Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-03 / 52. szám
Lapunk mai száma a jöTŐ heti teljes Rádió-mttsort tartalmazza. □»tvenegyedik évfolyam. 5Q. Hzám. Szombat, 1930, májas 3. KOMÁROMI LÁM POLITIKAI LAP. Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égés* évre ICO K, félévre 50 8, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 EC. Egyeiuim ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szeikesziő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 1 iiliüi fii Komárom, — május 2. A világháború függő pénzügyi kérdéseit intézte el a most megkötött párizsi egyezmény, amelynek az európai béke szempontjából óriási jelentősége van. Egész korszak fejeződött be a Párizsban végleges formát öltött hágai egyezménnyel: a háború likvidálásának korszaka. Kellemetlen s állandó vita tárgyát képező kérdések nyertek ez egyezménnyel megoldást, ami által sok-sok viszálykodásra alkalmas nehézséget sikerült kiküszöbölni, amely a háború és az azt befejező békeszerződések óta pénzügyi és politikai szempontból egyaránt terhessé tette az atmoszférát. De a távolabbi következmények megszüntetéséhez is sikerült megnyitni az utat. Az egyezmény a bevezető általános rendelkezéseket tartalmazó egyezményen kívül négy külön egyezményből áll, amelyeket már Hágában megállapítottak ugyan, de most Párizsban öntöttek megfelelő formába. Az első egyezmény a pénzügyi rendelkezéseket tartalmazza, a második a magyar állampolgárok agrárügyeit tárgyalja csehsz ovák, román és jugoszláv vonatkozásban, továbbá a döntőbíróságokkal foglalkozik és pedig nemcsak a kisantant államokkal szemben, hanem az összes többi államokkal való vonatkozásban is. A harmadik egyezmény az agráralap szervezetének és működésének szabályait tartalmazza. Ez az alap az, amely átveszi a rQlelősség't a kisantant államoktól '■‘W és kötvényekkel «eket. A ne... alappal a nagyhalala. kisantánt állacssére a külön agrárvaló perveszteség esetére, egyezmény elsősorban Ma. Írországra nézve rendkívüli horderővel bir, de jelentősége nem kisebb azokra az államokra sem, amelyek a több mint egy évtizedes tárgyalások, viták, sokszor viszálykodások nyomasztó körében éltek egymás mellett. Magyarország jaz egyezmény folytán visszanyerte pénzügyi szuverénitását, amelynek nemzetgazdasági és az államháztartás szempontjából rendkívül nagy gyakorlati jelentősége van. Magyarországot a trianoni szerződés értelmében a hitelező-hatalmak, illetve a jóléti bizottság zálogjoga terhelte, amelyet a párizsi egyezmény megszüntetett. Ennek jótékony következményeit hamarosan érezhetni lehet a szétdarabolt ország gazda- f sági helyzetének javulásában. Magyarország hitele ezzel a világpiacon nagyot nőtt és most már minden bilincstől megszabadulva, ujult bizalommal tekinthet jövője elé. És amint gazda>ági tekintetben uj perspektíva nyílt meg Magyarország számára, ngy a külpolitika szempontjából is nagyobb és eredményekkel biztató akciós/abadsághoz jutott Az egyezmény létrehozásánál úgy a nagyhatalmak, mint a legközvetlenebbül érdekelt kisantant államok olyan magatartást tanúsítottak, amely történelmi nevezetességgé emeli ezt a döntést. A minden érdekelt államot kielégítő egyezmény tárgyalása alalt az a jobb meggyőződés lett uralkodóvá, hogy nem lehet a győztesek és legyőzöüek közötti jogi és politikai megkülönböztetést állandóan fenlartani, vagy legalább is úgy fentartani, hogy ebbői ne származzék azokra is hátrány, akik ezt a helyzetet magukra nézve joggal kedvezőnek tartjuk. Ennek a két kategóriának fennmaradása kizárja Európa békés konszolidációját. E tárgyalásokon nyilatkozott meg első ízben az a minden oldalon hőn óhajtott megértés és békeérzet és elfogulatlanul kell megállapítanunk, hogy Benes dr. külügyminiszter is olyan magatartást tanúsított, amely már magában véve is lehetőségét hordozta a megegyezés sikerének. Úgy látszik, hogy a csehszlovák külügyminisztériumban is belátták már, hogy az eddig agresszív viselkedés nem hozhatja meg a kívánt eredményt, annyival is inkább, mert a tárgyatások alatt meg kellett Beneséknek győződniük arról, hogy a magyar delegációt a leglojálisabb békés szellem hatja át, az a szellem, amely Magyarországon uralkodik és amely amellett, hogy jogos igényeit kitartással védelmezi, meg tudja érteni a másik fél jogos álláspontját is. A tárgyalások a párizsi konferencián Csehszlvákia és Magyarország között voltak a legsúlyosabbak, ezektől függött az egész megegyezés létrejötte és ha most mind a bét íél eredményeket könyvelhet el, annak következményei sem maradhatnak el a jövőre nézve. Nincs kétség abban, hogy magyar részről a legbékésebb hajlam uralkodik, a két államnak a most megteremtett uj külpolitikai légkörben meg kell találni az együttes munka lehetőségét. De természetesen, ennek a köztársaságból kell minden hátsó gondolat nélkül kiindulnia, hogy az egymásra utalt két ország szomszédos viszonya tartós időre megjavuljon. A párizsi egyezmény ulán megvan a lehetőség a barátságos viszony megalapozására. 1 POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 2, Benes dr. Magyarországgal a barátságos tárgyalást ajánlja. A héfen tartott minisztertanácson Benes Ede dr- külügyminiszter beszámolt a párizsi jóvátételi konferen ciáról s expozéját a kormány tagjai egyhangúan tudomásul vették A vita folyamán kérdést intéztek Beneshez, mi a véleménye a Ma yarországgaí érvényben levő kereskedelmi szerződés esetleges felmondása kérdésében. Benes azt a véleményt fejezte ki hogy Magy oroszággal barátságos tárgya ásókat kell kezdeni a szerződés revíziója céljából, különösen most, a párizsi tárgyalások befejezése után kívánatos ragaszkodni ehhez a taktikához, mert a szerződés felmondása minden megegyezési kísérlet nékiil rossz vért szülne a külföldön A minisztertanács elhatározta, hogy ebben a kérdésben csak Benes külügyminiszter visszatérése után fog dönteni. A keresztény szocialista párt uj országos pártigazgatója. Az országos keresztényszocialista pé Ua?.gatóját Böhm Rezsőt a legutóbbi választáson szenátorrá választó Kák meg. A törvényhozási kötelességek teljesítésével járó teendők miatt Böhm megvált pártigazgatói állásától és helyébe Szüllő Géza dr. pártelnök a párt végrehajtó bizottságának jóváhagyásával Aixinger László dr -t, a párt pozsonyi szervezetének kiváló elnökét bízta meg az igazgatói teendők ellátásával A párt országos központjában Szüllő Géza dr a napokban meleg elismerő szavakban vett búcsút Böhm Rezsőtől, akinek köszönetét mondott a párt megszervezése és választás eredményei érdekében kifejtett hasznos működéséért. Majd átadta az adminisztrációs teendőket Aixinger László dr.-nak, aki a minőségében május 1-én kezdte meg működését. A felekezeti és állami tanítók nyugdíjának egyenjogúsága. A csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos orgánumában nyilatkozik Dérer úr. ískolaügyi miniszter a tanítók nyugdíjáról és nyilatkozatában azt mondja, hogy az általános nyugdíjrendezés már magában véve abból az elvből indult ki, hogy ennek minden személyre vonatkoznia kell, akiket a 103. és 104. sz. fizetési törvény illet. Márpedig ismeretes, hogy ez a két fizetési törvény a nem állami tanítókra is vonatkozik. Ez a törvény kimondja, hogy a fizetési törvény minden intézkedése érvényben von a nem állami tanítókra is az egységesítő törvény meghozataláig. Ebből az alapelvből folyik, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkón működő régi és új nyugdíjasok között, ami a nyugdíjilletményeket illeti, semmi különbség nem lesz. Az új nyugdíjtörvény teljesen egyenranguakká teszi őket. Az ískolaügyi miniszter elődje, Stefánek dr, e tárgyban kézített javaslata nem felelt meg a követelményeknek, azért a kormány úgy határozott, hogy a nem állami öreg nyugdíjasokat is bevette az új törvényjavaslatba, Amikor kimondották azt az elvet, hogy az általános nyugdíjrendezés az összes tanítókra vonatkozik, természetesen nemjrőthették ki, hogy a felekezeti íyk nyugdíjasokra valami különböző, a többiektől eltérő rendelkezés vonatkozzék, de tény, hogy az összes nem állami öreg nyugdíjas tanítók közül, akiknek száma 483, mindjárt ebben az évben 302 en kapnak nyugdí emelést, a többiek pedig a teljes egyenjogúságot az 1931, 1932. és 1933. években érik el. A nyugdíjrendezés tehát a nem állami öreg nyugdíjas tanítók kétharmadának ügyét azonnali hatállyal rendezi. A régi tábornokok kiesnek az uj nyugdíj rendezésből Még a régi polgári koalicó készített egy törvényjavaslatot, amellyel jóvá akarta tenni azt az igazságtalanságot, amelyet azokkal a tábornokokkal szemben követtek el, ak'ket nem a ran jukban vettek át, hanem csak ezredesi rangban nyugdíjaztak. Ez a törvényjavaslat a szenátus költségvetési bizottságának ülése elé került, azonban a bizottság a javaslatot elutasította A szenátus sokáig húzta ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását, mi? most a szociáldemokrata Novák szenátor a javaslat elutasítását indítványozta, mivel szerinte az uj nyugdíjtörvény életbeléptetésével ez fölöslegessé válik A szenátus költségvetési bizottsága pedig szintén erre az álláspontra helyezkedett. Loucheur a párizsi egyezmény aláírásáról. A keleti jóvátételi egyezmények aláírásánál Loucheur elnökölt, aki hosszabb beszédben fejezte ki örömét afelett, hogy sikerült egyezséget létrehozni és kijelentette, hogy az értekezlet során valamennyi megbízott részéről a legnagyobb szívélyességgel találkozott- Ami engem illet — úgymond Loucheur — a magam részéről bocsánatot kell kérnem önöktől ha néha kemény, sőt szigorú munkafegyelmet kellett önökre kényszeritenem. Önök e fegyelmet készséggel elfogadták. A magyar bizottság megértéssel védelmezte a rábízott ügyet, Bethlen, Walkó, Korányi, Gajzágó valamint a többi munkatársaik kitartóak voltak, de emellett megőrizték szívélyességüket és mosolyogva tudtak ellenállást kifejteni. Ami a kisantantot illeti, csehszlovákiai megbízottjának Btnesnek, nehéz feladatot kelteit megoldania Benes megvédelmezte jogait, amellett pedig megértette kötelességeit. Majd a jugoszláv és román delegátusok működéséről szólt elismerően s azzal fejezte be beszédét, hogy a teljesített kötelesség öntudatával mondhatjuk, hogy ezek az egyezségek nagy realitásokkal vannak tele. Törvényjavaslat a munkabiróságokról — május 2. Az igazságügyminiszférium javaslatot dolgozott ki a munkabiróságokra vonatkozólag és a törvényjavaslatot már beterjesztenék miniszferközi megtárgyalásra. Az igazságügyminiszférium által javasolt törvény cime a következő volna: ík Törvény a munka szolgálaii- és bérviszonyból eredő perekben
