Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-06-28 / 76. szám
«KOMAROMI LÁPOK» I. OHM. Hogyan hozta át Amerikát egy morva kis faluba Bat a Tamás? — Környei Elek munkatársunk eredeti riportja a zlini Bat’a-telepről. — Néhány év óta tele van a város — nem akácfavirággal, hanem — Bat’a reklámokkal. Mindenfelé, amerre az ember iár itt Szlovenszkóban, vagy a Morván túl, megtaláljuk a Bat’a plakátokat. Nagyszerűen értett Bat’a a reklámhoz és még élénken emlékezem vissza, amikor 1921. ben a pozsonyi reklámoszlopokon először jelenlek meg a plakátjai, hogy a Bat’a cipők féldrban kaphatók, a rendőrségnek kellett kivonulnia a Bat’a üzlethez az életveszélyes tolongás miatt A Bat’a cipő alig pár év alatt fogalom lett nálunk, de most már elmondhatjuk, hogy nem csak nálunk, hanem szerte a világban és a cseh iparnak nincs jelenleg uttőrőbb cikke, mint éppen a Bat’a cipő. Munkatársunk a napokban járt a Bat'a cipők szülőföldjén, Zlinben és amit érdemes a zlini Bat'a-telepről tudni, röviden ismertetjük ebben ax újságcikkben. A célszerűség dicsérete Olmüfzböl jövet, amely a morva hanákok fővárosa, egyszer kell átszállít! és helyi vicinális hozza az érkezőket Zünbe. Araint kinézünk a vonatablakon, a lankás vidéken feltűnnek a Bal’a házak. Lapos tetejű házak ezek, egy- és kétemeletesek, vasbeton keretben hatalmas üvegablakokkal és az üvegablakok meg a vasbeton közölt van egy csak vékony szélességű fal vörös téglákból. Célszerű építkezés jellemzi a Baí'a házakat és ezt a célszerűséget a Bat’a telep minden megnyilvánulásában megtaláljuk Negyven ilyen épületből áll a gyártelep, amely közvetlenül a vasútállomás mellett kezdődik és a gyártelep épületei után rögtön következik a munkások kertvárosa, hasonló épü-Bat’a Tamás, akinek józan polgárarcú, kék szemű képe oil függ minden teremben a munkások szemei előtt, az ötvenes években van. Az apja egyszerű suszter volt, tizenhat éves korában ő maga ts vásáron árulta apja cipőit és ma Bat'a gyártelepével olyan hatalmas gazdasági tényező lett, hogy Európa legnagyobb gazdasági kapacitásai kőié tartozik. Csak pár példát emliiünk fel akcióképességére: újabban Zlinböl Pozsonyba vasútvonal kiépítését tervezi a saját költségén; a Morva folyót össze akarja kötni a Vággal egy mesterséges csatornával, hogy cipőit könnyebben szállíthassa hajókkal; a tengerre Bat'a hajókat terveztet, amelyek a cipőket a legtávolabbi keletre fogják szállítani, stb. Minderre a széles vonalú koncepcióra Bat’ának már égetően szüksége van, mert a napi cipőtermelést eddig feiszoritotta százezer párra s ennek csak egyharmada marad belföldön, kétharmada pedig külföl dön kerül forgalomba Bal’a pedig nem áll meg ennél a mennyiségnél sem, hanem újabb piacot akar magának teremteni a világon. Valóságos hódító hadjáratra indul a cipőivel, amelyekkel különösen a széles néprétegeket akarja elsősorban ellátni. Ezért van az, hogy cipői nem is annyira az ízléses formákat keresik, hanem inkább a láb kényei mességéhez igazodnak. A napi százezer pár cipő még aznap Indul Baia Tamás, mielőtl mai tempójú üzemét megalapította, nyilván amerikai utján tanulmányozta a Taylor rendszert, amit általában taylorizmusnak nevezünk. Mint ismeretes, Frederick Winslow Taylor volt az az amerikai mérnök, aki megalapította a tudó mányos üzemtant, amelynek az volt a célja, hogy pontos mértékek alapján megállapítsák, hogy egy munkás bizonvos munkát hogyan végezhet letekkel, mindegyik házhoz kert tartozik. Általában az egész gyártelepen észrevehető a kert lényeges szerepe és már a gyári épületek között is minden szabad helyet a széles aszfalt utakon kivül parkíroznak. A célszerűség elve végigvonul az egész telepen és minden ennek van alávetve. Bal’a Tamás ezzel az elvével azután néhány év óta olyant is produkált, ami párját ritkítja egész Európában és csakugyan megokolt, hogy Középeurópa minden tájékáról tömegesen érkeznek a látogatók, akik kiváncsiak erre a telepre, amely a jövő társadalmának minden gazdasági, szociológiái, pedagógiai problémáját megoldottnak láttatja Ha nem is oldotta meg ezeket a problémákat, de mindeneseire megoldottnak láltatja. ül az autóra és próbautazást tesz. Bai'a visszajövet Amerikából, ugyancsak a taylorizmus rendszerére alakitolta át üzemét és elérte üzemének amerikai arányú kifejlesztését, a napi százezer pár cipő termelését. A taylorizmus gyakorlati kivitele az úgynevezett szalagrendszeren alapul. Egymás mellett állnak a különböző gépek, mindegyik mellett egy egy munkás és a gépeken las san kérésziül fut a szalag, mely mindegyik gépnél éppen annyi ideig megy el mint amennyi idő szűk séges ahhoz, hogy a munkás a gépén elvégezze a szükséges mozdulatot. A bőr cserzésélől, majd a cipő szabásától kezdve a kész cipó csomagolásáig, tehát a skatulyák készítése is ezen történik, minden a szalagrendszeren alapul, s amig elkészül egy pár cipő, hatvan munkás kezén ment keresztül a cipő. Persze ez a munka azután a gépek mellett a legnagyobb figyelmet kívánja. a munkás nem több itt, mintegy gépalkatrész finomabb mozdulattal, akit eddig még nem helyettesit a gép, de ha erre a finomabb mozdulatra is megtalálják majd géppel a megoldást, természetesen az emberi munkaerő felsza badul. Egy munkásnak itt annyi ideje sincsen, hogy valakivel beszélhessen, vagy cigarettára gyújthasson, ami különben az egész ipartelepen meg van tiltva. A könnyebb mozdulalu munkákat fiatal lányok és gyerekek végzik, akiket ezrével foglalkoztat a Bai’a cég, a nehezebb mozdulatu munkákat pedig férfiak és asszonyok töltik be Ebben a hallatlanul gyors és fárasztó iem pőju munkában, amelyre a legenyhébb szó, hogy lélekölő munka, a munkásoknak csak egyetlen vigaszuk lehet és ez az emberi megélhetésüket biztositó kereset. Bat'a másik zsenialitása volt az is, hogy rátért a prémiumrendszerre, vagyis, hogy Délben tizenkét órakor búgni kezd a Bata gyár kürtje, megáll a 8000 gép, lefújják a munkát: a munkások ezrei tolulnak ki a kapun és a tömeg felvonulása félóráig tart. Hamarosan ellepik a pár száz lépéssel odébb fekvő hatalmas épületet, amelynek első emeletén hatezer személyt befogadó étterem van, földszintjén pedig konsum ahol szódavíztől autóig mindent vásárolhat a munkás. Az épüleltömb körül nagy térségen kerti asztalok, középen emelvény a zenekar részére Az üzemnek külön zenekara van, amely a munkásokat szórakoztatja az ebédidő alatt. Az étteremben szintén az amerikai rendszert honosították meg. A munkás önmagát szolgálja ki, egyszerre kapja a levest, a főzelékei és a húst, mindezt egy tálcán maga viszi az asztalhoz, miután előzetesen négykoronáért automata segítségévei megszerezte az ebédjegyet. Málnaszörp — alkoholt az egész telepen nem lehet látni, itt is érvényes a prohibiciós törvény — ötven fillérbe kerül, akármilyen sütemény vagy torta ugyancsak ölven fillérbe. A munkások ebédjük elfogyaszíása után rendszerint a konsumba mennek, ahol egyéb szükségleteiket szerzik be. Bála ebben is egészen számiíó volt és számiiá a bézált, A munkás munkásad is cégtársainak sorába vette fel, ami által éppen elérhető egy ilyen üzemnek a legnagyobb fokú kihasználása munkaié,jesifmény szem pontjából A prémium rendszer abból áll, hogy a laylorizmus elve alapján először p nlos mértékek alapján kiszámilják, hogy egy munkás bizonyos idő alatt milyen lermelést íud kifejteni a legcsekélyebb energia kifejtése mellett a legnagyobb anyagmegtakaritással. Ennek az átlagszámnak alapján azután megkapja a munkás a fix fizelését. Ha az állag számnál löbbet termel, jutalékban részesül, ami mellékkeresele már a munkásnak. Ha az állagszámot sem éri el a munkás, az üzem nem alkalmazza, meri nem hasznos a munkája. Hogy példával világítsuk meg ezt a rendszeri, vegyük az üzem szabászatát: a munkás köteles a neki áiadolt bőrdarabon egy bizonyos mennyiségű darabot Kiszabni, de ha a formákat gyorsan és ügyesen helyezi el egymás mellett, hogy a bőrfeiületet kihasználja a maximumig, ugyan azon a bőrfelüleíen már a köielesnél nagyobb eredményt ér el az állagszámon felül, ami már a prémiumál biztosítja. Egy ilyen ügyes szabász hetenként állag ezer koronát keres meg és nemcsak férfi munkások ezek hanem női munkások is. Ez a prémium rendszer azután minden munkára vonatkozik az egész vonalon, Bai'a tehát igy bizlosiija magának a munkások rekordtempóját. Ha egy munkás valahol megállt a tempóban vagy hibát követeti el, fél óra alatt már tudja azt a munkavezető, aki állandóan regisztrálja a munkateljesítményt és (ovábbilja az eredményt. A szalag reggel hét órától déli tizenkét óráig és délután két órától öl óráig szalad szüntelenül a termeken át és a munkások ezrei mindent iü késziienek a íelepen, ami a kész cipő feldolgozásához szükséges, tehát egyúttal bőrgyárból, gummigyárból, vászongyárból stb mindenféle gyárból áll á Bat’atelep, hogy az egyellen hivatását, a jellegzetes Bai’a cipőket előállíthassa azl a pénzt, amit délelőtt nála keresett, délben már visszaadja munkaadójának, mert a konsum, az étterem is mind az ő fu'ajdonáí képezik. Az árak a konsumban méltányosan olcsók, teljesen uj kerékpár halszáz koronáért kapható, egy uj autó már huszonötezer koronáért. Ezt csak azért említjük meg, mert a munkásoknak úgyszólván kivétel nélkül van kerékpárjuk, motorbiciklijük, sőt jelentős részének már autója van. A munkások életstandardja termő szelesen jóval magasabb színvonalú, mint nálunk egy munkásé. Minden egyszobás, konyhás lakáshoz már fürdőszoba is van, és mindezért egészen jelentéktelen összeget, néhány koronát tizeinek Baíának, aki különben sok reális érzékkel és humánus szívvel gondoskodik arról, hogy munkásai a lélekölő napi munka ulán megtalálják szórakozásukat. A moziban a munkások egy korona belépő dijat fizetnek, de egyéb intézményeik is vannak még a munkások szórakoztatására, testi lelki edzésére. — Cégünk reklámja Női kötött kosztüm 50 Kc-éit kapható Zwickel Reklámáruházában Bar^ss’U. 12. 14.000 munkással napi 100.000 pár cipő Bat’a sikerének titka: el kereskedői forgalmába, a gyártelepen az utolsó munka a cipőkkel már csak az, hogy a jellegzetes Bal’a skaiulyákba becsomagolva feladják a vagonokba. Mindez a szédületes arányú tempó 1922-fől kezdődőt!, akkor a Bai’a gyárnak még csak 4000 munkása volt, mig most 14000 embert foglalkoztat a gyár A gyár mindössze hármincöt éves, 1922 ig azonban egészen jelentéktelen volt, csaknem végleg meg is bukóit és bizonyos, hogy Bat’a Tamás zse/íalitása abban is rejlett, hogy észrevette a konjukturális időt, amikor a háború után a cipőkben kiéhezett emberek (gondoljunk csak vissza a háborús évek falalpu cipőire) elemi vágyakozással igyekeztek az elérhetővé vált csodát, a cipőkészletet legalább némileg is utánpótolni így történhetelt meg azután, hogy a régi gyár vöröstéglás épülele most már csak rom az ipartalepen, amelynek napjai megvannak számlálva és maholnap lebontják. Bat’ának jelenleg a csehszlovák köztársaság területén nyolcszáz elárusító üzlete van. Már többször kináltak fel miniszteri tárcát Bat’a Tamásnak, azonban nem fogadta el, mert az aktív politikában üzleli érdekei miatt nem kíván szerepelni, hogy függetlenségét megőrizze. Munkásai és alkalmazottai részére ugyancsak nem (űri meg a politikát és Zlinben, a Bal’a telepen nincs egyellen politikai párt sem, amelyhez az ő munkásai tartoznának. a taylorizmus el a legcsekélyebb energia kifejtése mellett, a legnagyobb munka és anyagmegtakaritással. Ennek a rendszernek segítségével Amerika elérte a racionális ipari termelés fantasztikus eredményeit; ennek a rendszernek segítségével például a detroiti Ford-gyárban éppen tizenhárom perc szükséges egy Ford-autó elkészítéséhez, a tizennegyedik percben már a soíför A kereskedő Bat’a visszakapja az iparos Bat'a pénzét
