Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-09 / 94. szám

I 1930. aaffuszftis 9. «KOMÁROMI LAPOK» 5. oldal. A Kis Duna hídja előtt vasúti gyalogfelüljáró készül a sínek felett — Saját tudósítónktól. — Komárom, — augusztus 8-án. A kisdunai hidra vezető közúton a kikötő sínpárjai mennek keresztül és a közönség türelmét naponta több Ízben is próbára teszik a gyakori tolatások, melyeket különösen a déli órákban végeznek a vasutasok. Ilyen alkalmak rendesen egész tömegét gyűjtik egybe az elégedetlen közönségnek, mely erős negyedórákat kénytelen ott ácsorogni az uj sorompók előtt, mig a kétszáz méter hosszú vagy nagyobb vonatok tolatása véget ér, összeszedik az üres vasúti szenes kocsikat és kivonulnak a kikötő területéről. Az uj sorompókat most szerelték fel és ezzel ezen a veszélyes területen egyik biztonsági intézkedést foganato­sította a vasút. Ez azonban nem elég. Szükség van a közönség tehermente­sítésére is, amely ott nem ácsoroghat a tolatási Időket és azok végnélkülisé­gét kivárni. Ennek az elhárítására in­tézkedett az államvasutak abban az A katolikus autonóm leeyházköz­­ségnek ju'ius hóban megtartott rendes közgyűlése foglalkozott a hősök em­lékéjek megörökítésével és elhatá­rozta, hopy az emlékmű elhelyezését a Szent András templomban, a Szent István oltárral szemben kívánja fel­állítani Ezt a határozatot az egyház elnöksége jóváhagyás céljából felter­jesztette a navyszombati apostoli adminisztraturához, amely a napokban érkezett leiratában a határozatot jóváhagyta, ami dr. Máj er Imre apátplébános személyes intervenciójának kö­szönhető. Ezek szerint B e r e c z Gyula szob­rászművész terve elfogadtatván, most már mi sem állja útját az emlékmű kivitelének. ILy értessünk, hogy az erre vonatkozó szerződés az egyház és a művész közt létrejön és az em­lékmű kivitele a napokban elkez­— Saját tudósítónktól — A nyár közepén vagyunk és Ko­máromnak 1015 munkanélkülije van: a nagy állami munkaalkalmak, az állami kikötö, a pályaudvar épilés és minden nagy ígéret ellenére. Az állami kikötőben csak három napol, illetve napi öt órát dolgoznak a sze­­nelö munkások, az Apályi sziget földmunkáinál a mull szombaton százhúsz munkást bocsátottak el és most ugyanennyi dolgozik ha ezeket is le nem fizetik. Megemlékeztünk az első számú várerőd lebontási munkálatairól, Illetve az ott bekövetkezett munkás­­elbocsátásokról Úgy látszik, az állami munkák is csak fél, vagy negyed gőzzel mennek. Hja, mi nem élünk irányban, hogy e fölött az átkelési szakasz felett vasúti felüljárót készíttessen, amely­nek vasszerkezetét egyik komáromi gyár már munkába is vette. Most már az volna jó, hogy mielőbb elkészülne ez a felüljáró és a közön­ség kényelmét szolgálhatná, felmentené az ácsorgás alól és az utazni kívánó­kat — természetesen csak a gyalog­szerrel indulókat — megszabadítaná attól a veszedelemtől, hogy a vonatról lekéssenek. Előbb utóbb azonban mégis meg kell épiteni azt a nagy töltést, amely a pályatestet áthidalja egészen és a közúti járómüvek számára is szabaddá teszi a Magyarország felé irányuló közlekedést. Komárom városának első­rendű kötelessége lenne ennek a sür­getése, mert az úttest a város tulajdo­nát képezi. Komárom, augusztus 8 dődik a Szent István oltárral^szemben Ezzel egy nagy adósság letörlesz­­tése vette kezdetét. Az emlékmű költségeire újabban a következő adományok érkeztek a plébánia hivatalhoz: N. N. hadiözvegy 100 K, özv. Ruttkay Béláné Szentpál puszta 50 K, Bakács Béla, CsoUány János, özv. Godavszky Jáncsné SO­SO K, Hajdú Ágoston, Kremperger Lajos, Pollák Zsigmond 20—20 K, Hodossy Károlyné, Legát Ferenc 10 — 10 K, Veleba József. Zatkó Lajos 5 - 5 K, özv Mikes Jánosné 3 K. Steiner Józsefné 1 K. Az adomá­nyokat hálás köszönettel nyugtatja az egyház vezetősége. A hadiözvegyeket és a háborúban elesettek és eltűntek, vagy hadifog­ságban elhaltak hozzátartozóit kéri az egyházközség, hogy jelentkezze­nek a plébánia hivatalban és jelent­sék be hősi halottjuk nevét. Komárom, 1930 aug. 9. a történelmi országok eldorádóiban. A városnál nyilvántartott ezer és egynéhány munkanélküli mind je­lentkezett élelmiszersegélyérf, de az ezer jelentkező közül csak három száz kaphatott élelmiszer-utalványt, melyet Igó Aladár dr. városi előadó elnöklete alatt a munkásszakszer vezetek megbízottai Ítélték oda az arra jogigénnyel bíróknak. így Is százak maradlak ki a segélyezésből, akik a jövö héten jöhetnek figye­lembe. Nem lehet csodálkoznunk azon, hogy ilyen körülmények közt töme­gesen jelentkeznek a franciaországi munkákra, ahol ez Idő szerint száz­ezrek állnak sztrájkban. Az első fanszporf 44 munkással és 97 vidéki jelentkezővel augusztus 4-én indult útnak Franciaországba és augusztus 16-án indul a máso­dik munkáscsoport, amely ide­haza nem talál munkaalkalmat. Az állami munkákról szóló Ígé­retek Ismét csak Ígéretek maradtak, mert azoknál alig dolgoznak helybeli munkások. Szomorú dolog az is, hogy a munkaalkalmaknál nem ré­szesítik előnyben a helybelieket és az idegenből ideözönlö munkásokat veszik fel előttük. A komáromi munkanélküliség kró­nikus bajjá lelt. Az építőipar ugy-A világ legszebb tája mellett — Sze­relmes pár, akiket figyelnek a hajóról. — Amire a sziciliai olyan büszke, mint mi a Dunára, — Romhalmazok a fé­nyes palotásotok között. — Amikor a szép sziciliai nő rámosolyog az em­berre. — Pardon, pardon szenyóral Amikor a riposzlói kikötő elölt horgonyzó hajónkra a vizen oda­­usztatolt ulolsó boros hordót is föl­húzta a villanyerővel dolgozó hatal­mas emelődaru, főlszedlük a hor­gonyt és búcsút intettünk Riposztó kikötőjének és kies fekvésű városá­nak, amelynek közepén magasan kiemelkedett egy ódon bazilika. A berakodás alalt néhány utifár­­sunk csónakon a parira vitette ma­gát és itt Riposztóban fogadott autó­kon Taorminába robogfak, hogy megnézzék azt a gyönyörű fekvésű partmenti várost, amelyet sokan a világ legszebb pontjának tartanak. A hajóskapitány minket, hajón ma­radt utasokat azzal vigasztalt, hogy mivel hajónk a parihoz közel leszi meg az utat, ml többet fogunk látni a csodás vidékből, mint a fedett autón ülők. És tényleg úgyis lörtént. Említettem már Riposztónálmesz­­sze kellelt megállni a kikötőtől, mert a kikötö vize sekély. Sok kikötő ugyanis a lassú eliszapolödásnak van kitéve. Ez ellen hatalmas kotró gépekkel védekeznek. A mi dunai kotróink bizony eltörpülnek ezek mellett a gigantikus gépek melleit. Egy-egy iszapfölhuzó kanna, puttony akkora, mint egy kis házikó. Csak ilyen nagy méretű kotrógéppel lehet harcolni a kikötök eliszapolódása ellen Megindult hajónk és élelünknek legszebb ulja kövelkezeff. Közel ha­ladtunk a sziciliai partokhoz, ame­lyeken látszott, hogy mind az Etna tűzhányó lávája alkoila, szeszélyes, fantasztikus hegyek, szakadékok, völgyek, szorosok, meredekek, csú­csok. ormok váltották föl egymást, mintha a pokol építőmestere) alkot­ták volna ezeket. A parton egymás! érték a városok, falvak. Legtöbbje már össze van épilve úgy, hogy az egész part egy város hosszú, vég­telen utcájának látszott. Fönn a he­gyeken szőlők, déli gyümölcsös kertek, az utak szegélyén narancs, cilrom, olaj, pálmafák. Igazi földi paradicsom. Olyan közel jártunk a parihoz, hogy a távcsövemmel e tündérligetben sétáló szerelmes párt sokáig tudluk követni. A sztciliai fialatember erősen ostromolta a pi­ros ruhás nőt A völgyből, ahol va­lószínűleg a mama sétált, nem le­hetett őket látni és nem is sejtette a szerelmes pár, hogy a sétájuk nem maradt Htokban, a hajóról a Zeistszemű emberek mindent meg­figyellek. A gyönyörű partvidék fenséges látványát megkoronázta a háttérben látható Etna, amely a természel leg csodálatosabb ellentétét mutatta. Krátere állandóan füstölgőit disz krélen pipálta a füstöt és a fehér gőzt. a mélyében pokoli tűz sistereg, szólván teljesen szünetel. Az épilö­­munkások a legnagyobb nyárban és munkaidőben sokan céltalanul sé­tálni kénytelenek, igen komoly baj ez, ha a nyár közepén Így van, mert mi lesz a télen, amelyre már most kellene tartalékolni a munká­soknak, már pedig nem lehetik ezt, ha nincsen munkaalkalmuk. A városnak kötelessége lenne fel­írni illetékes helyre ebben az ügy­ben és a járási hivatalnak sem kel­lene bevárni a tizenkettedik órát, mig efelöl megkérdezik, hanem a feleletei idejekorán meg kellene adnia. forr és az oldalát hófehér, tiszta* szűzi hó borúja, amely a nép fé­nyében ragyogott, csillogott, m nt a tejopái. Mintha az Eldorádó mese­ország haláránál álltunk volna és az Etna volna az a hatalmas hab­kása, amely elzár bennünket a cso­dák országától. Az Etnát csaknem egész nap láttuk. Igaza volt a kapitányunknak, A csodálatosan szép fekvésű Taormi­­nából, ebből a régi, ókori városból nagyon sokat láttunk a hajóról. Lát­tuk azt a tengerbe kinyúló 124 mé­ter földnyelvet, amelyen egy jó kar­ban levő görög színház nagyon sok idegent vonz oda A sziklás part fantasztikus szak­­gatottsága, buja növényzete is nagy vonzóerőt gyakorol az idegenekre annál is inkább, mert a 3279 méter magas Etna innen pompásan látható. Majd megérkeztünk Messzina ha­talmas méretű kikötőjébe. Amikor a hajóról ki akartunk szállni a partra vivő csónakban a hatóság emberei szigorú vizsgálat alá vélték útleve­leinket Eddig sehol se kérték és nézték meg M ötször is visszaküld­ték a hajóirodába, hogy még ezt is, azt is vezessék rá. A vége az lelt, hogy a hajó parancsnoka lépett föl erélyesen, hogy ne kellemetlenked­jenek már annyit az utasokkal. A halás aztán meg is leli, akik később mentek ki a hajóról, már nem ellen­­őrizlék ökef. Itt is csónak vitt ki bennünket a parira és utunkban Immár másod­szor léptünk Szicilia földjére, a Földközi tenger legnagyobb szige­tére. Előzőleg Katániában szálltunk partra ahonnét a már említeti ke­délyes vezelővel Szirakuzába autóz­tunk. Eszembe jut ennek a vezető­nek egy érdekes mondása. Amikor egy vasbeton hídon keresztül robog­tunk, amely alatt tenyérnyi kis cser­mely folydogált. azt mondta: — Ez keskeny folyócska, de ml Szicíliáik éppen olyan büszkék va­gyunk rá, mint önök a hömpölygő Dunára. Ez a mondás annál eredelibb, mert Szicilia folyói nyáron ál telje­sen kiszáradnak. Első dolgunk volt megvenni az emlékalbumot, a Ricordól és a ké­peslapokat. A könyvkereskedésben két huncfutul kedves sziciliai leány szolgált ki és jól mulatlak a mi al­kudozásainkon; de hiába Szici iában is a gyengébb nemhez tarozik a nő, meri ők is engedlek a kimondod árból. Aztán az egyik ulilársamaf, aki a képeslapoknaknagy fogyasztója volt, egy nagyon jó kinézésű kávéházban hagytam és elindultam a városba kószálni. Messzináf 190?. december 28 án borzalmas földrengés pusztította el, amely 60 ezer ember életet követelt. Bár ennek a borzalmas szerencsét­lenségnek már 22 éve, de azért még mindig láiunk a romodból eleget. A fényes palota sorokat itt ott még elékfeleniii egy-eqy üres telek tele romhalmazzal. Talán az élelmes A hősök emléke a Szent András templomban Az egyházmegyei hatóság jóvá­hagyta a közgyűlés azon határo­zatát, amely az emlék helyéül a Szent István oltárát jelöli hi. Saját tudósítónktól. Ezertizenöt munkanélkülit tart számon Komárom város Ezek egynegyedrészes 277 kap munkanélküli segélyt Százhúsz munkást megint lefizettek az Apályi szigeten Tolonganak a franciaországi munkaalkalmakra a jelentkezők isiin. a «lenk Hi. (Kóborlások vizen és szárazon) Irtat Dr. Baranyay József. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom