Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-25 / 114. szám
Otvene^yedik évfolyam. 114. szám. Csütörtök, 1930, szeptember 25 KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAß________ Előfizetéii ár ctehszlovák értékben: Helyben é* vidékre postai szétküldéssel. 8|ési évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Az állami „tartalékok“ Komárom, — szepf. 24. A. jövő évi állami költségvetés előirányzatánál és tárgyalása előtt különféle dolgok derülnek ki az uj kiadási tételekkel kapcsolatban. Kétmilliárdos megtakaritások vannak, amelyeknek sehol nyoma nincsen, s amely felett nem a pénzügyminiszter diszponál. Azt igen jól tudjuk, hogy a cseh bankok titkos fiókjaiban számos állami alapot kezelnek és ezek a bankok nemzeti ajándék gyanánt két és fél százalékos betéteket élveznek az állam részéről, amelynek több milliárdra rugó olyan alapjai vannak, amelyeket a parlament ellenőrzése alól teljesen elvontak. Hogy ez nem parlamentáris eljárás, az kétségtelen. Azonban soha sem lehet tisztában az ember, hogy tulajdonképen mirevalók is ezek a rejtett állami tartalékok, amelyek felett most a kormány sajtóban viharok kavarognak. De nem csak az államnak vannak ilyen nagy tartalékjai, hanem van például a szociális biztositó intézetnek is, amely már a második milliárd kölcsönt osztja szét. Azok a szegény biztosítottak, akik ebből soha egy fillér előnyt nem fognak látni, verejtékes filléreikkel járulnak hozzá a milliárdos rejtett tartalékok megalkotásához. A másfél vagy kétmilliárdos állami tartalék ezúttal fedezni lesz kénytelen az állami tisztviselők tizenharmadik havi fizetését, mert ezt a szociáldemokrata szakszervezetek igy határozták, de fedeznie kell a munkanélküliek segélyezését is, amely címen ötvenegymilliót irányoznak elő, épen felét a tizenharmadik havi fizetésnek, amely száztizenegy milliót tesz ki. Az állami alkalmazottak tizenharmadik havi fizetését mi sem sokaljuk, legyen minden tisztviselőnek nyugodt megélhetése ebben az államban. Mi csak azt keveseljük, amit a pénzügyminiszter tesz Szíovenszkóért, illetve amit az összkormány nem hajlandó megtenni. Köztudomású tény, hogy az elmúlt évben Szlovenszkó területén 1078 millióval több adó folyt be, mint amennyi elő volt irányozva, tehát a pénzügyminiszternek bőségesen volt ideje és alkalma tartalékolni. Szlovenszkót jelenleg irtózatos pénzügyi válság nyomja, de erre nincsen segítség. Pedig arról volna csak szó, hogy azt az egymilliárdot, amely lyel többet fizettek adókba, a kormány garantálja nagy pénzintézeteknél, amelyek a kormánynak ötszázalékra is szívesen adnak kölcsönt; igy Szlovenszkó támogatására tulajdonképen ennek az egymilliárdnak a kamatait költené el az állam, ami ötvenmilliót Alapitotta; TUBA JÁNOS* Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmtmkatársak: ALAPY GYULA dr. «■ FÜLÖP ZSIGMOND. tenne ki. így lehetne szanálni a mezőgazdaságot, az ipart olcsó hitellel és ez mindenesetre jól gyümölcsözne az állam részére is, mert az adózóképességet emelné. Szlovenszkó azonban erre aligha számíthat, mert már bizonyosan valamelyik Dagy cseh bank tette rá a kezét erre az állami tartalékra és fizet utána három százalék betétkamatot, itt pedig tovább züilik a mezőgazdaság helyzete, az ipar tönkremegy és a kereskedelem egészen bizonyosan a kényszeregyezségek útjára lép. A szlovenszkói gyarmat iránt nincsen megértés Prágában, de adótöbbletei, mint arany patakok zuhognak Prága felé. így igaz az az állítás, hogy Szlovenszkóra ráfizetnek. Ha ugyan akad olyan naiv ember, aki az ilyen dajkameséknek hitelt ad. POLITIKM SZEMLE Komárom, — szeptember 24. A kepviselőház munkaprogramja. A képviselőház elnöksége ülést larfott, amelyen foglalkozott a klubelnökök ama kérésével, hogy a ház gyakrabban üljön össze és a képviselők jelenléti kötelezettségét a ház plenáris ülésén szigorítsák meg. A házelnökség elvben úgy határozotf, hogy hetenként két napon át lesz ülés és pedig délután 2 órától este hét óráig. A szerdai napot bizottsági ülésekre tartják fönn. A házelnökség döntése alapján a legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz, amikor szavazás alá bocsátják a most tárgyalás alatt levő állami alkalmazottak 13-ik havi fizetésére vonatkozó javaslatot, amely után Englis dr, pénzügyminiszter mondja el expozéját a jövő évi költségvetésről. Hogy a költségvetési expozé fölött a vita meg fog-e indulni csülörlökön, az a gazdasági miniszterek bizottságának döntésétől függ. Az 1931. évi költségvetésbe több, mint jélmilliárddal több kiadást vettek föl. Az 1931. évi állami költségvetésben, — mint a kormány német nyelvű félhivatalosa közli — a kiadásokat 9838 millióban és a bevételeket 9843 millióban irányozták elő, tehát a költségvetés kereken 5 millió aktívumot mutat. A kiadásoknál a jövő évre 471 6 millióval többet irányoztak elő az 1930. évi kiadásoknál, de ez a többlet a néhány átfutó kiadási tételből keletkezett mintegy 71 millió összeggel megnagyobbodik és igy a tényleges kiadási többlet a folyó évi kiadásoknál 545 millióra emelkedik. A bevételeknél az előirányzott összeg 424 millióval több, mint az 1930. évi költségvetésben fölvett bevétel. Az egyes minisztériumok között a kiadások a következőképen oszlanak meg: A pénzügyminisztérium kiadását 2984.6 millióban, a nemzetvédelmi minisztérium kiadását 1715 millióban (315 millió a fölszerelést alapra), az iskolaügyi minisztériumét 1010 5 millióban, a nyugdíjalapét 932.2 millióban, a jóléti minisztériumét 865.2 millióban, a közmunkaügyi minisztériumét 800.2 millióban, a belügyminisztériumét 699 millióban, az igazságügyminisztériumét 315 millióban, a földmivelésügyi minisztériumét 243.8 millióban, a külügyminisztériumét 170 millióban, az egészségügyi minisztériumét 157 millióban, a miniszterelnökségét 519 millióban, a kereskedelmi minisztériumét 48.6 millióban irányozták elő. A többi költségek a nemzetgyűlés (43.3 miiló) közellátási és unifikációs minisztériumok között oszlanak meg. Füssy Kálmán szenátor a magyar összetartás szükségességét hangoztatta Galántán. Az országos keresztényszocialista párt a magyar nemzeti párttal karöltve nagyszabású gyűlést tartott vasárnap Galántán, ahol ez alkalommal igen nagy számban jelentek meg e két magyar párt tagjai. A gyűlésen résztvett Szüllö Géza nemzetgy. képviselő, a kér. szoc párt illusztris vezére, Füssy Kálmán szenátor, Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Alapy Gyula dr, tartománygy. képviselő, Amnger László dr. országos főtitkár és a pár!ok számos vezetőférfia. A gyűlésen Szüllő Géza dr. országos elnök nagyhatású beszédében a kisebbségi kérdéssel foglalkozott és a gazdasági válságról beszélt s a magyarság összetartását hangsúlyozta. Jabloniczky János dr. a kormánynak a gazdasági válsággal szemben fennálló kötelességének teljesítését követelte, Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor pedig nagy figyelemmel hallgatott beszédében a kisebbségi jogok biztosítását követelte, mert ezeket a jogokat a magyarság teljes terjedelmében ki akarja élni. A szónok lelkes szavakkal jelentette ki, hogy tradícióinkat meg akarjuk hiven őrizni és magyarságunkat megtartjuk, ez ami célunk. Erőteljes hangsúllyal emelte ki, hogy a magyar összetartás ma szükségesebb mint valaha és arra hívta föl a magyarságot, hogy ezt vésse szivébe a gazda, az iparos és a magyar munkás. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Várady Béla körzeti elnök zárta be a gyűlést. Szerkesztőség és kisdóhiratal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A csehszlovák hadsereg legjobb katonája a magyar. Ezt már Benes külügyminiszter is megállapította, de most a magyar barátsággal szintén nem vádolható „Pritomnost" c. cseh társadalmi folyóirat is ennek a véleményének ad kifejezést. A lap beszámolva a legutóbb lezajlott hadgyakorlatokról, érdekes megállapításokat és összehasonlításokat közöl a csehszlovák hadsereg különböző nemzetiségű tagjainak katonai képességéről. A lap szerint a cseh katona megszokta, hogy mindent megkritizáljon és a cseh katonák között nagyon gyakori a vitatkozás a parancsokról és előírásokról. A hadgyakorlaton meg lehetett állapítani, hogy a tartalékosok örökké elégedetlenkednek, soha semmi sem jó nekik, különösen sokszor kritizálja a cseh katona az elöljáróját, akinek kétségbevonja józan eszét és ha valami rendkívüli teljesítményt kívánnak tőle, az elöljárókról igen éles hangon nyilatkozik. Ezzel szemben a magyar katonáról az említett folyóirat elismeri, hogy a magyar katona igen jó eleme a csehszlovák hadseregnek. A katonaság egyenesen jele mző kifejezése a magyarok testi épségének, szívósságuknak és edzettségüknek. Katonai foglalkozás közben emlékeztetnek a kozákokra és a tatárokra, ök nem sokat beszélnek, nem ismernek nehézségeket és a sorba állítva, puskával vagy szuronnyal senki sem érezheti magát annyira katonának, mint a magyar. A lé hónapos katonai szolgálat. Már több ízben volt szó arról, hogy az aktiv katonai szolgálat idejét leszállítják. Egyik kormánytámogató koalíciós prágai cseh lap azt írja, hogy a nemzetvédelmi minisztérium törvényjavaslaton dolgozik, amellyel a jelenleg érvényben levő 18 hónapos tényleges katonai szolgálati időt 14 hónapra akarja leszállítani. A törvényjavaslat hir szerint még ebben az évben a parlament elé kerül. A törvény életbeléptetésének idejét még nem állapították meg és valószínűleg rendeleti utón fogják annak idején megállapítani, hogy mikor kezdődik a 14 hónapos katonai szolgálat. Ernst Sándor lett Vass József utóda. — szeptember 24 Budapesti jelentés szerint Ernst Sándor a párthatározat után kijelentette, hogy pártja a népjóléti tárca átvételére felhatalmazta és minisztersége alatt minden téren a takarékosság elvét akarja betartani, de a fokozatos politikai fejlődés útját szükségesnek tartja. Újságírók elölt kijelentette, hogy a népjóléti minisztériumot Vass József szellemében akarja tovább vezetni és a munkásproblémára nagy gondot kíván fordítani.
