Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-15 / 31. szám
* fUJí 4. pld^L 1*30. märcioi IS Oko§ ember ha pénzt ad ki, megfontolja, hogy mit kap érte. A világszerte köz ismert és bevált valódi DIANA sósborszesz vásárlásánál ön habozás nélkül adhat ki 5 koronát meri ezért a csekély összegért agy szólván ez egészségét vásároiharja meg. A DIANA sósborszesz nsmcssk kiiünö edző és erősítő háziszer, hanem járványok idején a száj és garat öblögetése által, mint fertőtlenítő és betegség*megelőző szer i? kiváló szolgálatokat tesz jönnek. I A DIANA sósborszesz azonkívül kitűnő fájdsloirc&ill?p ló, hüsitőés frissítő szer, mely s minden palackhoz csomagol! haíználati uh sstás valóságos elősegítés a házban hogy a Dalszövelség megállóit élele a komáromi kezdeményezés által újra meg indult s ha levonjuk a múlt szomorú tapasztalataiból a helyes következtetési, okulunk annak tanulságain és a szent cél érdekében mindannyian összefogunk és áldozatra is készek vagvunk, akkor „az újra kezdett élet lendületét semmisem fogja feltartóztatni a jövőben*. . A főtitkári jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette és kimondotta, hogy azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe veszi és a szövetség hivatalos lapjában lenyomatva minden (agegyesülefnek megküldi. A pénztári jelentés tudomásaivá tele és az 1930. évi költségvetés megállapítása után a közgyűlés elhatározta, hogy junius 8 án és 9 én országos dalosünnepélyt rendez Losoncon. E tárgynál nívós vita volt a Komáromi Dalegyesület inditvá nyával kapcsolatban, amely szerint Losoncon az 1927. évre kiirt és programjában teljesen megállapított országos dalversenynek rendezését indítványozták. Fülőp Zsigmond, Simító Gusztáv, Riesner Ede, Heckman István, Jankovics Marcel dr. felszólalása után dalosünnepély rendezése mellett foglalt állást a köz gyűlés, de Fülöp Zsigmond javas latára elhatározták hogy az országos dalversenyt 1932 évben okvetlenül meg tartja a szőve'ség Bicsovszky dr indiiványára pedig kimondották, hogy 1931-ben kerüleíi versenyt rendeznek. A Dalosszövetség kerületének megalakítására vonatkozó komáromi indítványt egyhangúan elfogad fák és a közgyűlés határozatikig kimondta, hogy a szövetség kör ponti székhelyét Pozsonyba helyezi dr, a nyugati kerület székhelyévé Komáromot, a keleti kerület székhelyévé Beregszászt és az északi kerület székhelyévé Kassát tették. A megtartott tisztujilás során megválasztanak országos elnökké Schrit Gyula nagyidai földbirtokos, társelnökökké Jankovics Marcel dr., Kövy Árpád és Rózsics Jenő, országos ügyv elnökké Bicsovszky Kázmér dr., főtitkárrá Riha Henrik, titkárrá Bőjfös József, karigazgatóvá Németh István László, ügyésszé Prenghy Árpád dr„ aikarnaggyá Sendíein János, pénztárossá Szelényi Miklós és könyviárossá Schmidt Imre. A többi tisztségekre a régieket választották meg. Meghalt Fráter Loránd, a „Nótú Budapesten tegnap éjszaka Fráter Lóránd huszárkapitány, &z ismeri dal- ISIM hirtelen meghalt. Fráter Loránd öt nappal ezelőtt mandalagyuüadást kapott. Tegnap dilidén nagyon rosszul érezte m?gát. Fivére, Fráter György lakásán ápolták n Lónyay utcában. Dr.Tóvö'gyi Elemér egyetemi magántanár szükségesnek tartotta a beteg mandulát felmetszeni. Fráter Loréndon már több Ízben vég sett hasonló műtété!, leguőbb egy esztendővel ezelőtt. Az est folyamán a mű'ét helyén erős vérzés állott be, űgyhogy Tóvölgyi újból visszatért Fráter Lorándhoz. Látta, hogy újabb műtétre van szükség és ezért íz ónnal intézkedett, szállítsák be a beteget a Pajor-szanatóriumba. A szanatóriumban a 6, számú szobába kisérték Frátert, aki alig lépte át a küszöböt, felkiáltott:--Jaj megfulladok I... Aztán eszméletlenül esett össze. Nem volt már idő felvinni a műiébe. Hirtelen gégemeiszést alkalmaztak a szobában, ez azonban nem segített, mert a halál még a műtét előtt beállott. Fráter Loránd élete Fráter Érsemjénben, Biharmegyében született. Édesanyja, gróf R^dey Ju- Hanna rokonságban volt a Teck hercegi családdal és Marynek, a mostani angol királynénak harmadik unokatestvére volt. így tehát rokonsági kapcsolat fűzte Fráter Lorándot is az angol királynéhoz. A fiatal Fráter Loránd a Ludovika Akedámiára intfcezotí be és honvédhuszárhadnagy fett. 1906-ban századosi rangban vonult nyugalomba. Már katonakoráben sokat muzsikált és nyugdíjazása után komponálni kezdett. Sok száz nótát szerzett és ezek a nóták igen nagy népszerűségre tettek szert. Ma is éneklik «halait, amelyek közül a „Száz szál gyertya, „Tele van a város akácfa virággal“, „Őrzi rózsa“ a legismertebbel. — március 14 én. 1910 ben a székelyh di kerülésben fellépett képviseiőj Rőtnek függetlenségi (Jurh Gyű!“) páríi programmá. M?g is váisszioiák és parlamenti időszaka alsít egyike volt a legnépszerűbb képvise őknek. Nemreg hosszas rábeszélés után elhatározta, tngy op ‘rettet ir. te operettet sikerre mutatták be Asácfavirág címmel a Városi Színházban. A gyilkos sport.' A lévai footballista halála alkalmával. Komárom, — máic 14. Korunknak kétségtelenül na?y okossága, hogy a sportot előtérbe tette- Az életmód nyavalyáin s átöröklött fogyatékosságain kell segítenie. Az erőket fogyasztó, lázas időkben csakugyan kellett kiegyenlítésről gondoskodni s az egyre deformáltabb testet szebbé kialakítani. A sport legszenzációsabb célja lett hogy kivigye a szobából a friss levegőre a tunya, kisarcolt vagy göthös \ testeket.Ez magyarázza meg általá- j nos terjedését és növekvő népsze- 5 rüségét. De súlyos bajok kezdenek mutatkozni. A sport mindinkább kibillen természetes vágányából. Nem az életerő gyarapításának, hanem a kockázatnak szolgálatába szegődik. Sebesit, nyomorít, holott a fordítottját kellene eszközölnie. A nyári lapok tele vannak a hegyekről lezuhant turisták pusztulásával, mert a mérsékelt hegymászásból lett szenvedély megirigyli a zergék dicsőségét Á faotballpályákról minduntalan szállítanak el nyomorékokat, az izgalomra szomjas tömegnek csonttörésekkel is kedvét kell keresni. A nyaktörő pályán autóversenyzők ugyancsak póruljárnak, mert a gyorsaság őrülete kapja el őket- Az | antipatikus motocikli hősei nem elég, * hogy folyton veszélyeztetik a jámbor j gyalogjáró testi épségét s a szelíd benyomásokra növelt fület éktelenül hasogatják de saját maguk épségét is kockára teszik. Mire való ez, mi- ! csőd a érdemes dicsőséget, micsoda érdemes hasznot jelent, hogy a kockázatot ennyire megkísértik? Igaz, hogy csak néhány ember viszi vásárra bőrét és annyi felesleges ember van a vilá/on, de néhány elvakult és mámoros áldozatot is mélyen lehet sajnálni. Nem kétségbeejtő, hogy bányákban, kazánok mellett gyilkoló lendítő kerekek tövében annyi élet forog veszedelemben és pusztul el? Miért a balga emberáldozatot fokozni a sport őrületével l A cirkusz akrobatainak halálos kenyere társadalmi berendezkedésünknek sötét szégyene, az ágyutöltelék förtelmes bűne, de a j sportőrület visszataszító erénye, j Valóban nem lelkesítő, hogy egy j angol őrnagy futást rendez autójával, ckos ember úgy sem fogja követni, mert ami? a megfelelő berendezések nincsenek me/, úgyis okos ember nem rohan utána s erőlködése csak elszigetelt „kunststikli“ marad. Mi lelkesítő van, ha emberek ló'eletti magasságokat ugratva, nyakukat szedik? A százezer lovas mégis csak az okos ügetésnél marad Gyerekkorunkban cirkuszi hősök dicsőségére vá yódunk és ezek a beteges maradványok válnak őrületté a nyaktörő versenyek próbálkozóinál Áldozatai a nézőközönségnek, mely nyugodtabban emészti élményeit vagy pogácsáit A motorgyárosok, a profiligák pedi < markukba nevetnek mert a kitoccsaoó agyvelő és a tört csontok reklámot, reklámmal pedig hasznot hoznak nekik Milyen szomorú, hogy a nagy dolgokhoz legtöbbször embervér tapad. Háború, gyár, sportőrület. És halkan, csendesen pusztulnak ei vértanuk a iaboratóríucnokban, börtönökben, akiknek neve majdnem oly gyorsan merül el a feledésben, mint a legtöbb sportchampioné, de a nézőközönség kizárásával. Hogyan őriztem Edvárd angol királyt, a walesi herceget, a német császárt és a connaughti herceg nászajándékait? Irta: Edwin T. Woodhall, a Scotland Yard különosztályának volt detektivje. A Scotland Yard (a londoni rendőrfőnökség) külön osztályának, a „Special Branch"-nak feladatai közé tartozik többek között azoknak a nem kívánatos idegeneknek a szemmellartása, akik az angol kikötők ben poiilikai célokkal szállnak partra j vagy nem ritkán azzal a szándék- ! kai, hogy erőszakos cselekménye* I két kövessenek el. A titkos osztály j keresi meg a bűn vándorait, azokat j az elszánt embereket, akik minden ország törvényes rendjének esKüdt ellenségei és akiket meg kell különböztetni az egyoldalubb és önzetlenebb anarchistáktól és kommunistáktól. Megvédi a külföldi nevezetes személyiségeket Angliában az esetleges tüntetésektől, de legnehezebb feladata az osztálynak külföldi uralkodóházak tagjainak védelme. A különosztály működését kívülállók nem ismerik. Visszahúzódik a nyilvánosság elöl és történetéről másutt nem találni adatokat, csak a saját irattárában A hivatalos rendőrségi jelentések, amelyek időről időre megjelennek, nagyon rövidek és csak annyit állapítanak meg, hogy a különosztályf X évben állították fel a Scotland Yard keretében és Y évben újjászervezték. A hazafiasán lelkesedő tömeg, amely bizonyos alkalmakkor összegyűl, hogy a királyi ház tagjait, amikor a nyilvánosság előtt megjelennek, hogy üdvözölje, nem is sejti. hogy a királyi család iagjának legszűkebb környezetében, tőle alig néhány lépésnyire, a Scotland Yard egy vagy több detektivje éles szemmel figyeli az eseményeket. Aki a „walesi herceg vadászaton“ fellrásu fényképet nézi, nem gondol arra, hogy az a fürge ember, aki a hercegtől alig két lépésnyire nyerget cipel, szolgaruhába öltözöl! rendör- Üsztviselö, vagy az a jólöltözött úr, aki az ascoti lóversenypályán közvetlenül a király után halad, a különosztály egyik felügyelője. Amikor 1910 ben első izben rendeltek be a különoszlályba, ez álmaim netovábbjának beteljesedését jelentette, aminthogy a Scotland Yardnak minden tisztviselője ugyanígy gondolkozik. A vezető tisztviselő akkor Sir Patrick Quinn voll, a mai főnök J. Me Brien főfelügyelő, A munkámat szörnyen érdekesnek és izgalmasnak találtán és úgy éreztem, hogy a világon semmiféle más foglalkozás nem jár ektora felelősséggel. A különoszlályban nem néznek el hibát, nem is szabad elnézni, Az előfordulhat, hogy a detektív, akit bünügy megvizsgálásával bíztak meg, tévedéséi igazolhatja, de nem ugyanez a helyzet a politikai szolgálatot teljesítő tisztviselőnél. Bármiképen áiljon is a dolog, soha többé nem lesz alkalma, hogy hibát kövessen el. A különosztálynak kell megtennie minden intézkedést az Angliába iá togató külföldi uralkodók és családjuk biztonsága érdekében. Ez bizonyára nem könnyű feladat, ha meggondoljuk, hogy a politikai szökevények és külföldi izgalók rendszerint ugyanakkor jönnek Angliába, amikor a támadásaik középpontjában álló személyiségek ideérkeznek, Ezérl a küiönoszíály kötelessége, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül ismerje azoknak az egyéneknek mozgalmait akik a királyi vendé geknek ellenségei. Ezt úgy érik el, hogy hetenként és naponként pontos jelentések készülnek mindazokról az egyénekről, akik az emberi társadalomnak ellenségei. Ez a módja az esetleges merényletek megelőzésének. Ebben a tekintetben a küiönoszíály soha nem volt kellemesebb helyzetben, mint ma, mert a háború utáni években az európai rendőrségek kiterjesztették az ellenőrzés és a kölcsönös éríesitések rendszerét, amelybe az angol rendőrség is bekapcsolódott. Tapasztalataim szerint az elhunyt Edvárd király őrzése nagyon nehéz feladat volt. Amennyire szerette a fényt és szertartásos pompát, any* nyira ellensége volt a felügyeletnek. A kontinens uralkodói elkerülik a tömeggel való közvetlen érintkezési, Edvárd király azonban szerette ezt, akárcsak unokája, a walesi herceg. Látogatások és utazások alkalmával mindig előre kidolgozták a pontos
