Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-28 / 76. szám

«KOMAROMI LÁPOK» I. OHM. Hogyan hozta át Amerikát egy morva kis faluba Bat a Tamás? — Környei Elek munkatársunk eredeti riportja a zlini Bat’a-telepről. — Néhány év óta tele van a város — nem akácfavirággal, hanem — Bat’a reklámokkal. Mindenfelé, amerre az ember iár itt Szlovenszkóban, vagy a Morván túl, megtaláljuk a Bat’a plakátokat. Nagyszerűen értett Bat’a a reklámhoz és még élénken emlékezem vissza, amikor 1921. ben a pozsonyi reklámoszlopokon először jelenlek meg a plakátjai, hogy a Bat’a cipők féldrban kaphatók, a rend­őrségnek kellett kivonulnia a Bat’a üzlethez az életveszélyes tolongás miatt A Bat’a cipő alig pár év alatt fogalom lett nálunk, de most már elmondhatjuk, hogy nem csak nálunk, hanem szerte a világban és a cseh iparnak nincs jelen­leg uttőrőbb cikke, mint éppen a Bat’a cipő. Munkatársunk a napokban járt a Bat'a cipők szülőföldjén, Zlinben és amit érdemes a zlini Bat'a-telepről tudni, röviden ismertetjük ebben ax újságcikkben. A célszerűség dicsérete Olmüfzböl jövet, amely a morva hanákok fővárosa, egyszer kell át­szállít! és helyi vicinális hozza az érkezőket Zünbe. Araint kinézünk a vonatablakon, a lankás vidéken fel­tűnnek a Bal’a házak. Lapos tetejű házak ezek, egy- és kétemeletesek, vasbeton keretben hatalmas üveg­ablakokkal és az üvegablakok meg a vasbeton közölt van egy csak vé­kony szélességű fal vörös téglákból. Célszerű építkezés jellemzi a Baí'a házakat és ezt a célszerűséget a Bat’a telep minden megnyilvánulásában megtaláljuk Negyven ilyen épületből áll a gyár­telep, amely közvetlenül a vasútállo­más mellett kezdődik és a gyártelep épületei után rögtön következik a munkások kertvárosa, hasonló épü-Bat’a Tamás, akinek józan polgár­­arcú, kék szemű képe oil függ min­den teremben a munkások szemei előtt, az ötvenes években van. Az apja egyszerű suszter volt, tizenhat éves korában ő maga ts vásáron árulta apja cipőit és ma Bat'a gyártelepével olyan hatalmas gaz­dasági tényező lett, hogy Európa legnagyobb gazdasági kapacitásai kőié tartozik. Csak pár példát em­­liiünk fel akcióképességére: újabban Zlinböl Pozsonyba vasútvonal kiépí­tését tervezi a saját költségén; a Morva folyót össze akarja kötni a Vággal egy mesterséges csatornával, hogy cipőit könnyebben szállíthassa hajókkal; a tengerre Bat'a hajókat terveztet, amelyek a cipőket a leg­távolabbi keletre fogják szállítani, stb. Minderre a széles vonalú kon­cepcióra Bat’ának már égetően szük­sége van, mert a napi cipőtermelést eddig fei­­szoritotta százezer párra s ennek csak egyharmada marad belföldön, kétharmada pedig külföl dön kerül forgalomba Bal’a pedig nem áll meg ennél a mennyiségnél sem, hanem újabb piacot akar magának te­remteni a világon. Valóságos hódító hadjáratra indul a cipőivel, amelyekkel különösen a széles néprétegeket akarja elsősor­ban ellátni. Ezért van az, hogy cipői nem is annyira az ízléses formákat keresik, hanem inkább a láb kényei mességéhez igazodnak. A napi százezer pár cipő még aznap Indul Baia Tamás, mielőtl mai tempójú üzemét megalapította, nyilván amerikai utján tanulmányozta a Taylor rendszert, amit általában taylorizmusnak ne­vezünk. Mint ismeretes, Frederick Winslow Taylor volt az az amerikai mérnök, aki megalapította a tudó mányos üzemtant, amelynek az volt a célja, hogy pontos mértékek alap­ján megállapítsák, hogy egy munkás bizonvos munkát hogyan végezhet letekkel, mindegyik házhoz kert tartozik. Általában az egész gyárte­lepen észrevehető a kert lényeges szerepe és már a gyári épületek között is minden szabad helyet a széles aszfalt utakon kivül parkíroz­nak. A célszerűség elve végigvonul az egész telepen és minden ennek van alávetve. Bal’a Tamás ezzel az elvével azután néhány év óta olyant is produkált, ami párját ritkítja egész Európában és csakugyan meg­okolt, hogy Középeurópa minden tájékáról tömegesen érkeznek a láto­gatók, akik kiváncsiak erre a telepre, amely a jövő társadalmának minden gazdasági, szociológiái, pedagógiai problémáját megoldottnak láttatja Ha nem is oldotta meg ezeket a prob­lémákat, de mindeneseire megoldott­nak láltatja. ül az autóra és próbautazást tesz. Bai'a visszajövet Amerikából, ugyancsak a taylorizmus rendsze­rére alakitolta át üzemét és elérte üzemének amerikai arányú kifej­lesztését, a napi százezer pár cipő termelését. A taylorizmus gyakorlati kivitele az úgynevezett szalagrendszeren alapul. Egymás mellett állnak a kü­lönböző gépek, mindegyik mellett egy egy munkás és a gépeken las san kérésziül fut a szalag, mely mind­egyik gépnél éppen annyi ideig megy el mint amennyi idő szűk séges ahhoz, hogy a munkás a gépén elvégezze a szükséges mozdulatot. A bőr cserzésélől, majd a cipő szabásától kezdve a kész cipó csomagolásáig, tehát a skatu­lyák készítése is ezen történik, minden a szalagrendszeren alapul, s amig elkészül egy pár cipő, hatvan munkás kezén ment keresztül a cipő. Persze ez a munka azután a gépek mellett a legnagyobb figyelmet kí­vánja. a munkás nem több itt, mint­­egy gépalkatrész finomabb moz­dulattal, akit eddig még nem helyettesit a gép, de ha erre a fino­mabb mozdulatra is megtalálják majd géppel a megoldást, természe­tesen az emberi munkaerő felsza badul. Egy munkásnak itt annyi ideje sincsen, hogy valakivel beszélhes­sen, vagy cigarettára gyújthasson, ami különben az egész ipartelepen meg van tiltva. A könnyebb moz­­dulalu munkákat fiatal lányok és gyerekek végzik, akiket ezrével fog­lalkoztat a Bai’a cég, a nehezebb mozdulatu munkákat pedig férfiak és asszonyok töltik be Ebben a hallatlanul gyors és fárasztó iem pőju munkában, amelyre a legeny­hébb szó, hogy lélekölő munka, a munkásoknak csak egyetlen viga­szuk lehet és ez az emberi megélhetésüket biz­tositó kereset. Bat'a másik zsenialitása volt az is, hogy rátért a prémiumrendszerre, vagyis, hogy Délben tizenkét órakor búgni kezd a Bata gyár kürtje, megáll a 8000 gép, lefújják a munkát: a munkások ezrei tolulnak ki a kapun és a tömeg felvonulása félóráig tart. Hamarosan ellepik a pár száz lépéssel odébb fekvő hatalmas épületet, amelynek első emeletén hatezer személyt befogadó étterem van, földszint­jén pedig konsum ahol szóda­víztől autóig mindent vásárolhat a munkás. Az épüleltömb körül nagy térségen kerti asztalok, középen emelvény a zenekar részére Az üzemnek külön zenekara van, amely a munkásokat szórakoztatja az ebédidő alatt. Az étteremben szintén az amerikai rendszert honosították meg. A mun­kás önmagát szolgálja ki, egyszerre kapja a levest, a főzelékei és a húst, mindezt egy tálcán maga viszi az asztalhoz, miután előzetesen négy­koronáért automata segítségévei megszerezte az ebédjegyet. Málna­szörp — alkoholt az egész telepen nem lehet látni, itt is érvényes a prohibiciós törvény — ötven fillérbe kerül, akármilyen sütemény vagy torta ugyancsak ölven fillérbe. A munkások ebédjük elfogyaszíása után rendszerint a konsumba men­nek, ahol egyéb szükségleteiket szerzik be. Bála ebben is egészen számiíó volt és számiiá a bézált, A munkás munkásad is cégtársainak sorába vette fel, ami által éppen elérhető egy ilyen üzemnek a legnagyobb fokú kihasz­nálása munkaié,jesifmény szem pontjából A prémium rendszer ab­ból áll, hogy a laylorizmus elve alapján először p nlos mértékek alapján kiszámilják, hogy egy mun­kás bizonyos idő alatt milyen ler­­melést íud kifejteni a legcsekélyebb energia kifejtése mellett a legna­gyobb anyagmegtakaritással. Ennek az átlagszámnak alapján azután megkapja a munkás a fix fizelését. Ha az állag számnál löbbet termel, jutalékban részesül, ami mellék­­keresele már a munkásnak. Ha az állagszámot sem éri el a munkás, az üzem nem alkalmazza, meri nem hasznos a munkája. Hogy példával világítsuk meg ezt a rendszeri, ve­gyük az üzem szabászatát: a mun­kás köteles a neki áiadolt bőrdara­bon egy bizonyos mennyiségű da­rabot Kiszabni, de ha a formákat gyorsan és ügyesen helyezi el egymás mellett, hogy a bőrfeiületet kihasználja a maximumig, ugyan azon a bőrfelüleíen már a köieles­­nél nagyobb eredményt ér el az állagszámon felül, ami már a pré­miumál biztosítja. Egy ilyen ügyes szabász hetenként állag ezer koro­nát keres meg és nemcsak férfi munkások ezek hanem női mun­kások is. Ez a prémium rendszer azután minden munkára vonatkozik az egész vonalon, Bai'a tehát igy bizlosiija magának a munkások re­kordtempóját. Ha egy munkás va­lahol megállt a tempóban vagy hi­bát követeti el, fél óra alatt már tudja azt a munkavezető, aki állan­dóan regisztrálja a munkateljesít­ményt és (ovábbilja az eredményt. A szalag reggel hét órától déli ti­zenkét óráig és délután két órától öl óráig szalad szüntelenül a ter­meken át és a munkások ezrei mindent iü késziienek a íelepen, ami a kész cipő feldolgozásához szükséges, tehát egyúttal bőrgyár­ból, gummigyárból, vászongyárból stb mindenféle gyárból áll á Bat’a­­telep, hogy az egyellen hivatását, a jellegzetes Bai’a cipőket előállít­hassa azl a pénzt, amit délelőtt nála keresett, délben már visszaadja munkaadójának, mert a konsum, az étterem is mind az ő fu'ajdonáí képezik. Az árak a konsumban méltányosan olcsók, teljesen uj kerékpár halszáz koro­náért kapható, egy uj autó már huszonötezer koronáért. Ezt csak azért említjük meg, mert a munká­soknak úgyszólván kivétel nélkül van kerékpárjuk, motorbiciklijük, sőt jelentős részének már autója van. A munkások életstandardja termő szelesen jóval magasabb színvonalú, mint nálunk egy munkásé. Minden egyszobás, konyhás lakáshoz már fürdőszoba is van, és mindezért egészen jelentéktelen összeget, né­hány koronát tizeinek Baíának, aki különben sok reális érzékkel és humánus szívvel gondoskodik arról, hogy munkásai a lélekölő napi munka ulán megtalálják szórakozá­sukat. A moziban a munkások egy korona belépő dijat fizetnek, de egyéb intézményeik is vannak még a munkások szórakoztatására, testi lelki edzésére. — Cégünk reklámja Női kötött kosztüm 50 Kc-éit kapható Zwickel Reklám­­áruházában Bar^ss’U. 12. 14.000 munkással napi 100.000 pár cipő Bat’a sikerének titka: el kereskedői forgalmába, a gyár­telepen az utolsó munka a cipőkkel már csak az, hogy a jellegzetes Bal’a skaiulyákba becsomagolva feladják a vagonokba. Mindez a szédületes arányú tempó 1922-fől kezdődőt!, akkor a Bai’a gyárnak még csak 4000 munkása volt, mig most 14000 embert foglalkoztat a gyár A gyár mindössze hármincöt éves, 1922 ig azonban egészen jelentéktelen volt, csaknem végleg meg is bukóit és bizonyos, hogy Bat’a Tamás zse/í­­alitása abban is rejlett, hogy észrevette a konjukturális időt, amikor a háború után a cipőkben kiéhezett emberek (gondoljunk csak vissza a háborús évek falalpu cipő­ire) elemi vágyakozással igyekeztek az elérhetővé vált csodát, a cipő­készletet legalább némileg is után­­pótolni így történhetelt meg azután, hogy a régi gyár vöröstéglás épülele most már csak rom az ipartalepen, amelynek napjai megvannak szám­lálva és maholnap lebontják. Bat’á­nak jelenleg a csehszlovák köztár­saság területén nyolcszáz elárusító üzlete van. Már többször kináltak fel miniszteri tárcát Bat’a Tamásnak, azonban nem fogadta el, mert az aktív politikában üzleli érdekei miatt nem kíván szerepelni, hogy függet­lenségét megőrizze. Munkásai és alkalmazottai részére ugyancsak nem (űri meg a politikát és Zlinben, a Bal’a telepen nincs egyellen politikai párt sem, amelyhez az ő munkásai tartoznának. a taylorizmus el a legcsekélyebb energia kifejtése mellett, a legnagyobb munka és anyagmegtakaritással. Ennek a rend­szernek segítségével Amerika elérte a racionális ipari termelés fantasztikus eredmé­nyeit; ennek a rendszernek segítségével például a detroiti Ford-gyárban éppen tizenhárom perc szükséges egy Ford-autó elkészítéséhez, a tizen­negyedik percben már a soíför A kereskedő Bat’a visszakapja az iparos Bat'a pénzét

Next

/
Oldalképek
Tartalom