Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-25 / 114. szám

2. oldal. 1930. szeptember 25. «KOMÁROMI LAPOK» Nézze me&i------------------■ ■hbihí Kertész J. Jenö| megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett árohiízát. Meg lesz lepve, milyen óriási nagy választékban vannak raktáron női- és leányka kabátok a már általánosan ismert olcsó árban Szövött-, kötött- és rövidáruk szintén nagyon jutányosán. Utazóböröndök nagy választékban. <Az0^°enmbené)há“al Komárno, Nádor-utca 25. sz. 1645 Hitlerék programja : vad anarchista tervek a polgári társadalom ellen „Politikánk katasztrófapolitika“ — szeptember 24 „Közös ellenségünk a rend! Első feladatunk: áttörni a törvény légüres terét, hogy akció-akciót követve, belerobbantsuk a társadalomba a káosz erejét. Ez a küzdelemhez ve­zető igazi akarat. Az igaz gyűlölet örömét leli mindabban, ami az ellen­séget szétrombolhatja A nemzeti szocializmus számára a rombolás az egyetlen eszköz, mely a mai állapo­tokkal szemben célszerűnek tűnik. Feladatunk első része, kimondottan anarchisztikus természetű. Mindenki, aki ezt felismeri, őrömmel fogja kö­szöntem a rombolás minden lehető­ségét utunk kezdetén. Átengedjük a nyárspolgárok számára azt a felfo­gást, hogy lehetséges egy forradalom mely egyúttal a rendet támogatja. Mi köze az elemi erőnek az erkölcs­höz ? Mi nem leszünk sehol sem találhatók, ahol nem lobban a láng, ahol a lángvető nem szórja a meg­semmisít és tisztitó tüzét Miután a polgárságnak igaz, valódi és kegyet­len ellenségei vagyunk, rothadó pusz­tulása boldoggá tesz bennünket.“ Ezeket a sorokat nem egy zilált agyú, megbokrosodott anarchista irta, hanem a német Reichstag most má­sodik legnagyobb pártjának, a nem zeti szocialista pártnak egyik leg­­űnnepeítebb teoretikusa, dr. Ernst Jünger. Fenti programatikus nyilat­kozata a „Vossische Zeitung“ 1929 szeptember 22-iki számában ponto san megtalálható. Hitlerre építette fel pártját és aki tudja, hogy a nemzeti szoci­alisták taktikája szerint minden esz köz felhasználható a hatalom elnye­résére, meg lehet győződve arról, hogy a nemzeti szocializmus alap­elemei még mindig a rombolás vá­gyából állanak. A cél megmaradt, legfeljebb a metódus változik, Dr. Frick, a thüringiai nemzeti szocialista miniszter habozás nélkül felesküdött arra a weimari alkotmányra, amelyet előbb szitkokkal halmozott el és amelyet esküje után lábbal taposott. Lesznek, akik Jünger kijelentéseit nem ismerik el mértékadónak. De ime a vezér maga, Adolf Hitler, az „Illustrierter Beobachter“-ben, a nem­zeti szocialisták hivatalos képeslap­jában a következőket írja : „Mint német nemzeti szocialista, az évek folyamán megtanultam, hogy népünk számára nem a marxizmus a legnagyobb ellenség, hanem a fő­veszedelmet a polgári pártokban kell látnunk “ Gregor Strasser 1930 március 30-án a „Der nationale Sozialist"-ban Írja: „Küzdelmünk feladata a harc a polgárság ellen, mely a német szo­cializmusnak ellensége és a nemzeti szabadságnak szabotálója." Gróf Reventlow szintén birodalmi képviselő, egy hónappal később saját lapjában, a „Reichswart“-ban : „Mi nacionálszociaiisták a mai német polgárságban csak olyasvala­mit látunk, ami érett a pusztulásra és aminek el kell tűnnie “ „ Staatsrat Marschler szintén 1930 márciusában beszédet mond. Ekkor még ellenzéki Ma Frick thüringiai kormányának egyik [oszlopa. „Mi „náci“-k (ez a nációnál szo­cialisták csúf- és egyúttal becézőneve) a polgárságot csak üzletcsinálók meg­­vetésreméltó bandájának tartjuk, mely hiába képzeli, hogy a horogkeresztes mór eltűnik, amint teljesítette köte­lességét. Friss Vogel, foder stirb (Zabálj madár, vagy dögölj), ez a nacionálszociaiisták receptje a po’­­gárság számára.“ A berlini nemzeti szocialisták ve­zére, dr. Göbbsls, ma már szeÜdebb hangokon fuvolázik. Pártja a had­ügyminisztériumon kívül a belügy­minisztériumra aspirál. Erre a tárcára a jelölt a berlini horogkeresztes vitéz. Saját Írásai alapján következőképpen alakul ki belügyminiszteri programja: „Aki igényt tart az államhatalomra, kell, hogy az utca fölött uralkodjon. Csak annak lesz joga és ereje az állam szétrombolására, aki világné­zetét terrorral és brutalitással, az erőszak minden lendületével érvé­nyesíti kifelé. Csak igy rombolhatjuk szét az államot, melyet ma még diszebédekkel és felszabaditási cé­­cókkal ünnepelnek. Célunkat csak akkor fogjuk elérni, ha elég bátrak leszünk nevetve rombolni, mindent széttépni, ami szent volt, tradíciót, ne­velést, barátságot, emberszeretetet.“ 1930 április 4-én az akkor még hivatalos nemzeti szocialista lap, a „Der nationale Sozialist“ nagy leszá­molást tart. „Hitlertől, az utolsó S. A emberig (a Sturmabteilung rövidítése, ez a fegyveres nemzeti szocialista alakulat) mindnyájan érezzük, hogy ezzel a mai rendszerrel, jelentkezzék polgári vagy marxista jelmezben, nincs ki­békülés, csak a harc a végsőkig. Ha még oly nemzeti színben öltözik is a Young-regíme, ha egy Hiodenburg­­kabinet reprezentálja is, egy egész világ választ el bennünket tőle. Mi nem akarjuk ezt a rendszert megja­vítani, hanem megsemmisíteni, hogy egy másikat állíthassunk helyére.“ És fejezzük be az idézeteket, me­lyek minden kommentárnál többet mondanak, ismét Gregor Strasserrel, aki Hitler, Frick és Göbbels mellett az első sorban vezérkedik: „A liberális formavilág katasztró­fához közeledik. Mi akarjuk ezt a katasztrófát. És mert akarjuk, eszünk ágában sincs megakadályozni, sőt mindent megteszünk, hogy vissza­szorítsuk azokat az erőket, melyek kitolhatnák a katasztrófa bekövet­keztét. Egyszóval politikánk katasz­trófa-politika, mert csak a katasz­trófa, mely egyet jelent a liberális rendszer összeomlásával, teszi sza baddá az utat az újjáépítő naciona­lizmus felé." Konzervatív nemzeti fejek bólo­gatnak most elismerőleg a nemzeti szocializmus felé. Talán ezekre a fejekre is az a sors vár, amelyet Grogor Strasser élvezettel jósól: „Küzdelem előtt állunk. Fejek fognak porba hullani. Vagy a mi fejeink, vagy a többieké. Gondos­kodjunk tehát róla, hogy a többieké hulljon a sárba." Elgondolkodhatnak ezen azok, akik szövetségesüknek érzik a né­met nemzeti szocializmust. Feltehe­tik önmagukkal szemben a kérdést: vájjon mi köze van mindennek a konzervativizmushoz, kereszténység­hez, nacionalizmushoz? A továbbiakból még jobban ki fog derülni, hogy a horogkereszthez kö­zelebb van a szovjetcsillag és az anarchia fekete zászlója, mint a ke­reszt és a trikolór. A magyar nemzeti párt gyűlése Vágfarkasdon. Komárom, —szept 24, Nagyszabású gyűlés folyt le va­sárnap a Vágmente egyik fontos kö­zéppontjában : Vágfarkasdon a ma­gyar nemzeti párt rendezésében. A nemzeti párt ülését, amelyen a vidék magyarsága nagyszámban vett részt, Anda István helyi pártelnök nyitotta meg, majd Koczor Gyula, kerületi elnök, volt nemzgy. képviselő mon­dott tartalmas, a súlyos gazdasági viszonyokkal foglalkozó beszédet. A jeles szónok rámutatott beszé­dében arra, hogy a bajban nem lehet minden segitséget az államtól várni, de amikor a mezőgazdasági terme­lési költségek nagyobbak az érté­kesítés árainál, a mezőgazdaság el­várhatja, hogy az állam az ő szá­mára is megteremtse azokat a föl­tételeket, amelyek helyreállítják a jövedelmezőségét. A szántóföldek összterületéhez arányitva, az egész világon nálunk van a legnagyobb terület bevetve gabonával és ez a vi­lágtermelés szempontjából ítélve,kell hogy katasztró’ára vezessen. A ga­bonával bevetett területek csökken­tésével föl kell karolni a kisebb gazda­sági ágakat, mint az állattenyésztést, tejtermelési, baromfitenyésztést, ker­tészetet, hogy a magyar ^azda ne legyen minden életszálával a gabo­natermeléshez kötve és ha egyszer ebben kevesebb jövedelmet találna, másból nyerjen kárpótlást. Szüksé­ges, hogy az állam gazdasági intéz­ményei is segítségünkre legyenek a termelés ez átformálásának munká­jában, hogy olcsón legyenek hoz­záférhetők a kísérleti és vizsgálati intézmények eredményei s hogy fő­képen kisgazdákból álló földmivelők a fokozottab szövetkezeti életbe bevezethetők legyenek. Kívánjuk, hogy az állam anyagi részvétele mellett olcsó hite'lel gabonaraktár­­szövetkezetek létesittessenek. Tessék igénybevenni a szociális biztositó föl­halmozott ezermillióit. Tiltakozni kell a vasúti személytarifa emelése ellen és követelni kell a fuvardijtételeknek alapos csökkentését olyanformán, hogy a nagy távolságra való szállítás tételei progresszive olcsóbbak legyenek. Az adóterhek elviselhetetlenek. Tessék az adókat a jövedelem ará­nyaihoz mérsékelni és ne a korlát­lan állami kiadások legyenek a mérv­adók az adóteher megállapításánál. A szónok hangsúlyozza, hogy nem a 200 koronás gabonaár a fontos, hanem az, hogy az adók és a szük­ségleti cikkek árai arányba kerül­jenek a mezőgazdasági termények áraival. Szállítsák le az adókat és az állam hasson oda, hogy a bankok is szánjanak lejebb a kamatokkal. A gyűlés a beszédet nagy éljen­zéssel fogadta és az előterjesztett követeléseket határozatba foglalta. Még Kalitza Sándor központi titkár és Morvay Jenő vágsellyei titkár mondtak beszédet, mely után a nagysikerű pártgyülést Molnár Gyula ügyvezető elnök berekesztette. Hoover elnök újévi szeren­­csekivánata Amerika zsidóságának. — szeptember 24. Washingtoni jelentés szerint Hoo­ver, az Egyesült Államok elnöke, az izraelita újév alkalmából a kővet­kező üzenetet intézte Amerika zsi­dóságához: „Az Egyesült Államok lojális zsidó lakosságának az újévi ünnepek alkalmából szívélyes sze­­rencsekivánataimat küldöm. A zsi­dóság számos, felbecsülhetetlen ér­tékű munkájával járult hozzá az emberiség előrehaladásához; ezek között a legjelentékenyebb módon a szellemi téren elért eredményei­vel. Az Egyesült Államok valamennyi polgára, faj- és vallási különbség nélkül, az újévi ünnepek alkalmá­ból baráli együttérzésről bizfoslija és szerencsekivánatait fejezi ki az amerikai zsidóságnak.“ WEBBER csak elsőrangú zongorák és pianinok lerakata, u. m. lúgost Förster (nt. Petrol Bratislava, Palacky-sady 32. Telefon 104. Telefon 104 Kényelmes részletfizetési feltételek. Wat ermann „Ideal“ nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom