Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-05 / 78-79. szám

8. oldal.

«KOMÁROMI LAPOK»

SZLOVENSZKÓI MAGYAR KÖNYVEK.

Jarnó József regénye: A gyár.

Nem programregény, nem véres-lázitó vádregény, pedig szól a tőke és a munka harcáról; az igazságot keresi a fiatalság: tehát forrongás és tépelődő kétkedés, imbolygás utján Előre megmondhatom: nem találja meg. Az örök probléma, a tőke és a munka harcának megoldásától elmenekül egy harmadik kérdőjeles világba az iró: a falu és földhöz.

Nincs értelme és úgynevezett skatulyázó vörös-vonalas célja ennek a regénynek. Csak meglát ez a regény. A téma is olyan, hogy többet az iró nem is vállalhat. De ahogyan meglát, az iró több lesz az írónál: Ember.

Gyár, harc, kenyértörtetés és remény, sikkasztás, munka, kapitál, tüdővész. öngyilkosság, kapzsiság, családi tragédia, verejték, boldogság, optimizmus, pesszimizmás, naivság: élet: a gyár.

Harcos irás mégis, bátor irás. Pőrén, meztelenül dalol a vér és üvölt az emberi gyarlóság. Emberi alkotás, mert élet. Zűrzavaros, kapkodó, néha fuldoklásba csukló, néha felszakadt, mint hegyről ordító hang. S az Írót úgy látom sokszor, mint aki hánykódó tengeren bukdácsol, néha fuldokol, néha dörgedelmes győztesként szirtet ér.

Kerekes György vezérigazgató kétlelkű: mégis igaz arcú ember. Vér György alakja, melyben legközelebb vélem Jarnó Józsefet látni. Csömör István romantikus története, a sikkasztó Dékány Lajos mindennapos megsemmisülése, a földek éneke és a gépek sikoltása és a sebek jajgatása és a boldogság ünnepe a Kapos Ferenc házában: élet, valóság.

Hol itt az iró, Jarnó József? Nem lehet meglátni legtöbbször és mégis ott van minden színben, szóban, amelyben a ma Írója hivatásával, mint a hivatottság alázatos szolgája, megírta belső parancsok és külső kényszerek alatt a Gyárt.

Örök problémához nyúlt Jarnó József a Gyárban, de nem oldotta meg a problémát, mert ha csak meg is kísérelte volna ezt, nem lenne igazi, vérig predesztinált iróember. Meztelenül, pőrén vetkőztette le a tőke és a munka harcát és poétája is tudott lenni a gyári hangnak, mely valóságként a mai élet füstölgő gyárkéményei között igazi szirénabugás lett: mert iró, illetve Ember alkotta a Gyárt.

Erdőházy Hugó.

— Sfrandiilemtan A Színházi Élet legújabb számában gyönyörű képekkel illusztrálva közli Angeio strandillemtanát Lee Sándor hetilapjának e heti száma érdekes be számolót hoz a Margitszigeten lezajlott cocktailversenyrői és közli a versenyen dijat nyert szenzációs coctailrecepteket. Korda Sándor Európába jön, hogy itt amerikai magyar filmet készítsen elő. A Színházi Étt uj száma közli a „Detektiv Iskola“ legújabb feladatát. A „Detektiv Iskola“ feladatainak megfejtői között 1000 pengős jutalmat osztanak szét A Színházi Etet egy és háromfelvonásos darabmellékletet ad amelynek ára: negyedévre 80 ck. Egyes szám 7 ck. Kiadóhivatal: Budapest VI, Aradi-utca 10 szám.

— H szlooenszkói bankok szöoet. ségének uj elnöke. Pozsonyi jelentés szerint a szlovenszkói bankok szövetségének elnöke, a Slovak bank igazgatója Makovicky Vladimir, tiszt ségéről lemondott. A minap megtartott választás során a szövelség elnökéül Kállay József dr-t, Szlovenszkó volt teljhatalmú miniszterét választották meg.

— Kóbor kutyák kaparták ki. Baka községben az egyik trágyadombon egy fiú csecsemő hullát talállak. A hul a a Irágyadombban volt elásva és onnét kóbor kulyák kaparták ki és mire észrevették, a fejét és kar jaii már lerágták a kulyák. A vizsgálat megállapitotla, hogy a cse csemő hullát két hónappal előbb ásták el a Irágyadombba. A cser.dőrség kinyomozta a gyilkos anyát és letartóztatta.

— A komáromi Lidó. Aki a komáromi strandra a hajóval tette meg az utat és megnézte a hajó jegyet, örömmel látta, hogy nemcsak Velencének van Lidója, hanem Komáromnak is, mert a hajójegy Lidónak nevezi a komáromi strandot. Nagyon helyesen, mert hiszen kellemes is a mi strandunk, akárcsak a velencei Lidó. Ha már a hajóstársaság ennyire favorizálja a mi kedves strandunkat, akkor bevezethetne egy újabb újítást és ez az lenne, hogy az utolsó hajó a strandról ne félhétkor indulna, hanem mondjuk 8-kor vagy fél 8-kor, mert hiszen fél 7-kor még legkellemesebb a fürdés a strandon és aki az utolsó hajóval akar visszajönni, annak már 6-kor abba kell hagyni a fürdést, szóval éppen akkor, arr.kor a legkellemesebb a viz, a levegő és a strand homokja. A strandolók százai ezúton kérik a hajóstársaságot, hogy az utolsó hajó indulási idejét tolja ki egy, vagy másfél órával későbbre legalább julius hóban, amikor még hoszszuak a napok. Augusztusban, szeptemberben már sajnos rövidülnek a napok és akkor a fél 7-es indulás nem iesz korai, de most júliusban még nagyon is korán van. Igaz, hogy a strandra járó hajóval bonyolítják le a dunamocsi közlekedést is, de semmi akadálya nincs annak, hogy Dunamocsra egy vagy másfél órával későbben induljon a hajó, mert a vidékről bejöttek csak örülnek, hogy több időt tölthetnek benn a városban. És aztán nem mindennap indul innét hajó Dunamocsra. Ezeken a napokon még könnyebben ki lehetne tolni az utolsó hajó indulási idejét. Az is nagyon üdvös ujitás volna, ha bevezetnék a retúrjegyet és a közönségnek nem kellene kétszer naponta tolongani a jegypénztár előtt.

— A katonaságot arra kéri a közönség ez utón, hogy a komáromi strandra menőknek és onnét gyalogszerrel jövőknek engedjék meg közvetlenül a Vágduna partján végigsétálni. Most a katonai őr eltereli erről a kellemes, vizmenti útról a fürdőzőket, akik nagyon hálásan vennék, ha arra szabad lenne az ut. Ez könnyen megoldható volna, mert a katonai őrnek módjában volna ügyelni arra, hogy a közönség semmiben kárt ne tegyen. Ezzel az ut megrövidülne és nem kellene a poros kocsi utón haladníok a fürdőzésnek.

— Hz ipari és kereskedelmi minisztérium június 28-i kelettel express levélben értesítette Fried Jenőt, mint a járási ipartársulat társelnökét, ho ;y az 1930, törvények és rendeletek 81 számú kormányrendelet szerint a komáromi kereskedőknek az önállóságot vagyis külön társulattá való alakulását megadja. Az uj ala kulat részleteinek és módozatainak megbeszélésére julius 2-án a minisztérium istruktori hivatala értekezle tét tartott Pozsonyban, ahol az önállósitási jo^ot elnyert 7 város testületének elnökei vettek részt Ilyen módon az uj ípartörvény hosszú 5 év után teljesítette a komáromi kereskedők azon kérelmét, amelyet 1925-ben terjesztettek elő, érezvén és előrelátván, hogy az ipartörvénynek azon törekvése, hogy kereskedelmi és ipari érdekeltségeket egy társulatba tömöri sen, nem jól vihető át a gyakorlatba. Az uj tár sulat előreláthatóan „Komárnoi Járás Kereskedelmi Grémiuma“ néven fog lajstromoztatni

— Költözködik Hamlet sírja. Helsingör városának bölcs vezetői elhatárolták, hogy az idegenforgalom emelése érdekében kegyeletsértést fo nák elkövetni. Arról van ugyanis szó, hogy azok a túristák és idegenek, akik meglátogatták Helsingört, mindig kiváncsiak voltak Hamlet sírjára, aki tudvalevőleg Helsingör közelében alussza örök álmát. Igen ám, de ez a sír nagyon messze esett a várostól és órákba tellett, amíg a túristák elérkeztek a helsingöri nevezetességhez. Összeültek a túristaegyesületek és beadványt intéztek a városhoz, hogy az idegenforgalom emelése érdekében tenni kell valamit Hamlet sírjával. A bölcs tanács most úgy oldotta meg a kérdést, hogy a dán királyfi földi maradványait jóval közelebb hozatja a

városhoz. Ne panaszkodjanak az idegenekl Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy jön a Mohamedhez. Most legalább többen elmélkedhet nek majd a „lenni és nem lenni“ felett.

— H kereskedelmi és iparkamarában f. hó 2 án országos értekezletet tartott Bratislavában a prágai kereskedelmi minisztérium a vasárnapi munkaszünet törvény ügyében A komáromi kereskedőket a testület elnöke képviselte az értekezleten. Az értekezleten oly vélen ény alakult ki, amely előreláthatóan a vidéki városokban az érvényben levő magyar törvényt vagyis a jelenie-i állapotot tartja fenn változatlanul; míg Bratislava-Pozsony főváros részére valószínű, hogy minden szakmabeli üzletre az egész vasárnapi teljes szünetet fogja elrendelni. Kassánál is lehet, hogy némely változás lesz- E kérdés még igen hosszú időn át kerül a törvényhozás elé.

— Ősztöndijalapifudny, A községi elemi népiskola 41 ösztöndijalapit ványa ismét szaporodott eggyel, még pedig oly 300 Ke’ás alapítvánnyal, melyet nem nagy, ismert nevű emberek, hanem a szó igazi értelmében kis emberek tettek, akik most hagyják el az iskolát s kilépnek az életbe, vagy pedig más iskolában folytatják tanulmányaikat. Az isko a A) V leányosztáiyának és a hozzácsatolt 8. évfolyam tanulóinak támadt ezen nemes gondolata abból az alkalomból, hogy öt, illetve nyolc évig élvezték az iskola áldásos, nevelő és oktató hatását. Az alapítvány cime „Rózsák szigete“ alapítvány, melynek kamataiból a tanév vé én Jókai Mórnak, Komárom nagy szülöttének, a felnőttek mesemondójának „A rózsák szigete“ cimü könyvét fogja kapni azon V' oszt. tanuló, aki Petőfi Sándornak, a legnagyobb magyar költőnek mindazon költeményeit el tudja szavalni, melyek arról tanúskodnak, hogy mennyire tisztelte és szerette Petőfi Sándor szüleit, továbbá Arany Jánosnak és Tompa Mihálynak egyegy tetszésszeriat kiválasztott költeményét. Az aiapitványtevő kis em berek, akiknek osziálytanitónője a lefolyt tanévben Wetss Kornélia ig. tanítónő volt, szép célokat valósítanak meg ezen nemes cselekedetükkel. Felkeltik a tanulóifjúságban a nemes versenyt, megismertetik a szülői szeretet iránti szép verseket, s a győztes, aki Jókai Mórnak az ifjúság számára átdolgozott komáromi tárgyú „A rózsák szigete“ cregényét kapja s azt egyszer elolvassa, biztosan feltámad lelkében a magyar irodalom iránti szeretet Bárcsak a jövőben is több ilyen lelkes, szén célokat kitűző kis tanulósereg követné az elődök példáját I

— Hz Iparoskor tagjainak figyelmébe A kör vezetősége ezúton is értesíti tagjait, hogy a Jolyó ho 6 ára vasárnapra tervezett apályi szigeti kirándulás közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elhalasztatótt. A kirándulás idejének ujabbi meghatározását annak idején a tagokkal kellő időben és ulon tudatni fogjuk.

— Oroosi hi. Dr Mayer Frigyes Pozsony, fül-, orr , és gégespecialista orvos a Schneeweiss-ulcából a Védcölöp-ut 36 szám alá költözött. Rendel 11—12 és 3—5.

— Őszíöndijkiosztds, Június 29-én osztotta ki Kaihona Sándor iskolaszéki elnök, nyug- járásbiró a községi népiskola tanulói között azon ösztöndíj alapitványok kamatait, melyeket a nagynevű alapítók az iskola és oktatásügy szeretetétői áthatva tettek a közoktatásügy oltárára, hogy abból évenként szorgalmas, jó magaviselet tanulók jutalmaztassanak me». Kathona Sándor iskoiaszéki elnök visszapillantást vetett a jótevőkre, akik aranybetükkel beirták a nevüket az iskola 60 éves történetébe. Intette, buzdiiotta a tanulókat a további kitarló munkára s az iskola és tanítók iránti tiszteletre, szeretetre Kiosztotta a 91 tanuló között a 3200 Ke ösztöndijalapitvány kamatát s egyes adakozók jutalomdijait. A tanulók közül Végh Sándor

Vili. o. tanuló mondott köszönetét, u^y a maga, valamint tanulóiársai nevében is a pénzbeli adományokért

— Sikerült uizsgdk. Apró Margit földiák, özv. Apró Györöyné, szül. Baranyay Eleika szép készültségü leánya, dr. Baranyay József szerkesztőnk unokahuga a budapesti képzőművészeti akadémián a négyéves rajztanárképzőt szép sikerrel elvégezvén, megszerezte a rajztanári oklevelet.

— H komáromi kenyérárakat í?y állapította meg az ármegállapitó bizottság : rozskenyér kilója 2 30. fehér kenyér 2 50, félbarna 1.80, burgonyás 1.80 Kő. Ha valaki a péküzletben veszi a kenyeret, kilónként 10 fillérrel kapja olcsóbban— Öszlőndijak és jutalmak a Hlojldlh fiúiskolában. Az 1929-30. fanévet június 28-án fartól! hálaadó-íslenilszlelettel és a bizonyítványok kioszlásával fejezle be a Majlálh iskola. A diszleremben összejön növendékekhez dr. Majer Imre apálplébános inlézeü beszédet s kiosztotta a tantestület odaítélése alapján az ösztöndíjakat és a jutalomkönyveket. Tihanyi Endfe ösztöndíjalapból 100- 100 K-t kaplak: Schwarz Mihá y, Rusznyák Géza, Bakó Islván, Kocsis Ferenc. Valkó Lajos, Füredy Ferenc. Kelemen István, Komjáti Oszkár, Sarina Lajos, Godovszky Ferenc. Korén József ösztöndíjalapból 50 K-t: Spirk Sándor. Stollár Ferenc ösztöndíjalapból 30 K t: Horváth Pál. Dr. Kiss Gyula Őszi. alapból 50 K-t: Fehérváry Sándor Dióssy Géza őszt. alaphői 35 -35 K t: Csernava József és Lapos Ferenc Swoiyi Karoly alapból 20 K-t Barálh Rudolf. Kalabusz Istvánná alapból 20 K-t: Körmendi József Gaíba Károly alapból juialomkönyveket kaplak: Doszlál Béla, Varsányi Gábor, Sedlicska Aurél, Kánai László, Lukovics István, Méhes Ernő, Kominek Anlal, Bossánszki Ferenc, Dombi László, Schneider Ferenc Dosztcl Gyuhi 50 K adományából juialomkönyveket kaplak: Kállay Endre, Dosztál Endre, Kovács Pál, Szabó László.

— Tüzoltázászlá szentelés Ógyalldn Az ógyallai önkéntes tűzoltóság vasárnap, Péter Pálkor szentelte fel zászlaját ünnepélyes keretek között. A zászlót Feszty István járási tűzoltó főparancsnok ajándékozta az egyesületnek. Az ünnepi szent misét, beszédet és felszentelést Richter János szenátor végezte papi segédlettel. Végül Peller Sándorné zászlóanya kötötte fel a szalagot, melyen a következő felírás olvasható „Segítsetek! Az Isten is mégse <it!“ A felszentelt zász.óra a három első szöget a templomban ütötte be Richter János szenátor, Sykora plébános és dr. Peller Sándorné. A további zásztószö^ek beverése a templom téren a szabadban folyt le. Ugyancsak aznap tartotta tűzoltó ünnepélyét az ógyallai tűzoltóság tizennégy község tűzoltóinak részvéteiével. Az ünnepély után táncmulatság következett.

— H fáradság nem enyhítő körülmény a sofőrnél. A berlini Reichsgericht érdekes pert tárgyalt néhány nappal ezelőtt Egy sofőr volt a vád lőtt, aki a rekkenő melegben e^y utast szállított taxiján. Az utasnak dolga volt egy házban s a sofőrnek várakoznia kellett. Fáradt volt, elaludt. Egy negyedóráig aludt az autóban, amikor az utas dolgavégez* tével kijött a házból és felkeltette. Tovább folytatták az utat. Ekkor a sofőr nekihajtott egy fának. Szerencsétlenség ’örtént A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a vádlott kábultan, fáradságának következtében vesztette-e el éleslátását és a volán feletti uralmat A bíróság kimondotta hogy ha a sofőr fáradt is volt és rendes menetidején felül dolgozott, a negyedóra alatt, amíg a kocsi a ház előtt várakozott: aíudt. Kipihenhette magát, tehát fáradságával nem védekezhet.

— Claude Hnet önarcképe Claude Anet, a népszerű francia regényíró, akinek a Mayerlingi Tragédia című re énye nagyközönségsikert aratott, svájci származású. Eredetileg Jean Schopf érnék hívták. Claude Anet a