itt demokrácia uralkodik, amit a cseh nemzet Európának ígéri, mikor megfogalmazta alkotmányát. “ Ritka dolog, hogy mi a belügyminiszter úrral egyetértsüsk, de az eset olyan, hogy ez elől ki nem térhetünk, A rendőr és a csendőr ne legyen politikus, választások alkalmával eleget szaladgálnak és korteskednek, ami szintén nem helyes. Maradjanak meg pártatlanságban,^mert különben eivesztik;a polgárok szimpátiáját. A politizáló rendőr, aki bírálat alá veszi a feljebbvalója parancsát és aDnak vakon nem enge delmeskedik, nem jó rendőr, mert ellenkezésbe jön a legfontosabb szabállyal: nem lesz alkalmassá a közönség szolgálatára, mert nekik a német és magyar közönséget is ki kell szolgálniok. tozó tankerületben idén tiz uj osztályt állítottak fel és a szervezés tovább folyik, úgyhogy még újabb tizenkét magyar nyelvű, egyosztályos iskolát állítanak fel Csallóközben. Kötött szövött árukat és fehérneműket eredeti gyári árban kaphat Zwickel Kék- Iám áruházban. Baross-u. 12. A hősök e 1» lékna fivére Munkában e, Szent András templom liősi emleke Komárom, október 3. A rossz gazdasági helyzet ellenére is, amely a közélet sok tervét keresztezi, a katolikus hősi hajoltak emlékműve közeledik megvalósuló sának stádiumához Az adományok igen szépen folynak a kegyeleíes és szép célra és az egyházközség kérő szózata nem talált süket fülekremeghallják azt a más felekezetek hívei is és adományaik kétszeresen kedvesek, mert a nagy társadalmi szolidariíás jelenlétét hirdeíik. A plébánia hivatalhoz legutóbbi nyugtázásunk óta a következő adományok érkeztek: Fried Jenő nagykereskedő, az izr. hitközség elnöke, Laky Testvérek, özv. Léner Józsefné, Nagy Géza 50-50 korona, Eis Lipót 30 K, Földváry Ferencné özv. Kathona Jánosné, Száky Zsigmond 20-20 K, H. A. 10 K. Ezekkel az adományokkal a rendelkezésre áló tőke már meghaladta a 23000 koronát és a még hiányzó 7000 korona összeget minden esetre pótolni fogja az egyházközség fokozottabban meginduló őszi és téli társadalmi munkája. Mini értesülünk minden kalholikus egyesület rendezni fog erre a kegyeleíes célra egy előadást vagy kulturestét, megrendezik a kalholikus pikniket is és igy kilátás van arra, hogy a hiányzó összeg a kellő időpontra együll lesz. Az egyház vezelösége arra kéri a hősi halottak hozzátartozóit, hogy azokat jelentsék be a plébánia hivatalban, neveiknek a hősök emlékművére való bevésés miatt. 240 gyerek tanul egyetlen tanteremben Bogyaréten Hét község évek éta elodázza fellebbezéseivel a tanyai gyermekek iskoláztatását — október 3 A bogyaréti állami iskola ügyének elintézése évek óta húzódik a folytonos felebbezések miatt, amelyek valóságos tengeri kígyóvá fejlesztették már ezt a közérdekű ügyet. Tekintettel arra, hogy az iskoia fel állításának kérdése a csallóközi magyarságra nézve fontos kulturszükséglet, érdemes lenne, ha az érdekelt községek magukra eszmélnének és oktalan felebbezéseikkel nem állnák útját annak, hogy évek óta az iskolaköteles gyermekek jövőjét pusztítsák el azáltal, hogy az iskolahiány miatt ezek a gyerekek csak hiányos oktatásban részesülhetnek. A bogyaréti állami iskola második osztályának megszervezését még 1911 ben a magyar közoktatásügyi minisztérium rendelte el azzal, hogy a bogyaréti érdekeltséget, amelyhez annakidején hét község: Megy eres, Ekel, Nemesccsa, Tany, Bogya, Turiszakáüas, Lakszakállas tartozott, kötelezte, hogy a legrövidebb időn belül a megyercsi réten iskolát szervezzen. A törvény értelmében a községek kötelesek az iskolaszervezést magukra vállalni. Az érdekelt községek azonban egyrészt a szervezés ellen, másrészt az iskola fenntartása ellen foglaltak állást és ennek következményeképpen Bogyaréten még a mai napig sincsen második iskola, hanem egyetlen osztályban összezsúfolva és felváltva folyik a tanítás. Az iskolai hatóságok ezt a kérdést állandóan felszínen tartják, sőt az utóbbi időben már annyira fejlődött az ügy, hogy az iskolai gondnokság három évvel ezelőtt már elhatározta a második iskola felépítését, a terveket is elkészíttette és szükséges épitkezésí kölcsön engedélyezéséről is gondoskodott. Mindezt betetézte az. hogy akadt olyan áldozatkész ember is a hét község határában, aki az iskolaépítéshez szükséges telket ingyen felajánlotta az érdekeltségnek. Mikor már enynyire fejlődött az ügy, mindig újabb és újabb nehézség merült fel, mert ♦ az érdekelt községek közül folyton folyvást akadt egy egy község, amely a határozatot megfelebbezte. A felebbezések 1922 óta egymást követték, ezeket már sem a járási hivatal, sem az országos hivatal e‘intézni nem tudja, mert ha az egyik felebbejést elintézi, azonnal következik a másik felebbezés A felebbezések következtében pedig több mint 160 gyermek évek óta csak hiányos oktatásban részesülhet — nem kevesebb, mint három generáció óta. Az érvényes 1868. évi 38 törvénycikk 44* és 45. szakaszai értelmében, amely az iskolaszervezéstől gondoskodik, a községek tartoznak oktatásról gondoskodni és ha a községek nem képesek erre, akkor részesülnek állami segélyben. A felebbezések a bogyaréti iskola ügyében mindig a hozzájárulási költségek miatt tört nnek, helyesebben mondva, az egyes községek az arányszámot találják magukra nézve sérelmesnek. Különcsen Lakszakállas, Turiszakáilas és Nemesócsa, ezek azok a köz ségek, amelyek állandóan felebbeznek, ha pedig ezek már kidültek a feiebbezésekben, akkor ismét jön Ekel község a felebbezésével így történik azután meg, hogy a bogyaréti iskola egyetlen osztályára 240 tanköteles gyermek esik és a tanyai gyerekek évek óta csak félnaponként járnak a különben is rendkívül összezsúfolt tanterembe. Érdemes lenne, ha ennek rendkívül káros hatásáról gondolkoznának az érdekelt községek képviselőtestületei, amelyek eddig felebbezéseikkel egyenesen cs3k ezeknek a gyermekeknek jövőjére törtek. Bogya község már hozzájárult az iskola felépítéséhez, Metyercs is bé lenyuqodott a hozzájárulási ku!csba, sőt Ekel is hajlandónak mutatkozott újabban, de végre szükséges lenne, ha a hátralévő t~bbi község sem zárkózna el többé az iskolaépítéstől és megszüntetnék oktalan felebbezéseiket, amelyeknek úgysem lehet alapja, mert a hozzájárulási kulcs a lehető légi azságosabban, az adókulcs sze rint lett megállapítva. Noha mind a hét község rendelkezik elegendő iskolával a községekben, szükséges lenne, ha a községektől messze fekvő tanyák gyermekeinek oktatása is megfelelő lenne a bogyaréti ísko'ában, amely már évek óta várja a második tanteremmel való kibővi tését. Itt említjük meg egyébként, hogy a komáromi tanfeiügyelőséghez tar-A kertészkedő Jókai. Irta: Dr. Moesz Gusztáv, a budapesti Magyar Nemzeli Múzeum Növénytárának igazgatója. Folytatás, Jókai 13 16 éves diák volt, amikor megismerte a kertészkedés elemeit. A révkoniáromi iskola udvarán ásták fel a kertet és a kisdiákok maguk végezték a kapálást, gyomlálást, palántázást, öntözést. Az a gyönyörűség, amely ezzel a munkával járt, kitörölhetetlen emléket hagyott lelkében. Férfikorában beteljesült az a vágya, hogy kertje legyen, A Svábhegyen 1853-ban telket vásárolt. Hogy ezen a háromholdas, he.yszakadékos, részint kopár, részint bozóttal benőtt területen hogyan létesítette gyönyörű kertjét, azt szebben senkisem írhatta volna meg, mint ő maga. Nem is vállalkozom arra, hogy ezt a kertészeti tevékenységét ismertessem. Elolvashatja, azt mindenki „Hajdan, most és valaha“ című kedvesen megirt cikkében és „Kertészgazdászati jegyzetei“ cimü müvecskéjében. Utóbbi munkája tanulságos és élvezetes. Komoly megfigyeléseit és okos tanácsait aranyos jó kedvével fűszerezi. Aligha van a világirodalomban ehhez hasonló munka. Főképen ezzel a müvei érdemelte ki az Országos Magyar Kertészeti Egyesület részéről tiszteletbeli taggá való megválasztását 1896-ban. Svábhegyi telkén virágokat ápolt, gyümölcsfákat nevelt és szőiőt ültetett. De nem nézte ölhetett kézzel a fáinak csöndes növését. Szemét mindennap végiijártatta fain és szőlőin és ahol valami bajt talált, azonnal hozzáfogott a gyógyításhoz. Át tanulmányozta Linliart és Mezey munkáját a szöiőbetegsééekről. Több szőrösen igénybe vette Molnár István i azgaíó tudását is. Voltak azonban saját megfigyelései, eredeti gondola tai és eljárásai, amelyekkel sikí résén tudott védekezni különféle növénybetegségek ellen. „Joot érzek a szőlőbetegségekhez hozzászólni, mert nekem van filoxérám is, peronosporám is, demaiofórám is, melyek a szőlőkertemnek kétharmadát, amig azokat nem védtem, teljesen elpusztították, amikor aztán a megmaradó harmadrészt védelmezni kezdtem, a küzdelmet tizenhárom év óta évről évre fokozódó diadal jutalmazza, úgy, hogy ez a megmaradt szőlőkertem soha szebben nem diszlett, mint amióta a hármas ellenség ostromolja. Ha csak egy esztendőt, ha csak egy évszakot elmulasztanék, sőt többet mondok, ha csak egy kedvező időjárást elmulasztanék, ők győznének le engem.“ Pillantsunk be Jókai kertjébe és lessük meg őt kertészkedése közben, hogy megtudjuk, miképen járt el a növénykárositók ellen? A filloxera elleni védekezés szempontjából legfontosabbnak tartotta, hogy akkor kell a védekezéshez fogni, amikor a szőlőtőke még életerős. A sárguló tőke már meg nem menthető. Annyira lelkiismeretesen vigyázott szőlőjére, hogy minden munkásának egy-egy nagyitó- üveiet adott, hogy a gyökéren megtalálják a gyanús sárga foltokat Csak őszszei szénkénegezett, mert ilyenkor árt a szénkéneg a legkevesebbet a gyökérnek. Hogy a tőke jobban eltűrhesse a szénkéneget, előbb meg erősítette azt műtrágyázással. Az istállótrágyát kerülte, mert ez elősegíti a gyökérpenész (dematophora) kifejlődését. Annak, aki a szénkénegezéssel és műtrágyázással járó bajlódást ki akarja kerülni, ajánlja az amerikai szőlőt. Csakhogy ez nagyon válogatós a talajban. Azért az, aki ur, és nem nézi a pénzt, az ültessen Otheílot és Herbemontot, vagy pedig ültessen már me nemesített amerikai gyökeres vesszőket; a számitó szőlősgazda azonban ültessen Riparia Solonist, mert ez nem válogat a talajban és annak nem árt sem a filoxera, sem a gyökérpenész A peronoszpora ellen biztos védekezést nyújt a rézgáliccal való permetezés. Mész helyett azonban szódát kevert a rézgálicos oldatba. Ha a betegség legkisebb jele is mu tatkozik, azonnal keil permetezni. „Amely szőlősgazda elkésik a per-
