Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-28 / 76. szám

«KOMAROMI LAPOK» S. oldal. A pedagógus Bat’a Bafa uj ember a régiek közöli, érli a mód|át annak, hogyan kell keresni az uj kor szellemét. Bafa keresi ezf, már a gyermekek felne­velésénél is. Masiryk Tamásról ne­vezte el a zlini iskoláját, amelyben a modern pedagógia módsze­reivel készíti elő a gyermekekei az éleire, amelyet természetesen a Bat’a cég érdekében fognak leélni. Az elemi iskola első osztályában Bat’a intenciójára uj módszerrel kísérleteznek most a tanítók. A gyer­mekeket nem egyes belükre tanítják, ha­nem mindjárt egész szavakra. Például egyszerre tanulják meg ezt a szót: asztal, anélkül, hogy ismer­nék a betűket. A következő szó megint: ablak, ugyancsak anélkül íanilják meg a gyerekeket erre a szóra, hogy az ismerné a szóban lévő betűket. Az uj módszer szerint azután a gyerek megismeri a fogal­mat, amit képben lát, és az Írott meg nyomtatott belüket, viszont a gyereknek kell következtéin! a sza­vakból a közös betűre, ebben az esetben az „a“ betűre, ami mindkét szó elején van. A gyerek tehát olvasás közben először a fogalmat látja maga előtt és nem a belüt, aminek viszont az a hátránya, hogy ha egy fogalom olvasás közben nem jön azonnal a gyerek eszébe, nem tudja a szót elolvasni, mert nem ismerve a betűt, megakad — ami nagyon sokszor előfordul. Meg­jegyzendő, hogy az olvasókönyv mindjárt ilyen szöveges gyakorla­tokkal kezdődik. Egyelőre nehéz megállapítani, hogy beválik e ez a módszer, a Bal’a iskolában is csak rövid idő óla kísérleteznek vele. Egy másik kísérlete nem vált be az iskolának. Ez az úgynevezett pszichotechnikai intézménye volt, vagyis, hogy a gyermeknél előre állapítsák meg milyen munkára al­kalmasabb, fizikai vagy szellemi munkára. A pszihotechnikai intéz­mény csődöt mondott és már tel­jesen abba is hagyták Most azt a módszert honosiiották meg, hogy tanilás közben havonként egy­szer a szülő is ellenőrizheti gyermekének előmenetelét olymódon, hogy részlvehet a tanítá­son és gyermekeinek feleletein. Ha a gyermek nem halad előre a tanu­lásban, úgy a szülő is könnyebben belátja, hog/ kevésbé fogékony eszű a gyermeke és inkább fizikai mun­kára való, mint szellemi munkára. A szülő meg a tanító ennek álapján döntenek közösen a gyermek sorsa felöl. A tanoncok hetenként egy napot az iskolában töltenek, mig öt napot a műhelyekben. A tanoncok he en­­ként száz koronálól keresnek fölfelé, amit azonban nem kapnak kézhez, hanem amikor felszabadulnak, akkor kapják ki egyszerre az összeget, és van tanonc, aki akkorára húsz­ezer korona készpénzei kezdi meg az életét a Bal’a telepen. A tanon­cok fizetéséből — feltéve, ha nem a szüleik tartják el — csak a koszt­pénzt és a lakáspénzt vonják le, de egészen jelentéktelen összeg az és amig nem nagykorúak, külön inler­­nálusban laknak. Bat’a nem alkal­maz mérnököket a gyártelepén, de akármelyik lehet mérnökmunkása, mérnöki dotációval, ha arra képes­sége van. Az iskola berendezése a lehelő legmodernebb és a gyerme­kek testi nevelésére is a legnagyobb célszerűséggel készült. Még néhány megjegyzés a Bat’a telepről A telep pázsitján többféle felírás van. Mint például a következő: Köszönöm, hogy nem lépett rá a fűre. Bal’a tehát nem azt mondja a mun­kásainak. hogy ne lépjenek rá a fűre, hanem a kívánságát már igy fejezi ki: Köszönöm, hogy nem lé­­peit rá a fűre. « Bafa nagyon számiló fej. Az üze­mét naponta százával tekintik meg idegenek, akik messze vidékről is eljönnek. Természelesen könnyen történhetik baleset a nagy forga­lomban, ha valaki nem vigyáz a sok gép között. Elővigyázatosságból te­hát minden látogató először egy nyilatkozatot iralá, hogy akármilyen baleset éri öt a telepen, magára vállalja a felelősséget De a nyilat­kozatban látszólagosan nem ez a fontos, hanem a kérdései: Hord-e Bafi cipőt? Miért hordja? Mik a kifogásai a Bafa cipő ellen? stb., miután előzetesen rá kell írni erre az igazvolványra a pontos nevet, a foglalkozást meg a címet. Ez az igazolvány csak arra való, hogy ha a lálogatóval baleset történik, a cég fedje magát, Ebben az esetben megkeresik az aznapi nyilatkozatok közül azt, amelyiket a balesetet ért egyén irt alá és a cég máris elhá­rította magától a kártérítési kötele­zettséget, » Se bort, se sört nem kapni az egész telepen, úgyszintén dohá­nyozni sem lehet. A munkásokat teljesen józan életre szoriija és mihelyt férfiakká serdülnek, házas-Pénteken délelőtt folyt le a kis entente- állambeli külügyminiszterek konferenciájának utolsó ülése, ame­lyén folytatták és befejezték a hágai és párisi egyezmények gyakorlati keresztülviteléről folyó vitát: a há­rom hatalomnak közös eljárására vonatkozóan mindazon kérdésekben, melyek a nevezett egyezmények ál­tal létesített szervek organizációját és működését illetik, megtörténtek a szükséges döntések. Ezután az általános gazdasági helyzetet és a kis entente három IX. Amihez képest a komáromi molnárok veszedelme Kismiska. — Süllyed a hajó ? — Minden jó, ha jó a vége! — Nem sajtóhibáról van itt szó kéremalássan. — Tündércsarnok a föld alatt — Ami még Velencén is túllesz. — Megint ta­lálkoztunk magyarokkal. — Amikor Bariban magyar harcosok jártak. — Szeretnék május éjszakáján letépni min­­den orgonát. Ancónának jelentékeny gyáripara van és híresek a hajó, vas, selyem, cukor, bőr, kötél és vitorlagyárai. Műemlékei közül nevezetesebbek a már említett két, Traján és Kelemen diadalíven kívül: a XI. és XII szá­zadban görög keresztalakban épített San Ciriaco templom Titus Georgo­­nius prétor gyönyörű kőkoporsójá­val, a XIII. századbeli San Domenico templom Tizian képével, a XV. szá­zadbeli börze Tibaldi freskóival és a városháza a XV. századból. A második állomásunk Bari volt; kedves fekvésű olasz kikötőváros, már erősen délen, az olasz csizma sarkánál fekszik. Nagyszombaton d. e. 10 óra felé érkeztünk Bari kikötőjébe és igy már mindenki kint volt a fedélzeten és ez volt a szerencse, mert amikor a parthoz ért hajónk, úgy a mi ha­jónk, mint a kikötőben horgonyzó összes hajók kürtjei, sípjai, ködjel­zői, szirénái rettenetesen, kétségbe­­ejtően, fü'siketitően elkezdtek böm­bölni, visítani, üvölteni, ugatni. Nagyobb riadalom volt ez, mint a komáromi molnárok veszedelme cimü induló. Mi, utasok, rémülten néztünk egymásra, hogy mi történt, süllyed a hajónk, v*sy tűz van a kikötőben? A parancsnok, a kapi­tányok, a tisztek arca nyugodt volt, ságukat anyagilag elősegíti. Bafa uj nemzedéket akar felnevelni, hogy a telepen mindig megbízható mun­kásai dolgozzanak majd. • Ha egy munkás bármi ok miatt egy napig lemaradt a munkájáról, aznapi elbocsátással elveszíti a munkaalkalmat. Kivétel csak beteg­ség esetén van és akkor orvosi bizonyítvánnyal kell az elmaradást igazolni. Saját kórháza van a telep­nek. Egy évben minden munkásnak összesen tiz napi szabadsága van, akkor az egész ipartelep tiz napig nem dolgozik és pihen a Bata-gyár. Ez a tiz napos szabadság ez évben most hélfőn kezdődik el. • Nagyjában tehát beszámoltunk erről az uj életről, ami a Bal’a te­lepen látható. Az egyéniség a mi­nimumra van korlálozva benne, az élet falanszterszerü már, de a dolgo­zó munkásság életstandardját olyan­ná emelték, hogy a lélekölő fizikai munka után a napi nyolc órai szó­rakozás — amelyben az egészséges élet elvei érvényesülnek —, majd a nyolc órai alvás huszonnégy órára megint egyensúlyba hozzák a nyolc órai rekordmunkában alapo­san kifáradt testet. — junius 27. államának ezirányu megállapodágait tették vizsgálat tárgyává. Megállapí­tották, hogy a jelenidőben különösen Európában általános a törekvés, mely a gazdasá.i együttműködés tökéletesebb organizációját célozza. Miután a legközelebbi népszövet ségi gyűlésre vom kozó kérdéseket is elintézték, a három miniszter vé­gül lefolytatta a kis entente-statu­­tumra vonatkozó pótegyezményről szóló vitát A miniszterek megálla­podtak a szövegben melyet délután írnak alá. semmi veszedelmet nem árult el. Kérdezősködni a fülsiketítő zajban nem lehetett Végre elcsendesedtek a kürtök, szirénák, sipok és akkor tudtuk meg, hogy nagyszombaton igy szokták üdvözölni a kikötőbe érkező hajót. Ha valaki ezt a ka­binjában hallja, kétségbeesik, hogy süllyed a hajó. Az elmúlt ijedség után a leeresz­tett hajólépcsőn lesétáltunk a Paga­nini hajóról és bementünk a városba, ame ynek modern része végtelenül kellemes benyomást tesz az ide­genre. Az utcákon, a tereken üde, szépnövésü pálmasorok, pálmalige­tek szeretn nek hosszabb időre Bari városához kötni bennünket. Terein nemcsak pálmaligetek van­nak, hanem igen sok szobrot is lát­tunk. I y többek között Piccini o'asz zeneszerző szobrát is. Eleinte azt hittük, hogy a bedekker téved és sajtóhiba van a dologban és itt Pucciniről van szó, de aztán elol­vastuk a szobor feliratát és akkor láttuk, hogy bizony ez nem Puccini, hanem Piccini szobra. Piccini 1728- ban született Bariban és Páris mel­lett halt meg 1800-ban. Bár 131 operát irt és az operák fináléit és duettjeit fejlesztette és tökéletesí­tette, nem szégyenlem bevallani, hogy én azt hittem, Piccini sajtó­hibás kiirása Puccininek. Bariba, Piccini születőhelyére kellett men­nem, ho.y megtudjam, milyen nagy tévedésben leledzettem eddig. A Bohémek, A nyugat leánya, A pil­langó kisasszony szerzője, Puccini nem azonos a mi Bariban született Piccinink al. E^yik szép, pálmákkal övezett és márványlapokkal burkolt sétatéren feltűntek a márványkövezetet tar-1 CSOMAG-60 FILIÍB \ «legancld 5 kg b • f <5 H hs* DB. ©ETKERFÉLE BJEFÖTT&ÉSZITMÉXYEK EWSIEÖEHIIFr *?ecc/>/«Xe/ Snyyta kű/</ Dr. A Oe/Aetr, ßrunn kitó mozaik betétek. Hamarosan rá­jöttünk azonban, hogy megint téved­tünk, nem mozaik betétek voltak azok, hanem erős üveglapok mű vészi berakásokkal, amely üvegla­pok mint ablakok, a föld alá en­gedték a verőfényes nappali vilá­gosságot. Ne méltóztassék valami rémregénybe való sötét földalatti börtönökre gondolni, mert hamaro­san feltűnt a tér szélén a márvány­lejárat, amely mindent megmagya­rázott. Olyanforma volt ez a lejárat, mint a budapesti földalatti villamos lejárata az operaház előtt, vagyis nem volt fedett. A pompás már­ványlépcsők egy még pompásabb földalatti nagy csarnokba vezettek, ahol a csupa csillogó márvány, a villanykörték százainak kápráztató megvi ágitásában lebilincselő látványt nyújtott. Földalatti fürdő előcsarnoka volt ez, ahonnét nyíltak a pazar fénnyel berendezett különböző fürdők. A térnek, a helynek a pompás kihasz­nálása volt ez, aminőt Anconában is láttunk, de az nem zolt olyan fé­nyes berendezésű. A fürdőárak a fényes berendezés dacára olyan ala­csonyak, ho y a szegény néposztály­nak is módjában van ezt a fürdőt használni és a fürdőbe menők és az onnan kijövök mutatták is, hogy a a szegény nép is használja. Nagyon szép berendezésű csónak­egyletet láttunk a meglepőenjjeiegáns tengerparti sétány mellett, Mi ko­máromiak irigykedve kandikáltunk be a vasrácsos keritésen azzal a só­hajjal és óhajjal, hej ha a mi Sport egyletünknek is ennyi szép dolga vo'na. A csónak egylet közelében van egy arzenálféle szép épület, előtte régi ágyukkal Az egész epületet az teszi érdekessé; hogy ez lepipálja Velencét, mert ez vascölöpökre van építve, és alatta még vígan hul­lámzik a tenger és akinek kedve van, a>■ épület alá is evezhet. Ezt az épületet is lefényképezte Pali ba­rátom. Természetesen itt is odaáll­­tam, hogy én is rákerüljek a képre. Engem az egész utón mindenütt az [érdekelt, hogy hol találkozom magyarokkal ? Már már letettem a reménységről, hogy itt délen, az olasz csizma sarkantyújában magyarokkal talál­kozom. Pedig hát valamikor jártak itt ma yarok Igaz, hogy igen régen. 1350-ben ugyanis Nagy Lajos magyar király hős magyar vitézeinek a harci riadójától volt hangos Bari vidéke A magyar csapatok e észen eddig levonultak és Barit elfoglal­ták és a magyar zászlót Bari várá­nak ormára is kitűzték. Szóval letettem már minden re­ményről, hogy itt messze délen ma­gyarokkal találkozom Amint azon­ban Pali barátommal egy fényes üzletekkel megrakott utcán me. yünk, feltűnik egy csimtábla föiirat Ez a név volt ugyanis fölirva a cimtáb­­lára: J KOCSIS Azt mondom erre a Palinak: — No Palikám, ez az üzlet már csak magyar embereké lehet. — Igen is kérem, magyarok va­gyunk — mondja az üzletből öröm­mel kiugró fiatalember. Éppen most reodezzük be az üzletünket: műbu­­torosok és kárpitosok vagyunk Több üzletünk van már Olaszországban. Ez egyik fióküzletünk lesz Persze nagy volt az örömünk, hogy itt is találkoztunk magyar testvérek­kel, akiknek mé^ hozzá jól is megy a dolguk. Pénteken befejeződött a csorbatói konferencia. Olaszország körülhajózása (Kóborlások vizen és szárazon) Irtai Dr. Baranyay József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom