Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-27 / 115. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes láflió-mősort tartalmazza. • • Otvenegyedik éviolyant, 115. »zám. Szombat, 1930, szeptember 27. POLITIKAI LAP. Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 E. — Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszérkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8 ARANY AY JÓZS£F dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLÖP ZS1GMOND. kedden, csütörtökön és szombaton. Ä magyar kultúra vezérkarához. Irta; Alapv A mai nap folyamán körünkbe érkeznek azok a férfiak, akik Szlovenszkó magyar kisebbségének kulturális életét intézik s akiket itt a magyar sajtó hasábjain is meleg Istenhozottal köszöntünk Komárom városában. Hogy épen ezt a dunaparti kis határvárost éri a szerencse a vasárnapi kulturünnep megrendezésével, amely régi jelentőségéből annyit veszített, mikor határvárossá lett: annak nem is egy, de számos oka van. A komáromi magyarság volt az, amely az elmúlt decenniumban sok tekintetben a kezdeményezés lendületével ideákat dobott bele a magyar közvéleménybe. Az első' gondolata az itt élő magyarságnak az volt, ami csak tiz év múlva ölthetett ezer akadályon keresztül testet: a magyar kultúráiét megteremtése nemcsak a városokban, de a magyar falvakban is. Mert ez a nemzeti öntudat megerősítésének az egyedüli útja é3 az is bizonyos, hogy a nemzetek versenyében a kuliura fejlettsége a döntő mérték. Ez a felismerés gyűjtötte össze Komáromba a magyarság ezreit, akik nagy lelkesedéssel hívták életre a Szlovenszkői Magyar Népszövetséget. Sajnos, hogy sem ezt, sem a helyén megalakult Szlovenszkói Magyarok Kulturszövetségét az akkori szlovenszkói minisztérium nem ismerte el és C3ak sokkal később, öt év múlva a szudéta-németek Kultur verband-ja alapszabályai nyomán készült szervezetet erősítette meg. Ezekben a munkákban sok energia őrlődött fel, de meg nem semmisült. Csak átalakult. A lendítő, mozgató energia helyzeti erőforrássá változott. A látszólag fatálisán telő idők meghozták azt az alkalmas percet is, amikor ez a helyzeti energia ismét visszakaphatja lendítő erejét is: ez a holnapi kulturnap jelentősége, melyen szivvel és lélekkel ott lesz Komárom magyarsága. Csak kevesen tudják itt, Komáromban is, hogy a kulturális szervezkedés előtt, az első parlamenti választásokat megelőzőleg épen Ko-Gyula dr. márom és környéke magyarságának vezető férfiai voltak azok, akik felismerték a politikai egység egyetlen posszibilisnek látszó ideáját és megalkották a Magyar Nemzeti Pártot 1920 elején azzal a célzattal, hogy ez a párt az egész magyar nemzeti kisebbséget egyesítse osztálytagozódásokra való tekintet nélkül. Hogy ez ellen az akkori idők kormányzata vétőt emelt hatalmi szóval, az nem lepett meg senkit. A magyar egységet jelentő párt helyett itt bontott zászlót annak idején ezek után a magyar kisgazdapárt, utóbb a magyar jogpárt. Mindezek olyan történeti tények, amelyek jelentősége alá nem becsülhető, mert bennük egy élniakarő nemzet vitalitása lüktet. Komárom halad az élen a kulturális szervezkedés terén esztendőkön át és szivó3 — mondhatnék makacs — kitartással sürgeti a kulturális szervezkedés szabadságának törvényes elismerését. Három esztendő után ez is bekövetkezett és két éve folyik a szervezkedés pionnir-munkája akadádályokon át, de a meg nem torpanó magyar akarat erejével és hitével. Bizonyos, ha tiz év előtt kezdhetjük ugyanazt a munkát, amelyet most kezdtünk meg, már nagy eredmények állanának mögöttünk. Ennek okai nem mi vagyunk. A megkezdett munkának azonban megállani nem szabad, a kultúra maga az örök fejlődés. A nemzeti erőnek legbővesebben buzgó forrása a nemzeti műveltség, ennek leghatékonyabb kifejezője és eszköze a nemzeti nyelv. Nemzeti irodalom, nemzeti színészet, a magyarság jobb sorsáért küzdő sajtó a hordozói és terjesztői a nyelvnek. Ezt a hordozást, ezt a terjesztési munkát kell elvégeznie maradék nélkül magyar nyelvterületeken, diaszpórákon egyaránt a magyar kulturszervezetnek. Komáromban két ilyen kulturális irányú országos szervezet tart holnap ülést: az első a magyar társadalmi és kulturális egyesületek kongresszusa inkább á magyar városok kulturális életének szálait tartja a kezébeo. Nagy hivatása az, hogy életre hívja és ébrentartsa azt a magyar szellemet, amely felismerve uj történelmi hivatását a magyar hagyományok alapjain, nemzeti életünk integritása erős fundamentumán kívánja kiépíteni az uj magyar jövőt. A nagy Széchenyi művének, eszmevilágának folytatása ez egy évszázad lelüntével. Egészséges közélet csak egészséges közszellem nyomán fakadhat. Ez a társadalmi é3 kuíturszövetség adja az irányítást, a gondolatokat a magyar közélet számára, kitűzi a feladatokat, irodalmunk, színészetünk, képzőművészetünk támogatásának társadalmi előfeltételeit és egyesületei utján ennek propagandisztikus munkáját végzi el. A SZMKE célkitűzései mások és feladatköre hármas irányban ágazik el. Megszervezni hivatott a falu kultúráját jó előadásokkal, jő sajtóval, jő irodalommal. Az ifjúság előkészítését, továbbképzését vállalni a felelősségteljes férfikor számára, elvonni a káros szórakozásoktól és lelkét megnemesiteni a kultúra eszközeivel. Az ismeret-Komárom, — szeptember 26* Englis dr. pénzügyminiszter pénzügyi expozéja. A képviselőházban csütörtökön délután mondotta el Englis dr. pénzügyminiszter az 1931. évi költségvetésre vonatkozó expozéját, amelyben kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatot rendkívüli körülmények között és a világgazdasági depresszió hatása alatt állította össze. Három évi konjunktúra után Csehszlovákiában is bekövetkezett a fordulat az elmúlt év harmadik negyedében és beállott a depresszió. Legfontosabb az a jelenség, hogy az ipari termelés csökkent, emelkedett a munkanélküliek száma és csökkent a külkereskedelmi forgalom. Az államnál legjobban érezhető a válság a vasútnál, továbbá az egyenes és forgalmi adó bevételénél. Majd részletesen foglalkozott a terjesztés nagy területén horizontokat keresni, sokszor gazdasági és szociális feladatokat is megoldásra vinni, ez a kulturegylet munkájának lényege a magyar falvakon. A városokban gyakorlati eszközökkel megvalósítani a tudomány és művészetek népszerüsitését, propagálni a magyar irodalmat, irodalmi esték, hangversenyek, vándorkiállítások rendezésével, a népi művészet rejtett kincseinek felkutatásával és a magyar falu és városnak egymással való megismertetése ulján. Ezeket a gondolatokat viszi a holnap kulturünnepe a határozatok utján a megvalósulás felé. A vezérkar munkája a tervek kidolgozása és gondos előkészítése, a hadseregé, tehát a magyar egyesületeké, a magyar közönségé azok végrehajtása és támogatása, a kötelességérzet felkeltése a magyar öntudatban nemzetünk nagy kulturértékei és feladatai iránt. Üdvözöljük tehát az ezekkel önzetlenül fáradozó vezérkarát a magyar kultúrának és jó munkát kivánva a munkához Istennek áldását is kérjük és escdezzük nemzetünk javára. pénzügyminiszter a válság okaival, ismertette a költségvetést, amely a kiadási stabilizációt megszakítja és rámutatott a közeljövő pénzügyi problémáira, de végül kijelentette, hogy pesszimizmusra ok nincs. A kisebbségi pártok parlamenti bizottság alapítására vonatkozó javaslata. A csehszlovák köztársaságban élő nemzeti kisebbségek pártjai még az év elején egy közös indítványt terjesztettek a nemzetgyűlés elé, amelyben egy kisebbségi parlamenti bizottság megalakítását javasolták. A képviselőház kezdeményező bizottságának szerdai ülésére kitűzték a javaslat tárgyalását, azonban a tárgyalást elkeltett halasztani, mert az inditvány előadója, Moudry cseh nemzeti szocialista képviselő a bizottsági tagok legnagyobb megrökönyödésére kijelentette, hogy előadói POLITIKAI SZEMLE Plissirozás minden nagyságban! ruhafesíő és vegytisztító KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és télikabátokat sib. 658 Monionseiymet bármilyen szinre festek!
